Kelet-Magyarország, 1960. február (20. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-16 / 39. szám

Tizenkétezer villám tűzhely, elegendő hűtőszekrény, mosógép Az idén kellő számú villamos háztartási gép kerül az üzletekbe Szabolcs-Szatmár az ország egyik legszebben tej löd ő megyéje Mit mond a statisztika ? A Belkereskedelmi Minisztéri- a*n vas-műszaki főigazgatósága az idén sok tavalyi „hiányt ’ pótol. Amint elmondták főként villamos háztartási gépekből hoznak töb­Felkésziilt tavaszra a nyírbátori gépállomás A tavaszi munkákat előrelát­hatólag 11 brigáddal kezdik el. Körülbelül 15 ezer katasztrális hold szántását tudják tavasszal elvégezni. ★ A meglévő 108 erőgéphez még körülbelül 45—50 darabot kap­nak az idén. ★ Jelenleg húszán vannak a já­rásból Szabadszálláson, traktoros­képző iskolán. Ez évben még to­vábbi hatvan traktorost akarnak kiképezni. ★ Az elmúlt hónapban 90 ezer forint nyereségrészesedést fizet­tek ki az 1959. évi terv teljesí­tése illetve túlteljesítése alapján, összesen 101 munkás részesült jutalomban. ★ A javító műhelyben jelenleg is folyik a verseny a javítási idő csökkentéséért. Grafikont készí­tettek, amely kimutatja a ver- j seny mindenkori állását. A ver­seny végleges kiértékelése a ta- ! vaszi munkák megkezdése előtt! lesz. bet forgalomba, mint az elmúlt évben. 1959-ben tízezer villany­tűzhelyt adtak el a sze.küzlstak es az áruházak. Ez a mennyiség ke­vésnek bizonyult, ezért az idén kétezerrel több kerül a boltokba Kellő számú hűtőszekrény, mosó­gép, padlókefélő, villanyi ataló és kétlapos gyorioző áll majd ren­delkezésre. A vas-műszaki főigaz­gatóság 1960-ban negyvenezerre! több televíziót hoz forgalomoa. Előadás a munkásegységröl „Harc a munkásegységért 1945 —19-18 között'1 cimmel Ságvári Agnes aspiráns tart előadást feb­ruár 19-én Nyíregyházán, a TIT Bessenyei klubjában. Az előadás hat órakor kezdődik. Évről évre javul megyénkben az áruellátás, növekszik a terme­lés, javul az életszínvonal, és ezt tapasztaljuk az élet minden terü­letén. A statisztikai hivatal most dol­gozza fel megyénk lényeges sta­tisztikai adatait, az ipar, a mező­gazdaság, a kereskedelem, a la­kásépítkezés stb. 1959. évben el­ért eredményeiről. Számok, té­nyek győznek meg bennünket ar­ról, hogy Szabolcs- Szatmár ha­zánk egyik legszebben fejlődő megyéje. Ipori vállalataink kitettek magukért­Csaknem kétszeresére emelke­dett az 1958. évihez viszonyítva villamosenergia termelésünk a múlt év folyamán. A Tiszalöki Vizierőmű több mint 70 ezer me­gawattéra villamosenergiát adott a megyének. Több mint 50 százalékkal emel­kedett a múlt év folyamán a Tej­ipari Vállalat tejtermelése, a me­gyei Malomipari Vállalat teljes termelési tervét mintegy 10 szá­zalékkal teljesítette túl, a terve­zettnél kevesebb létszám és bér- felhasználással. A túltermelés tel­jes egészében a termelékenység növekedésének a következménye. Különösen jók az eredmények a helyiipari vállalatoknál. 1959 évi tervét a megye ipara 61 százalékkal teljesítette túl. A termelékenység 2.1 százalékkal emelkedett, az átlagkereset 2.5 százalékkal magasabb, a terve­zettnél. A megye ipari létesítmé­nyei a múlt év folyamán 3.8 szá­zalékkal több munkást foglalkoz­tattak, mint amennyit a tervben előirányoztak. 2176 új ház egy év alatt 1958-ban a magánerőből épített házak területén az ország első megyéje Szabolcs. Az elmúlt év­ben 2017 ház épült magánerőből, és 159 állami erőből. Ez az 1958-1 évi építkezésnél 7 százalékkal magasabb. A 2176 ház közül 1179 a két­szobás, 92 a kétszobán felüli. A múlt év folyamán 21.7 szá­zalékkal többet költöttek lakások | ÄPSZÉLEN Örömmel nyugtázhatjuk, hogy egészségügyi szerveink egyre hatékonyabban küzdenek a kü­lönféle betegségek, kórok ellen, egyre bővül az egészségügyi szolgáltatások skálája. Egyszó­val gondosan védik a dolgozók egészségét. Nos, ezzel kapcsolatban egy észrevételt! Az a szokás, vagy intézkedés, vagy minek lehet nevezni, mely szerint a nyíregyházi utcákat rendszerint a késő reggeli órák­ban sőprik a legbuzgóbban — egyáltalán nem védi a dolgozók egészségét. Nem pi ellen akarunk szót emelni, hogy sőprik az utcákat. Nem, mert ezt helyeseljük és inasuk a lakosok is megkövete­lik. Csupán azt tartjuk nagyon helytelennek, hogy a takarítási hadjárat még délelőtt 9—10 órák között is igen gyakran ja­vában tait. A járókelők ilyen­kor bizony nyelhetik a port, s ha divatos lenne nálunk, ilyen­kor minden bizonnyal — ke­leti módra — szájvédő kendőt viselnének. Egyszóval, a lakosság érdeké­ben még egyszer megkérdezzük: Nem lehetne-e az utcaseprési és a szemétgyűjtési munkákat úgy megszervezni, hogy akkorra befejeződjenek, amikor a város délelőtti élete már javában folyik? Mert így elveszítjük a réven, amit megnyertünk a vámon. Vagyis, hiába harcolunk a TBC-s megbetegedések nagy­arányú csökkenéséért. Mcsz.v.a Köbeiében van a to- milinói „baromfigyár”, ahol 1958-ban 200 ezer tyúk 40 millió tojást adott, s emllett több mint ezer tonna hús került innen a moszkvai üzletekbe. Érdemes megjegyezni, hogy 40 millió to­jást Magyarországon az összes ál­lami és termelőszövetkezeti oa- romfi telep sem termel, együtte­sen. Képünk itt készült, s a „gyár” törzsállományát mulatja 1 be a ketrecekben. felújítására, mint amennyit a lakbérelőirányzat kitesz. Hatvannégy' százalékkal több a megye területén a szemétgyűjtés­be bevont házak száma az előző évihez viszonyítva. Vásárlásaink több mint fele ruha iparcikk Múlt év folyamán a kiskereske­delmi forgalom az előző évihez viszonyítva 9 százalék növekedést műtőt. Az áruféleségek megosz­lása: az összfogyasztásnak 41.2 százaléka élelmiszer, 28.6 száza­léka ruházat és 30.2 százaléka pe­dig tartós vegyes iparcikk (mosó­gép. porszívó, rádió, konyha és lakás felszerelés stb.) Az 1957-es évhez viszonyítva az élelmiszer­fogyasztás változatlan, viszont a ruházati iparcikkek aránya csök­kent, a vegyes iparcikkek javára. Mezőgazdasági termésátlagok Az elmúlt évben 38 százalékkal több búza termett, mint tavaly­előtt. Az 1959-es termésátlagok valamennyi kalászos növénynél felülmúlják az országos eredmé­nyeket. K A népszámlálással, kapcsolatos adatok feldolgozása még folya­matban van. —csallánii— A „nagy mumustól”, az érett- séyitől félnek, de csak annyira, amennyire mások szolf- tak és amennyire illik. Inkább az jelent számukra kérdőjelet; hogy lesz az után, ha véget ér­nek a hosszú szünetek, a felelé­sek, meg minden... Ha megvál­nak a „középiskolai tanuló” jel­zőtől? Karasz Emőke, Balogh Éva, Cseke Veronika és Ónodi Ilona, a Kölcsey Ferenc Leány- gimnázium érettségiző diákjai már készülődnek, hogy elhagyják a középiskolát, javában dolgoz­nak az érettségi tételeken. S a többi érettségiző diákkal együtt azért szurkolnak, hogy vajon va­lóra válik-e elképzelésük? Mert mindannyian szőttek terveket: Karasz Emőke például nagyon boldog lenne, sőt nyugodtan mondhatni, hogy legszebb álma válna valóra, ha érettségi után „soproni lakossá” válhatna. Ó ugyanis erdőmérnök szeretne len­ni. Eddig szinte minden nyarat a hegyek között töltőit, megsze­rette a természetet, s hivatásá­nak érzi, hogy a természet gon­dozójává, mérnökévé váljon. Annyira, hogy ha nem vennék fel az Erdőmérnöki Főiskolára, i akkor az Erdőgazdasághoz akar j menni dolgozni. De semmi esetre sem irodában akar dolgozni. Kint I a szabad természetben. Elhatáro- I zott szándéka ez. cAz élet ott kezdődik alogh Éva nem tanul to- vább. Ú dolgozni akar, se­gíteni a szüleinek, s hogy ö is hamarabb lábra állhasson. Az irodai munkától szintén iszonyo­dik, s annyiban ellentéte az előbbi lánynak, hogy még nem tudja pontosan, hogy hol is he­lyezkedjen el? Nagyon szeretné, ha kereskedelmi dolgozó lehet­ne. Legszívesebben textilüzletben dolgozna, mint elárusító. Cseke Veronika Ibrányból ke­rült a Kölcsey Gimnáziumba. Egyszerű szavakkal, de nagyon meggyőzően mondja el, hogy ré­gi vágya teljesülne, ha felven­nék a Nyíregyházi Felsőfokú Ta­nítóképző Intézetbe. Nagy von­zalmat érez a pedagógus pálya iránt. Falun szeretne, kicsiny gyerekeket tanítani. A negyedik lány, Ónodi Ilon­ka a fővárosba készülődik. Bu­dapesten, az Eötvös Lóránd Tu­dományegyetem könyvtárszakán szeretne tovább tanulni. Kiváló nyelvérzéke van, s reméli, hogy ilyenformán is meg fogja állni helyét az egyetemen. S ha nem vennék fel, akkor is olyan he­lyen akar dolgozni, ahol nyelve­ket tanulhat közben. Szűkszavúan ennyit mondtak a lányok a közelgő változásról. S amit nem mondtak el? Hány méter egy kilometer? Szentül meg voltam győződve arról, hogy egy kilométeres ezer méter. Egészen addig, amíg a vá- sárosnaményi műúton a 40 és 41-es kilométert jelző kövek között számolni kszuUm a kétszáz mőátereket jelző „apróbb” köve­ket. Közben persze a kilométert, illetve a métert hajszálpontosan jelző kccsiórát is figyeltem. Nem akartam hinni a szememnek. A két „nagy” kő közötti távolság nem ezer. hanem ezerkétszáz mé­ter volt. S mivel nem volt egyön­tetű állásfoglalás a vitatott, illetve a vizsgáit kérdésben, egy követke­ző a.halommal ismét „ megmér­tük” az említett útvonalon a 40 és 41 kilométerkő közötti távolsá­got. Ezerkétszáz méter volt ezúttal is. Csak azt nem tudom, mi célt szolgál ez a rendkívüli kilométer? (N. T.) A zt, a négy lányról és a töb- bi érettségiző diákról, az intézet nevelőitől tudtuk meg, hogy komolyan veszik az érett­ségire való készülődést, s ennél is komolyabban gondolkodnak a pályaválasztásról. Ez bizonyítja, hogy — a tanári kar véleménye szerint — az érettségiző lányok túlnyomó többsége olyan pályát választ, amely legjobban megfen lel adottságainak, képességeinek. Az érettségizők közül szép szám­mal jelentkeztek az egyetemre, illetve továbbtanulásra. Szintén nagyrészük pedig dolgozni akar, s vannak, akik a mezőgazdaság­ban akarnak elhelyezkedni. A fentebb említett négy kis­lány természetesnek hangzón, s szűkszavúan mondták el tervei­ket, elképzeléseiket. Közölük hár­man tovább akarnak tanulni, egy pedig dolgozni szeretne. Hogy olyan szűkén mérték a szót — minden bizonnyal annak a jele, hogy olyan dolgokról szóltak, amely számukra igen sok gon­dot okoz; a pályaválasztásról. Hangjuk megfontoltan és komo­lyan csengett. Igazuk is van. mert elhagy- va a középiskolát, akár to­vább fognak tanulniakár elhe­lyezkednek dolgozni, az érettségi mérföldkövet jelent életükben. Mert kilépve a középiskolai ka­puin, szembetalálják magukat a mindennapok gondjaival és örö­meivel... És ezt komolyan kell venni! Mert az élet ott kezdődik! (Bézi) KÖRÜLBELÜL 30 NAP ÉS ITT A TAVASZ ELSŐ NAPJA, S eredeti ar; leert, ar. . JELENTKEZNEK A RUHÁZKODÁSI GONDOK Férfi félcipő, póró talpú, barna meggyszínű 270,— 200,— DE NINCS BAJ, mert aki inár most felkeresi a Férfi szandál, póró talp, drapp, szürke színű 270.— 210,— rr ■ ■ ■ r Női félcipő, póró talpú, . drapp, barna színű 230.— 163. KISKER leértékeli cipoboiliat äÄ“-. -iTE »s komoly összegeket takaríthat meg. (495) :í

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents