Kelet-Magyarország, 1960. március (20. évfolyam, 52-77. szám)

1960-03-20 / 68. szám

Leonardo da Vinci korai műve Londonban? Alberto Martini milánói mű- értő meglátta a londoni Királyi Akadémiában Andrea del Ver­rocchio olasz festőnek a XV. szá- adban készült, Máriát és a kis Jézust ábrázoló festményét, s ab­ban felfedezte Leonardo da Vinci, Verrocchio leghíresebb tanítvá­nyának első művét. A kép hát­terét alkotó építészeti motívum és a táj, mint mondotta, az ifjú l^eonardo jellegzetes stílusában készült. Martini szerint Leonardo da Vinci megváltoztatta Ver­rocchio egyik vázlatát s maga festette meg a képet Amennyi­ben Martini feltevése helyesnek bizonyul, akkor Anglia birtoká­ban van a legkorábbi Leonardo da Vinci-mű, amely sok műér­tőt fog Londonba vonzani. A kép értéke persze ebben az eset­ben jelentősen megnő. Gene Kelly nem táncol többé Gene Kelly, a valaha világ­hírű amerikai énekes és táncos már két éve nem lép fel sehol. A 47 éves sztárt a szakmában túl öregnek tartják ahhoz, hogy rábízzák valamelyik zenés darab főszerepét. Kelly Párizsban tele­víziós filmet forgat és ha szeren­cséje lesz — vagyis meg tudja szerezni valamelyik mosószerki­rály vagy pattogatott kukorica­mágnás támogatását, — akkor a film bemutatásra kerülhet „Egy amerikai Párizsban” címmel. A szakmából kiöregedett éne­kes és táncos maga is elismeri: „Túl sokat iszom. Ha nem tán­colhatok. semmire sem vagyok haszná Iható.” Miért kenjem a spenótot a fejemre? Engem jo példá­nak lehet a vásott kölykök elé állítani, mert szeretem a spenótot. De enni szeretem, s nem má­sért, enni, tükörtojás­sal, vagy aranysár­ga bundáskenyérrel. Azonban ha ez így folytatódik, a spenó­tot nem enni kell, bánén, a fejre kenni, s helyébe a tükörto­jással hajnövesztő kotyvalékot fogyaszt­hatunk. Mindjárt ki­tűnik, hogy miér:. A minap az egyik halszemű maszek folttisztító pasztát sózott a nyakamba. Azzal estem a pará­nyi tintafoltnak, amely múltkor új sportzakómra csep­pent. Tenyérnyit kentem a tintára, s feéttenyémyi új folt lett belőle. A leghidegebb tél­víz idején szenet vá­sároltam. Befűtöttem véig a kályhába, s vártam, hogy felme­legedjek. Jégcsapok ereszkedtek az or­rom alá, s a fürdő­szobában fürdés előtt vígan bógnizhattam újdonatúj korcso­lyámmal. Asztalt vettem, amin. ülni. széket, amin enni lehet. Gyufával piszkáltam a f *gamat, s a fog- piszkálóval gyújtot­tam cigarettára, melynek gyantaíze volt. Azzal gyantáz- tam a hegedűm húr­ját, aztán a húrt el­szívtam. Egyik kövér jóis­merősöm beleszere­tett egy karcsú lány­kába. A lányka azon­ban fitymálva bö­kött a pocakjára: — Előbb fogj-jón le... Derék ismerősöm aztán futott a fű­höz és *a fához. Az orvos fogyasztópasz­tillákat írt fel részé­re. öt napig szedte a pasztillát és öt ki­lót hízott. Aztán Gracidint szedett, de ettől már hét és fél kilót hízott. Egy sovány isme­rősöm viszont hizla- lócseppeket nyalt naphosszat. Azóta ajánlatot kapott a koporsóárugyártói, hogy jelentkezzék próbababának, s egy egyetemi tanársegéd rajta tartotta meg a hallgatók előtt az anatómiai szemlélte­tést a csontrendszer­ről. Nem tudni, mi lesz ennek a vége. Ha a folttisztító foltot hagy, a szén hideget fűt, a hizlaló fo­gyaszt és a fogyasztó hizlal, a végén a fe­jemre kenhetem a spenótot hajnövesztő helyett... ffV- É Síé király-Kiss Gábor az „illető­nek”, mivel egyforma idősök. — Mit...? csodálkozik az, mi­vel a gondolatai már, ki tudja, merre kalandoztak. — A bort komám, amibe’ fo­gadni akartál! — Testvér, egy órán belül — vágja ki minden gondolkodás nélkül az illető, mint aki biz­tos benne, hogy úgy sem tartja senki a fogadást. Hisz bölcsen tudja ő is, hogy a legények aj­tó melletti fogadkozását és az úri meghívást nem kell komo­lyan venni. Éppen ezért maga­biztosan nyújtotta fogadásra ke­zét. — Gilt, vágjátok él, mehe­tünk — mondotta olyan nyu­godtan és magabiztosan Gábor, hogy Csali Ferenc kezében meg­állóit a szerszám! Megállott, pe­dig annyiféle tréfát megért már ebben a műhelyben, hogy hirtelen el sem tudná sorolni őket. De ez a mostani, mert az lesz belőle, látja előre, ez még a Sintér Armin versenyfutásán is túltesz. Pedig az nagy szám volt, hogy a Csataki Imre sza­vaival éljünk. — Tehát egy pillanatra el­akadt a munka, bennszorult a szó és egyen gondolkodott min­denki. Mennek, vagy nem men­nek? Ha mennek, ki nyer, há maradnak, ki veszt?... Mentelf. Az októbervégi estében a sar- lónyi hold nem halványította el az égre szórt csillagokat, s ezért olyan fényesek voltak, mint a távoli villanykörték. Az utcán senki sem volt. Szél nem fújt, s minden udvarról más-más il­lat csapódott ki. Erjedő must, poshadó törköly, félig száradt napraforgómag, rothadó tök il­lata, szaga, a bőséges ősz min­den varázsa,, amitől megrésze­gedhet az erre szomjazó lélek. Király-Kiss Gáborné nem tudta mire vélni, hogy milyen­fajta szél hozott ennyi embert éjszakának idején a házukhoz. Méghozzá az urával együtt! De mint okos asszony — hol ko­pogjam le — nem kérdezőskö­dött, s főleg nem mutatta, hogy ki az úr a háznál, hanem hoz­ta, amit az ura kért. Két litert — már a fogadást — hiteles üveggel kimérve és egy füles kanosával, természetesen hitele­sítés nélkül. Jó az anélkül is, pislogtak egymásra némelyek, mert gyar­ló ez az emberféle, ha kísér­teibe ejtik! Félóra múlva aztán jobban kavargóit a füst. a szó abban a fehérre mázolt. pitvarban, mint a két hete szűrt delavári leve a legjobb akácfa hordó­ban. Jobban és ha Kiss Gábort nem kötötte volna az igazság- érzete, elfelejtkezett volna a fo­gadásról. De nem lehet arról elfelejtkezni, amit belülről dik­tálnak. Aminek nem ember szabja meg a korlátját és nem hivatalnak tartozik számadás­sal! Egy félliternyi volt még az üvegben, amikor már látszott, hogy az „illető” nem bírja to­vább. A beszédje hangos volt ugyan, de szavai akadoztak, szeme hol kitágult, hol össze­húzódott, mint márciusban a macskáké és nyeléskor az ádám­csutkája olyan fáradtan moz­gott, mint a leállni készülő mo­tor dugattyúja. Úgy lett, ahogy sejtette Gá­bor, a bor az asztalon maradt és az „illető” nem sokára úgy ölelte a tornáclábot, mint ciki Tizenegy ország változatos mű­fajú és témájú filmjeinek bemu­tatását tervezi a MOKÉP a II. negyedévben. A programban sze­replő 35 filmből 4 magyar, 11 szovjet, 4 csehszlovák, 3 NDK, 1 kínai, 3 amerikai, 4 francia, Felszabadulásunk 15. évfordu­lójának megünneplésében jelen­tős szerepet töltenek be a mo­zik. amelyek ebiről az alkalom­ból két új magyar játék- és egy dokumentumfilmet tűznek mű­sorra. Március 31-én mutatnák be Várkonyi Zoltán, Wieder- man Károly és Janesó Miklós „Három csillag” című filmjét, felszabadulásunk > három megka- oó epizódjának történetét. A film főszerepeit Apostol Karamitev, Gábor Miklós, Ruttkai Éva. Básti Lajos, Törőcsik Mari, Bihari Jó­zsef, Várkonyi Zoltán, Makláry Zoltán és Kállai Ferenc játsszák. Áprilisban jelenik meg a mozik­ban egy árva csepeli kisfiú éle­téről szóló film Máriássy Félix rendezésében. Hosszú az út ha­záig címmel. Az érdeklődéssel várt film főszereplői: Bulla El­ma, Bara Margit, Solti Bertalan, 1 angol, 1 nyugatnémet, 1 olasz— francia—nyugatnémet, 1 olasz— spanyol és 1 osztrák alkotás ke­rül a közönség elé. A bemuta­tásra váró filmek közül 8 színes változatban, 7 magyarra szinkro­nizálva jelenik meg a mozik vásznán. Szirtes Adám. Ráday Imre és a kis Sebők Misi. A Budapesti Filmstúdió munkatársainak ösz- szeállításában, eredeti híradófel­vételek felhasználásával készült el a 15 esztendeje című doku­mentumfilm, amely szintén áp­rilisban indul útjára a mozik­ban. Májusban két magyar filmet mutatnak be. Gerencsér Miklós Égrenyíló ablak című regényé­nek filmváltozatát Kiss József rendezte, főszereplői Dayka Mar­git. Német Lajos f. h„ Sztankay István f. h„ Suka Sándor, Pap Éva és Lőte Attila. Herskó Já­nos Két emelet boldogság című üde hangú vígja téka egy új ház fiatal lakóiról szól, Törőcsik Mari, Krencsey Mariann, Dóm­ján Edit. Csűrös Karola, Vetró Margit, Kalló Flórián. Garas De­zső, Avar István és Szabó Gyula (főszereplésével. nerei, Lilli Palmer és Anouk Aimée. És hogy a modes’» francia vígjáték se hiányozzék: ismét feltűnik Jacques Tati jói ismert figurája a Hulot úr nya­ral című filmben. A vígjátékok kedvelőire var ; még ezen kívül a Rászedett ud­varlók című NDK fűm, egy amerikai vígjáték, egy francia és egy nyugatnémet bűnügyi filmparódia, a Mesterdetektív. Két érdekes koprodukcióé film is szerepel a negyedéves műsorban. Olasz—francia—nyu­gatnémet együttműködésben ké­szült a széles és normál válto­zatban megjelenő A nagy kék országút című színes film: alko­tóját, a fiatal olasz rendezőt, Gillo Pontcorvot a rendezés dí­jával tüntették ki Karlovy-Vary- ban. Filmje az olasz halászok küzdelemteli életét eleveníti meg, főszereplői: Yves Montand és Alida Valii. Olasz—spanyol kop­rodukció* film a Rövidnadrágo« ember, amelynek címszerepét * kis Eduardo Novola alakítja, akit a Hétköznapi tragédiái: es A szalmaözvegy című filmekben ismert és szeretett meg a ma­gyar mozilátogató. A megható történet női főszereplője Alida I Valii. A „Három csillag“: felszabadulásunk epizódjai Vászonra kerül a Golgola-lrilójria harmadik része A második évnegyedben több világhírű regény, illetve színmű filmváltozatával találkozik majd a mozilátogató. Széles és normál verzióbart kerül bemutatásra az Alekszej Tolsztoj Golgotájából készült filmtrilógia befejező ré­sze, a Borús reggel. Kétrészes színes amerikai filmen elevene­dik meg Lev Tolsztoj világhírű regénye, a Háború és béke, fő­szereplői : Audrey Hepburn, érzi, hogy menten kiesik a vi­lág kéményén, ★ Így volt és még az is hozzá tartozik az egészhez, hogy Gá­bor gyufával vizitálta meg, hogy mit vacsorázott hát tulaj­donképpen az „illető”. Ez nem volt benne ugyan a fogadásban, de az igazságérzete megnyugtatásához ez volt a fon­tos. Azám, de hiába kereste ab­ban a fasírt-maradványokat, nem lelte. Másodszor se, harmad­szor se. Amit a Poc Sándor kutyája azzal erősített meg, hogy megszagolta és úgy ott­hagyta, mint a mondabeli Szent Pál az oláhokat. Mert paszuj volt az. Méghozzá a legolcsóbb fajtából, mert olyan feketz- színű volt a leve, mint a láp vize hajdan, amikor apadóba’ volt és jól felkavarta a ficán­koló csíkhad. Ezt azonban nem mondta el senkinek Gábor. Hisz minek mondta volna, mikor azóta milyet változott errefelé a vi­lág! Mert higgyék el nekem, és ha nem hiszik, nézzék meg, ha erre járnak, hogy azóta az „illetőid’ és a Kiss Gáborok, milyen szorgalommal hordják a közös táblára a trágyát, ké­szítik a tervet, válogatják a krumplit, hordják a vetőm,agot, szóval rakják az alapját an­nak a világnak, ahol nem kell majd ahhoz hazudni, hogy nagynak látsszék az ember. Hisz én is csak azért mon­dom el, hogy bár a szputnyi- kok és a lunyikok korában élünk, azért néha milyen egy­szerűv eszközökhöz kell folya­modni az ember fiának, ha meg akarja nyugtatni az igaz­ságérzetét, szállási László. Henry Fronda és Mól Forror. Arthur Miller Salemi boszorká­nyok című világsikert aratott drámájának filmváltozatában ki­váló alakítást nyújt Yves Mon­tand, Simone Signorét és Mylone Demongeot Az elmúlt év nagy színpadi sikere után csehszlovák filmen kelnek életre Pavel Kohout Ilyen nagy szerelem cí­mű drániájának hősei. Herzen klasszikus művéből készítette el a szovjet filmgyártás A rab ma­dár című , filmet, amelyben a Csendes Don-ból és. az Emberi sors-ból jólismert Zinajda Kiri- jenko nyújt ismét felejthetetlen alakítást. Gogol Köpeny című művénél: új filmváltozata ezút­tal a népszerű Alakszej Bata­lov rendezésében kerül a néző elé. Megfilmesített regény az an­gol Hely a tetőn, egy a felsőbb tízezer körébe törekvő fiatalem­ber karrierjének és végzetes sze­relmének drámája. A film női főszereplője Simone Signorét,, alakításáért Cannes-ban díjat nyert. A férfi főszerepet Law­rence Harvey játssza, akit az angol Romeo és Júlia című filmben ismert meg a magyar közönség. A legjobb francia lilmek- is bemutatásra kerülnek A francia filmgyártást kiemel­kedő alkotások képviselik, ebben a negyedévben. Szélesvásznú vál­tozatban kerül bemutatásra Fran­cois Truffaut A 400 csapás cí­mű díjnyertes filmje. Két világ­hírű francia színész, Jean Gabin és Piérre Brasseur főszereplésé­vel, Denis de la Petelliere ren­dezésében készült el A nagy családok című, a pénz hatalma­sainak életébe bepillantó film. A felejthetetlen Gerard Philipe ala­kítja Modigliani festőt a Mont­parnasse 19. című filmben; part­Fílm Zalka Mátéról A szovjet filmek közül ki kell' emelni a magyarul beszélő Meg­mentett nemzedék-et: egy fiatal- asszony a körülzárt Leningrád súlyos napjaiban azt a feladatot kapja, juttassa el sértetlenül a gyermekek egy nagy csoportját a hátországba. Érdekes, magyar vonatkozású Az aranyvonat el- mű szovjet film témája. Hősé­ben a legendás hírű Zalka Má­téra ismerünk, alti izgalmas ka­landok során mentette ki az orosz állam kincseit a , fehérek gyűrűjéből. Érdekes témájával — egy bű­nöző a válaszúton — és művészi feldolgozásával -tűnik ki Az út vége című szovjet film. A Moszkvai Nagyszínház művészei­nek előadásában színes filmen elevenedik meg Muszorgszkij halhatatlan operája, a Hovans- csina. A szélesvásznú látványos operafilm főbb szerepeiben Mark Rejzen és Krivcsenyja mutatko­zik be. A filmszínházak II. negyedévi gazdag műsorában szerepel az ifjúság problémájával foglalkozó Két év után című szovjet film, három csehszlovák alkotás: a mai, falusi témájú Magány, a bűnügyi tárgyú 105%-os alibi és a házasság válságát boncoló A kör. Egy válóperes írónő családi problémájáról szól az Ítélet ma­gányügyben című NDK produk­ció. A vidéki lány című ameri­kai társadalmi dráma két fősze­replője: Grace Kelly és Bing Crosby. A bemutatásra váró filmek so­rát még három szovjet film. egy könnyes szerelmi történet, a Fa- time, a magyarul beszélő Hívat­lan véne« és a színes Vissza nem fizetett adósság, az Amíg élek pímű színes kínai alkotás, valamint egy színes osztrák film, a Mozart zárja be. Az elmúlt év októberében megkezdett. ifjúsági filmakció folytatásaképpen a következő hó- napkban műsorra tűzik a mozik a Botocskám üss! című cseh­szlovák mesefilmet, két gyerek kalandos utazását bemutató, A két szeleburdi című kedves NDK játékfilmet és egy színes szovjet ifjúsági filmet, Sombrero cím­mel. A fiatalság részére műsorra tűzött filmek magyarul beszélő változatban láthatók majd a mo­zikban. Új filmek a mozik tavaszi műsorán

Next

/
Thumbnails
Contents