Kelet-Magyarország, 1960. március (20. évfolyam, 52-77. szám)

1960-03-05 / 55. szám

XVII. ÉVFOLYAM, 55. SZÁM Ára 50 fillér 1960. MÁRCIUS 5, SZOMBAT Közöljük a Lottó tegnap kisorsolt nyerőszámait és a tárgynyeremény-sorsolás gyorslistáját (5—6. oldal) Mi is az az Szülők és pedagógusok,' egy­re többet beszélnek erről a vár­ható eseményről, de meg kell mondanunk, hogy legtöbbször nem jutnak tovább a találga­tásnál; sokszor teljesen hely­telen irányban indulnak el. Közelebb jutunk a megértés­hez, ha ismerjük mai iskola- rendszerünk jó oldalait és hi­báit is. Mert hibái vannak, de eredményekben sokkal gaz­dagabb. Sőt, bizonyos szem­pontból éppen ez a hiba: túl sokat követelnek ma iskoláink a gyermekektől, s ez túlterheli őket, megnehezíti a nevelést, és kevés szabadidőt hagy a fejlő­dő szervezeteknek játékra, mozgásra, szórakozásra. Alap­jaiban iskolarendszerünk olyan magas fokra emelte az ifjúság oktatását, amelyről csak büsz­keséggel beszélhetünk. Kis községekben, ahol azelőtt egyr két tanító küzdött, ahogy tu­dott, ma tíz-húsz pedagógus végzi a rendszeres munkát, nagyobbrészt szakosítva. Míg a felszabadulás előtt a nagy át­lag a négy elemi osztályt jó, ha elvégezte, ma nyolc általá­nos iskolai évet tanul végig. Sokkal több középiskolás gyer­mek tanul megyénkben. És összehasonlíthatatlanul többet, mind általános iskolai,, mind középiskolai vonatkozásban. Nem egy helyen, kis faluk­ban. egészen modern iskolá­kat látni, jó felszereléssel, és bárhová megy az ember, öntu­datos, okos gyermekeket. Aki ,azt képzeli, hogy az iskolare­form azért szükséges, mert az eddigi gyakorlatot már e] kell vetni, sajnálnivalóan téved. Az iskolareform a hibákat javít­ja csupán, tökéletesíti az eddi­gieket, kiegészíti a korszerűség követelményei szerint. Elsősorban azzal, hogy meg­állapítja a korszerű műveltség megszerzéséhez szükséges anya­got. Korszerű műveltség? Igen. Lehet-e művelt emberről be­szélni akkor, ha valaki jól is­meri Horátius-t, de értetlenül áll a természettudományok előtt, a mai világban? Aki otthonosan mozog a történe­lem adattárában, de azt nem a dialektikus materializmus alapján vizsgálja? Az ilyen em­berek legfeljebb szakművelt­séggel rendelkeznek, bár köny- nyen ez is téves alapokon épül. A korszerű műveltség magá­ba foglalja a szakműveltséget, de kiegészíti mindazzal a tud­nivalóval. amelyet nélkül nincs helyes valóságismeret, világné­zet, tájékozódás és tudatos munka a társadalom érdeké­ben. Folyik annak megállapítása, és ebben igen sok szakember vesz részt napjainkban, hogy mi az a szükséges anyagmeny- nyiség, amelyet gyermekeink­nek el kell sajátítaniok az is­kolában, Természeteden ko­runknak megfelelően, és nem iskolareform? a mennyiség további fokozá­sával, sőt, egészséges csökken­tésével. Itt tehát bizonyos ros­ta szerepét is betölti az iskola- reform. elvet a „porosodó'’ anyagokból, adatszerűségből, amelyeket jóhiszeműen ugyan, de feleslegesen „tömtek” a pe­dagógusok gyermekeink fejé­be, és kiegészít olyan ismere­tekből, amelyek eddig hiányoz­tak. Főként a nevelés terüle­téről. Sokan nem gondolnak ar­ra, hogy az iskolareform tulaj­donképpen már meg is kez­dődött. A politechnikai oktatás ez egyik jellemző vonása. Az életre, a munka szereidére való nevelés. Az elmélet mel­lett a gyakorlat is fontos he­lyet kap iskoláinkban. Itt is téves hiedelem kapott lábra néhol. Azt képzelték többen, még pedagógusok is, hogy a továbbiakban monotechnikai oktatást vezetnek be, vagyis olyan szakirányú oktatást, hogy például a középiskola el- végeztével az érettségi bizo­nyítvány egyben valamely mes­terség segédlevelét is jelenti majd. Ez nem így van! A mo­notechnikai oktatásnak nincs olyan fontossága a középiskolá­ban, mint a szélesebb poli­technikának a technikumok ki­vételével. Nem egy szak, ha­nem általában a nagyüzemek, ipari vállalatok, mezőgazdasá­gi nagyüzemek ismeretére kell megtanítanunk az ifjúságot, a gazdasági élet, ennek összefüg­gései, a termelés fontossága és menete, lényegében tehát az élet, a jövendő munka nagy és összefüggő ismereteire. En­nek birtokában érettségi után könnyen és kiváló eredmény­nyel szerezhet mesterséget az, aki akar. De műveltségé, bár­mely posztjára is áll az élet­nek, gyakorlatibb és átfogóbb lesz, jelleme jobban formált, a társadalomért áldozatkészebb, egyszóval kiforrottabb egyéni­ség lesz a jövő embere. A szakirányú oktatás mel­lett sokkal nagyobb teret kap, kell hogy kapjon a nevelés, a szocialista nevelés. Mind a tanterv, mind a pedagógusok munkája fokozottan irányuljon arra, hogy gyermekeink minél hasznosabb tagjai legyenek a jövő társadalmának. Ez világ- viszonylatban törekvés, de tu­datosan, és főképpen a szocia­lista országokban az. Elő] jár, és igen hasznos tapasztalato­kat nyújt a szovjet iskolarend­szer. De a csehszlovák tapasz­talatokat is figyelembe kell vennünk, akik szintén előbb­re vannak már az iskola és az élet kapcsolatának jobb kiala­kításában. Lesz iskolareform, mert nem­csak gazdasági, hanem műve­lődési téren is gyorsabban kell előrehaladnunk, nagyobbakat kell lépnünk a „varázscsizmá­val”. a szocializmus valósá­gával. I jabb koi^%*»i*íísítés a nyíre^báxi *íhíoÍ|»;ii*I»;iii Egy ..ügyeskesü“ gép — A pékek segítője: atisztcentrifuga — Üiporol jók a zsákokat Nö a vásárlóközönség igénye, többet és egyre jobbat kell gyár­tani a közszükségleti cikkekből. Ennek érdekében megyénk he­lyiiparában az idén figyelemre­méltó' korszerűsítéseket eszközöl­nek. A Nyíregyházi Sütőipari Vállalatra is nagy feladat vár az idén: a minőség javítása mellett lényegesen több terméket kell előállítanunk, mint a korábbi években. Jellemző a növekvő fo­gyasztásra, hogy 1960-ban a nyíregyházi sütő­ipar közel 18 millió péksüte­mény és 126 ezer mázsa ke­nyér előállítását vette tervbe. Az említett feladatok teljesí­tését nagyban elősegíti az idei korszerűsítés. Hamarosan egy „ügyeskezű” gépet állítanak a termelésbe. A „virgoló” gép újabb emberi erőt szabadít fel a ne­héz munka alól, mert a tésztá­ból „lecsípi” az adagot, megmé­ri, aztán vekni alakba formáz­za, maid be'-hunajtja a szakaj­tó kosárba. Ezzel a 25 ezer fo­rintos beruházással újabb mun­kafolyamatot automatizálnak. Üj dagasztógép-garnitúrával is bővítik az üzemet, míg a vállalat dolgozóinak különö­sen nagy segítséget nyújt az idén üzembe helyezendő há­rom lisztcentrifuga. Ezek a legújabb típusú cent­rifugák maguk emelik majd a zsákot, gyorsabban, kifogástala­nul tisztítják a lisztet, és meg­óvják a körülöttük dolgozók egészségét. Mindemellett külön említést érdemel, hogy a centri­fugákkal jelentős megtakarítást érhetnek el, mivel kevesebb ener­gia szükséges az üzemeltetésük­höz. így ezerkilencszázhatvanban a liszt-szitálástól egészen a kemen­cébe rakásig nagyobb részt gé­pek végzik el a munkát a nyír­egyházi sütőiparban. A beruházási hitelkeret — amely mintegy 100 ezer forintot gád alakult a nyíregyházi Vas­szerkezet- és Gépgyárban (volt Finommechanika). Azóta, az ered­ményeken felbuzdulva, újabb két brigád kapcsolódott a versenybe. Négy részleg fiataljai vetélkednek egymással. A tervtúlteljssítés mel­lett vállalták, hogy javítanak a munka minőségén, megszilárdít­ják az üzemi fegyelmet és emel­lett képezik magukat, mind poli­tikai, mind kulturális téren. Jel­! tesz ki — nem adja a teljes fej- I lesztési összeget. A felújításra | szánt pénzből. — a szokásos év­közi munkák mellett — egy kiflisodró és egy zsák­poroló gépet szereznek be. —Ez utóbbi gép érdekessége, hogy a lisztcentrifugánál meg­üresedett zsákok tisztítását a takarékosság érdekében látja el. A lekerülő üres zsákok ugyanis nem egészen „üresek”, rázással még jelentős mennyiségű lisztet lehet nyerni belőlük. Az idei gépesítés nagyobb ré­szét még az első félévben el akarják végezni a nyíregyházi sütőipariak. szavuk: „Szocialista módon élnf, dolgozni és tanulni!” Munkájukat májusban értéke­lik először, ezt követően augusz­tus húszadikán. A végső ered­ményhirdetés decemberben lesz. Akkor dől el, melyik brigád dol­gozott a legjobban, kik teljesítet­ték a feltételeket. A versenyben győztes brigád a vándorzászló mellett oklevélben és pénzjuta­lomban is részesül. Pál Zoltán tudósító. R „szocialista munka ifjú brigádja“ címért versenyeznek a VíGÉP ifjúsági brigádjai Február elején két ifjúsági bri­• P Ünnepélyes mérlegzáró közgyűlés eolt a megye leggazdagabb kisipari termelőszövetkezetében A Nyíregyházi Textilruházati Ktsz csütörtökön a Móricz Zsigmond kultúrotthonban tar­totta ünnepélyes mérlegzáró köz­gyűlését. Délután az ünnepséget termelési értekezlet előzte meg. Csutkái László, a ktsz elnöke beszámolt az 1959 évben elért fejlődésről, az eredményekről, és az 1960 évi feladatokat ismer­tette. A ktsz az év folyamán több, mint 12 millió forintos tervet teljesített. Mintegy hatezer gyer­mekruhát, 10 ezer nadrágot, 5 ezer női ruhát, 50 ezer férfi fe­hérneműt, 19 ezer női fehérne­műt és 3 ezer konfekció ágyne­műt varrtak. Az előző évekhez viszonyítva háromszorta több ja­vítási munkát végeztek a lakos­ságnak. A ktsz 1959. évi ter­vét 102 százalékra teljesítette. A ktsz boltja 2 millió 600 ezer forintot forgalmazott. A jó munka eredményeképpen a Ütsz közel 150 dolgozójának összesen 237 ezer forint nye­reségrészesedést oszthattak szét a közgyűlésen, ami átla­gosan 5 és fél heti fizetésnek felel meg. Az év végére a ktsz tiszta vagyona elérte a 2 millió 800 ezer forintot, s ezzel a megye leggazdagabb ktsz-e lett. A beszámoló és a hozzászólá­sok foglalkoztak azzal is. hogy nem vigyázlak eléggé a minő­ségre. 36 ezer forint minőségi kötbért fizetett a ktsz 1959-ben, s ezzel az összeggel csökkent a nyereségrészesedés. Elhatározták, hogy megszigorítják a minőség- ellenőrzést. A vita továbbá a soronlévő feladatokkal kapcsolat­ban olyan határozathozatalhoz vetett, hogy 1960-ban 8—10 százalékkal növelik a termelékenységet. Már egy intézkedést végrehaj­tottak, ami sikerrel járt, a fehér­nemű varrodában megszervezték a szalagrendszerű termelést, ami 20 százalékkal növelte a terme­lékenységet. A továbbiakban a többi Varrodában is hasonló in­tézkedést tesznek. Este a szövetkezet tánc- és színjátszó csoportja szórakoztat­ta a közgyűlés résztvevőit. A vendégek mellett a ktsz va­lamennyi tagjának családja is részt vett az ünnepségen. Vacso­ra után az ünnepség táncmu­latsággal folytatódott. A johl» {iyofiyszerellalas érdekében: 1960-ban hétmillió hétszázezer forintot Iordítanak megyénk gyógyszertáraira Ugrásszerűen nőtt megyénkben az SZTK-tagok tábora. Érthető, hogy nagyobb lett a gyógyszer- igény. A termelőszövetkezeti mozgalom fellendülése azt is eredményezte, hogy az emberek kisebb betegségeiknek is igyek­szenek elejét venni. A Megyei Gyógyszertári Köz­pontban közölték, hogy ebben az évben 2 millió 700 ezer forintot fordítanak a megyebeli gyógy­szertárak felújítására, tatarozásá­ra. Ezáltal kedvezőbb körülmé­nyeket teremtenek az ellátáshoz. Legközelebb Tiszaszalkán és Ti- szabecsen avatnak új gyógyszer- tárakat. Már mindkettőnél a be­rendezéseket készítik. Emellett jelentősebb munkát fejeznek be Aranyosapáli község­ben is, míg Kisvárdán, Tiszavas- váriban, Tornyospálcán, Apagyon egy-egy, és Fehérgyarmaton két gyógyszertárat korszerűsítenek. Ma, március ötödikén Mátészal­kán lesz jelentősebb esemény. Már hosszabb idő óta fáradoznak a nagyforgalmú 17/37. számú gyógyszertár korszerűsítésén. A munkának most vége. Március ötödikén, ma a megye egyik leg­szebb gyógyszertára nyílik meg, Mátészalkán. Ugyancsak figyelemreméltó el­gondolás, hogy ebben az évben bővítik a központi gyógyszerlera­kat területét. Nyíregyházán, a Malinovszkij utca 5 szám alatti régi raktárépületet polcokkal, áll­ványokkal egészítik ki, hogy több gyógyszert tárolhassanak.

Next

/
Thumbnails
Contents