Kelet-Magyarország, 1960. március (20. évfolyam, 52-77. szám)

1960-03-12 / 61. szám

•M*

Ülést tartott a Hazafias Népfront Országos Tanácsa

(Folytatás az 1, oldilról).

Sára irányuló imperialista erőfeszítéseket,- az újságolvasó és rádióhallgató ember megállapíthatja, hogy a népek mindenütt békét akarnak, s ez a békés világközvélemény megfékezi a legvakmerőbb háborús uszítókat is. Dolgozó parasztságunk helyesen ítélte meg a nemzetközi helyzetet, s amikor a földtulajdonnal rendelkező parasztok tömegesen csatlakoztak a termelőszövetkezetekhez. döntésükkel kifejezésre juttatták;

ffc épülő szocializmusban látják a parasztság biztos Jövő)ét

— Figyelemre méltó az is, hogy egész sor községben sem az alakuláshoz, sem a közös induláshoz nem igényelt külső segítséget az érdekelt parasztság. Soksok községben a parasztok maguk kezdtek, megbeszéléseket a helyi párt- és tanácsi szervekkel és néhány nap alatt létrehozták az új termelőszövetkezeti községet.

— A szövetkezeti mozgalom gyors fejlődéséhez hozzájárultok azok az eredmények is. amelyeket a termelőszövetkezetek tavaly — különösen a növénytermelésben — elértek. A termelőszövetkezetek búzából 2.4 mázsával, rozsból 1.0. őszi árpából 2.3 zabból pedig csaknem egy mázsával termeltek többet katasztrális ■holdanként, mint az egyéni paraszti gazdaságok. Ezek a termelési eredmények mindenekelőtt a ■szövetkezeti tagság óriási többségének szorgalmas és hozzáértő munkáját dicsérik. De kifejezésre jut bennük a szövetkezeti gazdálkodás fölényének az az alapvető jellemvonása is. hogy a növénytermelésben az apró parcellák puszta egyesítése és közös művelése már egymagában számottevő többlet eredményt hoz már az első gazdasági évben is.

— A szövetkezetek gazdálkodására — amint általában az egész roezőg'azdasápi termelésre és árutermelésre — ösztönzően hatott a Párt és a kormány helyes gazdaságpolitikája.

Szélesedett a termelési és értékesítési szerződéskötések rendszere: a termelőszövetkezetek

’ renyhe vették a különböző kedvezményeket, amelyeket — a ,-'árt kezdeményezésére — azért honosított meg a kormánv, howv a mezőgazdasági termelés szerkezetének belterjes fejlesztésére, az állattenyésztés színvonalának növelésére, az árutermelés fokozására ösztönözze a dolgozó parasztságot. elsősorban a termelőszövetkezeti nagyüzemeket. A.z anvasi érdekeltségen alapuló árpolitika nagymértékben fokozza az új és a meanövekedett termelőszövetkezetek termelési eredményeit.

Dobi István ezután hangsú- , Jyozta, hogy a szövetkezetek vagyoni helyzete általában kedvezően alakul. A rendesen vezete+t, jól gaz.dálkodó termelőszövetkezetek szorgalmas tagjai sem az építkezésben, sem a vásárlásokban. vagy ruházkodásban nem maradnak el az esvénileg gazdálkodó parasztcsaládok mögött. Ez annál figyelemreméltóbb, mert azok a parasztok, akik még egyénileg gazdálkodnak. — fél szemmel, vagy mindkettővel a szövetkezetek eredményeit figyelik — jövedelmüknek jóval kisebb százalékát fordítják gazdasági beruházásokra, mint azt egyébként a gyengébben gazdálkodó parasztember is tenni szokta. Ha van verseny — és való» ' ban van ilyen verseny — az | életszínvonal terén a szövetkeze- j *• tagok és az egyénileg gazdát- I kodó parasztok között, akkor elv I ben a versenyben a szövetkeze- I dek már majdnem minden falu- ! ban kezdik elfoglalni a vezető 1 helveket.

•

Az utóbbi eg.v-két évben a

szövetkezeti parasztok jövedelme valamivel már meghaladta az egyéni gazdákéi!

Dobi István eztitán arról beszélt, hogy a szövetkezet csak keret és lehetőség, amit a szövetkezeti tagoknak kell megtöl- teniök jó tartalommal. A párt fáradhatatlanul dolgozik: a boldog paraszti jövőért, de ennek meg- i teremtéséhez elengedhetetlenül szükséges az érdekelt paraszti tömegek cselekvő együttműködése is a politikai és gazdasági eredmények eléréséhez. A szövetkezetek szervezése nem fejeződik be azzal, hogy bizonyos számú • ember, vagi’- akár egy köz- j ség dolgozó parasztsága aláírja ■ a belépési nyilatkozatot és meg- : tartja az alakuló közgyűlést. Sok tanács és segítség kell ahhoz, ! hogy megbirkózzanak az indulás ] gondjaival. A szövetkezeti fejlő- i dés sok kéi'dést vet fel. Ezekre a pártnak, a kormányzatnak, a tanácsoknak, a népfrontmozga- ! lom munkásainak, a mezőgazda- sági szakembereknek, s a szövetkezeti gyakorlattal már rendelkező parasztoknak, helyi vezetőknek válaszolniok kell.

— Szövetkezeti mozgalmunk mostani szakaszában — folytatta — a politikai felvilágosító munka éppolyan fontos — ha ugyan nem fontosabb — mint az újonnan alakult, vagy megnövekedett szövetkezetek anyagi támogatása és a megfelelő gazdasági tanácsadás. Politikai feladat, hogy az. új szövetkezeti tagok mindenütt világosan lássák jogaikat és kötelességeiket és magukénak vallják azt az egyedül helyes álláspontot, hogy a jogok gyakorlásának és o kötelességek teljesítésének minden közösségben egyensúlyban kel! lennie, hogy a nagyüzemi termelés más munka- szervezést, más fegyelmet követel, mint a parcella-gazdaság: hogy a régi termelőszövetkézeti vezetők és tagok már megszerzett nagyüzemi tapasztalata éppen olyan érték, mint annak a parasztembernek a hozzáértése a termeléshez és az állattenyésztéshez. aki esetleg mint egyéni gazdálkodó a falu első gazdája volt.

Dobi István ezután részletesen szólt

az iif és a megnövekedett termelőszövetkezetek egres feladatairól

Felhívta a figyelmet a talajerő növelésének fontosságára, a takarmányterület növelésére, a közös állatállomány kialakítására, a helyi beruházásokra, majd a gépesítésről beszélt, amelyben a magyar ipar termékei mellett nagy segítséget jelentettek a Szovjetunióból, Csehszlovákiából és más szocialista országokból szinte napok alatt hazánkba irányított gépek. Az ötéves terv idején. negyvenezer traktort, négyezerötszáz gabonakombájnt, hétezer kévekötő-aratógépet, tízezer gabona vetőgépet, hétezerhá- romszáz. műtrágyaszórót, negyvenötezerötszáz ■ ekét és hetvennégy ezerhétszáz egyéb munkagépet szereztünk be a mezőgazdaságnak.

— Párt- és állami szerveink minden rendelkezésre álló erővel elősegítik a közös gazdaságok erősítését, fejlesztését, — folytatta Dobi István. — Nem szabad azonban szem elől téveszteni, hogy

az árutrtinc'Cs fejlesztésében a közös gazdálkodás mellett jelentés szerep jnt a tagok háztáji gazdaságának is:

minél több árut — főleg sertést, baromfit, burgonyát, zöldséget, gyümölcsöt, tejet és tojást — adjanak közfogyasztásra. A szöI vetkezet tehát — bár első a közösben végzett, jó munka — hozzásegítik tagjaikat, hogy háztáji gazdaságukat minél jobban hasznosítsák. Arra kell törekedni, hogy lehetőleg minden tagnak legyen háztáji gazdasága, de köztük ne legyenek kirívó különbségek, mert az ellentéthez, a tagság egy részének elégedetlenségéhez vezethet.

— Az öregekről — nyugodt lelkiismerette! mondhatjuk megfelelően gondoskodik népi állatnunk. A párt Központi Bizottsága méltányosnak tartotta, hegy öregségi járadékéi kapjanak az olyan idős dolgozó parasztok, akik előrehaladott koruk, vagy rokkantságuk miatt már nem tudnák measzerezni a i nyugdíjjogosultságot. A Központi Bizottság javaslatára a kormány úgy határozott, hogy a 79. életévüket elért férfiak és a 65. életévüket betöltött nők, vagy az ennél ugyan fiatalabb de rokkantságuknál fogva munka- képtelen termelőszövetkezeti tagok várományi idő nélkül havi kétszázhatvan forint öregségi járadékot kapjanak. Ha ehhez hozzászámítjuk a bevitt föld után fizetendő föld járadékot, a háztáji gazdaság jövedelmét, valamint a szövetkezetben köny- nyebb munkával elérhető százhúsz. illetve a nőknél nyolcvan munkaegységet, örömmel állapíthatjuk meg, hegy népi hatalmunk békés, nyugodt életkörülményeket biztosít életük alkonyára a parasztembereknek, a Központi Bizottság kifejezte azt a reményét, hogy a termelőszövetkezetek tagsága és az idős parasztemberek családtagjai más módon is segítik a munkából kl- öregedetteket.

Külön szólt a falusi fiatalokról, akik — s ez egyáltalán nem

különleges magyar sajátosság — igyekeznek hátat fordítani a mezőgazdaságnak, s az iparban akarnak elhelyezkedni. Természetes és érthető a fiatalság vonzódása a gépekhez, a technikához, hiszen az idősebb paraszt- emberek is egyre inkább érdeklődnek a tudomány, a technika dolgai iránt. A falusi fiataloknak azonban ma már nem igen kell városba menniök azért, hogy élvezhessék a technika vívmányait; népi államunk gondos- j kodásából kapnak rádiót, telsví- j ziót, mozit, könyvtárat- a gép-! állomások cs a termelőszövetkezetek megkapják a gépeket: v

közös gazdaságok pedig mindinkább biztosítják a szórakozási, a sportolási, a művelődési lehetőségeket; Mindezek figyelembevételével úgy érzem.

jogosan figyelmeztethetjük a

falusi fiatalságot: kötelességei tannak, olyan kötelessé

gei. amelyeket elsősorban

otthon, a faluban kell teljesítenie.

■ Tanulniuk kell sok mindeftt, töb- 1 bek közölt tanulják meg a föld, a mezőgazdaság szeretetát is. A falu. a mezőgazdaság forradalmi átalakulásában szüleik, nagy- szüleik oldalán nekik kell befejezniük azt a munkát, amit «■ idősebbek elkezdtek. A párt, a KISZ, a Hazafias Népfront — í. mellettük minden pedagógus, irc és újságíró — magyarázza meg a falusi fiataloknak e forradalmi változások értékét, és értelmeBeszéde befejező részében e Hazafias Népfront feladatait fog lölta össze Dobi István.

— A népfront-bizottságok tI segítsék a közösségi élei kiala- I kítását, erősítsék az új szőve’.

; kezet; tagokban a szocialista ön 1 tudatot és a hűséget a szocialista ! építés ügyéhez.

— Segítsék elő a tavaszi mező-; : gazdasági munkák zavartalan j

megindulását és eredményes el- j I végzését. Fordítsanak gondot 1 I tprmslős -Cvctkszeti építkezés ikre.

! kérjék fel a műszaki értelmisé- I gieket, hogy társadalmi munkában készítsenek terveket, adjanak tanácsokat a szövetkezeti építkezésekhez, s keressenek lehetőségeket a szövetkezeti gazdaságok szakember-gondjainak enyhítésére. A jól. működő termelő- szövetkezetekben szervezzenek tapasztalatcsere-látgaláisokat, an- kétokat.

— Hívják fel a figyelmet a szemes- és silókukorica vetésterületének növelésére és karolják fel a harminc mázsás kukoricatermelési mozgalmat. A burgo- ayatermő vidékeken támogassák a burgonya vetésterületének és terméshozamának növelésére irányuló munkát. Segítsék a szövetkezeteket a talajerő fenntartásában és gazdagításában. Hallassák szavukat annak érdekében is, hogy az asszonyok, fiatalok, általában a családtagok úgy dolgozzanak a termelőszövetkezetekben, ahogyan eddig a családi magángazdaságban.

Nem szabad megfeledkezni * még egyénileg dolgozó parasztokról sem. A jövendő termelőszövetkezeti parasztokat lássuk bennük, akiknek termelőmunkáját segíteni, becsülni kell, s közbe® találjunk alkalmat arra, hogy megismerjék a termelőszövetkezetek életét, a közösségi munka előnyeit, szépségét.

Hozzászólások a tanácskozáson

Dobi István beszéde után Szatmári Nagy Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára beszámolt arról, hogy a népfront-bizottságok sokszáz előadáson, széles körben ismertették a párt agrártéziseit.

Most már azon munkáik»- J dik a népfront, hogy a termelőszövetkezetek megszilárdítását a jelenleginél is inkább társadalmi üggyé tette.

A bizottságok kezdeményezésé-! re műszaki csoportok segítik a . termelőszövetkezeti bekötőutak j készítését és a tsz- építéseket. A j jogászok pedig fogadóórákon és j kérdezz—felelek összejöveteleken | válaszolnak az új téesz tagoknak a felmerülő kérdésekre.

Z. Nagy Ferenc országgyűlési képviselő hangsúlyozta; sűrűn lakott ország vagyunk. Éppen ezért a falu csak magas színvonalú gazdálkodással elégítheti ki népünk szükségleteit. A fokozott belterjességre kell törekednünk. Éghajlati és egyéb adottságaink szinte kínálják a lehetőséget például a vetőmagtermesztésre, így növelhetjük a hozamot, s még exportálhatunk, is.

Erdei Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára arról szólt,, hogy az új közös gazdaságok, az új termelőszövetkezeti falvak sokoldalú segítséget várnak.

Nincs hazánkban ióiennán egyetlen oly« n mesterség sem. amelynek ne akadna tennivalója a termelőszövetkezetek megszilárdításában.

A társadalom összefogásának jóvoltából most is rengeteg jószándékú segítőkészség irányul a falvakba. A népfront — javasolta Erdei Ferenc — keresse meg ezek hasznosításának szervezett . és ésszerű formáit. A népfront meg-, kereshetné azokat az eszközöket, amelyek biztosítják a hagyományos mezőgazdasági kultúrák átvezetését a nagyüzemi gazdálkodás formái közé.

Losonczi Pál. földművelésügyi miniszter arról beszélt, hogy milyen lehetősége van a szocialista gazdálkodás útjára lépett falvakban a terméseredmények túlszárnyalására.

Tavaly — hangsúlyozta többek között —minden olyan új közös gazdaságban jobb terméseredményekkel zárták a gazdasági évet, ahol a tagok nem mástól várták a megoldást, hanem tétovázás nélkül maguk kezdtek az eredmények megalapozásához. Az idén a tavalyinál is jobbak a lehetőségek. A múlt évihez képest egy hónapos előnyre tettünk szert, s a tavalyi nagy befektetések után államunk újabb 10 000 traktort, sok műtrágyát, és más termelő- eszközt ad a mezőgazdasági munkák elvégzéséhez. Ezekben a napokban a tavaszi munkák beindulása a legdöntőbb feladat. Csak olyan eredményeket várhatunk 3 gazdasági év végén, amilyennek a kezdet bizonyul. Számítanunk kell arra, hogy . ha nfost elkésünk , elmaradunk, kedvét szegjük sóik olyan parasztembernek,, akik ms már a termelőszövetkezetek küszöbén állnak.

Nagy Dániel, az Elnöki Tanács elnökhelyettese a közös állatállomány mielőbbi kialakításának fontosságát hangsúlyozta. Cseter- ki Lajos, a Fejér megyei pártbizottság első titkára példákkal bizonyította, hogy náluk á szocialista szektor győzelme a termés- eredmények javulását hozta. A közös gazdaságok munkaegységeinek tavalyi értéke túlszárnyalta az 1958 évit, s a tsz-ek megteremtették az alapot a további fejlődéshez. A termelőszövetkezetek

1958-ban a jövedelem 9.5 százalékát. 1959-ben pedig már 18-szá- zalékát fordították beruházásokra. Több húst, tejet, gabonát ad a megye az országnak, mint azelőtt és mintegy 40 000 holdon mozgalom bontakozott ki a kukorica-terméseredmények túlszárnyalásáért.

Kelemen János zombai tsz-tag az 1959-ben alakult közös gazdaság munkájáról számolt be a tanács tagjainak.

Ezután Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke válaszolt a hozzászólásokra majd dr. Ortutay Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára bezárta az Országos Tanács ülését.

Negyvenöt kommunistával erősöditek a baktat járás pártszervezetei

Március 4-én került napirendre

<a LekíaK-'án.házi járási pártbi- j -ott ság végrcha ‘-tó . bízót súgának í iilé én a tag- és tagjelölt felvételi kárelmak .elbírálása, jóváh’a- gyá 2. Ezúttal 22 párttag és 23 tag'elölt ügyében kellett dönteni. Va : 1:yit jóváhagyták, elfogadták. s felvételüket megerősítették.

E téren jó munkát végeztek a bssenyődi pártszervezet vezetői: 4 párttagot és 5 tagjelöltet vettek fel soraik közé. Felvették idős Laskai Imre és Kálmándi Béla dolgozókat is. Nyírkércsen 3 tagjelölttel és e°v párttaggal erősödött a pártszervezet. A felvettek között van Csorna András volt 8 holdas középparaszt, termelőszövetkezeti tag is.

Iz új csonianoló papírban 2-3 hétig tnegGrizhein a kenyér Irisseságe —

műanyagok felhasználásával újfajta papírok Készülne!*

A Papíripari Kutató Intézetben kidolgozták a viaszolt, parafinnal átitatott kenyércsomagoló papír gyártási eljárását. Hogyha kenyeret vagy kalácsot a sütés után mindjárt ilyen papírba teszik,

2—3 hétig is megőrzi frissesedét. ereded ízét, puhaságát.

A műanyagok felhasználásával ; is próbálkoznak a kutatók. Olyan, j többréteges műgyantával átitatott, j lúggal is lemosható, s a mechani- j kai hatásoknak ellenálló papírt kísérleteztek ki, amely vasúti ko- j.csik, falak burkolására, asztalbo- ' rítólapra igen alalmas.

*» • >