Kelet-Magyarország, 1960. március (20. évfolyam, 52-77. szám)

1960-03-13 / 62. szám

Képek a pócspelri tsz. első napjairól Hétfőn alakult Pócspetriben a Béke Tsz és kedden már munkához látott a leltározó bizottság. A teherautók és a vontatók pedig megkezdték a trágya- hordást. Hogy ne késsen a vetés, a traktorok is munkához láttak. (Csikós felvételei.) MINDIG EGYÜTT UNNI! fi Kommunisták sesiiségéifel sikeresen kezd a tiagyecsedi Rákóczi TSZ Ügy látszott tartani magát a nagy nap kellemes emléke, mint valami hosszúra nyúlt ünnep. Táplálta ezt s a kedélyek meg­nyugtatására ugyancsak jó hatás­sal volt, hogy a vezetőségválasz­tás is teljes egyetértéssel sike­rült. Az emberek, akiket eddig csaknem általában az egyéni haj- szoltság, s e kicsi magános kó­llt a tavasz — már A brigádvezetők többsége ugyanis jó gazdája, igyekvő munkása volt a maga pár hold­jának, de most gyakorlatiasul, tapasztalatlanul állt a nagyüze­mi' gazdálkodásban adódó teen­dőkkel szemben. Az egyik elnök­helyettes, Raffai József elvtárs csaknem tíz évig vezette ugyan a régi termelőszövetkezetet, vi­szont a megsokszorozodott ter­vek és feladatok miatt az új ve­Tanácskoztak a rökön belül eső vásárok járása, állat- és1 terményszállitás érde­kelt csupán, most soha nem ta­pasztalt bizalommal, derűs arc­cal álltak csoportokba, szembe egymással az utcákon. Minden­kit minden érdekelni kezdett. A tervezgető. vitatkozó beszédek mint megannyi színes pántlika, fonták egybe az egész községet. a kertek alatt zörget zetőséggel együtt majdnem na­ponta kellett gyűléseken részt vennie. A tervszerű, határozott irányítás így nem lehetett folya­matos. Előbb kapkodás, majd határozatlanság kezdett elural­kodni. És az idő nem állt meg várni, ami izgatnj kezdte a szö­vetkezeti község szorgalomhoz szokott lakosságát. Itt a "tavasz, már a kertek alatt zörget! Amit lehet, csinálni kellene!! legfelelősebSiek tsz tagság egyrésze fakiterme­léshez fogott és a kitermelt fákat deszkának fűrészelték fel. Meg­kezdődhetett tehát a meleg­ágyak készítése is. — Jutott fogat az érkező építőanyagok be- hordásálioz, s munkához látott az építőbrigád. A pártbizottság se­gítségével gyorsan sikerült elin­tézni a traktorszántás kérdését és már az elmúlt hét péntekjén 10 traktor kezdte meg a szántást a lápi Csicsós részen. De más. politikailag Igen fon­tos eredménye is lett a kommu­nisták segítségének. Ilyen például az. hogy a nőtanács munkája, te­vékenysége iránt igen gyorsan meghövekedett az eddig úgy­mondva semmilyen szervezeti éle­tet nem élő asszonyok részéről az érdeklődés. Egy másik ered­mény pedig zsebbevágó és éppen ezért megnyugtató vonatkozású: a közösbe adott szarvasmarhák A kibővítet községi pártbizott­sági ülésre meghívót kaptak a tsz vezetői is. — Igen népszerűvé vált ez már — állapította meg Suba Ferenc elvtárs, a párbizottság titkára. Aztán határozat született, amely­nek értelmében mindegyik uj brigádvezetőt egy-egy képzett, tekintélyes párttag segíti. Maga Suba elvtárs Sarkad: Gyulának, Szántó Lajos elvtárs, községi ta­nácselnök ifj. Hunyadi László­nak, Zoltán Ferenc elvtárs Né- medi Lajosnak, Nagy István elv­társ Kelemen Dánielnek, id. Zol­tán Mihály elvtárs, tanácselnök­helyettes Nagy Lajosnak lettek patronusal. Ennél az eredménynél nem maradtak meg a község kommu­nistái. Hiszen az általános ten­nivalók, a munkák özöne még csak most következik igazán. Ennek megtárgyalására, a külön­böző nézetek összehangolására a községi alapszervezet és a tsz kommunistái közös pártestét tar­tottak. S mint minden jó össze­jövetelen, itt is a felszólalások jelentették a legtöbbet, Danes Lajos elvtárs szó szerint ezt mondta: „Mi helybeli kom­munisták, nem kicsi hibát követ­tünk el azzal, hogy amikor kö­zösségünk dolgozói a fejlettebb, nagyüzemi gazdálkodást válasz­tották és a máshonnan való agitátorok visszatértek munka­helyeikre, mi is félre vonultunk. Ügy próbáltuk hinni: rendben van minden, mennek most már a dolgok maguktól. Pedig ne­künk akár eredményben, akár nehézségben egyaránt mindig együtt kell lenni a néppel. Most is várnak a szavunkra, cseleke­detünkre. Ezért javaslom, hogy az esti időben és a munkaszü­neti napokon keressük fel őket. Tartsunk szervezett kisgyűlése- ket. Térjünk vissza ismét a so- ronkövetkező tennivalók teljes közepébe!” Hasonló hangnemben beszélt Berki István, Murguly Endre és a többi felszólaló is. Sorakoznak az eredmények A kommunisták persze nem­csak beszéltek, hanem a reájuk jellemző határozottsággal azon­nal cselekedtek is. És mi lett az eredmény? Hamarosan teljes tervszerűséggel, folyamatosan ha­ladni kezdett a trágyahordás. A ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦«♦♦♦«♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ti Megjött a vetőmag! csaknem 90 százaléka után fi­zette már ki a tsz a járandósá­got. A régi, gyakorlott párttag brigádvezetők — Nagy Gergely, Veres Gusztáv, Szeregnyi Sándor — nem „egyénieskedtek” tovább, hanem a pártbizottság javaslatá­ra ugyancsak új társaik segítsé­gére siették. A kommunisták részéről való segítségadás jó eredménnyel járt tehát. A kezdeti eredményeket azonban nem hagyják lankadni. Mint határozatukban fogadták: továbbra is a nép között marad­nak. Tovább élesztik a politikai felvilágosító munkát. Erősítik, bátorítják a töprengőket, s min­denütt ott lesznek, ahol segíteni kell és lehet. A tsz-ben dolgozó kommunisták helytállásukkal, példamutatásukkal, fegyelmezett­ségükkel ragadják magukkal az egyetlen nagy család, a Rákóczi nevét viselő hatalmas közösség seregnyi dolgos tagját. Teljes mértékben érzik a máért, a hol­napért való felelősséget és min­den erejükkel a további eredmé­nyes megszilárdításért munkál­kodnak. a. — b. cA haitiatatlaiu/uj embere Vannak emberek, akik meg­halnak és mégis élnek. Egy ilyen ember nyugszik a highga- tci temetőben, London északi ré­szében egy dombon, amelyől az óriási város áttekinthető. Nem akarta, hogy emlékművet állít­sanak neki, hiszen a Kommu­nista Kiáltvány és a Tőke alko­tójának más. nagyobb emlék­művet úgysem tudott volna ál- líatni az emberiség, mint ami­nőt ő emelt magának és az em­beriségnek. Hatvanöt éves volt, amikor 1883. március 14-én halva ta­lálták szobájában a karosszék­ben. Örökre lehunyta szemét a nagy gondolkodó, Marx Károly, hogy aztán eszméi tovább élje­nek és lángra gyújtsák a vilá­got. Mert a marxizmus ma már nem kísértet, hanem élő való­ság, s fcltartózhatatlanul hódít az egész világon. Engels a har­costárs mondotta Marx sírjá­nál: „Darwin a szerves termé­szet fejlődési törvényeit fedezte fel — Marx az emberi történe­lem fejlődési törvényét”. De ennyiben nem merült ki élet­műve. Marx nevéhez fűződik a tőkés termelési mód és az általa létrehívott polgári társadalom sajátos mozgási törvényeinek felfedezése is. ö azonban nem­csak nagy felfedező, tudós és zseni volt, hanem forradalmár is. Igazi élethivatásának tartot­ta, hogy így vagy úgy közremű­ködjék a tőkés társadalom s az általa alkotott állami berende­zések megdöntésében és segítse a proletariátus felszabadítását. Forradalmár, ki először ébreszti fel a szabadság utáni vágyat a munkásokban, s megmutatja azokat a feltételeket is, ame­lyekkel győzedelmeskedhetnek. Marxnak a harc volt az eleme. S olyan kitartással küzdött, mint kevesen. Ezt sugározza minden műve, egész élete. A sok fontos felfedezés közül, amelyekkel Marx nevét a tudomány az em­beriség történetében megörökí­tette, itt csak kettőt emelünk ki. Az elsővel Marx a világtörté­nelem egész addigi felfogását felborította. Marxig a történe­lem szemlélete azon a felfogá­son alapult, hogy minden törté­nelmi változás végső oka az emberek változó eszméiben ke­resendő. és hogy minden törté­nelmi változás közül a poli­tikai változások a legfonto­sabbak. Ezek uralkodnak az egész történelemben. De azt a kérdést, honnan erednek az emberek eszméi, s melyek a po­litikai változások okai, nem ve­tették fel. Marx mutatta ki, hogy az egész történelem osz- lályharcok története. Marx másik fontos felfedezé­sével felderítette, milyen vi­szony van a tőke és a munka között. Kimutatta, hogyan zsák­mányolja ki a kapitalista tár­sadalomban, a tőkés temelési módban a munkást a tőkés. Ezen a két fontos tényen alap­szik a modern tudományos szo­cializmus eszméje. Marx a Tőke második kötetében tovább fej­leszti ezeket a tőkés társada­lomra vonatkozó tudományos felfedezéseket, Marx, az ember, a forradal­már, a tudós meghalt. Művei, eszméi azonban élnek, s a le- ninizmussal párosulva világító fáklyái az emrbiságnek. A mar­xizmus—leniniznnis zászlaja ma­gasan leng, s ma már a világ emberiségének egyharmada építi a szocializmust, mely győzedel­meskedni fog a Földön minde­nütt. Így állított és állít a világ munkássága emléket Marxnak, a nagy gondolkodónak, a halha­tatlanság emberének. (F. K.) t A nyírmeggyes! Petőfi Tsz ud­varára éppen a második autóra­komány édescsillagfürt vetőmag, érkezett. Az iroda dolgozói is siettek a lerakáshoz. így gyor­sabban mehetett a kocsi újabb szállítmányért. Hammel József felvétele. Porfelhőben kénytelenek járni a nyír­egyházi emberek. Immár nemcsak reggel, az utcasep­rők munkája nyomán va­gyunk kénytelenek tüdőre szívni a nyíregyházi utcák porát, hanem akkor is, amikor a város tisztítására beállított emberek már el­végezték munkájukat Jön egy autó és újra porral ön­ti tele a szép főutcákat, a jobb sorsra érdemes já­rókelők száját és szemét. Por persze mindenütt van, nemcsak Nyíregyházán, csakhogy más megyei szék­helyeken arra használják az öntözőautókat, hogy el­tüntessék a napsütéses idő­járás ilyen kellemetlen kö­vetkezményeit. Igaz, öntöző­kocsik nálunk is vannak, nem is egy, de három áll belőlük rendelkezésre — azaz, hogy mégsem áll... Ezúton is tolmácsoljuk sok olvasónk kívánságát: miért ne lehetne öntözni most is a nyíregyházi utcá­kat, hisz a locsolás elsősor­ban altkor hiányzik, amikor a város lakóinak egészségé­ről van szó. Azt hisszük, nem kívá­nunk lehetetlent. (kj) •>

Next

/
Thumbnails
Contents