Kelet-Magyarország, 1960. április (20. évfolyam, 78-101. szám)
1960-04-23 / 95. szám
Egészségügyi színdarabok, kis könyvtárak, Tizenöt év eredményeiből 80 orvosi előadás 150 új véradót szerveznek a nyíregyházi járásban A Magyar Vöröskereszt nyíregyházi járási vezetősége ez évi munkatervében több fontos elképzelés kapott helyet. A veze- • tési szervezeti munka megjavítása mellett számos rendezvény, intézkedés szolgálja a járás egészségügyi kultúrájának javítását. Az idén a legtöbb alapszervezetnél az orosihoz hasonlóan egészségügyi tárgyú színdarabokkal is igyekeznek nevelni a dolgozókat a vöröskeresztes tagok. Azokon a helyeken, ahol a vezetőség hiányos, mint Nyírteleken, Tiszateleken, Kálmánhá- zán, Napkoron, Nyírpazonyban, Paszabon, Vencsellőn, Gáván és Balsán, kiegészítik a helyi vezetőséget. Üj alapszervezeteket alakítanak a Gyulatanyai Kísérleti Gazdaságban, Szabolcson, Tímáron, a Bedőbokori Szabad Nép Tsz-ben és a nagyhalászi kendergyárban. A gyógyító és megelőző munka rendszeres segítésére a termelőszövetkezetekben és állami gazdaságokban 30 egészségügyi felelőst képeznek ki, 80 egészségügyi előadást rendeznek filmvetítéssel, főként a tanyarészeken 10 elsősegélynyújtóhelyet létesítenek, 5 egézségügyi állomáson kiskönyvtárat hoznak létre, foglalkoznak a cigányproblémákkal; fíemecsén, Demecserben, Nagyhalászban, Gáván, Oroson és Nyírturán cigány egészségügyi felelősöket oktatnak ki, elősegítik a cigányok munká- bahelyezését. „Becsüld meg az öregeket” címmel előadásokat tartanak és felkeresik az idős termelőszövetkezeti tagokat, a felmerülő problémákat eljuttatják az illetékes szervekhez. Tovább folytatják a küzdelmet a járásban az alkoholizmus ellen; Nyírtúrán, Demecserben és Oroson teibált rendez a vöröskereszt, 8 községben pedig orvosi előadást _ az alkoholfogyasztás káros hatásáról. A vöröskeresztes aktívák időközönként felkeresik a túlzottan iszákos embereket és elbeszélgetnek velük. A véradó-mozgalom segítésére el akarják érni, hogy az idén minden alapszervezet legalább 4 —5 véradót szervezzen; a járásban 150 új véradóval akarják szaporítani az önkéntes véradók táborát. A megye egyik legszebb iskolája épült fel Pócspetriben. „Mindennapi munkánkkal, szocialista hazám erősítésével szolgáljuk a tarlós béke ügyét!“ Nagy érdeklődés közepette Jolynuk a népjrontbisottságok újjáválasztó gyűlései Nyírmeggyes nyerte a község fejlesztési verseny 25 OOO forintos első díját Második: Peneszlek, harmadik: Zajla A megyei tanács végrehajtó bizottsága és a Hazafias Népfront megyei bizottsága 1959-ben községfejlesztési versenyt hirdetett. Az értékelés megtörtént, az első helyre Nyírmeggyes került mintegy 400 000 forint értékű társadalmi munkával. A község 25 000 forint jutalmat kap, amelyet ma este ad át ünnepélyes keretek között a község lakosságának Soltész István, a Hazafias Népfront megyei titkára. A második helyen Penészlek, a harmadik helyen pedig Zajta végzett. Penészlek dolgozóinak szintén ma adja át a jutalmat Kollonay Béla, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese, Zajtán pedig vasárnap Fábián Lajos, a megyei tanács végrehajtó bizottságának titkára. „Dalol a nagyüzem“ Négy gép egyszerre zúg Nyíregyháza határában, a Simái út mentén. Az egyik műtrágyát szór, a másik kettő szántja a földet, a negyedik vetőgépet húz maga után. Mintegy hatvan holdnyi területen vetik a burgonyát a Nyírteleki Gépállomás traktorai w Ságvári Termelő- szövetkezet földjén. Oldalt sorakoznak 0 zsákok; két zsák: egy forduló. Megy, mint a karikacsapás. Elől még a műtrágya szóródik, közbül a szántás, itt már a vetés megy. Meddig tartana ez lóekével, kézi ültetéssel a téesz-tagoknak? Ezt számolgatják a zsák mellett a termelőszövetkezeti tagok, akik segítenek. De nem is jtitnajc a számolás végére, sok nagyon. Most meg csak ez a négy gép zúg, és nyolc nap alatt „megeszi” a hatvan-egvnéhány holdat. Kapnak is jutalmat a traktorosok, mert nagyon szeretik őket a szövetkezetben. Messziről a dohánygyár magas épülete világít. Körül a tanyák gyümölcsfái, a meggy, cseresznye, s niár itt-nlt az alma is kihányta virágát, — fehérlenek a barna, s zöldülő földei felett. S a traktorok zúgnak. Az egyik ember megjegyzi: — Dalol a nagyüzem. S.— Ezekben a napokban a megye községeiben újjáválasztják a Hazafias Népfront községi bizottságait, minden estére jut háromnégy választógyűlés. A tavaszi munkák ellenére a hétköznapi gyűlések is nagy érdeklődés közepette zajlanak le — Nyírmegy- gyesen például közel félezer ember vett részt a választógyűlésen nagy aktivitással. Nábrád: „Segíteni a közösségi munkát, kialakítani a közösségi gondolkodásmódot” Nábrádon este zsúfolásig megtelt a községi iskola nagyterme az újjáválasztó gyűlésre, pedig a termelőszövetkezeti község tagjai nehéz munkát végeznek nap, mint nap. Harminc holddá] növelik rizstelepüket, s most készítik elő nehéz kubikosmunkával az új területet. A gyűlést az. úttörők szavalatai, az iskolai énekkar dalai nyitották meg, majd Kovács Vilmos, a községi népfrontbizottság elnöke tartott beszámolót: megdicsérte az elért eredményekben részes dolgozókat, majd részletesen foglalkozott a feladatokkal: „A burzsoázia jól értette a módját, hogy elhomályosítsa a nép öntudatát — állapítja meg 1919 májusában a Közoktatás- ügyi Népbiztosság kiadványa. — A burzsoázia arra nevelte a tömegeket, hogy ne gondolkozzanak, alkalmassá tette őket arra, hogy rabságban éljenek tovább.” Egy másik helyen pedig, ugyanebben a kiadványban ez áll; „ ... mennyi tanult emberre van szükség egy olyan (a szocialista, kommunista) társadalomban, amely általánossá akarja tenni a tudást és mindenkiből tanult munkást akar csinálni.” És döbbenetes gyorsasággal, erővel fogott hozzá a fiatal Tanácsköztársaság, hogy valóra is váltsa a műveltség, az új világszemlélet széleskörű beteljesedését. Rendeletek, határozatok sora született, amelyeknek dokumentumait olvasva, nem lehet elég tisztelettel, becsüléssel adózni hazánk e rövid, de felejthetetlenül dicsőséges korának. Az oktatás ügyéről így ír a kiadvány: „A Tanácsköztársaság ... általánossá és kötelezővé teszi az oktatást. A nem állami nevelési és oktatási intézeteket köztulajdonba vette, s úgy a gyermekek, mint a munkásság művelődésének emelésére minden eddiginél nagyobbszabású oktató és nevelő-munkát szándékozik végezni.” De rendeletek gondoskodnak a művelődés más lehetőségeinek biztosításáról is. Köztulajdonban a színház, film, könyvtár, „s a gazdagok és nap- lopók nem sajátíthatják ki többé maguknak ... csak az a jegy lesz övék, amelyet a munkásság meghagy számukra.” De lefoglalták a műkincseket, „ezeket leltározzák és a múzeumokban gyűjtik össze, az ország minden részében, hogy a proletárállam minden tagja megtanulja ismerni és becsülni a szépet.” Intézkedések történnek a tudományok, a tudományos irodalom fejlesztésére, a szociális viszonyok javítására, ismeretterjesztő előadásokat szerveznek, melyek között például „Múzeumi Munkástanfolyamok’” indulnak. Igen sok hely kellene a további felsoroláshoz. De az eddigiek is világosan bizonyítanak: olyan célokat tűzött ki a Tanácsköztársaság művelődésügye, amelyek ma megvalósultak, vagy amelyek a megvalósulás folyamatában vannak. Elképzelhető, hogy ilyen valóság mellett nem nyer a szellemi munka kellő megbecsülést? Pedig ezzel támadt az ellenséges propaganda a Tanácsköztársaság művelődésügyére. Ezzel száll szembe a kiadvány: „A kommunista termelés igen nagy pontosságot és rendszerességet követel, alapos adatgyűjtésre, szabatos számításokra, bonyolódott elosztásra van szükség. Ebben a hatalmas szerkezetben jóval nagyobb szerep jut az elméleti képzettségnek, mint jutott a kapitalista világban, amely tálán még a testi munkánál is sokkal inkább kizsákmányolta a szellemi munkát.” És napjainkban már nem kell bizonyítani, hogy a kiadvány minden szava igaz. Sok-sok, kiválóan képzett szakemberre, művelt emberre van szüksége hazánknak, a megváltozott és változó termelési viszonyok között. A mezőgazdaság nagyüzemi átalakulása megyénkben is az értelmiségiek tömegeit várja, iskolánk mind több pedagógust, egészségügyünk mind több orvost, iparunk mérnököket, és nincs hely, ahol ne lenne szükség jól képzett szellemi munkásra. Megbecsülésük nem csak erkölcsiekben, de anyagiakban is tükröződik. Igen, a szellemi munkának soha nem volt ilyenfokú megbecsülése, mint ma. Ez azonban nem lehet egyoldalú —. nem áll— Segíteni a közösségi 'munkát, kialakítani a közösségi gondolkodásmódot, ez a legfontosabb feladatunk termelőszövetkezeti községünkben. Míg eleinte azt kifogásolta a tagság, hogy kevés a munka, most vannak egyesek, akik a nehéz munkától, a rizstelep előkészítésétől húzódoznak. A népfrontbizottság elősegíti majd, hogy kialakuljon és megszilárduljon a becsületes munkaszellem, mert csak a közösségi munka hozhat számunkra jólétet, felemelkedést. A megválasztott új népfrontbizottság alakuló ülésén egész évre szóló munkaprogramot fogadott el. A gyűlésen megjelent és felszólalt Soltész István, a Hazafias Népfiont megyei titkára, valamint Kertész István, a járási tanács titkára. Baktalóráutháza: „Egyre nagyobb mértekben számítunk a dolgozók köztevékenységére” Baktalórántházán háromszáz választó szavazott az új népfrontbizottság megválasztásánál. Nyiri elvtárs, a községi bizottság titkárának beszámolója kiemelte, hogy a község lakossága 350 000 forint értékű társadalmi munkával segítette elő a kultúrház felépítését. A helyi bizottság kezdeményezésére megkezdődött a baktai homok gyümölcsösítése, az egyéni parasztok is 50 hold gyümölcsöst, 15 hold szőlőt telepítettem. — Egyre nagyobb méretekben számítunk a dolgozók köztevékenységére — mondotta a titkár — s ez a köztevékenység a falu szocialista fejlődését fogja elősegíteni. A béke melleit telt bitet Myírpazony lakossága Mintegy háromszázan gyűltek össze a nyírpazonyi választógyűlésen is, ahol a beszámolót Szabó Miklós, a bizottság elnöke tartotta meg. A beszámolót számos felszólalás követte. Tomahat csak az egyik oldalon a megbecsülés. És értelmiségünk napjainkban is megmutatta, hogy átérzi felelősségét társadalmunk haladása iránt. És ez nem pusztán szakismeret, vagy műveltség kérdése, hanem öntudat kérdése is. Mert nem elegendő iskolai végzettség ahhoz, hogy átérezve nagy céljaink nagyszerűségét, a szocializmus építésében, „ebben a hatalmas szerkezetben” minden munkaütem, a szerkezet minden csavarja pontosan illeszkedjék, ehhez lelkesedés, az átérzés hö foka kell. A tudat, hogy a célok, amelyeket a Tanácsköztársaság is kitűzött, de amelyek most állanak előttünk, a megvalósulás előtt, csak akkor nyernek beteljesülést, és minél gyorsabb beteljesedést, ha egész népünk összeforrottan munkálkodik értük. Ezt az öntudatos, lelkes munkát várja művelődésügyünk. A burzsoázia — idézzük még egyszer az 1919-es kiadvány szavait, — jól értette módját, hogy elhomályosítsa a nép öntudatát. Nekünk pedig jól kell értenünk ahhoz, hogy népünk öntudata csodálatos erővel kibontakozzék, s „művelt fők sokasága” teremtse meg a boldog emberek holnapját. SB. sovszki István többek között ezt mondotta: — Ne hallgasson egyikőnk se a nyugati propagandára, amelynek fő terjesztői a volt nagybirtokosok, magyar tőkések és kiszolgálóik. A maguk érdekében beszélnek, régi hatalmukat szeretnék visszakaparíntani. A gyűlés ezután nagy lelkesedéssel fogadta azt a határozatot, hogy küldjenek levelet az Országos Béketanácshoz. A levél, amelyet a bizottság valamennyi tagja aláírt, többek között ezeket mondja: „Mindennapi munkánkkal, szocialista hazánk erősítésével szolgáljuk a tartós béke ügyét. A község lakossága hőn óhajtja a tartós békét, éppen ezért örömmel üdvözli a nagyhatalmak vezető államférfiainak csúcstalálkozóját. Bízik abban, hogy a tárgyalások során eredményeket érnek el az általános lefegyverzés, a német kérdés békés megoldása terén és a többi vitás nemzetközi kérdés megoldásában.” A nyíregyházi járásban számos községben tartották meg a bizottságok újjáválasztását. örvendetes, hogy ezekben a községekben, Paszabon, Nyírpazonyban, Kótaj- ban, Balsán az új bizottságok 40 százaléka falusi dolgozó parasztasszony, nő. 2 Megbecsülés és felelősség
