Kelet-Magyarország, 1960. március (20. évfolyam, 52-77. szám)
1960-03-09 / 58. szám
Az osztály harc néhány időszerű kérdése ' Segítsük a fiatal lermelőssövetkeaeteket Hősvau termeltünk 200 mázsa silókukoricát holdanként? A proletárdiktatúra győzelme hazánkban is megváltoztatta az osztályviszonyokat. A földbirtokosok és a városi burzsoázia megszűntek osztálynak lenni. Megmaradtak azonban két osztály maradványai. Ezeknek nagyrésze ellenséges magatartási! Bizonyítia ezt, hogy az 1953-cs ellenforradalomban dühödten támadták a szocialista vívmányokat. 1956 előtt - nem voltunk elég éberek a két letűnt osztály ellenséges érzelmű tágjaival szemben. Különböző munkahelyekre, sok helyen vezető beosztásba Is befurakodtak. Ezáltal is módjuk nyílt a belső bomlasztó aknamunkára, szervezkedhettek a nyílt, fegyveres ellenforradalom kirobbantására Ebből a hibából okultunk. Többé nem lehet megengedni az ellenséges elemek tobzódását Részükre munkaalkalmat biztosítva figyelemmel kell kísérni tevékenységüket és ha ez károsan befolyásolja a szocializmus építését, minden eszközzel meg kell gátolni. A megváltozott osztály- és erőviszonyok, a szocialista termelési viszonyok egyre nagyobb térhódítása következtében lényeges változás történt a munkásosztály helyzetében. A proletárdiktatúra győzelmével megszűnt a kizsákmányolása, egyre növekszik jóléte. Az anyagi jólét #iokozódása, a hatalom birtoklása, t /akorlása egyre szervezettebbé, erősebbé kovácsolja. A párt a munkásosztály szervezettsége, erejének növekedése és az iparban a szocialista termelési viszonyok megteremtése, az ipari termelés megsokszorozása kedvező hatást gyakorolt a dolgozó parasztságra is. A parasztság osztályhelyzetében gyökeres változás azonban csak a mezőgazdaság teljes szocialista átszervezése után lehetséges. Megyénkben a dolgozó parasztok többsége a nagyüzemi utat választotta, elindulva ezzel az egységes paraszti osztály megteremtésének útján. Mivel azonban még nem fejeződött be megyénkben sem a mezőgazdaság átalakítása^ ezért még mindig több réteget különböztetünk meg a parasztságon belül. Túlsúlyba került a termelőszövetkezeti parasztság. Megteremtődött ezzel az egységes, szocialista parasztosztálynak állandóan növekvő magva. Ez a réteg már a szocializmus talaján' áll, tevékenységükben egyre jobban kifejezésre jutnak a szocialista termelési viszonyok. A mezőgazdasági munkások, a félproletárok, a kis- és középparasztok életkörülményei is jelentősen megváltoztak. A munkásosztálynak most az a megtisztelő feladat jutott, hogy elősegítse a mezőgazdasági terméshozamok növelését, a szocialista mezőgazdaság megteremtését. Segítsen a termelőszövetkezetbe való belépéskor, a háztáji gazdaságban feleslegessé vált állat- állomány, gazdasági felszerelések és termékek közösbe való beadása alkalmával, a közös munka megkezdésében, végzésében, a tudat, a gondolkodás formálásában. A parasztság rétegeződése folytán beszélnünk kell a falusi kizsákmányolókról, a kulákok- ról, akik bérmunkást foglalkoztatnak, vagy foglalkoztattak, kizsákmányolnak, vagy kizsákmányoltak, s így szerezték, vagy .szerzik meg jövedelmüket. A falusi kizsákmányolókkal szemben a proletárdiktatúra idején a korlátozás politikáját folytatjuk. Az ismert hibák következtében azonban sok helyen » korlátozásról „átcsúsztak” a likvidálásra, vagyis teljesen felszámolták a kulákok gazdasági bázisát. Ezért ma sok olyan kutak van megyénkben akik korábban lemondtak földjükről Osztályhelyzetüknél fogva nem hívei a népi demokráciának Ehhez persze az is hozzájárult, hogy gyakran helytelen volt a velük szemben alkalmazott politika. A falusi kizsákmányoló réteg ellen harcolni kell most is, de nem a régi, hibás módon. Gazdasági tevékenységükét a megfelelő korlátok közé szorítva küzdjünk politikai befolyásuk ellen. Termelésüket lehetővé téve meg kell fosztani őket » kizsákmányolás, a spekuláció minden lehetőségétől. Gazdasági bázisul? teljes megszüntetésére azonban csak a szocialista mezőgazdaság megteremtésével egyidőben kerülhet sor, mint ahogy ez történt a termelőszövetkezeti járásokban. Mi korábban eltúloztuk az osztályhareot. Az ellenségnek szánt ostorcsapás becsületes középparasztokat is ért Klasszikusaink és a történelmi tények tanulságai szerint az osztályharc „állandó mozgásban van”, s hol élesedik, hol enyhül. Függ ez az adott ország burzsoá elemeinek erejétől, ellenállási képességétől, a politikai helyzettől, a párt és a munkásosztály szervezettségétől, a dolgozók erejétől, hatalmának kitéljesedésétől és a nemzetközi helyzettől. A proletárdiktatúra megteremtése után enyhülhet az osztályharc. Nem törvényszerű azonban, hogy a letűnt uralkodó osztályok önként lemondanak volt hatalmúk visz- szaszerzési lehetőségéről. S ha ezt megkísérlik, éleződik az osztályharc. Napjainkban egyre többen érdeklődnek: van-e most osztályharc? Osztályharc mindaddig van és lesz, amíg osztályok léteznek. A mezőgazdaság szocialista átszervezésével létrejön az egységes termelőszövetkezeti parasztság. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az osztályharc elmosódik. Megyénk jelentős részében — öt járásban — már érvényre jutottak a szocialista termelési viszonyok, másik részén a kisparcellás gazdálkodás az uralkodó. Felemás a helyzet. Ez is osztályharc. A régi és úi közötti harc, elavult szokások, felszínre törekvő új módszerek viaskodnak egymással. Egyes szövetkezetekben vonakodás ta - pasztaiható, mondván: „Nincs elég erőnk.” Helyenként lebecsülik a politikai meggyőző munkát, az öiik..:tcájéget. Máshol olyan hangulatot igyekeznek kelteni, hogy „nem érdemes termelni, a földet trágyázni”. Munkás-elten .5 -.éget akarnak szítani. Spekulálnak. Táplálják ezt a hangulatot a letűnt osztály egyes tagjai is. Egyesek kételkednek: helyes-e, hogy felvették az osztályidegeneket a tsz-be? Sokan megfeledkeznek arról, hogy a kulákok többsége már korábban meg volt fosztva gazdasági talajától, s azáltal, hogy a falu népe befogadta őket a közösbe, még inkább kétkezi dolgozókká váltak. A fizikai munka viszont formálja az embert, segíti átalakulásukat. A nemzetközi és hazai erőviszonyok is módot nyújtottak a becsületes munkába, a termelőszövetkezetekbe való beilleszkedésre. Egyre nagyobb területen szűnnek meg az egyéni termelési viszonyok, megváltozott körülöttük számos tényező, egyre többen belátják a volt kizsákmányolok közül, hogy hazánkban érdemes becsületesen élni és dolgozni. Alkalmazkodnak a falu közösségéhez. Munkájukkal, viselkedésükkel sokan már nem gátolják a szocializmus építését. Tévedés ne essék azonban. Felvételükkel nem «v/iint - - f oszt G vb a-c Amit. nemzetközi méretekben meg vari az osztályellenség bázisa, adott esetben nálunk is felülkerekedhet a kulákokban és más ellenséges személyekben az osztálytulajdonság és újra ellenségünkké válhatnak. Ezért nagyfokú éberség szükséges. Ahol viszont a falugyűlés befogadta a volt kizsákmányolóka t és más osztályidegeneket, s ezek becsületesen dolgoznak, nem kell megkülönböztetett politikát folytatni velük szemben. Azt viszont szükséges betartam, hogy az osztály- idegenekét , termelőszövetkezeti tisztségre csak két évi szövetkezeti tagság és becsületes munka után lehet javasolni. Ha viszont tevékenységükkel kárt okoznak, felforgató munkát végeznek, f elel ősségre vonás ak nem maradhat: el! A termelőszövetkezeti járásokban előtérbe került a gazdasági, szervezési, kulturális és nevelő munka. Megtalálható a kistulajdonosi szemlélet, a kapitalizmus számos maradványa. Míg az „egyéni” járásokban a kizsákmányolás ellen is kell harcolni, addig a szövetkezeti falvakban a súrlódások megszüntetéséért, és a szövetkezeten kívül maradt ellenséges elemek tevékenysége és befolyása ellen folyik a harc. Tehat nem szűnt meg, s mind gazdasági, mind politikai, de főleg ideológiai vonalon tovább folyik, csak más módszerekkel. A közös munka megkezdése mellett fejleszteni kell a kollektív gondolkodást, cselekvést. Ezért erősíteni kell a szövetkezetek gazdaságát, formálni az emberek jellemét. Ez is osztály harc. Harc a kispolgári nézetek, szemléletek ellen, az új győzelme érdekében. Erősíteni kell a paraszti egységet, amelybe sok helyen most már a volt kulákok egy része is tartozik. Az ellenséges nézetek ellen küzdve . fontos az önzés, a jogtalan előnyök ellen folyó harc, a bizalmatlanság megszüntetése. Minél több közösbeli gazdának tegyék lehetővé a társadalmi munkában való részt- vételt. Ezáltal fejlesztik nem csak önmaga, hanem égési, községe érdeke iránti felelősségét. Kérjék ki véleményüket, javaslataikat, elgondolásaikat a közös gazdaságra vonatkozóan.- Kérdezzék meg: „Te mit tenJelentösebb területen a múlt évben termeltünk először silókukoricát termelőszövetkezetünkben. Húsz holdat terveztünk. Az őszi mélyszántást idejében elvégeztük. Alaptrágyaként holdanként 100 kiló szuperfoszfátot és 50 kiló kálisót adagoltunk. Martonvásári 5-ös beltenyész- téses hibrid vetőmagot kaptunk. Ez a fajta nagyon bevált nálunk. A vetést négyzetes vetőgéppel végeztük hetvenszer-hetvenes kötésben. Egy-egy bokorba két- négy szem kukoricát rakott a gép Kelés után azonnal megjárattuk boronával, a felszín porhanyí- tása és gyomtalanítása céljából. Majd kétszer járattuk meg géppel és kézzel is utána igazítottunk. Nem volt szükség többszöri kapálásra, mert fejtrágyaként még 100 kiló pétisót is adtunk, amitől olyan gyors növésű lett a mi kukoricánk, hogy harmadszor már bele sem lehetett volna menni géppel. Nem volt ott a gyomnak híre sem, hiszen olyan zárt zöld tömegű volt a bokronként 3—-4 szálas kukorica, hogy alatta minden gyom megfulladt A vágást silokombáinnal akkor kezdtük, amikor a tejes érés vé- gefelé járt, de még nem ment át a viaszérésbe. Azért helyesebb ilyenkor kezdeni, mint viaszérésben, mert az elöregedés vfeszélye még nem áll fenn. Különösen ajánlatos korábban kezdeni, ahol nagyobb területen termelnek silókukoricát. Vágás közben jöhet néhánynapos eső, géptörés és egyéb előre látható akadály. Voltam Szolnok megyében egy silózási tapasztalatcserén, ahol számos silótárolót mutattak be. Azt vizsgáltam, hogy melyik mutatkozik jónak, olcsónak és gépe- síthetőnek. Hazajövet úgy döntöttünk, hogy a szalmabálás oldalút készítjük el. Így is történt. Mintegy 50—60 centiméter mélyen kiárkoltuk a földet. Olyan jó hat nél a közösért?” S ha javaslatuk elfogadható, valóra kell azt váltani. Még akkor is türelmesek legyenek a kommunisták, pártonkívüli vezetők a tsz-tagokhoz, ha egy-egy elgondolásuk nem a legjobb. Meggyőző szóval igazítsák helyre botlásaikat, kérjenek újabb véleményeket. javaslatokat. A közös gondját tegyék az egyes emberek, szövetkezeti tagok gondjává. Megfelelő hangon érveljenek a háztáji gazdaság túlméretezése ellen. Fejlesszék a közös vagyon iránti felelősséget, megbecsülést. Az ideológiai munka terén fontos feladatok várnak megoldásra. Az említetteken kívül az osztályharc egyik jelensége a suttogó propaganda, amely növelni igyekszik a kistulajdonosi gondolkodást. A paraszti egység megteremtéséhez hozzájárulhatnak pártszervezeteink, a munkásosztály erejének, ösz- szefogásának, szervezettségének, példamutatásának ismertetésével. Nagyszerű példa erre megyénk üzemeinek patronáza- munkája. Áldozatosan segítettek az átszervezésben, a megerősödésben. a kollektív szellem kialakításában- Érdemes szólni a megváltozott életről, a szövetkezeti tagok jogairól, köméter széles volt az árok. A két oldalát szalmabálával raktuk ki: Fontos hogy széles legyen az árok, legalább olyan, hogy két gépjármű elférjen egymás mellett. Az árok két vége enyhe eséssel lejtett. A silókombájn mellől a vontató hordta be a szecskát magasított oldallal, a tömörítést pedig lánctalpas végezte. Azért fontos hogy két jármű elférjen egymás mellett, mert így nem kellett kijönni a lánctalpasnak sem, amikor a vontató ürített, illetve leállni sem kellett neki, hanem addig is tömörített. Ezt a sílógödröt csak ajánlani tudom. Nagyon egészséges volt benne a takarmány is. Szekérrel bele lehet állni, nem kell messzire viliázni a takarmányt. Gyorsabb a téli szállítás és olcsóbb is. Azt mondhatom, hogy a takarmánytermelésben a jövő a silózásé. Természetesen nem állítom azt, hogy a fehérjét adó takarmányokat most már ki lehet küszöbölni, de a szarvasmarha tömegtakarmányt legolcsóbban a silóval tudjuk előállítani. Mi 200 mázsát értünk el holdanként, ez tápértékben 40—45 mázsa szemesterménynek felel meg. Nem szabad arról sem megfeledkezni, hogy a silókukorica lédús takarmány, vitaminokban gazdag, így igen jó az étrendi hatása is. A siló termelése jól van gépesítve, nagyon kevés kézi munkával megtermelhető. Több évre tárolható és a szénafélékkel szemben biztos a jó minőségben való betakarítása. A szénaféléknél az időjárás nagyon befolyásolhatja a minőséget is. Javaslom, hogy azok a szövetkezetek, ahol most fognak először a silókukoricatermeléshez, ne idegenkedjenek tőle, mert ez a legjobb tömegtakarmány. Kovács János a nagycserkeszi Új Élet Tsz. agroncmusa. telességeiről. Fontos feladat megismertetni a munkaegységszámítást. Ha ismerik, miért mit kapnak, hogyan alakulhat idén a jövedelmük, akkor növekszik önbizalmuk és erösö-i dik az egység. Nem valami „új”, a marxiz- mus-leninizmustól. a párt politikájától idegen módszerekkel kell és lehet küzdeni a paraszti egység megteremtéséért. Csupán arról van szó, hogy a megnövekedett gazdasági és politikai feladatok valóra váltását se • gítve, nem az élettől elszakadva, hanem a reális helyzetet ismerve, a tényekre, a megváltozott körülményekre építve, a felszínre kerülő jelenségeket elemezve, józanul, megfontoltan. az igazság erejével érveljenek a kommunisták és pár- tonkívüliek a volt kizsákmányolok jellemvonásaiból megmaradt káros jelenségek ellen. Egy percre sem szabad szüneteltetni a meggyőző munkát, összejöveteleken, rendezvényeken, személyes beszélgetések alkalmával nyesegessék a hibákat, ápolják, terebélyesítsék az új vonásokat, hogy még járhatóbbá váljék az az ür, amely egységbe förrasztja a termelőszövetkezeti parasztságot! JVcpy Ttöor 2
