Kelet-Magyarország, 1960. március (20. évfolyam, 52-77. szám)

1960-03-06 / 56. szám

kálvária

Képzőművészek vázlatkönyvéből

Jelképes a cím, tulajdonképpen Ferenc járja a kálváriát, a fiatal gazda, Otthagyta a termelőszövetkezetet felesége kedvéért ,s belép az apósa gazdasá- ba, Tóth, á közel húsz holdas parasztember a fiatal, tettvágyó Ferenccel szinte mintagazdaságot csinál, van pénz, yan motorkerékpár, új bútor, telik, amire csak kell. Csakhogy... és ez a csakhogy nagyon jó kifejezője annak a lélekölő harcnak, ami ott folyik a néhány ember szürke hétköznapjaiban.

Városi ember hitetlenkedve nézi a filmet: hát ilyen is van? De mennyire ismerős ez falunt Mennyire ismerős a film egyik legmélyebb, döbbenetes jelenetében is áz a paraszti éhség, ami ott lángol az öreg Tóth szemében! Nem számít semmi, ember, élet, csak a Vagyon, a munka,

a cselédjénél, leánya várandós ugyan, de nincs egy perc kímélet sem. Mégis, néhány mozzanat rávilágít az öreg emberi mivolátra is. Amikor a lánya silózás közben lecsúszik a kukoricakúp tetejéről, s rosszul lesz, kitör belőle a fájdalom, „az unokám”... ősi jajdulás ez, talán így jaidult apja, nagyapja ennek az öregnek, amikor tehetetlenül viselte a nagy csapásokat, a régi világban, a birtokosok könyörtelen világában. De kezében ott az eltörött szekér- rud is. És fájdalma megoszlik: „Sose lesz nekem ilyen jó sze- kérrudam”. Embertelen? Nagyon!! Egy szekérrud és az unoka! Hát melyik fontosabb? Ö nem tud dönteni. Mert nem igaz, hogy dönt, amikor elfordul a lányától. Hiszen látja, hogy azzal sokan foglalkoznak,

Jancsi kitör apja világából, s j ezzel utat mutat Ferencnek is. | De csak altkor tud szabadulni, akkor érik tetté benne az elhatározás, amikor születendő gyermeke és felesége életét veszélyezteti a sZolgasors. Mert az ez, szolgasors. Az egyéni paraszt- gazdaság szűk határain belül, a létbiztosítás állandó harcában, a földéhség lázas állapotában.

Talán nagyon a végleteket ál- j lítja elénk a film. Túl kemény | az öreg paraszt, túl gondtalan ] a szövetkezeti élet. Egy kicsit, j e!rajzolt a falu, a környezet, és ! a jelenetekben néhol van valam; I színpadiasság. Ennek ellenére ! olyan erényeket sorakoztat a , Kálvária, hogy a legjobb magyar filmek közé kell sóról- j nunk. S ebben nemcsak a sokat mondó tartalomnak, a ma hiteles ábrázolásának, a szép fényképezésnek, — néhol önmagukban is gyönyörű felvételeknek,

—• hanem elsősorban Páger Antalnak és a fiatal Tordi Géza- j nak van nagy szerepe. Páger: nagy művész. Amit nyújtani tud. : már csupán ezért is meg kell nézni ezt a filmet, öreg paraszt- . ja ezért nem lett egysíkú, kö- [ nyörtelen vén gonosszá, hanem j emberré. Többet ad szerepében. | •mint amennyit a forgatókönyv j

Arckép (cemzarajz)

A fiatal pár (Majcen Mi ria és Agárdy Gábor)

a szerszám, a föld. Hiszen így született a közel húsz hold! Így! Embertelen hajszában, munka a munkáért, gyermekek szolgasorban tartásával, feleség tönkre- dolgoztatáséval. És ha kell... még becstelenséggel is. Már talán túlságosan is keményre rajzolja a film az öreg parasztot; gyermekét veri, ve je nem egyéb

a szekérruddal senki. Rögeszme ez? Talán az. De sok-sok évtized, évszázad csiholta azzá. Ferenc megérti, de szenved ebben a világban. Ö már a máé. Megkóstolta az emberi életet a szövetkezetben, amelyet hűtlenül otthagyott. Neki már igénye van! Könyvei, motorja, .és gondolatai. Sógora, a még fiatalabb

AKARAT SZÜLETIK

Folytaié« a 6. oldalról)

kínál. Egy-egy félmozdulattal, szá.irándulással sokszor jobban meggyőz, mint a film szövegének két-három mondata. Tordi 'Géza játékáról kell még elmondanunk, hogy nagyon ígéretes tehetség. Amit most láthatunk tőle, az már maga kiemelkedő. Szenvedésének belső tüze éget, parázslik a tekintetében, nagyon kifejező. Kár, hogy Agárdy Gábor nem egészen talált rá filmalakjára, bár ebben a forgatókönyv is hibás. Nem annyira parasztember ő, mint inkább olyan, aki sokat próbálkozott már városon is. De ennek jelölésével a film adós marad.

Égető, mai, igaz kérdéseket vet fel a film. A választ is megadja, és művészi eszközökkel teszi mindezt. Hibáit meg kell bocsátanunk. Olyan film ez, .amit minden községben, faluban be kell mutatni.

S.—

Asszony, vödörrel (tollrujz)

Öreg paraszt (tollrajz)

mi dolgunkat illeti, a használatunkban lévő földdel ősszel elrendezhetjük magunkat. Hiszen már megvan pár hőnap óta a: új előkészítő bizottság... Annak a névé „Arany Kalász” lesz. De hiszen te is tudsz róla... fin azt szeretnem... Ha... te is akarod... Addig beszélhetünk a szüléinkkel — jön most már bezzeg a beszéd ifjú Szabó Zsigából, amiképpen valóban kijutott az alól a képzeletbeli, iszonyatos vashordó alól, amelyik alig néhány perccel ezelőtt majdcsak meg nem fullasztotta.

— fin akarom, hogy másképpen legyünk — emeli meg fejét a menyecske. S nem is gondol hirtelenében arra, hogy most mondja ki azt, ami reggel anyósával szemben őt- is annyira aggasztotta. Nyugodt, emberséges életet akarok. Hogy a mi gyermekeink soha ne lássanak tőlünk ilyet, amit anyádéit vittek véghez előttünk. Olyan gálád dolog az! Így élni? Ahogy te mondod, szivem, úgy less jó. Legalább meg tudunk nyugodni magunkban.

MESTER ATTILA:

Köröttem jársz

Köröttem jársz., előttem lingat, lengő hajadban az almaidat:

Elébem állsz,

— az eljövendő — mint gondolat, mi tetti'e nem jő.

Nem rejt a fény, nem óvnak árnyak, köröttem jársz, s mégsem talállak.

Koncz Zoltán festőművész munkái.

Az első Önálló est — a megye a magyar irodalomban

Tervek, komoly luunkii a/, irodalmi színpadnál

Ott vannak ísméf, ahol a előbb abbahagyták a vetést. If jú Szabó Zsigmond fogja a ka pát, belevágja a fekete lápba s lépne tovább, amikor észre veszi: semmi, semmi se esett i gödörbe.

— Annus.'

— Itt. vagyok, szivem.

— Deliét mit csinálsz? írj] nem haladunk.

— Nézd csak, milyen maga san van!?

Zsiga is feltartja a fejét é. hunyorogva nézi a kéklő ma gasságot. Fejük felett egy új jongva daloló pacsirta má r csal akkora, mint egy barnára zsev.- dűlt eperszem.

— Enyje ni. Zsiga! Zsigám fogjál meg. kedves. Szédülök..

Az alig féléves Hősember pillanat alatt dobja el a kapát, : azonnyomban a mellére szőrűje cs mérhetclenül erős bizodalom• mai öleli át a párját.

Így aztán nem láthatják, hog% az a kicsi pacsirta még feljebl száll.

ASZTALOS BÁLINT

! De még inkább körvonalazza az 1 a kívánság, amelyet az irodalmi j színpad vezetősége fogalmazott I meg: a párt művelődést pölitiltá- I jának szellemében minél na- i gyobb tömegek művelődését szolgálva, megismertetni a mai szocialista és haladó irodalommal a dolgozó embereket, az ifjúságot, bemutatni a világirodalom értékes alkotásait, ápolni a megye | irodalmi hagyományait. „Szabolcs- ! Szatmár a magyar irodalomban” címmel hosszú előadássorazatot 1 készítenek elő. Kölcsey, Besse- ; nyei munkásságától kezdve nap- j iáink irodalmi törekvései hű képét kívánják nyújtani a megye | irodalmi i vö újának és jelenének.

I Jó képességű az irodalmi színpad szereplőgárdája.

Nagy gonddal válogatták össze társadalmi munkásait, közöttük sok olyan öntevékeny szereplőt, aki már nevet szerzett e téren a megyében. Több mint harminc állandó tagja van a színpadi gárdának. Ez azért is jó és szükséges, mert mód van a kettős szereposztásra.

Amilyen szépek a tervek, s

ahogyan az első műsorok készülnek, remélhető, hogv hnss-ni é”ek sok sikere elé néz a megyei Irodalmi színpad.

S.—

7

József Attila, a nagy proletárköltő — címmel emlékeztet rendez a megyei irodalmi színpad március 0-án Nyíregyházán, a költő nevét viselő megyei művelődési házban. Ez az est lesz tu- i lajdonképpen az első olyan alkalom, amikor teljesen helyi erővel mutatkozik be az irodalmi színpad a közönség előtt. F ellepnek a Jó/.sel Attila szavalóvcr- seny győztesei is. Az est kereté- | ben a művelődési ház szimfó- j nikus zenekara Haydn fuvolakoncertjét adja elő. Áginé Bocs- , kay Ibolya József Attila verseire j írt dalokat énekel, Sztraky Ti- j bor zongorakíséretével. Az irodalmi színpad a nagy költő egy jelenétét is előadja.

A következő est március 2G-án lesz. ,.Ébredj királyném, szép Titania” címmel Shakespeare mü- /eifoől hallhatunk és láthatunk .'észteteket.

Távolabbi tervek szerint színre terül „A munka dicsérete” címnél olyan irodalmi összeállítás, amely a világirodalomból válogatja ki a munka ábrázolására vonatkozó szemelvényeket. Marx, Lenin, Nyekraszov, T.vihonov. va- amint magyar cs külföldi írók n űveifcől.

Az irodalmi színpad célkitűzéseit már e három előadás is jelzi.