Kelet-Magyarország, 1960. március (20. évfolyam, 52-77. szám)
1960-03-17 / 65. szám
tfagy az izgalom Nyíregyházán, a munkásőrök között. Ma, csütörtökön válogatják ki azokat, akik a felszabadulás évfordulóján felvonulnak díszszázaddal. Mindenki szeretne ebbe a díszszá2adba kerülni, pedig ide csak a legalkalmasabbak juthatnak, hiszen nem könnyű dolog egy ilyen díszmenet: aki a fizikai fáradalmakat jól bírja, csak az tud feszes testes lábtartással, minden mozdulatra ügyelve vonulni. Bizonyos, hogy a munkásőrség díszszázada nem fog szégyent vallani ezen a napon: együtt vonulnak a honvéd helyőrség és a nyírbátori határőrség díszszázadaival a Malinovszkij szobor elé kék kimenő zsávolyruhában, az idén először bakancsban és géppisztollyal. A század tagjait mind a nyíregyházi munkásőrökből válogatják ki, hiszen nehezebb a dolguk, mint a, katonáknak, vagy határőröknek, akik ráérnek egész nap gyakorolni. Mert a díszmenetet bizony sokat keli addig gyakorolni, míg minden lépés, minden mozdulat egyöntetű lesz. S erre a munkásőröknek csak a szabadidejük áll rendelkezésre. Mikor üzemükben, munkahelyükön elvégezték a napi munkát, délután öt órára gyűlnek össze és megkezdik a gyakorlást. Felharsan a vezényszó: — Század, vigyázz! S a kezek szorosan markolják a fegyvert, az egész század lépése egyszerre csattan, mintha valami roppant óriás verné szeges cipőjét a flaszterhez. A fogadóbizottság előtt néhány lépéssel felharsan a „Jobbra nézz!” is, s a fejek szemvillamyásnyi idő alatt fordulnak jobbra. Már csütörtökön, a válogatás után megkezdik a gyakorlást. A nyíregyházi munkásőrök ezt a feladatot is sikeresen fogják megoldani. A díszszázadba pedig azért szeretnének mindannyian bekerülni, hogy bebizonyítsák: a munkásőrök a felszabadulás évfordulóján méltóképpen képviselik a magyar munkásosztály hatalmát... Győri Illés György. A „hegedű" elkészült, játszani kell rajta Szép eredmények Aporligeten Aporligeten, az évezredes őserdő-maradvány szomszédságában, a híres Bátor-liget mellett új élet alapjait rakják le a dolgozó parasztok. A télen vált ! Aporliget szövetkezeti községgé. S az évszázados elmaradottságból igyekszik ez a nép, az összefogás erejével mielőbb kílábolni. A rövid néhány hét alatt, ami a szövetkezet megalakulása óta eltelt, már megmutatták, hogy tenni akarnak és tudnak is. Érdekesen jellemezte Kovács Gyula, hajdani uradalmi dohánykerlész, a termelőszövetkezet elnöke az aporlígeti életet: — A hegedű megvan, fel is húroltuk, mostmár meg kell kezdeni a hangolást, hogy jól játszhassunk rajta. És a hangolás valóban szépen halad. Akad még, de egyre kevesebb elütő .hang a húrokon, legtöbbje azonban már szép, egységes dallamot ad. Sokra haladtak az aporligetiek a szövetkezet megalakítása óta. A jószág egy részét, amelynek volt helye és takarmánya, közös fedél alá vitték. Fellendülőben van a tejtermelés. Megkezdődtek a tavaszi munkák. Kilencven hold dohányt termelnek az idén. Pajtára nem lesz gondjuk. Ott vannak az udvarokon. Szorgalmasak az itteni emberek. Legjobban talán Kiss Mi- hályné fejezte ki az igyekezetüket, aki éppen a dohány melegágyak takaró földjét rostálta Komáromi Jánosnéval és özvegy Rácz Miklósáéval. Kissné ezt mondta: — Mi, kérem, még a hegyeket is elhúzzuk a helyéről, csak meglegyen az eredményér A szövetkezet vezetősége — maguk a tagok beszélik — képes is arra, hogy eredményekben gazdaggá tegyék az aporli- geti dolgozó parasztok szorgalmát. Vannak jó elgondolások. Többek között úgy tervezik, hogy négyszázötven hold kukorica köpött babot termelnek — a tagok egyéni és a szövetkezet közös hasznára. Megkezdték — és már majdcsak be is fejezték — az idei építkezéseket. Teljesen' saját erőből. Építési brigádjuk két darab huszonöt férőhelyes szerfás istállót hozott tető alá. A szükséges faanyagot is maguk termelték ki. Emellett száz sertés befogadására elegendő szállás is elkészült — ugyancsak faelemekből. Hogy mennyibe került?! Pénzbe egyáltalán, csupán száz- egynéhány munkaegységbe. Jó ólak, téliesíthétőek, bátran elhelyezhetik majd bennük a jószágot. A tagok megkezdték a vetőmagvak összegyűjtését. így csillagfürtből, napraforgóból, zabból már indulhat a vetés. Gyűjtik a burgonya vetőgumót is. Elkészült az elnök által emlegetett aporligeti „hegedű”, $ mint a fentiekből látszik, nem is szól rosszul. Samu András. Mándolii levelesünk jelenti: Üj autóbusz-megálló épül — Tűz ütött ki Mándokon Ifjúsági nagygyűlés — Megkezdték már a tavaszi munkákat „SZÓLÓBA N".. Gyorsan elárulom, nem Valami atlétikai versenyfutásról van szó. Azaa hogy versenynek ugyancsak érdekes egy verseny ez a KtTályfalviéké, fejleszti az izmokat, sok izgulas- ra ad okot. Csakhogy a tízegynéhány ember — ellenfél' hiányában — „saját magát hívta ki viadalra, s a szurkolók meg odahaza, a munkáscsaládoknál vannak. Igaz, eddig csak azért nem volt ellenfél, mert a többi ■ brigádokat „kényszerpihenőre” tessékelte a fagy, de napokon belül újra össze*erbuválódnak a kis kollektívák, itt Nyíregyháza peremén, egy európa- hírű építkezésen is... Királyfalvi vasbetonszerelő ■„együttese” a téli napokban is bírókra kelt a gömbvassal, ráadásul nem is akárhogyan. Tradicionális dolog már náluk a versenyzés, többet akarás, valóságos megszokássá vált a hátramaradt 11 év alatt. Mert lényegében azóta van együtt a Királyfalvi brigád. ' Bodovlcs Mihály. Kurucz István, Reszegi József brigádalapitó tagok ma is friss erővel lendítik előbbre a munkát... No, de hogy is történt csak az önmaguk kihívása, meg a „szólóban” való versenyzés? Olyau belemelegedéssel ritkán beszél ember, mint amikor a brigádvezető élesztgeti a fiatal emlékeket... Már eltelt két és fél hónap, és... minden sikerült. A feltételeket az elsőtől az utolsó pontig teljesítették, s hogy a kedvük míg csak most jön meg igazán, reménykedve dörzsölgetik a markukat’: „Meglesz, meg kell lenni a szocialista brigád címnek”. S a szó: „szocialista brigád”, a két és félezer forinton felüli átlagkeresetben, a dolgos emberek egyre jobb sorsában s az alkotásból sarjadó büszkeségé r- zetben nyer igazi értelmet. Mert Királyfalviék mór az év eleji ígérettételkor is a legnagyobb pillanatra gondoltak: a napra, amikor sok sok ember örömére átadják a kezük-alkotta művet. .. Hiába volt fagyszabadság, hiába csak egymaga dolgozott a Királyfalvi brigád egész télen át, „szólóban” is 'meleg perceket teremtettek a vasbetonszerelők. Nagy érdemük, hogy a sikeres előkészítés után most akadálytalanul emelkedhetnek a nyíregyházi almatárolö falai... S most, hogy mindennap közelebb érnek április négyhez, a hűségjutalom s a szép ösz- szegü nyereségrészesedés osztása mellett olyan jólesik emlékezni. .. A dohányfermentáló impozáns épületére, ahol az átadás óta újabb szabolcsi hírnév születik; az erdősori iskolára, melyben egy sereg gyerek örül az életnek; az új bérházakra, ahova munkáscsaládok költöztek be- Mennyi, mennyi munka, és mennyi kedves emlék... Mondja is Királyfalvi Elek, talán ezért van az, hogy náluk, a brigádban mindig ünnepvárás, április negyediké előtti a hangulat. Ezt a mostanit mégis nagyon várják. Nemcsak azért, mert jubileumi lesz, de nincs annál nagyobb dolog, minthogy az ember dolga végeztével, ünnep- lőruhásan, táncoló örömmel a szíve környékén érezze, hogy nem szállt el eredménytelenül tizenöt évnyi tegnapja. Aztán pedig könnyen megtörténne;., hogy egynéhány vasbetonos neve is ott szerepel — a kitüntetettek között. Különösen most, hogy a „szocialista” előnévre pályázik a Királyfalvi brigád... ' Angyal Sánd-rr Még ebben az évben autóbusz megálló épül Mándok községben. Eddig az utazó közönség a szabad ég alatt várta az autóbuszt. Ezért mintegy negyvenöt- ezer forint értékben típusterv szerint új, közönség kényelmét szolgáló várótermet ütemeztek be. Az ezen felül felmerülő költségeket, és munkákat a község dolgozói, társadalmi úton végzik. Március 15-én tűz ütött ki Mándokon. Jámbrik István házánál egy kipattanó szikrától meggyulladt a sertésól s az le is égett, de a lakosság gyors beavatkozásának következtében a közelben lévő szalmát és juh- akolt meg tudták menteni. Március 17-én, ma a megyei KISZ végrehajtó-bizottság ifjúsági nagygyűlést tart a községben. A nagygyűlést már napokkal ezelőtt nagy érdeklődés előzte meg. Az Új Élet és a 71 Éves Évforduló tsz-ekben a tavaszi munka már megkezdődött. A tagság a gyümölcsfák mellett a melegágyaknál, trágyahordásnál, burgonyacsiráztatásná.1 szorgoskodik. Cs. Tóth Endre levelező. Naponta negyven portré Nagyon népszerű a nyíregyházi gyorsfotó. Naponta negyven vendég tér ide be, hogy igazolvány, utazási és egyéb portrét készíttessen magáról. A havi forgalom meghaladja a tizenhatezer forintot. Panasz nem, de annál több dicséretes bejegyzés tanúskodik arról, hogy két nődolgozója: Kazár Endréné és dr. Váradi Tiborné lelkiismeretes munkát végeznek. A műterem megfelelően fel van szerelve, csak kissé zsúfolt. De ezen is segítenek, mert hamarosan bővítésre kerül sor, akkor kényelmesebb és kellemesebb körülmények között fogadják majd a vendégeket. HA A 17-60 JELENTKEZIK... Tovább javult a halellátás Űj halastavak építésével 2000 mázsára növekszik termelőszövetkezeteink ez évi haltermelése Az elmúlt évben egy hold halastóról 363 kiló halat értékesítettek termelőszövetkezeteink. Összesen mintegy 800 mázsa volt az 1959-es évi „haltermelés'’. Ezt a mennyiséget az idén jelentősen túl akarják szárnyalni. S hogy az így legyen, néhány téeszben tovább bővítik a halastavakat és újakat is építenek. A tiszavasvári Petőfi Tsz-ben befejezés, előtt áll egy 114 holdas halastó építése, mintegy 3 millió forintos ráfordítással. Ez a halastó évente 500 mázsa' halat ad. s közel 3C0 ezer forint tiszta jövedelmet biztosit gazdáinak. Ebben az évben megépül a nagyhalászi Petőfi Tsz 163 holdas halastava is. A térvek elkészültek, a munkálatokhoz szükséges több mint kétmillió forint biztosítva van. Ököritófülpösön is új halastó épül 60 holden, össze! kezdik meg a tiszavasvári Lenin Tsz halastavának bővítését. Már ebben az évben kétezer mázsa halat adnak a népgazdaságnak megyénk termelőszövetkezetei, s ha a most és később épülő halastavakat is bevonják a termelésbe, még tovább javul a halellátás, s egyben növekszik a szövetkezeti tagok jövedelme is. — Igen, máris kapcsolom a főmérnök elvtárshoz... Halló! Nem veszik fel a telefont, azonnal megnézem valamelyik irodában... Sajnos, nem találom. Feljegyzem a hívó számot, s vissza fogjuk hívni. Barátságos, udvarias hang szót vissza a 17—60-as telefon- központból, valahányszor ezt a számot hívjuk, Sok éve haUga-- tóm, s az a tapasztalatom, hogy ez a telefonközpontos nagyon udvarias. Tegnap találkoztam vele. Kántor Jánosnak hívják, a 6 számú Mélyépítő Vállalatnál dolgozik. Amikor beléptem, a kapcsoló készüléknél ült. A hangomról megismert ez a derék ember, s mindjárt nevemen szólított, Mikor rámnézett, szinte hihetetlennek tűnt. hogy világtalan. Hisz a szeme épp oly tiszta, élénk, mint másna::.. Három gyermek volt mellette. két kislány es egy kisfiú. Tanultak. — Ezek az én drága gyermekeim! — mondta. — Ideiemnek délután és felmondják a lecket. Margitka ötödikes, őrá még világosan emlékszem, másféléves korában láttam utoljára■ Jancsika harmadikos. szófogadj, okos kisfiú, büszke vágyók re. Az ö születésére is emlékszem, de a kis Piroskamat mar csak homályosan, fátyolosán láttam. Ő elsős. Tetszik tudni — sorolta — Tiszakóródon földművelő ember voltam, harminc éves koromban romlani kezdett a látásom, s pár év alatt megvakultam. Szemideg sorvadásovi van... Az asztalon furcsa füzet feküdt kinyitva. Tűvel kiszúrkált lapok. Felső lapján bélyegző volt, s a cím „Vakok világa”. Megkérdeztem, mit olvasott belőle? — Arról olvastam, hogy milyen volt a vakok helyzete, sorsa a felszabadulás előtt Magyarországon. A vak embernek csak az utcasarok, a leoldulás jutott. És ma egyedül Budapesten több mint 1250 világtalan van állásban. De az én példám is bizonyítja a vakember jó helyzetét. Amikor elvesztettem a szemem világát. Szombathelyen megtanítottak olvasni és telefont kezelni'. Hét éve dolgozom ennél a vállalatnál. Itt kaptam lakást is. 1100 forint a havi fizetésem a családi pótlékon kívül. A feleségem is itt dolgozik. Tisztelem és becsülöm azokat, akikkel dolgozom, akik körülvesznek, hisz én is tiszteletet, megbecsülést kapor, tőlük. Higgye el vakságom ellenére nagyon elégedett vagyok A k\s Jancsi bátorkodott közelebb és elökotort zsebéből egy pörgettyűt — Tessék nézni, ezt édesapám faragta. A fiúk márványgolyót, meg egy vasgolyót akartak érte adni az iskolában, de nekem ez többet ér. — Szóralcozik? — kérdeztem. Rádiót hallgatok, újságot olvasok és könyveket, de ha van ideje, játszhatunk most is egy kártyapartit — mondta, s kivett zsebéből egy csomag magyar kártyát. — Hogy ismeri meg a lapokat? — Megmondom én mindegyikről, hogy melyik milyen. Tessék adni ötöt. — Kézbe vette és megtapintotta mindegyiket. — Ez makk ász, ez piros tizes, ez zöld hetes,... Kifinomult a tapintásom... Beszélgetésünk közben gyakran búgott a központi állás es ő gyorsan, pontosan kapcsolt, dolgozott. Nem zavartam sokáig a munkában. A szerkesztőségig menve azon gondolkodtam: tudják-e az emberek, hogy Kántor Jánost a mi rendünk tette újra emberré? Gondolnak-e rá, ha a 17—S0 jelentkezik...? (Orosz) Szásád, vigyázz 1 A munkásőrség április 4-rc készül
