Kelet-Magyarország, 1960. március (20. évfolyam, 52-77. szám)

1960-03-12 / 61. szám

•M* Ülést tartott a Hazafias Népfront Országos Tanácsa (Folytatás az 1, oldilról). Sára irányuló imperialista erőfe­szítéseket,- az újságolvasó és rá­dióhallgató ember megállapíthat­ja, hogy a népek mindenütt bé­két akarnak, s ez a békés világ­közvélemény megfékezi a leg­vakmerőbb háborús uszítókat is. Dolgozó parasztságunk helyesen ítélte meg a nemzetközi helyze­tet, s amikor a földtulajdonnal rendelkező parasztok tömegesen csatlakoztak a termelőszövetkeze­tekhez. döntésükkel kifejezésre juttatták; ffc épülő szocializmusban látják a parasztság biztos Jövő)ét — Figyelemre méltó az is, hogy egész sor községben sem az ala­kuláshoz, sem a közös indulás­hoz nem igényelt külső segítsé­get az érdekelt parasztság. Sok­sok községben a parasztok ma­guk kezdtek, megbeszéléseket a helyi párt- és tanácsi szervek­kel és néhány nap alatt létre­hozták az új termelőszövetkeze­ti községet. — A szövetkezeti mozgalom gyors fejlődéséhez hozzájárultok azok az eredmények is. amelye­ket a termelőszövetkezetek tavaly — különösen a növénytermelés­ben — elértek. A termelőszövet­kezetek búzából 2.4 mázsával, rozsból 1.0. őszi árpából 2.3 zab­ból pedig csaknem egy mázsá­val termeltek többet katasztrális ■holdanként, mint az egyéni pa­raszti gazdaságok. Ezek a terme­lési eredmények mindenekelőtt a ■szövetkezeti tagság óriási több­ségének szorgalmas és hozzáértő munkáját dicsérik. De kifejezés­re jut bennük a szövetkezeti gaz­dálkodás fölényének az az alap­vető jellemvonása is. hogy a nö­vénytermelésben az apró parcel­lák puszta egyesítése és közös művelése már egymagában szá­mottevő többlet eredményt hoz már az első gazdasági évben is. — A szövetkezetek gazdálko­dására — amint általában az egész roezőg'azdasápi ter­melésre és árutermelésre — ösztönzően hatott a Párt és a kormány helyes gazdaságpo­litikája. Szélesedett a termelési és ér­tékesítési szerződéskötések rend­szere: a termelőszövetkezetek ’ renyhe vették a különböző ked­vezményeket, amelyeket — a ,-'árt kezdeményezésére — azért honosított meg a kormánv, howv a mezőgazdasági termelés szer­kezetének belterjes fejlesztésére, az állattenyésztés színvonalának növelésére, az árutermelés foko­zására ösztönözze a dolgozó pa­rasztságot. elsősorban a terme­lőszövetkezeti nagyüzemeket. A.z anvasi érdekeltségen alapuló ár­politika nagymértékben fokozza az új és a meanövekedett ter­melőszövetkezetek termelési ered­ményeit. Dobi István ezután hangsú- , Jyozta, hogy a szövetkezetek va­gyoni helyzete általában kedve­zően alakul. A rendesen vezete+t, jól gaz.dálkodó termelőszövetke­zetek szorgalmas tagjai sem az építkezésben, sem a vásárlások­ban. vagy ruházkodásban nem maradnak el az esvénileg gaz­dálkodó parasztcsaládok mögött. Ez annál figyelemreméltóbb, mert azok a parasztok, akik még egyénileg gazdálkodnak. — fél szemmel, vagy mindkettővel a szövetkezetek eredményeit figye­lik — jövedelmüknek jóval ki­sebb százalékát fordítják gazda­sági beruházásokra, mint azt egyébként a gyengébben gazdál­kodó parasztember is tenni szok­ta. Ha van verseny — és való» ' ban van ilyen verseny — az | életszínvonal terén a szövetkeze- j *• tagok és az egyénileg gazdát- I kodó parasztok között, akkor elv I ben a versenyben a szövetkeze- I dek már majdnem minden falu- ! ban kezdik elfoglalni a vezető 1 helveket. • Az utóbbi eg.v-két évben a szövetkezeti parasztok jöve­delme valamivel már megha­ladta az egyéni gazdákéi! Dobi István eztitán arról be­szélt, hogy a szövetkezet csak keret és lehetőség, amit a szö­vetkezeti tagoknak kell megtöl- teniök jó tartalommal. A párt fá­radhatatlanul dolgozik: a boldog paraszti jövőért, de ennek meg- i teremtéséhez elengedhetetlenül szükséges az érdekelt paraszti tömegek cselekvő együttműködé­se is a politikai és gazdasági eredmények eléréséhez. A szö­vetkezetek szervezése nem fejező­dik be azzal, hogy bizonyos szá­mú • ember, vagi’- akár egy köz- j ség dolgozó parasztsága aláírja ■ a belépési nyilatkozatot és meg- : tartja az alakuló közgyűlést. Sok tanács és segítség kell ahhoz, ! hogy megbirkózzanak az indulás ] gondjaival. A szövetkezeti fejlő- i dés sok kéi'dést vet fel. Ezekre a pártnak, a kormányzatnak, a tanácsoknak, a népfrontmozga- ! lom munkásainak, a mezőgazda- sági szakembereknek, s a szö­vetkezeti gyakorlattal már ren­delkező parasztoknak, helyi veze­tőknek válaszolniok kell. — Szövetkezeti mozgalmunk mostani szakaszában — folytatta — a politikai felvilágosító munka éppolyan fontos — ha ugyan nem fontosabb — mint az újonnan alakult, vagy megnövekedett szö­vetkezetek anyagi támogatása és a megfelelő gazdasági tanácsadás. Politikai feladat, hogy az. új szö­vetkezeti tagok mindenütt vilá­gosan lássák jogaikat és köte­lességeiket és magukénak vallják azt az egyedül helyes álláspon­tot, hogy a jogok gyakorlásának és o kötelességek teljesítésének minden közösségben egyensúly­ban kel! lennie, hogy a nagyüze­mi termelés más munka- szervezést, más fegyelmet kö­vetel, mint a parcella-gazdaság: hogy a régi termelőszövetkézeti vezetők és tagok már megszer­zett nagyüzemi tapasztalata ép­pen olyan érték, mint annak a parasztembernek a hozzáértése a termeléshez és az állattenyésztés­hez. aki esetleg mint egyéni gaz­dálkodó a falu első gazdája volt. Dobi István ezután részletesen szólt az iif és a megnövekedett termelőszövetkezetek egres feladatairól Felhívta a figyelmet a talajerő növelésének fontosságára, a ta­karmányterület növelésére, a kö­zös állatállomány kialakítására, a helyi beruházásokra, majd a gé­pesítésről beszélt, amelyben a magyar ipar termékei mellett nagy segítséget jelentettek a Szovjetunióból, Csehszlovákiából és más szocialista országokból szinte napok alatt hazánkba irá­nyított gépek. Az ötéves terv idején. negyvenezer traktort, négyezerötszáz gabonakombájnt, hétezer kévekötő-aratógépet, tíz­ezer gabona vetőgépet, hétezerhá- romszáz. műtrágyaszórót, negy­venötezerötszáz ■ ekét és hetven­négy ezerhétszáz egyéb munkagé­pet szereztünk be a mezőgazda­ságnak. — Párt- és állami szerveink minden rendelkezésre álló erővel elősegítik a közös gazdaságok erősítését, fejlesztését, — folytat­ta Dobi István. — Nem szabad azonban szem elől téveszteni, hogy az árutrtinc'Cs fejlesztésében a közös gazdálkodás mellett jelentés szerep jnt a tagok háztáji gazdaságának is: minél több árut — főleg sertést, baromfit, burgonyát, zöldséget, gyümölcsöt, tejet és tojást — ad­janak közfogyasztásra. A szö­I vetkezet tehát — bár első a kö­zösben végzett, jó munka — hoz­zásegítik tagjaikat, hogy háztáji gazdaságukat minél jobban hasz­nosítsák. Arra kell törekedni, hogy lehetőleg minden tagnak legyen háztáji gazdasága, de köz­tük ne legyenek kirívó különbsé­gek, mert az ellentéthez, a tag­ság egy részének elégedetlenségé­hez vezethet. — Az öregekről — nyugodt lelkiismerette! mondhatjuk megfelelően gondoskodik népi állatnunk. A párt Központi Bi­zottsága méltányosnak tartotta, hegy öregségi járadékéi kapja­nak az olyan idős dolgozó parasz­tok, akik előrehaladott koruk, vagy rokkantságuk miatt már nem tudnák measzerezni a i nyugdíjjogosultságot. A Közpon­ti Bizottság javaslatára a kor­mány úgy határozott, hogy a 79. életévüket elért férfiak és a 65. életévüket betöltött nők, vagy az ennél ugyan fiatalabb de rokkantságuknál fogva munka- képtelen termelőszövetkezeti ta­gok várományi idő nélkül havi kétszázhatvan forint öregségi járadékot kapjanak. Ha ehhez hozzászámítjuk a bevitt föld után fizetendő föld járadékot, a háztáji gazdaság jövedelmét, valamint a szövetkezetben köny- nyebb munkával elérhető száz­húsz. illetve a nőknél nyolcvan munkaegységet, örömmel állapít­hatjuk meg, hegy népi hatal­munk békés, nyugodt életkörül­ményeket biztosít életük alko­nyára a parasztembereknek, a Központi Bizottság kifejezte azt a reményét, hogy a termelőszö­vetkezetek tagsága és az idős parasztemberek családtagjai más módon is segítik a munkából kl- öregedetteket. Külön szólt a falusi fiatalok­ról, akik — s ez egyáltalán nem különleges magyar sajátosság — igyekeznek hátat fordítani a mezőgazdaságnak, s az iparban akarnak elhelyezkedni. Természe­tes és érthető a fiatalság von­zódása a gépekhez, a techniká­hoz, hiszen az idősebb paraszt- emberek is egyre inkább érdek­lődnek a tudomány, a technika dolgai iránt. A falusi fiatalok­nak azonban ma már nem igen kell városba menniök azért, hogy élvezhessék a technika vív­mányait; népi államunk gondos- j kodásából kapnak rádiót, telsví- j ziót, mozit, könyvtárat- a gép-! állomások cs a termelőszövetke­zetek megkapják a gépeket: v közös gazdaságok pedig mindin­kább biztosítják a szórakozási, a sportolási, a művelődési lehető­ségeket; Mindezek figyelembevé­telével úgy érzem. jogosan figyelmeztethetjük a falusi fiatalságot: kötelessé­gei tannak, olyan kötelessé gei. amelyeket elsősorban otthon, a faluban kell telje­sítenie. ■ Tanulniuk kell sok mindeftt, töb- 1 bek közölt tanulják meg a föld, a mezőgazdaság szeretetát is. A falu. a mezőgazdaság forradal­mi átalakulásában szüleik, nagy- szüleik oldalán nekik kell befe­jezniük azt a munkát, amit «■ idősebbek elkezdtek. A párt, a KISZ, a Hazafias Népfront — í. mellettük minden pedagógus, irc és újságíró — magyarázza meg a falusi fiataloknak e forradalmi változások értékét, és értelme­Beszéde befejező részében e Hazafias Népfront feladatait fog lölta össze Dobi István. — A népfront-bizottságok t­I segítsék a közösségi élei kiala- I kítását, erősítsék az új szőve’. ; kezet; tagokban a szocialista ön 1 tudatot és a hűséget a szocialista ! építés ügyéhez. — Segítsék elő a tavaszi mező-; : gazdasági munkák zavartalan j megindulását és eredményes el- j I végzését. Fordítsanak gondot 1 I tprmslős -Cvctkszeti építkezés ikre. ! kérjék fel a műszaki értelmisé- I gieket, hogy társadalmi munká­ban készítsenek terveket, adja­nak tanácsokat a szövetkezeti építkezésekhez, s keressenek le­hetőségeket a szövetkezeti gazda­ságok szakember-gondjainak eny­hítésére. A jól. működő termelő- szövetkezetekben szervezzenek tapasztalatcsere-látgaláisokat, an- kétokat. — Hívják fel a figyelmet a szemes- és silókukorica vetéste­rületének növelésére és karolják fel a harminc mázsás kukorica­termelési mozgalmat. A burgo- ayatermő vidékeken támogassák a burgonya vetésterületének és terméshozamának növelésére irá­nyuló munkát. Segítsék a szövet­kezeteket a talajerő fenntartásá­ban és gazdagításában. Hallassák szavukat annak érdekében is, hogy az asszonyok, fiatalok, ál­talában a családtagok úgy dol­gozzanak a termelőszövetkezetek­ben, ahogyan eddig a családi ma­gángazdaságban. Nem szabad megfeledkezni * még egyénileg dolgozó parasztok­ról sem. A jövendő termelőszö­vetkezeti parasztokat lássuk ben­nük, akiknek termelőmunkáját segíteni, becsülni kell, s közbe® találjunk alkalmat arra, hogy megismerjék a termelőszövetkeze­tek életét, a közösségi munka előnyeit, szépségét. Hozzászólások a tanácskozáson Dobi István beszéde után Szat­mári Nagy Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára beszámolt arról, hogy a népfront-bizottságok sokszáz elő­adáson, széles körben ismertették a párt agrártéziseit. Most már azon munkáik»- J dik a népfront, hogy a ter­melőszövetkezetek megszi­lárdítását a jelenleginél is inkább társadalmi üggyé tette. A bizottságok kezdeményezésé-! re műszaki csoportok segítik a . termelőszövetkezeti bekötőutak j készítését és a tsz- építéseket. A j jogászok pedig fogadóórákon és j kérdezz—felelek összejöveteleken | válaszolnak az új téesz tagoknak a felmerülő kérdésekre. Z. Nagy Ferenc országgyűlési képviselő hangsúlyozta; sűrűn la­kott ország vagyunk. Éppen ezért a falu csak magas színvonalú gazdálkodással elégítheti ki né­pünk szükségleteit. A fokozott belterjességre kell törekednünk. Éghajlati és egyéb adottságaink szinte kínálják a lehetőséget például a vetőmagtermesztésre, így növelhetjük a hozamot, s még exportálhatunk, is. Erdei Ferenc, a Magyar Tu­dományos Akadémia főtitkára arról szólt,, hogy az új közös gaz­daságok, az új termelőszövetke­zeti falvak sokoldalú segítséget várnak. Nincs hazánkban ióiennán egyetlen oly« n mesterség sem. amelynek ne akadna tennivalója a termelőszövet­kezetek megszilárdításában. A társadalom összefogásának jóvoltából most is rengeteg jó­szándékú segítőkészség irányul a falvakba. A népfront — javasolta Erdei Ferenc — keresse meg ezek hasznosításának szervezett . és ésszerű formáit. A népfront meg-, kereshetné azokat az eszközöket, amelyek biztosítják a hagyomá­nyos mezőgazdasági kultúrák át­vezetését a nagyüzemi gazdálko­dás formái közé. Losonczi Pál. földművelésügyi miniszter arról beszélt, hogy mi­lyen lehetősége van a szocialis­ta gazdálkodás útjára lépett fal­vakban a terméseredmények túl­szárnyalására. Tavaly — hangsúlyozta többek között —minden olyan új közös gazdaságban jobb terméseredmé­nyekkel zárták a gazdasági évet, ahol a tagok nem mástól várták a megoldást, hanem tétovázás nél­kül maguk kezdtek az eredmé­nyek megalapozásához. Az idén a tavalyinál is jobbak a lehetősé­gek. A múlt évihez képest egy hónapos előnyre tettünk szert, s a tavalyi nagy befektetések után államunk újabb 10 000 traktort, sok műtrágyát, és más termelő- eszközt ad a mezőgazdasági mun­kák elvégzéséhez. Ezekben a na­pokban a tavaszi munkák bein­dulása a legdöntőbb feladat. Csak olyan eredményeket várhatunk 3 gazdasági év végén, amilyennek a kezdet bizonyul. Számítanunk kell arra, hogy . ha nfost elkésünk , elmaradunk, kedvét szegjük sóik olyan parasztembernek,, akik ms már a termelőszövetkezetek kü­szöbén állnak. Nagy Dániel, az Elnöki Tanács elnökhelyettese a közös állatállo­mány mielőbbi kialakításának fontosságát hangsúlyozta. Cseter- ki Lajos, a Fejér megyei pártbi­zottság első titkára példákkal bi­zonyította, hogy náluk á szocialis­ta szektor győzelme a termés- eredmények javulását hozta. A közös gazdaságok munkaegységei­nek tavalyi értéke túlszárnyalta az 1958 évit, s a tsz-ek megterem­tették az alapot a további fejlő­déshez. A termelőszövetkezetek 1958-ban a jövedelem 9.5 százalé­kát. 1959-ben pedig már 18-szá- zalékát fordították beruházások­ra. Több húst, tejet, gabonát ad a megye az országnak, mint az­előtt és mintegy 40 000 holdon mozgalom bontakozott ki a kuko­rica-terméseredmények túlszár­nyalásáért. Kelemen János zombai tsz-tag az 1959-ben alakult közös gaz­daság munkájáról számolt be a tanács tagjainak. Ezután Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke válaszolt a hozzá­szólásokra majd dr. Ortutay Gyu­la, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára bezárta az Országos Tanács ülését. Negyvenöt kommunistával erősöditek a baktat járás pártszervezetei Március 4-én került napirendre <a LekíaK-'án.házi járási pártbi- j -ott ság végrcha ‘-tó . bízót súgának í iilé én a tag- és tagjelölt felvé­teli kárelmak .elbírálása, jóváh’a- gyá 2. Ezúttal 22 párttag és 23 tag'elölt ügyében kellett dönteni. Va : 1:yit jóváhagyták, elfo­gadták. s felvételüket megerősí­tették. E téren jó munkát végeztek a bssenyődi pártszervezet vezetői: 4 párttagot és 5 tagjelöltet vettek fel soraik közé. Felvették idős Laskai Imre és Kálmándi Béla dolgozókat is. Nyírkércsen 3 tag­jelölttel és e°v párttaggal erősö­dött a pártszervezet. A felvettek között van Csorna András volt 8 holdas középparaszt, termelőszö­vetkezeti tag is. Iz új csonianoló papírban 2-3 hétig tnegGrizhein a kenyér Irisseságe — műanyagok felhasználásával újfajta papírok Készülne!* A Papíripari Kutató Intézetben kidolgozták a viaszolt, parafinnal átitatott kenyércsomagoló papír gyártási eljárását. Hogyha kenye­ret vagy kalácsot a sütés után mindjárt ilyen papírba teszik, 2—3 hétig is megőrzi frissese­dét. ereded ízét, puhaságát. A műanyagok felhasználásával ; is próbálkoznak a kutatók. Olyan, j többréteges műgyantával átitatott, j lúggal is lemosható, s a mechani- j kai hatásoknak ellenálló papírt kísérleteztek ki, amely vasúti ko- j.csik, falak burkolására, asztalbo- ' rítólapra igen alalmas. *» • >

Next

/
Thumbnails
Contents