Kelet-Magyarország, 1960. március (20. évfolyam, 52-77. szám)
1960-03-17 / 65. szám
Genf ben tegnap sárt ajtók mögött tárgyaltak a leszerelésről Genf. (MTI): A genfi leszerelési értekezlet szerdai ülése, magyar idő szerint 10,30 órakor kezdődött zárt ajtók mögött. A Reuter illetékes forrásra hivatkozva azt írja. hogy szerdán főleg ügyrendi kérdéseket vitattak és valószínűleg nem maradt idő a leszerelési tervek részletes megtárgyalására. Egyelőre még azt sem tudják, hogy a két terv közül melyiket tárgyalják először. Gustav Svensson, az AP tudósítója a genfi tárgyalások nehézségeiről ír és rámutat: mindkét fél ragaszkodik ahhoz, hogy az ő tervét, tekintsék a tárgyalások alapjának. A Reuter megjegyzi, hogy a leszerelési értekezlet nyugati köreiben csalódást keltett a szocialista országok küldötteinek a nyugati leszerelési tervről mondott bírálata. amelyet a nyugatiak „elhamarkodottnak” tartanak. Két és tél millió forintos beruházással iskolát építenek grót Majláth Pál kastélyából Március tizenötödike Nyírturwliéketunyán A nyírturai Béke-tanyán is megünnepelték március tizenötödikét. A kultúrházban rendezett bensőséges ünnepségen a három éve alakult általános iskola tanulói is felléptek dalaikkal és szavalataikkal. Petőfi Sándor forradalmi versei után (pl. Győz a Világforradalom) a hetvenkétéves íanítóbácsi verseivel és dalaival szerepeltek a gyerekek. 90 építőipari tanulót vettek fel Kétszáz fiatal jelentkezett építőipari tanulónak a megyei építőipari válla’atnál. A napokban volt a felvételi vizsga, ahol általános műveltségükről adtak számot a fiatalok. Közülük kilencvenet vettek fel. Ezek a fiatalok április 1-től a vállalatnál kapnak gyakorlati kiképzést, elméleti oktatásban pedig az ipari tanuló iskolában vesznek részt. Nyolc napi«» vizsgáztak Alapos szakmai gyakorlati és elméleti felkészütlséget követeltek meg Debrecenben a vizsgázó kőműves kisiparosoktól. A megyéből nyolcán jelentkeztek és nyolc napig vizsgáztak. Sipkay Zoltán, Kovács Árpád, Horváth, Ferenc, Solymosi Mihály, Nagy Károly és Radvánszki József nyíregyházi kőműve% kisiparosok sikeresen vizsgáztak, és megkapták a mesterlevelet. NYÍRI OBSITOSOK Ófehértó község csaknem kellős közepén, a templomok szomszédságában büszkélkedett egykor gróf Majláth Pál évszázados kastélya. A fák között, a homokdomb tetején terpeszkedő épület uralta az egész tájat. A két végén bás- tyaszerűen emelkednek a várszerű tornyok és szorosan fogják közre az összekötő épületet. A régi kastélyt iskolának építik át. Két és fél millió forintot költ államunk erre a célra. A falu dolgozói eddig százhúszezer forint értékű társadalmi munkát végeztek. A bontásnál arra is volt gondjuk, hogy a régi épületet alaposan átnézzék és a muzeális értékeket megvédjék. Előkerült többek között egy 1735. esztendőből származó — ács-jelzéssel ellátott gerenda, ebből rájöttek, hogy a kastély e részét Pethő Rozália építtette. Az értékes gerendát beszállították a nyíregyházi múzeumba. A régi kastély átformálódva, új ruhába öltöztetve a fiatalok otthonává válik a nyáron. Nyolc napfényes tanteremben és tágas szertárban sajátíthatják el a tudományt. A szertár korszerű felszerelése még a múlt nyáron megérkezett. A nevelőkre is gondolnak az építkezés során, két pedagógus család kényelmes otthonra talál az egykori grófi kastélyban. Varga Gyula. A nagyterem megtelt emberekkel. Most is. — mint általában az ünnepségek, előadások előtt — nyugtalan zsibongástól hangos a Tiszti Klub épülete. Ö száz kiszolgált katona, ötvenévesek. Harminc éve. hogy először találkoztak, újjonckorukban. Sok keserű és kedves emlék tódul az ajkakra. Mi is történt azóta, velük. S akik már nem lehetnek köztük... Hamarosan kezdődik az ünnepély, a búcsúztató, a kultúrműsor. .— Értünk van ez az ünnepély. Kiadják az otsitot — mondja hozzám fordulva Németh Miklós bácsi. Hümmög egy nagyot... aztán, mesélni kezd; — Tudja, nem vagyok mar fiatal, de jó erőben érzem m»- gafoi. Katona már nem lehete«. Nyírvasvári tavasz MIKOR A TAVASZI MELEG megbizsergeti a fák nedveit s az életet hordozó szántóföldekről felszállnak a nehéz párák, az emberek beszippantják a földnek tavaszi illatát, olyanokká válnak, mint a bővérű csikók a hosszú téli pihenés után. Az idei tél Nyírvasváriban sem volt a régen megszokott tétlen várakozás ideje: új erők bolygatták meg az emberek egész belső világát. A régit, a megszokottat. Amikor a belépési nyilatkozatok aláírásával igent mondtak az új mellett, egész valójuk tele volt még kétségekkel, családjuk jövőjének féltésével. Ez érthető, hiszen nem röpke napokra, hanem egy életre szövetkeztek. AZ ELMÜLT HETEKBEN csak azok törték át a bizonytalanság bilincseit, akik magabiztosan hittek a holnapban. Ezek az emberek dolgozgattak csak még akkor a közösben. De a tavasz megérkezett életfakasztó melegével és a nyírvasvári nép kitépte magát a tétovázás korlátjai közül. Friss tavaszi szelet kaptak, amely kiszellőztette fejükből a sok mellékeset s a föld szerelmesei, gyermekei egyet láttak maguk előtt: vetni kell, vetni az új élet magvait, hogy bő aratásuk legyen. Nyíri Miklóssal, a Vasvári Pál Termelőszövetkezet elnök- helyettesével járjuk a majorságot, a szántóföldeket. A tanya- központban szívet melengető látvány az az igyekezet, ahogyan a vasvári nép a tavaszt fogadja. Egyik helyen rönkfák *Bábelőadás: János, a nagy ere jű Március húszadikán, vasárnap délelőtt tíz órai kezdettel bábelőadást tart a József Attila Megyei Művelődési Ház báb játszó csoportja. Bemutatják Muharay Elemérnek, a népművészeti intézet nemrég elhúnyt munkatársának darabját, a „János a nagyerejű” című mesejátékot. Belépőjegyek ára gyermekeknek kettő, felnőtteknek három forint. hatalmas garmadája van. ' És egyre gyarapszik. Nyújtott szedreken szállítják a kitermelt építőanyagot. Növendékistállót, sertésólat, juhaklot akarnak építeni az idén. A hosszú bur- gor.yaprizma egyik végénél asz- szonyok, férfiak, régi és új szövetkezeti tagok dolgoznak. Válogatják a vetőburgonyát. Szélvédett helyen, külön elkerítve, melegágyak sorakoznak. Feszítik ki rajtuk a molinókat, amelyeket fehér muszlinként lenget a szál. A három'ezerkétszáz holdas gazdaságban nem kis területen, száztizennégy holdon akarnak dohányt termelni. Nyolcszáz méter melegágyon simul már a takaró. A dohánymagot előcsíráztatták s kezdik a vetést. A HATÁRBAN ugyancsak sürögnek-forognak az emberek, a fogatok, a gépek. Ezen a napon, ahogy Nyíri Miklós összeszámolja a nyilvántartásból, már százhúsz család kezdeti munkához a községben. A traktorok a nagytáblás földeken hangos zakatolás közben forgatják a téli nedvekkel telített hantokat. A kisebb földcsíkokban lovas, és tehénfegatok vontatják az ekéket. Minden erőt a tavaszi talajelőkészítésre fordítanak. Ezért van dolga a tehénfogatnak is. (A teheneket ú] takarmányra viszik majd a közösbe.) A tavaszi árpa, búza, a négyszáz hold burgonya vetéséhez előkészítették a ta ajt. Következik a közel ezer holdat kitevő kukorica ágyának a megvetése is. Aminek földben a helye, azt már el is vetették. A magnak való keserű csillagfürt már a melegedő földben duzzad. Egy másik táblában a borsót vetik. Készülődnek az őszi kalászosok gondozására: fejtrágyázásra, hengerezésre is. HULL A MAG a nyírvasvári földekbe. És az emberek ilyen, kor, • tavasznyílás idején nem tudnak a házban maradni. Hajtja őket a vérük, ki, a széles határba, mert ez a föld az, amelytől az idén is kenyeret, nagyobb, szebb kenyeret várrak. S. A. Igaz. voltam eleget a harminc év alatt. S az a világháború... De jött a felszabadulás. Leszereltek. Az állam taníttatott, s most agronómus vagyok Gyu- Ihtanyán. És munkásőr! Hogy miért? Megtanított, az ellenforradalom. Nem akarok újra a Dessewfyék cselédje lenni. Mint munkésör szeretnék majd egyszer meghalni, ez a kívánságom. De az még messze van. Addig még dolgozni akarok, nagyon sokat tenni az emberekért, népi államunkért. Na. de hová el nem kalandozok! Igaz, obsitos lettem. Ötven éves. .. — Hej, katonaság... Tudja, én kint harcoltam a szovjet fronton — vette át most a szót Póczos József. — De hogy az elején kezdjem, Szegeden vonultam be katonának. Az utászokhoz. majd később a vegyészekhez. Aztán meg elvittek a frontra. De megszöktünk, s mint partizánok harcoltunk a szovjetek oldalán. Nehéz lenne elmesélni, mi mindenen mentem keresztül. De tudtam, miért harcolok, s ez erőt adott. Rövid időn belül már Debrecenben voltam, s innen kísértem fel az új kormányt a fővárosba, a felszabadított Budapestre. — Aki átharcolta a világháborút, átélte annak borzalmait, aki látta a rombadőlt vár csukát, a tömegsírokat, aki hallotta a német tankok dübörgését, az csak átkot mondhat a háborúra, s azokra is akik azt akarják. — Én már leszolgáltam a katonaéveket. Az Építő és Szerelő Vállalatnál dolgozom. Emellett tanítom a fiatalokat, az MHS keretében, Bujon. Ez a feladata egy ilyen obsitosnak, mint én vagyok. Mert dolgos, képzett, bátor fiatalok kellenek a hazának. akik meg tudják őrizni a békét. — Elhallgatott. A terem még zúgott a sok beszédtől. Nem is csoda, hiszen bajtársak, régi cimborák kerültek össze, s ez a találkozás számtalan közös élményt hozott újra napvilágra, a kaszárnyaudvart, a rikácsoló őrmestert, na meg azt a tábornokot kint a fronton, akin olyan sokat mulattak, a harmadik sorban pedig éppen egy szovjet katona nevét mondogatják, aki megmentette az életüket egy alkalommal, amikor váratlanul rájuk törtek a németek. A moraj elcsitult... Kezdődik az ünnepség. Búcsúbeszéd, úttörők bevonulása, zene, tánc, vidám jelenetek. — Az öregeket búcsúztatják, a nyíri obsitosokat .:. — csallány — A győri fesztiválra készül a Szabolcsi Irodalmi Színpad A Felszabadulási Kulturális Seregszemle Győri Országos Fesztiváljára kaptak meghívást a József Attila Megyei Művelődési Ház irodalmi színpadának tagjai. Részleteket mutatnak be a Hamlet, a Szentivánéji álom, a Makrancos hölgy, a Vízkereszt, az Othelló, a Romeo és Júlia valamint a Macbeth Shakespeare darabokból. A győri felépés után idehaza is színre lépnek. A NVÍREGYHÁZI RÁDIÓ MAI MŰSORA Keletmagyarországi krónika. — Bárányexport Szabolcsból. — Hírek. — Debreceni tudósítás. — Ki mit szeret. Ipari rovatunk jelenti. — Mit építenek Szabolcs megyében. — Kórusművek. — A Jósa András múzeum régészeti kiállításán .láttuk. — Kísértetjárás. t' képünk N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnöke franciaországi látogatásáti,vonalát ábrázolja. Jelmagyarázat: 1 = autón, 2. = vasúton, 3 = repülővel megteendő útszakaszok. 5
