Kelet-Magyarország, 1960. február (20. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-18 / 41. szám

Minden kommunistának párimunkát! \ Mestervágás — kis hibával ♦ ♦ \ korábbi években sok baj ^ volt a párton belül elter­jedt szektás nézetek miatt. A kollektív vezetés elvének meg­sértése, a. választott szervek, a párttagok munkájának gvakori mellőzése, a meggyőzés eszkö­zét sok líelyen felváltó admi­nisztratív intézkedések a kom­munisták és a tömegszerveze­tek tagjainak többségét télen- ségre kárhoztatták, Ma azonban már más a helyzet. A pártbi­zottságok, pártszervezetek túl­nyomó többségében érvényesül­nek a lenini normák. Most csak egy fontos tényezővel kí­vánunk foglalkozni: hogyan si­került megyénkben érvényre juttatni azt a párthatározatot, amelynek értelmében minden kommunistát konkrét feladatok­kal kell megbízni? IV em túlzás, ha azt mond­1' juk': a termelőszövetkeze­tek számszerű fejlesztéséért végzett felvilágosító munkából megyénk csaknem minden kommunistája becsülettel kivet­te részét. Ezrével vállaltuk fel­adatot. Tettüket sok becsületes pártonkívüli dolgozó követte. Mindennapos vendégek voltak a tiszadobiak Tisza eszlárom. Százával keltek útra egyszerű dobi parasztok, kommunisták, hogy segítsenek eloszlatni a kételyeket, megnyugtatni a bi- zalmatlankodókat. Egyetlen kommunista sem maradt mun­ka nélkül Tiszavasváriban. Szí­vesen látogatták a távoli ta­nyákat, reményt, tudást, biza­kodást vittek, terjesztették az összefogás gondolatát. Jutott erejükből az idős, beteg embe­rekkel való foglalkozásra is. Pető József har.’an éves dol­gozó paraszt tanácstalanul állt az egyik kommunista vezető előtt. „Mi lesz velem, ha belé­pek, nem tudok már uolgoz- ni?” — kérdezte. A kétség gondjaival terhelt vezető sza­kított időt az idős bácsi gond­jainak könnyítésére. Megnyu­godva váltak el, pedig akkor még nem volt érvényben az a rendelet, amelynek értelmében 260 forintot biztosítanak a nyugdíjfeltételek megszerzésére és munkára képtelen szövetke­zeti tagoknak. |-T rőpróba és egyben \ izsga is volt az utóbbi néhány hónap. Megmutatták a kommu­nisták: okos szóval, meggyőzés­sel, az érvek sokaságának fel­sorakoztatásával s nem utolsó sorban a személyes példamuta­tással régi szokásokat lehet megváltoztatni, új életre, sokak által ismeretlen útra lehet ve­zetni a dolgozó parasztodat. Olyan erőpróba volt ez, amel­lyel hegyeket lehet elmozdíta­ni, patakok folyását lehet meg­változtatni. Vizsga is volt, amelyben jelesre feleltek a népnevelők a párt és a töme­gek közötti kapcsolat erősíté­séért, a munkás—paraszt szö­vetség szilárdításáért, a nagy­üzemi gazdálkodás megterem­téséért, a hozamok növeléséért, a jólét emeléséért végzett ne­héz munkában. Kisvárdán a tagjelölteket és azokat js be­vonták e nemes munkába, akik felvételüket kívánják elősegíte­ni az agitációs mumcáoan való helytállással. Dombrádon mint­egy százötvenen tevékenykedtek a párt politikájának megvaló­sításáért. A berkeszi Bajcsy- Zsilinszky Termelőszövetkezet tagjai közül mintegy harmin­cán, többségükben kommunis­ták, olyan emberek, mint Ősz Lajos elvtárs, heteket töltöttek más községekben, hogy dolgozó társaikat elősegítsék a döntés­ben. Nem sajnálták a fárad­ságot a komorói MÁV-nal dol­gozó kommunisták sem, s kö­zülük sokan, Toma József etv- társ és a többiek, testvéri ösz- szefogással küzdöttek a téves, maradi nézetek ellen. A záho­nyi TJj Föld Tsz kommunistái, tagjai kérés nélkül mentek a szomszédos községbe, Győröcs­kére, s addig ott sem hagyták a falut, amíg szövetkezed köz­séggé nem alakult. i''|lyan megnyilvánulások ezek, ' " amelyeket ápolni, terebé- lyesíteni kell. Igazolták: min­den kommunistának lehet konkrét megbízást adni. Bizo­nyították: minden párttag vé­gezhet a részére legjobban meg­felelő pártmunkát. S éltek is ezzel a lehetőséggel a pártszer­vezetek, a kommunisták egy­aránt.. Felmerül a kérdés: csak a szövetkezetfejlesztés időszaká­ban volt célszerű konkrét fel­adatokkal megbízni a kommt» nistákat? Korántsem. Minden időszakban lehet „testhezálló” tennivalót találni. Ilken az át­szervezés után taggyűlésen tet­ték fel a kérdést: ki milyen panaszról tud? Kinek mit ve­tettek fel a pártonkívüli újbe­lépők? Egymás után záporoz­tak a kérdések. S mikor cso­korba gyűjtötték a megoldásra váró dolgokat, azzal a feladat­tal bízták meg a kommunistá­kat: tartsanak kisgyűléséket, közöljék a párttaggyűlés álfái elfogadott helyes választ az ér­deklődőkkel. Törődjenek to­vábbra is örömeikkel, gond­jaikkal, ápolják a párt és az újbelépők közti kapcsolatot, barátságot. Van-e felemelőbb érzés az emberek gondjait könnyíteni, nehézségeik megol­dását elősegíteni? Gulácson arra is kiterjedt az egyesült pártszervezet tagjainak figyelme, hogy az idén a szán­tóterület hány százalékán kí­vánnak és érdemes kukoricái termelni? Javaslatukat elfogad­va a terület 25 százalékán ter­melnek kukoricát. Azt is bát­ran felvetették a szövetkezeti községgé válás után tartott tag­gyűlésen, hogy érdemes lesz megnézni: kik és miért terjesz­tik a faluban, hogy „úri bri­gádvezetőket” választottak. Pe­dig a szövetkezet tagjai tettek javaslatot a vezetőséget . ille­tően. Jó, vágj' rosszindulat szülte az „úri vezetők” terjesz­tését; a kommunisták igazsá­gos választ adnak. egvan tehát a módja, hogy a falun zajló életet kö­vetve, az eseménj eket megelőz­ve adjanak feladatot minden kommunistának. Persze, vannak még hibák. Nagyvarsánj'ban a legutóbbi taggyűlésen a sok fontos kérdés megvitatása he- | lyett személyeskedtek. V. J. elvtárs feltette a kérdést:! „miért nem lehet az én fiam I kocsis a tsZ-ben?” Elfelejtkez­nek arról, hogy a taggyűlés nem funkcióosztogató testület, ott nem személyeskedni kell, hanem a közösségi érdeket kell megvitatni. A tiszakanyári Ha­vasi . Gyopár Tsz hat kommu­nistája közül T. J. elvtars hosszú hónapokig nem fizetett tagdíjat s ezt. tűnték a többi párttagok. Dogén, az egyes tí­pusú Rákóczi Tsz-ben is hla- n vos a tagdíjfizetés. Ritkán tartanak taggyűlést, vezetőségi ülést. A Kisvárdai Gépállomá­son még nem tűzték napirend­re vezetőségi ülésen, hogy kit milyen pártmunkával, bízzanak meg. Sorolhatnánk tovább a hibákat. Persze, az említett he­lyeken nemcsak hibák vannak, hanem eredmények is. Hasz­nos, volt a Kisvárdai Gépállo­más kommunistáinak szövetke- zetszervéző tevékenysége. De a pozitív, vonások nem terelhetik e! a figj’elmet a hibákról. A baj pedig elsősorban ott van a pártmegbizatásokkal kapcso­latban. ahol a vezetőség nem törődik ezzel. „Testhezálló” feladat lenne — többek között — a Kisvárdai Gépállomáson Minesik József elvtárs, körzeti szerelőnek az a megbízás, hogy a körzetében segítsen egyik­másik termelőszövetkezetnek a tavaszi munkára való felkészü­lésben. A dögeiek megvitathat­nák: mit kívánnak tenni az egymás közötti és a faluban el­végzésre váró politikai felada­tok sikeres megvalósításáért. A pártvezetőség azonban nem ad minden párttagnak, megbízást.* M egvan a lehetőség, hogy a számszerű fejlesztésért derekasan tevékenykedő kom­munistákat újabb " feladatokkal bízzák meg pártszervezeteink. Most legfontosabb a meglévő termelőszövetkezetek megszilár­dítása. Képletes kifejezéssel él­ve, most csak a „félévi vizsga” zajlott le. Á végleges „vizsga” akkor lesz, ha a most alakult szövetkezetek már ebben az évben többet termelnek, mint eddig bármikor, s bőven oszta­nak mindenből a tagok munka­egységeire is. S hogy ez így legyen, minden kommunista munkájára szükség van. Nagy Tibor £ Az operáció sikerült, ha a ♦ beteg nem is élte túl. £ Igazán nem az operáción mú- 2 lőtt, hogy a betegség leküzdése 2 nem sikerült. Kitűnően lefoly- 2 tatott, mesteri beavatkozás volt, « filmre kellett, volna venni. £ Az utóbbi évek gyermekbeteg- | sége volt, hogy viszonylag ke- 2 vés szórakozási lehetőséget nyúj- £ toítunk a gyermekeknek. Kevés £ előadás, kevés mesefilm, játék- t délutánokról alig hallottunk. Az £ utóbbi időben örvendetes vál- £ tozás állott be. Mind gyakrabban I érkezik hír, hogy megyeszertc közös, iskolai látogatásokat Is szerveznek különböző előadá­sokra. S ezeknek páratlan si­kere van.' A leggyakoribbak a filmlátogatások, akár iskolával, akár csupán szülői elhatározás­ból. Kitűnő filmek kerülnek sorra, a kritika is jó véleményt ír ál­talában azokról a filmekről, amelyeket az iskolások szerve­zetlen, vagy szülőkkel, de min­denképp nagyobb számban meg­tekintenek. Némelyike azonban háborús film s bár szereplői gyakran gyerekek, mint a jugo­szláv Fekete gyöngyök című filmé, kiadós verekedések, nem ritkán halál, sebesülés és sok szenvedés pereg le a nézőközön­ség szeme előtt. Az emberi sors című szovjet film, nyugodtan mondhatjuk, az évtized legna­gyobb alkotásainak egyike, ma­radandó érték, megrázó, nagy­szerű mű. Felnőtteknek! És leg­alább középiskolás korú gyer­mekeknek. De nem ritkán tíz éves vagy fiatalabb gyerekeket visznek szervezetten, vagy szülői „ma- gánszorgalom”-ból hasonló iz- galmú, háborús hátterű, szenve­déssel teli filmek megtekintésé­re. S hogy mit ért belőle a gyermek? Hogy csak az izgal­makat látja? A szenvedést? Fontos, hogy a gyerekek szó­rakozzanak. Az „operáció sikerült”, igaz, hogy sok tíz éves gyermek utána napokig nem mer egye­dül kimenni az utcára. Mit szól ehhez a pedagógia? Mi minden esetre azt, hogy jobban figyelembe kell venni a plakátok feliratait: 10 éven alul nem ajánlott. SB. A FELSZABADULÁSI SEREG­SZEMLÉRE TÖBB MINT 60 EGYÜTTES NEVEZETT BE A MÁTÉSZALKAI JÁRÁSBAN A felszabadulási seregszemle nagy bemutatója lesz a máté­szalkai járás öntevékeny művé­szeti életének. Eddig több, mint 60 együttes nyújtotta be neve­zési kérelmét. A helyi bemutatók mindenütt április 4-én lesznek, a járási bemutatót valószínűleg má­jus elsején rendezik. ' ŰJ MŰSORRA KÉSZÜL A MÁTÉSZALKAI IRODALMI SZÍNPAD A mátészalkai irodalmi szín­pad, amely a múlt év decembe­rében mutatkozott be a közön­ségnek, most hazánk felszabadu­lásának évfordulója alkalmából, az eltelt 15 év történetével fog­lalkozó irodalmi műsor összeállí­tásán dolgozik. Mester Attila költő vezetésével az irodalmi színpad április 4-én rendezi meg irodalmi estjét. ^öl&zaeiéne, 1960. február Tulajdonképpen nem akartam én írni semmit. Csak ahogy az esőhagyta sarat ke­rülgettem a tanácsháza előtt, és az útmenti árok széléről rámkacagtak a kis kucsmás magj'arok, mutatva fényesre mosott gumicsizmájukat, — „Ez kell ide most, nem a félcipő!” — gondoltam, a tavaszias idő hátha meglep valami, újdonság­gal. — Maga is elkapta az Isten féllábát —' mondták mindjárt kézfogás után, bent, a faluveze­tők kis szobájában. — Nem­hogy újság, de valóságos szen­záció van a faluban, merthogy itthon van Kondor Sanyi... ★ Kondor Sándor jól "meg­termett ember, nem csattog a csizmaszar a lábán körül, ahogy odalép a kályha melletti szék­hez. Az fnterurbánt, meg a le­veleket említi először, szinte kérdezés i nélkül, meg azt, hogy utoljára egy hónapja járt itt­hon, a , községavatón. A január 11-i , táblaki tevés alkalmával. Mert Móricz szülőföldje akkor mondta ki az egyakaratot... És Kondor Sándor maradt meg továbbra is elnöknek, mostmár az egész falu elnöké­nek. Csak a dolog érdekes, és egy kicsit kellemetlen része az, hogy szeptember óta Zsámbé- kon van az elnök, iskolán, .hét hónapja „áll levelezésben” a téesszel. — Kellemetlen? — Az — vágja rá gyorsan, azután, meg kér. hogy ne ért­sem félre, majd mindent meg­magyaráz. Meglett, családos embernek nem könnyű dolog csomagolni, hosszú időre el­utazni, ritkán hazanézni. Külö­nösképp : ha téesz-elinök, „.és nagy a családja. De Kondor Sándor értett az idő nj’elvén, vállalta. — Amikor hazaruccanok, ak­kor látom csak, mennyire itt­hon kellene lennem. Még sze­rencse, hogy Zsámbékon csuda okos dolgokkal tömik a fejün­ket. Mert vagyunk1 ott, megye­beliek húsznál is többen ... Hirtelen álvált a be­széddel, és sorjázza az egyhó­napos távoliét alatt történt fa­lubeli dolgokat. Mint minde­nütt, Csecsén is nekiláttak a leltározásnak, összehordták az ■ emberek az igás állatokat, a helyszűke miatt össze nem gyűjthetőt meg számba vették, és az új vezetőség nekilátott a tervkészítésnek. Már itt kezdődtek az első problémák — tart egy kis szü­netet Kondor. — Sűrűbben ho­zott a postás levelet Csecséről Zsámbékra. Mondja az elnök, hogy nyolc új tag került a vezetőségbe, rendes, becsületes emberek, öe a nagyüzem, az mégsem nad­rágszíj. Még szerencse, hogy a járás nem hagyta magára a falut, kiküldte Juhász Imrét, aki érti a tervezés dolgát. Kál- mási Sándor tanácselnök meg ott volt a leltározásnál... De a munka beindításánál már voltak nehézségek. így mondja az elnök- és hozzáteszi: korántse égbekiáltó dologra gondoljanak. Ö éppen most ta­nulta az üzemszervezést, Cs ahogy hazajött, egyből kitapo­gatta a dolog „gyengéjét”. — Bizonyos kettősség tapasz­talható. Kiss Gyula jó szakem­ber.; ő most az agronómus. és egyúttal vezető, a munkáért él-hal. Csak nem tudták még mindig elérni, hogy a régi és az új tagok testvérekként egy közösséget alkossanak. Igaz, még a kezdet-kezdetén va­gyunk, de a jó az sohasem le­het korai. .. Kér, hogy írjam ez csak amolyan „szépséghiba”, mert a muiika azért halad, Fóri Ist­ván, Kövér József, ifjú Balogh József, Nagy Dezső és a többi új belépő már becsületesen dol­gozott ez idáig is. De miért le­gyen kicsi hiba is.. .? Most hazajött, „eltávozásra”, este alapos megbeszélés lesz az iro­dán, a Vezetőséggel. Csütörtök­re el kell készülnie a tervnek, és pontot kell tenni egy elkép­zelt esztendő végére. És Tisza- csecsén kevés a föld, aránylag sok az eltartott. Meggondoltan kell cselekedni már most is: f rá kell szoktatni a falut a bel­terjes gazdálkodásra, abból „te­rem” szépen a pénz. a jó meg­élhetés. Több ipari növényt termelnek a megye csücskében, és nagyobb gondot fordítanak az állat-tartásra. Még egyszer visszakanya- rintja a beszéd fonalát a „ket­tősségre”, és elárulja: erre vagy százszor figyelmezteti a vezetőséget. Most alakítják ki véglegesen a munkacsapatokat, és . nagyon fontosnak tartja, hogy a régi és az új tagok megfelelő arányban alkossanak egy-egy csapatot. így közelebb kerülnek egymáshoz... Ha visz- szamegy ? Szorgalmasait tanul, és várja az újabb inter.irban hívásokat, meg a leveleket, hogy a szövetkezeti könyvelés megismerése közben se szabad­jon el falujától... Hiszen így van most ezzel minden ísám- békon lévő szabolcs-szatmár) elnök... ★ Gondoltam nem írhatok én már Tiszacsécséről semmit újat, dehát a tavaszról árulko­dó kis gumicsizmás legények nevettek és Kondor Sándor ott­hon járt. Angyal S. 2

Next

/
Thumbnails
Contents