Kelet-Magyarország, 1960. március (20. évfolyam, 52-77. szám)

1960-03-05 / 55. szám

Mimii}: lesz vásott «ee«;líí — Megoldják * nyíregyházi szemétszállítást — flj muhelygépeket j vásárolnak h Városgazdálkodási Vállalatnál A nyíregyházi Városgazdálko­dási Vállalat kertészeti részlege az elmúlt évben közel másfél­millió forint értékű munkát vég­zett. A vállalat korszerűtlen és kis virágházai viszont már nem felelnek meg a követelmények­nek, s ezért úgy határoztak, hogy még ebben az évben egy új, az igényeket kielégítő öthajós virág- házat építenek, amivel felszaba­dul a szegfű-ház, s így ezután té­len is szinte korlátlanul kapható lesz a vágott szegfű a virágüz­letekben. A szemét-elszállítással is sok probléma volt, főként a téli hó­napokban. A vállalat ez évben j már 1800 új szab vány eriénny ej j rendelkezik, amivel meg tudja | oldani a szemétszállítást az ud- varokból — egyelőre a főbb ut- j cákról. Az utcai szemetet két j speciális gépkocsi szállítja. A locsolóautók száműzik a nyíregy­házi port — már három van j belőlük. A géppark karbantartására ez j évben új muhelygépeket is vásá- j tolnak. Eszterga, maró és fúró- j gép, valamint villanyhegesztő ke­rül a többi között a vállalat mű­helyébe. | Tavasz a Nagykállói Gépállomáson Katonás rendben, munkára készen sorakoznak a kijavított gépek. H e I y * e t jelen t é s egy vidéki munkásszállóból Kíváncsiskodósunk nem volt alaptalan. Amikor elárultuk jö­vetelünk célját, sok csodálkozás volt az emberek arcán: szokatlan dolog, hogy az „istenhátamögött” lakókra is gondolnak... Aztán, ahogy az már lenni szokott, be­mutatták a szállót, szóltak arról, ami tetszik, s elmondták kíván­ságaikat. Bár ezúttal csak a Me­gyei Építőipari Vállalat máté­szalkai munkásszállójáról lesz szó. úgy gondoljuk, mások is okulhatnak néhány észrevételből. Kis „terepszemle“ A szálkái Eötvös utcán, a 2. számú Fóépítésvezetőség udvará­ban van a szóbanlévő szálló. Ka­lauzolom nem kis elégedettség­gel mutatta meg a katonás ren­det. mivelhogy a lakókkal már csak a gimnáziumi építkezésnél találkozhattunk. Tizenkét ágy, nyílegyenes sorban, középütt asz­tal, szem morzsa nélkül. A mos­dótálak tisztán súrolva, s a kály­hákból már rég kikerült a sa­lak. Becsületesen végzi munkáját a takarítónő, de a „törzslakók” is rátartiak, nyugódtabban vannak az otthonias tisztaságban... Igaz, a múlt héten volt egy kis ren­detlenség, annak viszont örültek, mert a szalmazsákok „búcsúzta­tása” közben keletkezett: már matracos ágyon alusznak. Egy tetszetős kérdés Először Lakatos Sándort kér­deztük: — Mit kívánna még a szál­lóba? — Hogy végre rendezzék a fürdő dolgát. Van egy fürdésre szánt helyiség, csakhogy az mo­sókonyha, talán valami baj van a vízzel. Pedig jön a nyár, nagy porral, sok izzadsággal, minden nap tetőtől-talpig le kellene mo­sakodnunk. Dehát mosdótálból...? Bodzás Miklós burkoló legény, a nőtlenek nevében: — Először is jól jönne egy rá­dió. Már majdnem minden he­lyen van, csak nálunk nincs. Az­tán nekünk, nőtleneknek van egy „speciális bánatunk” is. Tizenkét ágyhoz csak hat keskeny szek­rény van. Fél ötkor vége a mun­kának, szeretnénk elnézni szóra­kozó helyekre, ezért jobb ruhát1 is tartunk itt. Nem hinnénk, hogy nincs lehetőség legalább minden ágyhoz egy szekrényre... Bodzás Miklós, Demeter László és mások is elismerik a házias tisztaságot, a rendszeres ágyne­mű váltást, de a közbeszóló ké­résre nagyban helyeselnek: — Nincs egy rezsó, pedig az igazán kis dolog... Csak ebédet főznek a munká­soknak, így érthető a kérésük... Mennyibe kerülne..? Tény, hogy a szálkái szálló la­kói hálásak a vállalatnak, amiéit lehetőséget adott a bejárás meg­szüntetésére. Nem nagy igényű emberek ők, de amit óhajtanak, az megvalósítható. Hiszen nem igényel nagy összeget egy gyors­sütő, akad még egy néprádió is, és rendeltetésének megfelelően üzemeltethető fürdő is. Ehhez viszont arra is szükség van, hogy ne feledkezzünk meg a vidékiekről sem. (A. S.) Vitka Vitka község lakosai az új életforma, a szocialista gazdál­kodás mellett döntöttek. A nagy esemény megtörténte után az emberekben kimondva és kimondatlanul is számtalan kérdőjel élt. s él talán még mai is. A kérdésekre a választ a Egyemeletes, modern munkásszállót építenek a nyíregyházi Vasgyár utcán A 8, számú Mélyépítő Vállalat üzemi tanácsa nemrég döntött, hogy a megtakarításokból mutat­kozó vállalati nyereség egy részét a dolgozók életkörülményeinek megjavítására fordítják. Ügy dön­töttek, hogy a vállalat központja közelében, a nyíregyházi Vas­gyár utcán egy nyolcvan férőhe­lyes modern munkásszállót építe- | nek. Már elkészítették a terveket, j melyek szerint az épület egy eme- I letes lesz,’ lapos tetejű, modem vonalú. Elképzelések szerint az épület földszintjén néhány iroda és pár szolgálati lakás is elhelye­zést nyerne. Amennyiben anyag- beszerzési akadályok nem gátol­ják meg a törekvést, úgy radiáto­rokat szerelnek fe! a szállóban, s a városi erőmű gőzével fűtik majd a szobákat. vitkaiak adják meg sajátmaguk- nak. Az első hogyanra akkor feleltek meg, mikor az idő en- gedtével a gyümölcsösökben megkezdték a metszést és fa­ápolást. S ha a nyári mezőgaz­dasági munkák dandárja elér­kezik, egyre kevesebb fejtörő probléma akad a vitkaiak há- zatáján. A jövő szárnyán A községi tanács elnöke, Rozsnyai István nem félti a közelgő évektől Vitkát, a ter­melőszövetkezeti községet. A jövő évek folyamán egy köz­ponti major kialakítását tart­ja legfontosabb feladatnak, s ezt a község vasútmelletti ré­szén építik fel. Nagy lehetősé­get rejt ez magában, hiszen a vasút, a műút és a magasfe­szültségű vezeték a leendő ma­jort keresztezik, tehát a gyors, Antik ezüsttárgyak gazdag választékban kaphatók az ÓRA ÉS ÉKSZER BOLTOKBAN. (718) A nagycserkesz! Ij Elet Tsz-ben 90 holdon már elvégezték a fejtrágyázásl raktárt kellett kinyitni és indul­hatott a munka. Eddig 90 hold őszi kalászost fejtrágyáztak. Az első adagot kézzel szórjáü ki, ilyenkor a talaj még nem alkal­mas gépi szórásra, a tagok pe­dig ráérnek. A kézi szórást azért is alkalmazták, mert a vetései* nem egyenlőek — a sokféle te­rület miatt — így a gépet nehéz lenne állandóan állítgatni, kéz­zel pedig, ahol soványabb a ve­tés, ott egy kicsit bővebben ad­ják a pétisót. A nagy cserkészi Űj Élet Ter­melőszövetkezet vezetői idejében gondoskodnak a szükséges mű­trágyáról. Még az őszön megvet­tek 600 mázsa pétisót, minden hold szántóra egy mázsát, alap- trágyának 600 mázsa szuperfosz­fátot és 400 mázsa kálisót. Ná­luk több mint 250 kiló vegyes műtrágya jut egy holdra. Nem volt nehéz dolguk a na­pokban — amikor az idő meg­javult — elkezdeni az őszi ka­lászosok fej trágyázását, csak a A Román Népköztársaságtól kapott Tilos—45 traktor is részt vesz már a tavaszi munkában. Nemrég érkezett a gép­állomásra ez a nagyszerű univerzális gép. (Gál Béla felvételei.) biztató holnapja olcsó szállítás, a villamosítás, gépesítés úgyszólván felkínálko­zik. Egy ötvein férőhelyes istálló építését még ez év folyamán megkezdik. De ez valóban csak a kezdet lesz. mert a későb­biek során újabb kétszáz férő­helyes istállót, ötven férőhelyes sertésfiaztatót, négyszáz férő­helyes süldőnevelőt terveznek. Segít a Kraszna-csalorna Vitka közvetlen közelében fo­lyik a Kraszna-csatorna. Eddig a vitkaiak nem gondoltak ar­ra, hogy a vizet milyen nagy­szerűen felhasználhatnák. Pe­dig a víz a múlt évben is hasz­nos segítőtársa volt az ember­nek. A Kossuth első próbálko­zásul kilenc holdon termesztett rizst, s> a kezdő év hibáival együtt is húsz mázsás átlagter­mést takarítottak be egy hold földről. A szocialista község már ki­használja ezt a ritka jó lehe­tőséget. s mintegy harminc hol­don vezetik be a rizstermelést. Ezenkívül a víz segítségével konyhakerti növényeket is fog­nak termeszteni. S titkos vá­gya a község Vezetőinek és lakosainak, hogy minél sürgő­sebben létrehozzanak egy tör­pe vízmüvet. Mintegy száz hol­dat tudnak öntözéses gazdál­kodással művelni, sőt a vízmű segítségével a községet is kel­lőképpen el tudják látni vízzel. A község földterülete nagv- kiterjedésű, s nagyjából három részre tagozódik. A csatorna közvetlen területén öntözéssel gazdálkodnak, a fekete földön kalászosokat akarnak termesz­teni, s a fennmaradó homoko­sabb talajon egységes, egyoe- íüggő gyümölcsös kialakítását tervezik. Van futóhomokos tt rület is, s ezt akácok' segítsé­gével szeretnék lekötni. „Kultufkombinát" A gazdasági tervekkel pár­huzamosan fog fejlődni maga a község, a falu kulturális éle­te is. A jelenlegi „Petőfi Sán­dor Kultúrotthon” a falu köz­pontjában van, de az évek jöt­tével nem fog megfelelni a követelményeknek. Ezért terve­zik, hogy vagy felújítják, vagy újat építenek — attól függően, hogy a lehetőségek mit enged­nek. A mozit is elhelyezik a kultúrotthonból, s egy vele szemben lévő épületbe költöz­tetik. A kultúrháztól alig egy hajításnyira tervezik az új is­kolát úgy, hogy ez óldja meg a község oktatási problémáit. A könyvtárat is nagy mérték­ben fejlesztik majd. S mind­ezeket a község központjában. Egy kissé túlzó, de helyileg in­dokolt jelzővel, „kultúrkombi- nátról” is beszélhetnénk. Ha a tizenöt-húsz év előtti Vitkát vesszük alapul, akkor ez a jel­ző eléggé közel jár a valóság­hoz. Az öregekről sem feledkezik meg a szocialista község. A Pásztor-féle telek helyén sze­retnének majd felépíteni egy szociális otthont, ahol hozzá­tartozók nélküli idősebb embe­reknek nyújtanának gondtalan, nyugodt megélhetést, békés öregkort. Akarat és munka Az itt elmondottak Vitka táv­lati tervében szerepelnek, te­hát nem maró! holnapra való­sulnak meg A tervek közül egyeseket talán már a jövő évben megvalósíthatnak. de vannak olyanok is, melyekre talán csak négy év múlva ke­rül sor. A sorrendet a szocia­lista közösség tagjainak akara­ta és munkája is befolyásolja. Sőt elsősorban ez dönti él. (Béz$

Next

/
Thumbnails
Contents