Kelet-Magyarország, 1960. március (20. évfolyam, 52-77. szám)
1960-03-13 / 62. szám
NŐI DIVAT FARSANG UTÁN [MINDEN ÉVBEN kellemes izgalommal várjuk a farsang idejét, hogy egész évi szünet után úgy igazában kitáncoljuk magunkat. Hagyomány ez már nálunk, húgy míg kint hideg, fagyos szelek, süvítenek, mi addig a kivilágított, kellemesen meleg bálteremben hangulatosa» töltsün^ el néhány estét. Az. első farsangi mulatság Nyíregyházán a művészeti csoportok rendezésében a József Attila Művelődési Házban zajlott le. Mint említettük, az első ez volt, s talán ez magyarázza, hogy oly sokan érdeklődtek iránta. így aztán a nyitótáncot, Hunyadi Palotását válságos embererdő tapsolta meg. Ez a bál emlékezetes maradt a bálozók számára, nemcsak azért, mert végeredményben csak jól szórakoztak, kellemesen • táncolhattak. Elsősorban talán azért, mert volt néhány apróság, mely megzavarta az igazi szórakozást. Fűtetlen volt az öltöző, a foglalt asztalokat nem kapták meg az előrelátók. A kora esti órákban j elfogyott a bor, s csak néhány- | fajta tömény italban válogathattak a szomjasok. Egyetlen pincér volt, s legjobb igyekezete mellett is csak késve tudott eleget tenni a rendeléseknek. Ezeket kárpótolta maga a tánc, a mulatság. Nem győztünk eleget csodálkozni lányainkon, asszonyainkon, olyan elegánsak voltak, hogy mi, férfiak szinte alig mertük felkérni őket. ALIG PIHENHETTÜK KI az első bál fáradalmait, máris nyakunkon volt a következő, az OTP által rendezett mulatság. A rendezők itt már felszámolták a korábban említett hibákat. Erre a bálra a meleg, családias hangulat, tánc és vidám kacagás volt jellemző. Nem túlozunk, ha azt állítjuk, hogy jövőre is nagy sikere lesz a „pénzesek” báljának. Végigtáncolhattunk egy szinte társadalmi eseményszámba menő mulatságot is. Mégpedig a megyei tanács rendezésében lebonyolított jogászbált. Ennek az volt a különleges vonzóereje, hogy — báli szakértők szerint — Nyíregyházán az elmúlt tizennyolc év alatt egyszer sem volt jogászbál, Reprezentatív külsőségek, pompás rendezés, előzékeny, gyors kiszolgálás, kellemes hangulat, jó zene fogadta azokat, akik nem sajnálták az időt, s itt akartak szó- rakozni. Minden pártoskodás nélkül állíthatjuk, hogy a Nyíregyházán rendezett bálok közül a jogászbál vitte el a pálmát. A BALOK UTÁN VAGYUNK s a látottak Után úgy érezzük, osztályzatokat kell osztani. A lányoknak és asszonyoknak jelest kell adnunk, bármilyen nehezünkre is esik. Minden hiába, el kell ismerni, hogy nincs miért szégyenkeznünk. Elegánsan és ízlésesen összeállított ruhákban táncoltak! Meg kell állapítani, a nyíregyházi nőknek van ízlésük az öltözködéshez. Egy jelest kiosztottunk. A következő jegy elégtelen, s ezt a fiatalemberek kapják. Néhány alkalommal feltűnt, hogy sok csinos fiatal kislány ült, nem volt kivel táncolniuk, nem akadtak lovagok, akik felkérjék őket. Ejnye, fiatalemberek! Hát ezért tényleg elégtelen jár, s jól vigyázzanak, hogy az elkövetkező bálokon, táncmulatságokon a lányok bosszút ne álljanak! Elmúltak a farsangi esték, megszűntek a konfetti-esők, Karnevál herceg elvonul, hogy | egy évig pihenje ki fáradalmait. A farsangi időszakot ''fel- í váltotta a tavasz, lassan nem j kell fűteni a termeket Igv,! utána, jól esik visszaemlékezni j az eltáncolt keringőkre, tangók-1 ra, a vidám estékre. Voltakj apró kis bosszúságok, előfor-1 dúlt, hogy a pincér késett az1 italokkal... No. dé ez is a far-1 sanghoz tartozik. S rosszindu-! latüak lennénk, ha azt áliíta- nánkt hogy az idei farsangi bá- \ lökön rosszul szórakoztunk. Ezt | nem is állítjuk, mert igen na-j gyón kedves estéket táncoltunk át, kellemesek voltak a bálok, s várjuk, hogy újra bevonuljon a bálterembe Karnevál herceg. A prágai Vencel-téri „Divat Házából'’ A nyíregyházi Állami Áruház divatbemutatójáról Gyermekeknek A molnár és a fia Kérdések - Feleletek - Nyertesek Vízszintes: 1. A megfejtés első része. 8. Kovács Tibor. 9. Nyugat-európai folyó. 10. Védő. 11. Azonos magánhangzó. 12. Tán mássalhangzói. 13. Tagadó szó. 14. Vízi növény. 16. Piaci árusító-hely. 18. Lét. Függőleges: 2. Más anyagából J is felhasznált. 3. Római kettó- I százas. 4. Hűbéresed. 5 Soha betűhiánnyal. ; 6. Hat mássalhangzói fordítja. 7. Felé mutat. 8. A megfejtés második része. 11. Apád, keverve. 14. Név nélkül. 15. Eleven. 17. Költői felkiáltás. 18. Rét kétharmada, 19, Kiejtett mássalhangzó. Beküldendő sorok: vízszintes 1., és függőleges 8. Megfejtéseiteket továbbra i# a következő címre küldjétek.' Keletmagyarország Szerkesztősége Nyíregyháza. Sztálin tér 21., a borítékra írjátok rá: „GYERMEKROVAT!” Humorí HajótöriiUéknél „Fenékig tejfel'' — Hányszor mondtam már, főzés közben ne lábatlan- kod j a konyhában! Kutya egy dolog ez a tavasz. Az ember csak várja, csak sóhaj tozza hónapokon át, s amikor nagyhirtelen az ölébe hull, rájön, hogy ebben sem minden fenékig tejfel. Gazsi volt az első áldozat. Úgy, ahogy mondom, áldozat, mert kimentették a langyos napsütéssel érkezett influenzából, és beleesett az ápolónőjébe. Olyan feneketlen mélységű volt ez az esés, hogy Gazsi már képtelen volt kilábolni belőle. Mit tehetett mást, remegő térdekkel, harmatfehér ábrázattal az anyakönyvvezető elé állt. Most az übé jóvoltából, nászúton vannak, írja hogy az üdülő bárjában isteni dizőz van, az ő zsebében viszont már csak az útiköltség, -a legnagyobb baj mégis az, hogy az otthoninál is nagyobb az időjárás kilengése, és félő, hogy újra citromosiimonádéval kell agyonkúrálnia magát... Zsiomekéknél is jóval ki tavaszod ta magát az időjárás. Hogy ki ez a Zsiomek? Egy szánalomra érdemes vérbeli Szpartakusz-drukker, akinek póiyáskorától Szpartakusz-vér csörgedez az ereiben. Mondta is a télen az asszonya, hogy a fene essen a bőrlabdádba, Lajos, téged már onnan visznek ki a temetőbe is? Majd egy nyavalyát! Tavaszra készen lesz a halványzöld háromnegyedesem, úgy együtt fogunk sétálni, hogy a lábad se éri a földel! Majd adok én neked mindig csak meccset... Szegény Zsiomek, mit tehetett mást, az újításáért kapott dugesz pénzből vásárolt egy okkersárga felöltőt a tavaszi ünnepnapokra, mert hogy neki csudára zsánere az okker. Persze* hogy sikerült a csel, felesége egy tapodtat sem tett vele vasárnap délutánonként — méghogy mindenki rajtuk derüljön? — És Lajos azóta is rekedtre ordítja magát vasárnaponként, hogy „vivát Szpartakusz!” (Igaz, hogy az asszony már két hete hozzá se szól, de fontos ez Zsiomeknek, szezon elején..•?) Sajnálnivalóan járt Edömér barátom is. Ültünk a presszóban, kiitta a fél konyakját, és azt mondta: „Mindennek ez az átkozott tavasz az oka, mert mindig ilyenkor kezdődik...” Aztán ökiömnyi könnyekkel az ábrázatán, erőtlenül rebegte el, hogy szerencsétlen órában születhetett, mert a mai lányok úgy bánnak az ő szűziesen tiszta érzéseivel, mintha csáki szalmája volna. Pedig Lulukát olyan szerelemmel szerette, hogy még a kezét sem merte megfogni... Pintyőke egyetlen csókját akkora áldozatnak tartotta, amit csak legénysége feláldozásával hálálhat meg... Később, ha Ciliké másra nézett, ő olyan szomorúságot érzett, hogy kicsordult tőle még a könnye is... Nem érti, nem érti, hol csinálhatta rosszul, és neki nyílhat már az orgona, oattanhat a rügy, neki mondhatják már, hogy a szerelem az Élet Sója, ő — óh fájdalom — a saját bőrén tapasztalta* hogy ebben a tavaszi .specialitásban, a szerelemben sem minden fenékig tejfel... angyal — részesültek: Smotzer Magda Mándok, Petőfi u. 28.. Járku Sarolta Nyíregyháza, Arany János u. 32., Hagykai Andiás Nyíribrony, Újtelep 1. Rejtvény Kedves pajtások! Március 6-i.i rejtvényünket ismét igen szép i számban fejtettétek meg. A he-1 í lyes szöveg: ötven éves a Nem-11 zetközi Nőnap. Könyvjutalomban | ] látják a molnárt és | fiát, hangos nevetts- sel megálltak és ujja) mutattak a szamárra: — Ennek sincs he- j lyén az esze: itt van j egy jó erős szamár, j üresen járatja, ő pe- j dig gyenge fiával az í út porát tapossa. — Mit csináljunk j apám? — kérdezte aj fiú. — Vegyük nyakunkba a szamarat, ez talán mindenki- j nek tetszeni 'fog. —- Bizony fiam, nem lehet mindenkinek a kedvére tenni. Az ember cselekedjék mindig becsületesen, tiszta lelkiismerete szerint és! ne hallgasson üres : beszédekre. Ügy fogunk menni, ahogy 1 mi látjuk jónak! I — Igv tiszteled az apádat, hogy hagyod magad mellett kutyagolni? — Nincs semmi baj — szólt a molnár — az embereknek így se jó, úgy se jó, . én felülök a szamárra, s te ülj mögém. — De alig tesznek néhány lépést: —1 Hisz nektek nincs szívelek — ■ szólt egy idegen — i ketten kapaszkodtok , fel erre a szegény ] állatra, mikor olyan sovány! — No, — mondot- * ta fiának a molnár , — szálljunk le a j szamárról és men- ] jünk gyalog mind á j hárman. — Útközben , vidám, jókedvű em- j berekkel találkoznak: , De alig hogy meg- í Egy molnár a szamarán elment a szomszéd faluba és magával vitte a fiat. 3 a szamáron, fia a szamár mellett, lépésben bandukoltak. Arról beszélt fiának i molnár, hogy nem kell mindig az emberek- szavára adni, amikor éppen egy vándor jött szembe velük. Ez rászólt a molnárra, hogy erős ember létére h ity ülhet fel a szamárra, amikor fia gyalog baktat mellette. — No jé •— mou d- ía fiának a molnár — ülj fel te a nyeregbe, majd én kísérlek gyalog. —< Mentsol.s.rH egy '»z- I-»» *1 talál k< ztak, niég a fiúra szólt *á: *)
