Kelet-Magyarország, 1960. március (20. évfolyam, 52-77. szám)

1960-03-22 / 69. szám

Néhány gondolái az ifjúság iáiiiiimaradásáról tapasztalatok a csengeri járásból Búcsúzók esküje K ét elgondolkoztató számadattal ismerkedtem meg a közelmúltban. A csengeri járásban lévő Komlódtótfalu ter­melőszövetkezeti községben a tsz-ben dolgozó 325 tag közül 131 a 30 éven aluli, a tagság 40 szá­zaléka. A tőle nem messze lévő Méhtelek szövetkezeti községben pedig 125 tagból 6 fő a 30 éven aluli, 5 százalék. Ehhez még megjegy­zendő, hogy Méhteleken a nép­sűrűség négyzetkilométerenként 66, Komlódtótfalun pedig J30. E szerint sokkal inkább mehetné­nek városra a komlódtótfalusi fiatalok, hiszen kétszer olyan sű­rű a lakosság, mint Méhteleken. De nem mennek! Még az új belépők gyermekei sem mentek el. A szövetkezet KlSZ-szerveze- te ilyen irányban is nevelte a tótfalusi fiatalokat. A község fia­talságának gyülekező helye Komlódtótfalun évek óta a ter­melőszövetkezet klubterme és udvara, röplabdapályája. Korábban és hamarabb. Ezt tartja a szövetkezet vezetősége. Ez nem jelent mást, mint reggel egy kicsit korábban kezdeni a munkát és mielőtt beesteledne, egy órával hamarabb abbahagy­ják. A fiatalok aratás, almasze­dés, vagy egyéb sürgős munkák idején nem, de máskor minden este összejönnek egy-két órára a szövetkezet központjában. A klub-szobában egy szép lemez­játszó van; sokan táncolnak, má­sok kerékpároznak körbe-körbe az udvaron, versenyeznek. Röp- labdában-már az országos döntőig jutottak. Sakkoznak, dominóz­nak. Szombaton délután kettőre- háromra mindig befejezik a munkát. Mozi is rendelkezésére áll a fiataloknak. T ERMÉSZETESEN a kultu- ’ rális lehetőség - csak egyik eszköze — bár lényeges eszköze — a fiatalok megtartásá­nak. A tudatukat nekik is az anyagi létük formálja elsősor­ban. Szükséges tehát a rendsze­res előleg és szükséges a jó zár­számadás. A tótfalusi tsz-ből csak készpénzt 20—22 ezer fo­rintokat vittek haza a fiatalok. Ari Bálint 22 000. Ari Jolán 1? ezer, Ferenczi Katalin 24 000, Szabó Gábor 23 000 forinttal zár­ta a múlt évet és így sorolhat­nánk a többi fiatalokat is. Zárszámadás után húsz szoba­bútort vettek a szövetkezeti ta­gok, ebből tíz olyan, aki nem menyasszony és nem is asszony, lehet, hogy csak 3—4 év múlva lesz szükség a bútorra. A szövet­kezet vezetőségénél eddig ez évi építésre 12 tag jelentette be igé­nyét. Ugyanis a szövetkezet épí­tési brigádja felvállalja a tagtó! a lakóházépítést és néhány hó­nap múlva a kulcsot adják a tag kezébe. Még ez sem minden. A fiata­lokat komolyan veszik, bíznak bennük, velük is felnőtt módra tárgyalnak. Az anyagi feltétel es a kulturális lehetőségek mellett erről sok helyen megfeledkeznek. A szövetkezet vezetőségében két fiatal van. Fiatal a konyhaker­tészet brigádvezetője és tizenegy munkacsapatvezető kerül lei a fiatalok sorából. Komlódtótfalu- ban minden 18 éven felüli fia­tal munkakönyves tag, nem pe­dig „bedolgozó” családtag. Sza- vazati joguk van, részt vesznek a szövetkezet életének minden mozzanatában. A PÁRTSZERVEZETBE a legutóbbi taggyűlésen négy fiatalt vettek fel tagjelöltnek. A 131 fiatalból nyolcvanan tagjai a KISZ-szervezetnek. A KISZ-ben szakmai és politikai oktatás fo­lyik, Nem félnek az öregek, hogy ki veszi majd át tőlük a veze­tést, a munkát, van utánpótlás. Méhteleken azt mondják, hogy ne hasonlítsuk őket Komlódtót- faluhoz, mert, náluk egészen más az adottság. Abban igazuk van, ha azt mondjuk, hogy ha most, 1960. márciusában vizsgáljuk meg az adottságokat, sok a kü­lönbség. Almást 100 holdjával má­ról holnapra nem lehet előállí­tani, de nem az alma már a minden Tótíaluban sem. Csak egyetlen példa: az almeszínbe és a pajtába jászlakat húztak, ahoi a dohánytörésig, illetve az alma­szedésig 140 darab bikát hizlal­nak ki. Egymillió forint. Állat- hizlalásra pedig Méhteleken Is lenne lehetőség. A szántöföldön is lehetne belterjesebben gazdál­kodni, de ehhez sok munkáskéz is kellene. A kevesebb kézimun­kát igénylő növénytermelést a gépállomás segítségével elvégzik, de pánzhozó vállalkozásra már kevésbé jut erejük. T GAZ, A CSENGERI járas- *- ban nemcsak Komlódtótfa- lura hivatkozhatunk. Ott van Ta­tárfalva. Gacsály, Császló és még más falvak híres szövetke­zetei, van a méhtelekieknek hon­nan példát venni. Császlón sem sokkal jobb adottságok voltak ta­valy ilyenkor, amikor szövetke­zeti község lett. Március végén 17 fiatal szedte fel a sátorfáját és ment el az ország különböző részébe. Az év folyamán mind a tizenhét visszaszivárgott. A császlói szövetkezetben nem fizetne^ sűrűn és mindenkinek előleget, mert úgy döntött a tagság, hogy ne aprózzák el. Akinek szüksége van pénzre, az elsején a ledolgozott munkaegysége után 10 forint előleget egységenként felvehet. A szövetkezet tagságá­nak körülbelül egyharmada él ezzel a lehetőséggel. Három­négyszáz forintot a fiatalok kéz- hezkaphatnak. A vezet-ség 3 hold napraforgót odaadott nekik művelésre, amiből rádiót, pw- pong-asztalt és egyéb kulturális felszerelést, vettet. Ha színját­szóruha kölcsönzésért kell 500 forint, akkor a kulturális alao- ból kapnak a fiatalok. Ha ko­csit kérnek kirándulásra, az is van. Hiszen a saját gyermekeik­ről van szó. M egvan a lehetőség Méhteleken is, hogy rövi­desen változás álljon be. Most, mint szövetkezeti községben a le­hetőségek igen nagyok. A szülők is a szövetkezet megbecsülésére szeretetére nevelik már a gyer­mekeiket, nem pedig ellene be­szélnek, mint egyéni korukban. A párttagok, tanácstagok ne- csak üléseken beszéljenek arról, hogy kiöregszik a falu, hanem a családjukban példamutatók is legyenek. A jelenlegi erővel is tudnak olyan jövedelmet bizto­sítani a fiataloknak, hogy sokan meggondolják: érdemes-e 1300— 1500 forintért a családtól távol lenni. Mindenki nem megy haza, arra nincs is szükség, hiszen a város, az ipar állandóan vár a falutól utánpótlást, de nem úgy teljesen hogy 10—12 évfolyam elmenjen. Az. iskolában igen jó az úttörő munka. Ezt jó lenne a Kiszben folytatni a 15—16 évesekkel. Je­lenleg négy nőtlen tagja van a szövetkezetnek. Abban bíznak, hogy a nyári munkák idejére 16 —18 fiatal, mint családtag kijár majd a földre dolgozni. Próbál­kozzanak ezekkel a fiatalokkal. Ne sajnálják az előleget, ha kell 5—600 forintot is adjanak a fiataloknak. Bízzanak bennük cs ne úgy beszéljenek velük, mint a minap is hallottam, ahogy az egyik fiatalt „eligazították” a m unkakezdésre. |7" OMLÖDTÖTFALUT nehéz lesz utolérni, mert ők az idén még tovább akarnak lép ni, de a jelenlegi tótfalusi hely­zetet mielőbb elérhetik. A szö­vetkezetben és csak is a szövet­kezetben kialakítható az a poli­tikai. erkölcsi, gazdasági feltétel, amelyben a fiatalok jól érzik ma­gukat. A szövetkezet az. ami megoldja Méhteleken is a fiata­lok problémáját. Nem aggasztó a helyzet, vészharangverésre nincs szükség, de magától nem oldódnak meg a dolgok, a válto­zásért céltudatosan, összefogva kell dolgozni. Csikós Balázs. Idős, ősz emberek jöttek össze a közelmúltban a Helyőrségi Tiszti-klub nagytermében, hogy mint öreg harcosok leadják ka­tonakönyvüket. Piros nyakkendüs, kis ifttörő lányok köszöntötték az ötven éves obsitosokat, meleg szívvel, mir.t nagyapáikat. főbb mint 300 pedagógus ulazott héttőn a Szovjetunióba A már hagyományos béke­vonattal hétfőn reggel a Nyugati pályaudvarról 330 pedagógus uta­zott tíznapos baráti- látogatásra a Szovjetunióba. Leningrádot és Moszkvát keresik fel. Megtekin­tik a két város nevezetességeit és találkoznak az ottani iskolák pedagógusaival. Az öreg obsitosok nevében Zajácz János elvtárs beszélt. Ő tett esküt mindnnnyiuk nevében arra, hogy ha szükség lenne rá, kis (k újra fegyvert fognia hazáért. Kiadták az obsitot. Kovács százados elvtárs így búcsúztatta őket: „Könyveteket leadtátok, pihenjetek, legyetek örömmel tele. ígérjük, mi helyettetek bátran védjük, őrizzük felsza­badult, épülő, szép hazánkat.” (Molnár Márton és Sági István felvételei.) Örömök, gondok ismerője Náluk nincs „üresjárat”, ők mindig egyformán foglaltak. Virágnyílás előtt azért fáradoz­nak, hogy sikeres legyen a ta­vaszra való felkészülés. Ősszel a nyári munkák miatt elmaradt tennivalókat pótolják. Télen is az emberek között élnek, dolgoznak a pártmunkások. Szabó Miklós elvtárs tavaly ősz óta dolgozik a Baktalóránt- házi Járási pártbizottságon. A párt- és tömegszervezeti osztályt vezeti. Korábban a tanácson dol­gozott tíz évig. Vezetőbeosztásban becsülettel. Amikor beszélgettünk azt vártam, hogy jegyzetet vesz elő, s abból tájékoztat munkájá­ról a megoldásra váró feladatok­ról. Ehelyett azonban csak úgy ..fejből” beszélt, de amit mon­dott felért egy sokoldalas füzet tartalmával. — Sok a munkánk — mond­ta többek között. — Főleg ott ahol a termelőszövetkezetek je­lentősen növekedtek területben, létszámban. Örvendetes, hogy az új belépő szövetkezeti tagok len­dületet is vittek magukkal. A baktai Úttörő Tsz-ben például Lecza bácsi belépéskor javasolta: porciózzák a takarmányt, szecs­kázzák, erjesszék a szalmát és keverjék kukoricadarával. A za­bot ns eg 'cz rre, hanem kétszer­i-e etessék. így jobban értékesít­hető. Kifogásolták a rendetlensé­get, az alacsony fejési átlagot. El­marasztalták a hanyag sertésgon­dozót. Szöcs Áron elvtárs, a tsz. párttitkára is belátta: jót akar­nak az új tsz. tagok, a kommu­nisták és helyeselte, hogy a párt­szervezet élére Szegedi György négy holdas új belépő tsz-tagot választották meg. Szőcs elvtárs is tagja maradt a vezetőségnek és jól gyümölcsözteti tapasztalatait. Javult a fegyelem, a közöshöz va­ló viszony, aminek egyik feltéte­le. hogy idejében megkezdték a tavaszi munkát — lelkesedett Szabó elvtárs. JÓI 1*111 a szövetkezetek életét, nemhiába tölt el sok időt' a tsz-tagok között. — A székelyi Rákóczi Tsz-ben hibák voltak. A vezetésben kia- 'akult csaláai, rokoni összefonó­dás miatt a pártszervezet mun­kája nem volt elég hatékony. Itt is meg kellett változtatni a ve­zetőség összetételét. Erős elvtár­sat választották párttitkárnak, Kocsis János kétéves mezőgazda­sági szakiskolát végzett szövet­kezeti tagot pedig elnöknek. A könyvelést Laskai Sándor nevelő vállalta. Most már otthonosan érz!k m.'-'”1k"t a szövetkezet tag­jai. Rend van. Bizonyára meglát­szik majd ez a jövedelem alaku­lásában is. — Rohodon rendkívüli taggyű­lésen vitatták meg a feladatokat. Utána pyomban munkához láttak. Kosa Imre elvtárs, az új párt- titkár jól dolgozik. Szabó eívtars kitűnően is­meri a tsz. pártszervezeteket is. Tudja, hol mit kell tenni a párt­munka megjavításáért, a pártegy­ség erősítéséért. Javaslatára a Nyírmadai Állami Gazdaság pártszervezete taggyűlésen vitat­ta meg három elvtárs magatar­tásbeli hiányosságait. Jó lecke volt ez a gazdaság kommunistái­nak. Javasolta a taggyűlés, hogy a gazdaság igazgatója is vonja felelősségre a mulasztókat. Igen helyes volt, hogy egy-egy kom­munistát megbíztak a fegyelem­sértők további nevelésével. — Őrben is van mit tenni a példamutatás terén — folytatta — Őfehértón a kommunisták kez­deményezésére indult vetélkedés a burgonya- és kukoricatermesz­tés sikeréért. A magyi tsz-ben még nincs pártszervezet. Három kommunista van a közösben. Most néhány^ kiváló tsz-tagot a tagjelöltségi idő mellőzésével egyenesen tagfelvételre javaslunk, hogy megalakuljon a pártszerve­zet. Szabó elvtárs jellemző sze­rénységgel beszél, mintha nem is tevékeny résztvevője, hanem csak szemlélője volna az említett vál­tozásoknak. Pedig gyakran ő kez­deményezi, vagy karolja az alul­ról jövő észrevételeket. A szemé­lyes kérelmeket, kívánságokat is szívesen orvosolja. S aki a közös­ség az egyének örömeit, gondjait jól ismeri, bizonyára sokat is tud segíteni. Ilyenkor is, később is, mert ő pártmunkás, aki felelős­séggel végzi munkáját. Nagy Tibor. %

Next

/
Thumbnails
Contents