Kelet-Magyarország, 1960. március (20. évfolyam, 52-77. szám)

1960-03-25 / 72. szám

XVII. ÉVFOLYAM, 72. SZÁM. Ara 59 Sillér I960. MÁRCIUS 25, PÉNTEK Mai számunkból: 3 Kérdés, 3 leidet (2. oldal.) M« nyíl u wiregyliáxi színház (6. oldal.) Berofilisn valóra válhatnak az álmok (3. oldal.) A népek békét akarnak és nekünk valóra kell váltanunk reményeiket Hruscsov elvtárs megkezdte tárgyalásait De Gaulle köztársasági elnökkel Ünnepi vaesora Hruscsov tiszteletére az Elnöki Palotában Párizs. (MTI): Nyugati hírügy­nökségek jelentik, hogy de Gaul­le tábornok, francia köztársasági elnök szerdán este az Elysée- palotában ünnepi vacsorán látta vendégül Hruscsov szovjet mi­niszterelnököt és kíséretének tag­jait. A vacsorán, amelyen több mint kétszáz meghívott vendég volt jelen, a francia köztársasági gár­da zenekara Ravel, Prokofjev és Debussy műveiből adott elő. Hruscsov De Gaulle tábornok jobboldalán foglalt helyet az asz­talnál. A szovjet miniszterelnök­től jobbra De Gaulle felesége, De Gaulle elnöktől balra pedig Hruscsova asszony ült. Jelen voltak a vacsorán Hrus­csov gyermekei, Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese, Gromiko szovjet külügyminiszter, Debré francia miniszterelnök és Couve deMur- ville külügyminiszter. Elsőnek De Gaulle tábornok mondott pohárköszöntőt. Többek között hangsúlyozta, hogy „politikai struktúrájuk kü­lönbözősége ellenére Oroszország és Franciaország két fiatal nem­zet, a közös európai édesanya gyermekei, akik mindig különös érdeklődést mutattak egymás iránt és szövetségesek voltak, amikor kontinensüket féktelen nagyravágyás veszélyeztette.” De Gaulle a továbbiakban hangoztatta, „tény, hogy Francia- ország és a Szovjetunió a világ két táborának egy-egy tagja, de talán éppen közöttük kell az együttműködés kezdetének kibon­takoznia. Ha az ön és az ön által ve­zetett nagy ország politikája az enyhülésre és az egyet­értésre törekszik, úgy biztos lehet felőle, hogy Francia- ország részéről megértésre ta­lál. A francia köztársasági elnök befejezésül Hruscsovra, a Szov­jetunió kormányára és Oroszor­szágra ürítette poharát. A vacsora alatt Hruscsov és De Gaulle tolmácsok közbejötté­vel hosszas beszélgetést folyta­tott. Ugyancsak élénk beszélge­tés folyt egyrészről De Gaulle és Hruscsova asszony, másrészről pedig Hruscsov és De Gaulle fe- [ lesége között. Hruscsov pohárköszöntőjében I kijelentette, meggyőződése, hogy francia- országi látogatása előmozdítja a két ország jobb megérté­sét. Ha ez a két ország hozzá akar járulni az európai béke megőrzéséhez, meg is való­sítja ezt. — Meggyőződésünk — folytat­ta a szovjet miniszterelnök, — hogy lehetséges Európában a bé­kés együttélés. A népek békét akarnak és nekünk valóra kell váltani reményeiket. Hruscsov a továbbiakban hang­súlyozta, hogy békeszerződést kell kötni Németországgal. Ez minden nép javára szolgálna, beleértve magát a német népet is. Minél hamarabb szűnnek meg az euró­pai. katonai csoportosulások, an­nál jobb lesz ez a béke ügyére nézve. A szovjet miniszterelnök végül hangoztatta, hogy teljesen egyet­ért mindazzal, amit De Gaulle mondott, a tábornok és felesége egészségére ürítette poharát, majd „a nagy és virágzó Fran­ciaország, a tehetséges és szor­galmas francia nép” éltetésével fejezete be beszédet. Hruscsov elvlávs beszéde a Francia-Szovjet Társaság és a francia békeharcosok kiiidöttséMe előtt Párizs. (TASZSZ): N. Sz, Hrus­csov szerdán szállásán fogadta Petit tábornok vezetésével a francia békeharcosok küldöttsé­gét. Petit tábornok üdvözlő sza­vaira Hruscsov a következőket mondotta: — Nagy és nemes dolgot cse­lekszenek önök, barátaim. Tu­dom, hogy nem mindig könnyű az önök helyzete. Amíg csak tel­jesen fel nem olvad a hideghá­ború jege, valahol mindig akad­nak haragos, rosszmájú emberek, akik megszokták, hogy a világon mindent fekete szemüvegen ke­resztül nézzenek. Ezek aztán gyanakodva károgják: „Népek barátsága? Hát az meg mi? És tp^re jó az? Nincs emögött ne a( j isten valami felforgató tevé­kenység?” Hruscsov méltatta a Francia— Szovjet Társaság és a Szovjet­unióban létesített Szovjet—Fran­cia Társaság jelentőségét a nem­zetközi helyzet megjavítása és a békés együttélés viszonj'aiqak megteremtése szempontjából. Hruscsov nagy elismeréssel beszélt Petit tábornokról, majd így folytatta: — Különösen meghat engem az önök' barátsága és rokonszen-1 ve. amelyben jelképét látom a francia nép békeszeretetének és törekvésének a Szovjetunióval való hagyományos barátság meg­őrzésére és megszilárdítására. Hruscsov megemlékezett a szovjet és a francia nép hagyo­mányos rokonszsnvének mély gyökereiről, a két nép kultúrá­jának kölcsönhatásáról, a régi, kölcsönös előnyöket nyújtó ke­reskedelmi kapcsolatokról. — Bő lehetőség van e kapcso­latok fejlesztésére — mondotta a szovjet kormányfő. — Orszá­gainknak van mit tanulmo^ egy­mástól a tudományban és a tecn- nikában. — A szovjet' állam külpoliti­kájának alapja megalakulásának első napja óta — folytatta Hrus­csov — a békés együttélés és a más országok belügyeibe való De nem avatkozás lenini elve, amely elveti a háborút, mint a vitás kérdések megoldásának eszközét. Ennek az elvnek megfelelően az országok politikai és gazdasági viszonyának a felek teljes egyen­jogúságán és a kölcsönös előnyö­kön kell alapulnia. — Ellenvetésként néha ezt mondják nekünk: igen, de önök nem hajlandók szavatolni, hogy a kommunizmus nem lépi át a2 önök határait és nem terjed át a nem-kommunista világra! Nos, Umi igaz. az igaz: ilyen biztosí­tékot/ mi ns>m adhatunk. Milyen találóan mondta Johot Curie: az! eszmék'vízum nélküi utaznak, és í még nem született olyan ember, aki képes lenne megparancsolni az emberi gondolatnak: „Haj meg!”, és a gondolat tényleg maghalna. Mellesleg szóivá, a mi országunkba szintén vízum nélkül hatoltak be a kommuniz­mus eszmét, s útközben például Párizson is áthaladtak. Marx és Engels ugyanis itt munkálkodott, még jóval az októberi forrada­lom előtt. Akkoriban mondották, hogy kísértet járja be Európát, a kommunizmus kisértete. Né­pünk befogadta a kommunista eszméket, s élő valósággá, nagy­szerű tettekre változtatta azokat. — Mi nem vagyun^ képmuta­tók és ezért nyíltan megmond­juk: igen, mi h'szünk a kommu­nizmus eszméiben, hisszük, hogy ezek az eszmék győznek. De éppen, mert hiszünk ebben, min­dig elleneztük és ma is ellenez­zük, hogy erőszakkal terjessze­nek valamely társadalmi rend­szert. Mi javasoltuk és ma is ja­vasoljuk: versenyezzünk a gya­korlati élet mezején anélkül, hogy beavatkoznánk egymás ügyeibe. Mutassuk meg tettekkel, ki­nek a rendszere jobb, kinek a rendszere adja meg az em­bernek nagyobb bőségben az i anyagi és a szellemi javakat, kinek a rendszere biztosít nagyobb szabadságot a nép­nek! És ekkor döntsenek a népek, hogy m.elyik rendszer jobb. — ' Megelégedéssel állapíthat­juk meg, hogy a békés együtt­élés elve mind hatarozottubban utat tör magának a hideghábo­rú akadályai és maradványai kö­zött. A nemzetközi helyzet javu­lása határozottan megnyilvánult abban a döntésben, hogy itt, Pá­rizsban tartsuk meg a csúcsai- tekezletet. Reméljük, hogy ez a tanácskozás a nagyhatalmak ve­zetői között megtartandó fontos tárgyalások egész sorozatát nyit­ja majd meg, azzal a céllal, hogy véget vessenek a hidegháború idejétmúlt politikájának. — Attól a liő óhajtól vezérel­ve érkeztünk az önök orszá­gába, hogy javítsuk a szov­jet—francia kapcsolatokat, közelebb hozzuk egymáshoz a szovjet és a francia kor­mány álláspontját azokban a nemzetközi kérdésekben, ame­lyek a világ minden népét foglalkoztatják. A Szovjet—Francia Baráti Tár­saság küldöttei nagy tapssal fo­gadták N. Sz. Hruscsov beszédét. Ugyancsak szívélyes volt, a szovjet kormányfő találkozása a francia békemozgalom küldöttsé­gével, amelyet D’astier de La Vigerie vezetett, valamint a- 1956-ban a Szovjetunióban járt francia parlamenti küldöttség egyes tagjaival. D’astier de La Vigerie üdvözölte Hruscsovot ea hangsúlyozta, hogy Hruscsov ki­emelkedő szerepet iátszott a nemzetközi feszültség enyhülésé­hen. N. Sz. Hruscsov a küldöttség tagjaihoz fordulva arról beszélt, Hruscsov első bíznir Párizs. (MTI): A francia fővá­ros politikai köreiben nagy ér­deklődéssel tekintenek Hruscsov és De Gaulle első bizalmas poli­tikai tanácskozása elé, amelynek színhelye az Elysée-palota, a köztársasági elnök rezidenciája. Ugyanitt zajlott le szerdán este De Gaulle tábornok estebédje és utána az 1200 személyes fogadás. A megjelentek szerint igen me­leg hangulat alakult ki a. fran­cia és a szovjet vezetők között. A pohár köszöntők is olyan alap­hangot ütöttek meg, amely re­ményekre jogosít a kezdődő fran­cia—szovjet tárgyalásokat ille­tően. Feltűnt, hogy Hruscsov po­hárköszöntőjének csak a beveze­tő és befejező mondatait mondta el oroszul, a beszéd szövegét tol­mács olvasta fel franciául. A szovjet kormányfő udvarias gesz­tusa — nem akarta az orosz szö­veg külön tolmácsolására szüksé­ges idővel elnyújtani a vacsorát — jő hatást keltett. hogy a békeharc napjaink leg­fontosabb feladata. E feladat megoldására — mondotta — ösz- sze kell fogni a béke minden hí­vének, függetlenül politikai es vallási nézeteitől, s tekintet nél­kül társadalmi helyzetére. Az atombomba hatalmas pusztításo­kat tud okozni — mondoua — s nem válogat, hol vannak a kommunisták és merre vannak a nem-kommunisták, ki katolikus és ki protestáns. — Őszintén bevallom Önöknek — folytatta Hruscsov, — hogy kommunista vagyok. Mi kommu­nisták békét akarunk. A társadal­mi problémákat nem a háború segítségével kell megoldani, ha­nem példákkal kell megmutatni, melyik rendszer ad többet az embereknek, melyik elégíti ki jobban a nép igényeit. Ha a ka­pitalista rendszer hívei megvan­nak győződve rendszerük fölé­nyéről, ne féljenek a versenytől. Ha félnek a versenytől és hideg­háborút akarnak, ez azt bizonyít­ja, hogy nincsenek meggyőződre rendszerük fölényéről. Mi azonban bizonyosak va­gyunk a szocialista rendszer felsőbbrendűségében és nem háborúval bizonyítjuk be ezt a fölényt, hanem békés ver­senyben, olymódon, hogy fejlesztjük gazdasági életün­ket és kultúránkat. Hruscsov felhívta a béke hí­veit, folytassák harcukat. Hiszek abban — mondotta, — hogy ha közös erőfeszítéseket teszünk, gá­tat vetünk a háborúnak. Az önök rendszere az önök személyes ügye. A mi rendszerünk a mi bel- ügyünk. A békéért folytatott harc viszont mindkettőnk közös ügye. Harcoljanak tehát a békéért. Hruscsov ezekután válaszolt a küldöttség tagjainak kérdéseire. ias megbeszéléseiről A párizsi sajtó, amely oldala­kon át ad minden részletre kiter­jedő beszámolót a szovjet kor­mányfőnek, családjának és kísé­retének megérkezéséről, párizsi tartózkodása első napjának gaz­dag programjáról, még nem bo­csátkozik találgatásokba a fran­cia—szovjet tárgyalások kimene­tele felől. A lapok megelégednek a két tárgyaló fél eddigi állás­pontjának ismertetésével. Hruscsov párizsi fogadtatásá­nak forró hangulatát emeli ki a francia sajtó. Pierre Courtade, az ismert fran­cia közíró, az Humanité hasáb­jain arról ír, hogy Hrucsovot úgy éljenezte meg Párizs, mint ahogyan régóta senki mást. A százezrek Hrus­csov személyében a Szovjet­uniót, a békét, a népek barát­<Folytatás az 5. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents