Kelet-Magyarország, 1960. március (20. évfolyam, 52-77. szám)
1960-03-19 / 67. szám
Záhony 1 sem férnek, de az nem is azért i épült, hanem valóban a ;vo-1 i natkísérőknek. A záhonyi illető-; ; kesek véleménye szerint egy emeletes munkásszálló ' megépítése I nem jogtalan kívánság és sokat j | segítene a szociális problémák j felszámolásában. Az Utasellátó Vállalathoz, vagy a MESZÖV-höz: nagy az idegen- | forgalom. Sokszor megtörténne, ! hogy egész éjjeleket, töltenek ál- ! inatlanul az utazói: a szüle és igen zajos váróteremben. Záhony | fejlődéséhez az is keli, hogy az j illetékesek oldják meg az utasok í éjszakai elhelyezését, építsenek ! szállodát! Ez — amellett, hogy j nem rossz üzlet — kötelessége is J a kereskedelemnek... j Üj térképet készítenek me- ! gyénk határállomásának. És a j kincseskapu megérdemli ezt a j fokozott törődést. Kopka János. Több millió forintból : 33 szarvasmarha- és tehénistálló, 23 erő- és munkagép a csengeti járás t sz - köz s égéiben A nagy változások tavaszána k ! tehetne mondani az ideit. Vonatkozik ez a csengeni járás szövetkezeti községeire is, melyekben megkezdődött az éjrtkezés azért, hogy az állatoknak megfelelő helyet biztosítsanak. Még ebben az évben öt ötvenférőhelyes magtár- padlásos t.ehénistállót építenek állami beruházásból, a csegöldi, számos tatár lalvi,. tiszabereki, ro- zsályi és méhteleki szövetkszetek- ben. Ezek költsége négymillió 900 ezer forint, s átadásukra terv szerint augusztus harmincadikén kerül sor. Még ebben az évben felépül a csengeni pen in Tsz-ben két darab 100 férőhelyes magtárpadlásos és egy 100 férőhelyes az urai Hunyadi Tsz-ben. Sok gazdaság! épület készül szerfás építkezéssel. A járás tsz községeiben 10 darab 100 férőhelyes növendékmarha istálló és 15 darab 50 férőhelyes szabadtartásos tehénistálló épül így, melyek költsége három és fél millió forrni lesz. Ezeket a szövetkezetek épr tőbrigádjaj építik. Bővül a szövetkezetek géppark* ja is. 23 erőgépet kapnak a hoz* zájuk szükséges munkagépekkel Ezeket állami hitelekből oldják meg úgy, hogy az . építkezéshez 12%-os természetbeni, a gépekhez pedig 25 százalékos pén»- hozzá.iárulást ' fizetnek, Hét szövetkezetben kerül sor a belső vil< lamosítás megoldására. Se» Hurik a fiaiul termelőszövetkezeteket! A jó számvitel nélkülözhetetlen Munkakörömnél fogva abban a1 helyzetben vagyok, hogy már a földbérlő szövetkezetek megalakulása óta és a mezőgazdasági termelőszövetkezetek több, mint tíz éves mozgalma idején foglalkozhatom a tsz-számvitel kérdéseivel. A termelőszövetkezetek számvitelében vannak eredmények, de korántsem olyan mértékben, amit a gazdálkodás jelenlegi színvonala megkíván. Termelőszövetkezeteink még pár évvel ezelőtt alig akartak hallani a szakemberekről. Ma alig várjál: a mezőgazdászokat, hogy segítségükre siessenek a termelésben. A könyvelőkkel kapcsolatban ezt nem mondhatjuk el egyértelműen. E téren még sok a káros nézet. Több termelőszövetkezet tagsága szükséges rosszat lát a számvitelben és a könyvelőt olyan embernek tartják, aki munka nélkül jut a jövedelemhez. Nem gondolnak arra, mekkora fontossága van annak, hogy a termelés egész lolyaruatát rögzítik, nyilvántartják és egyedül a számvitel mutathatja meg, hegy az egyes termelési tevékenység mekkora jövedelmet, vagy ráfizetést eredményez. A jó könyvvitel megmutatja a gazdálkodás helyességét és így lehet időben megállapítani a hiányosságokat és a visszaéléseket is, * amelyek bizony esetenként a könyvelők egész évi jövedelmének a sokszorosát kitehetik — az egész közösség kárára. A számvitel és annak naprakész állapota a hitelgazdálkodás szempontjából is nélkülözhetetlen. Tudott dolog, hogy hitelt az a termelőszövetkezet vehet igénybe, amelynek pénzgazdálkodása, számvitele bankellenőrzésre alkalmas. Kedvezőtlen halasa van a számvitelre annak is, hogy a könyvelők kiválasztására nem fordítanak kellő gondot. Az pedig egyáltalán nem közömbös, hogy a könyvelő — a pénzgazdálkodás első számú felelőse — a legalapvetőbb feladatok elvégzésére alkalmas legyen. Véleményem szerint akkor jó a könyvelő, ha a számviteli ismeretek mellett Tyiwaizi Ez a Gyuri azért alapjában véve nem rossz fiú. Hallottam, hogy amikor letette a lakatos szakmunkás-vizsgát, hajnalig kimaradt és taxival vitette haza magát a lakásukig. Másnap az egész Incédi sor fújta, hogy szép kis dolog, ez igen, nem mondom, jól kezdi a fiatalúr, mi lesz itt még néhány hónap múlva... A Gyuri anyja özvegyasszony és beteges. Kell a pénz, a fiú keresete, kenyérre, ruhára meg orvosságra. Másoknál talán meg sem említik, de Petrik Gyuri esetében minden másként alakul... Mert a napokban történi valami... Gyuri soha sem mondta meg az anyjának, hogy Ica... a bérelszámoláson... hogy az milyen aranyos kis teremtés... Ha ő napközben felugrik az irodába, s csak egy villanásnyi pillantást vethet Icára, olyan meleg lesz egyből a homloka, hogy pirosra sül tőle a bőre... Amikor legutóbb kirándulni voltak a KlSZ-pénzböl, akkor vette csac igazán észre, merthogy vacsoránál egy asztalhoz kerüllek Sört Utak. nem is koccintottak, mert a sörrel nem illik koccintani, és egyszeresük mondja az Ica, hogy tud-e táncolni? Márhogy ő, Petrik Gyuri ne tudna? Ha kell, még csúsztatni is... De Ica csak a tangót szerette, szó nélkül, hangtalan mosolygással, simuló puha Kézzel... Hazajövet megvárta, a sarkon, a mozi előtt, csak hozzájuk nem mert még kopogni. Pedig közben tél is volt, most peäig, hogy megjött a tavasz, későbbig tart a világosság, az ablakon át már az Ica anyja is kilesett rá. Gondolta, még vár. A felöltő miatt. Egyszer kedve lett volna leinni magát, mert a felöltő... Már a legtöbb fiú abban járt be az üzembe, háromnegyedesben, alul háromsorosán levarrva... Csak ö... az istennek se bírja beállítani a kiadások közé. Legalább az öccse szabadult volna már fel, keresne a konyhára, de így... Szép pénz amit keres, de csalt egyedül, né- gyöjüknck. Ráadásul egyszer már Ica is mondta, hogy jó türelme van, merthogy még mindig tudja hordani a posztókabátot, ő bizony meggyulladna benne... Hiába csiirte-csavarta a dolgot. Ezerhatszáz az csak ezer- halszáz, koszt, lakbér, villanyszámla, tej, a kishugának új cipő... Nem és nem! Másodikén nagy ijedelem támadt Petrikéknél. Gyuri későn állított haza kezében egy csomaggal, őmagán egy vadonatúj, égszínkék felöltővel. Az anyja az ágyból csodálkozott rá, szólni sem tudott. Kurtán köszönt, fel sem nézett, úgy villázta be a nokedlit. — Szép kabát... Többet nem bírt mondani az anyja, csak a fejét a párnára hajtotta sírni. — Anyukám... megértheti, hogy a többi fiúnak is... Csak sírt. A maradék pénz ott aludt az asztalon. Érintetlenül. Gyuri reggel nem bírt ránézni, kizavarta a szégyen... Műszak végén meg Ica kezdte | rá a bögést. Kérdezték is tőle,1 mi ütött belé. hiszen ma minden { ember örül g. vállalatnál... Gyuri közben majd orrabu- j kott, úgy loholt haza. Volt is. eszében most a félötös találka! \ Menni, menni, futni... — Itt'van... édesanyám... Hu-\ szónkét nap nyereségrészese- ■ dés... Nézte, ahogy anyja felnehe- zedik az ágyon, megbocsátóan. Angyal S. alapos jártassága van a növénytermelésben és állattenyésztésben egyaránt. Az ilyen számviteli szakember képes arra, hogy — az összes rendelkezésre álló adat birtokában — megfelelő segítséget nyújtson a szövetkezet vezetőségének a termelés jövedelmezőbbé tétele érdekében. Viszont jó könyvelő, feladatát, jól ellátó adminisztratív dolgozó akkor lehet valaki, ha minden támogatást megkap munkája végzéséhez. Alapvető feltétel, hogy valamennyi, a termelési tevékenység ideje alatt előforduló —> anyagi, termény, termék, állat mozgását mutató- — bizonylat idejekorán hozzá kerüljön. Ha szabálytalanságok, késedelmességek vannak ezen a téren, a szövetkezet vezetősége igyekezzen azokat időben megszüntetni. Gyakorlatból tudom, hogy a szövetkezetek vezetői ritka esetben számoltatják be a könyvelőket a végzett munkáról. Hiba az is, ha a könyvelők végzett munkájuk után nem részesülnek kellő megbecsülésben. A tiszalöki járásban sokszor vezetett az ilyen dolog oda, hogy a becsületes, lelkiismeretes könyvelők más helyen kerestek maguknak munkát. A könyvelő egyes vállalatoknál az igazgató egyik helyettese. A termelőszövetkezetekben se legyen ez másként. Szólnom kell még arról, hogy '.eglöbb helyen nem kielégítő az adminisztratív dolgozók létszáma. Pár száz holdas szövetkezetnél meg lehetett oldani, hogy egyetlen könyvelő foglalkozzon az ösz- szes számviteli teendőkkel. Egykét és több ezer holdas szövetkezetben ez már nem elégséges, Itt már nem képes egyetlen könyvelő átfogni a hatalmas munka- területet, nem is beszélve arról, hogy az egyre kiterjedtebb kettős könyvvitel mennyire megnehezíti a munkát. Mindemellett törekedjenek a termelőszövetkezetekben arra is, hogy a könyvelőt ne változtassák évenként, vagy ennél is sűrűbben. A könyvelőnek éppen olyan fontos, hogy megismerje az adott -^zc vetkezet ben a feladatokat, mint az agronómusnak. Já- 1 fásunkban konkrét példa mulatja. mit jelent az, ha a könyvelő -hosszú éveken át ugyanabban a szövetkezeiben dolgozik. A tiszalöki Szabadság Tsz-ben például már hét éve egy könyvelő dolgozik. Nincs is itt baj, viszont sok szövetkezetben hiányzik a bankellenőrzésre alkalmas számvitel, aminek magyart zrl a, hogy a könyvelők igen gya’ ran váltogatják egymást. B. Szabó Ferenc, az MNB' tiszalöki járási 'fiókjának vezetője. K reprezentatív várótermével, vendégfogadóival és idegenforgalmi hivatalával méltán hívja fel magára a figyelmet. Hatalmas területen foglal helyet az építkezés, két-háromszáz méterre a pályaudvarról emeletes bérházak falai törnek felfelé. Az elmúlt évben harminckét munkáslakás készült el, az idén nyolcvannégyet adnak át. Az építkezés befejezésének határideje december elseje. A Megyei Építőipari Vállalat főépítésvezetősége viszont vállalta, hogy anyag biztosítása esetén három hónappal hamarabb készíti el a lakásokat. Augusztusban már újabb vas- útascsaládok modhatnak magukénak egy sor otthont. A lakások két szoba összkomfortosak, bennük lakó és hálószoba, parkettával, konyha és külön étkező, előszoba, fürdőszoba, éléskamra, fajansz cserépkályhák. Az építkezés fiatal művezetője a félig kész épület tetejéről mutatja: itt épül a holnap városa, az új Záhony. Mert minden év hoz ezután meglepetést. Jövőre új lakások épül-1 nek. aztán azt vesszük észre,1 hogy ez a határménti vasúti cső-; mópont új ruhába öltözött... j Ami4 nagyon kellene ... i ‘ - • ■ A MÁV részéről: egy munkás- 'szállás. Sok ember dolgozik itt a környező községekből, sok vas- j utast helyeznek ide más város-1 ból. A vonatkísérő laktanyában a holnap városa Kabátod simogatja a tiszaparti' i szellő, tavaszi, színné' ajándékoz , a pazarló napfény. Felhő sehol, , olyan tiszta a levegő, mint a frissen mosott gyolcs. Valami;! végtelen nagy nyugalom és csend j ' terpeszkedik a vidékre, s szinte; 1 egyedül a sűrű vonatjératok jel- j , zik a.gyalogosnak, hogy Záhonyi, határállomás éli a maga mindennapi életét. Olaj siklik tova a síneken, bá- f nyafát emel át a hatalmas daru, i világoskékre ■ festett gépkocsik i sietnek,, hogy ejérjék még a ta- , vaszi munka startját. Fenyőillá- lot cipel a levegő, a földek zsen- ' gé füvének színe a kelő ken véré- * vehokeveredik és csupasz alma- i ágáljon,, munkát kapott a metsző- e ollp^ .fi., kép itt. még nem mutatja, hogy'az óriási csomópont kö- rüf-égyre nagyobb á változás. 1 Ezer és ezer utas, köztük ren- , get^íf1 külföldi lép naponta a község 5 torülétévé. gépek zúgnak r szüültelRp, a rakodónál és a sín- \ párpk-,kosza össze-visszasáeában s csak a szakavatottak tudnak tó- j jéközódni. Sokat változott itt a 1 térkép ez elmúlt tizenöt év során * — Valahogy mégsem eleget! £ mond a, szűk irodában Kókai Pál j ‘ elvtárs. a va.súti párttitkár. — Az ! 1 állomás fejlődött, a munkáslét-1' szám nőtt, az állomásépület és ’ környéke viszont egyáltalán, nem 1 fejezi ki a külföldinek azt a r nagy változást, amit hazánk elért, de ezenkívül a belföldi igényeket sem képes már kielégíteni. Rég kellettek volna a munkásegész- , ségügyi. kulturális és szociális 5 léteíTfffifflVek. amelyek építésére ‘ zsák. az utóbbi három év során 1 gondoltak: Ha akarja, nézzük^1 meg“? hogy változik a helyzet V/iirtF égy csapásra. Étterem, öltöző, fürdő, bölcsőde — két év alatt Májusban avatják Záhonyban az ország- egyik legkorszerűbb éttermét: Kétemeletes épületében teljésen gépesített konyhával.’ reprezentatív ebédlővel, amely ; teljesen, kielégíti az igényeket. Mert eddig az ebéddel is baj volt..— A meglévő konyha szűk kapacitása nem bírta ellátni az j Itt dolgozókat. — mondják és azon I sajnálkoznak, hogy még akad itt! munkás aki tarisznyából ebédel. Szerencsére csak májusig. — Látta a mostani fürdőket? — kérdi a párttitkár. 1200-nál is; több a fizikai munkásunk és | összesen hat tus, húsz mosdótál | áll rendelkezésre. Most ezt a problémát is megoldják: új mun- kásöltöző, fürdő és melegedő épü- j Jete magasodik már, két emelete; hamarosan szolgálatba lép. Bölcsőde is épül hamarosan. E célra hárommillió forintot kaptak.1 Bérházak sora, ■ új állomás... Két: év múlva senki sem isméi rá a mai Záhonyra. Űj állomás- épület építéséhez kezdenek, amely
