Kelet-Magyarország, 1960. február (20. évfolyam, 27-50. szám)
1960-02-03 / 28. szám
Megindult a burgonya termelési szerződés k ötés 4 aagjTarsánri Szabadrág íw kétszáz holdra kötött szerződést felszabadulásunk tiszteletére: éves munkaversenyt kezdeményeznek megyéik szövetkezetei Szövetkezeti mozgalmunkban gyökeret vert az április negyedikére — hazánk felíszabadulásá- nak 15. évfordulójára — kibontakozott szocialista munkaversen y, A szövetkezetek megértve a murika verseny jelentőségét, nem egy-két hónapra, vagy negyedévre tettek vállalást, hanem egész esztendőre. Áruforgami és jövedelmezőségi tervük túlteljesítése, költségeik csökkentése és a közös vagyon megőrzése mellett bővíteni és korszerűsíteni kívánják az egységeket. Főleg a kiske- j reskedelem területén szeretné- j nak jelentős lépést tenni, hogy j tagjaik szép tágas, korszerűsített' üzletekben vásárolják meg a részükre szükséges iparcikkeket. Ezek után nem véletlen, hogy eppen a kiskereskedelmi egységeknél — amelyekben nagyobb számban dolgoznak — fcesd gyökeret ereszteni a „Szocialista munkabrigád.’ mozgalom. A kezdeményező a mátészalkai körzeti szövetkezet csemege és fűszerüzleté- i*ek nyolc dolgozója. A brigád tagjai például vállalták: éves áruforgalmi tervüket százöt százalékra teljesítik, a rájuk bízott árukat, pénzt és más értékeket gondosan kezelik és megőrzik, hiány nélkül számolnak el, s ennek egyik feltételeként rendszeresen és pontosan vezetik a bolt adminisztrációját, s időben leadják azt. Ügy dolgoznak, hogy a vásárlók megelégedjenek munkájukkal. Szeretnék fejleszteni üzletüket, s ezért ígéretet tettek, hogy nemcsak tanulmányoznák az új kereskedelmi formákat, hanem be Is vezetik azokat boltjukban és újítási javaslatokat tesznek a kereskedelmi munka megjavítására. Simon Erzsébet tanulót rendszeresen segítik a szakma elsajátításéban és el akarják érni, hogy félévi tanulmányi eredménye jobb legyen az előzőnél. A többi dolgozó szintén képezni akarja magát, s ezért valamennyien részt vesznek politikai és szakmai továbbképzésben. Tudásukat pedig igyekszenek átadni a gyengébb szövetkezeti egységek dolgozóinak, hogy azok is felzárkózhassanak a versenyidőszakban. A brigád tagjai — Miklós László, Oláh István, Manch József és Lajos, Alexa Lajos — netnesak a közösségi életben. hanem a magánéletükben is példamutatók .kívánnak lenni, hogy magatartásukkal segítsenek résstvenni a nagy közösséget formáló szocialista nevelésben. A mátészalkaiak példamutatásának méltó elismerést kell kiváltania megyénk valamennyi szövetkezeti dolgozójában, s jó lenne, ha mind számosabban követnék úttörő munkájukat. Hiszen igen sok szövetkezeti egységben megvan a lehetőség a „Szocialista brigád” cím elnyeréséért való versengésre, s ez a nemes vetélkedés meggyoisítaná a szövetkezeti dolgozók és az egysegek rohamosabb fejlődését. i A téesz-©k körében mind na- I gyobb közkedveltségnek örvend ; az új burgonya és a késői étke- ; zési burgonya szerződéses ter- j melése. . Amióta az egyéni gaz- *dák tömegesen választják a : nagyüzemi gazdálkodást, meg | bátrabban vállalják a szerződés [aláírását, Tudják, hogy az új I és a késői étkezési burgonya | nagy mennyiségben és jó minőségben való termelése jó pénzforrást jelent számukra. Megyénkben a téeszek már közel négyezer katasztrális holdra kötötték meg a szerződést. S napról-napra mind többen írják azt alá. A nagyvarsányiak még ki sem mondták az utolsó „igent” a község téesz-faluvá válásában, máris vállalták kétszáz hold burgonya megtermelését. A nyíregyházi Dózsa T«t sem szégyenkezhet, mert lekötött területe egy négyszögöllel sem kevesebb a nagyvarsányiakénál! A tiszadobi Táncsics ée a kántorjanosi Béke Tsz pedig százötven, illetve száz hold új és késői étkezési krumpli szerződéses termelésére tett írásos ígéretet. Ahogy rendeződnek a téeea-ek- nél az új belépők személyi és vagyonjogi problémái, valamint az új téesz-ek vezetőségének ée munkaszervezetének kialakítása nyomban készek megkötni a szerződést a még nem szerződő téeszek is. Hiszen nem szeretnének elesni a szerződéses burgonyatermelés szép pénzt ígérő jövedelmétől. f szakcsoportok a közösbe vitték saját alapjukat A társulások, szakcsoportok, magvai a közös gazdálkodásnak. A megyénkben lévők .közül többen még a múlt télen előre léptek, s vagy átalakultak termelő- szövetkezetté, vagy a már meglévőbe kérték felvételüket. Az idén még lendületesebbé vált ez az átalakulás. Elsősorban az újdonsült szövetkezeti községekben. Mert mi történt? A társulások és szakcsoportok tagjai egyöntetűen, vagy egyénileg kérték felvételüket a régi, vagy az újonnan alakult téeszek-be. S ha már beléptek — gondolták —, kis közösségük saját alapjával hadd erősödjék a nagyobb közösség. Tehát a tartalékalapjukat is átadták. Többek közt a fehérgyarmati rizs-szakcsoport húsz, á szatmárcsekei rizs-szakcsoport kilenc, a tisza- kóródi Rákóczi és Haladás szakcsoport kilenc, illetve hétezer forint értékű közös alappal gyarapította a községében a termelőszövetkezet saját alapját. Kétmillió forintot fordítanak a faJdmiívesszövetkezeti vendéglátóipar Korszerűsítésére Egyre városiasabb jelleget ölte-] nek a falusi vendéglők, cukrász- j dák és italboltok. Nemcsak külső firmájukban csinosodnak, szépülnek, hanem belső berendezésük is a mai modern vendéglátóipar! kereskedelemnek megfelelően formálódik át. Hatmillió hatszázezer forint tiszta jövedelem « hisvűrrlui jűrns fiildtnűtv szövetkezeteibe ti Béres Mihály, a idsvárdai járási központ főrevizora a járás földművesszövetkezeteinek 1959. éld adminisztrációs ügyeit inté- li az irodában. Köztük a szövetkezetek mérlegeit is. Amint a Számokat egymáshoz rakosgatja, Ssszeadja, örömtől sugárzik az arca. „Hatmillió hatszázezer forint — mondja a körülötte ülőknek. — Egy százalékkal túlteljesítettük a jövedelmezőségi tervet”. — Hogy érték el ezt a szép eredményt’ — kérdezem Béres elvtársié!. — Bizony az első féléi'ben még nem mertünk volna erre gondolni — válaszolja. — Pedig a felvásárlási terven kívül minden áruforgalmi előirányzatot teljesítettek a szövetkezetek. Azonban a felvásárlás visszahúzta a jövedelmezőségi terv teljesítését is. Szóval lemaradtunk. A harmadik negyedévben már lényegesen változott a helyzet. Az áruforgalmi előirányzatokkal együtt a jövedelmezőségi tervet is sikerült valóra váltani. S az esztendő utolsó három hónapjában behoztuk az egész éves lemaradásunkat. A szövetkezeti vagyonvédelemben szintén lényeges változás történt. Amíg 1958. harmadik negyedévében több mint egymillió forint „úszott el”, a múlt esztendő hasonló időszakában ez csaknem a negyedére csökkent. A vendegtatóiparban használatos különböző gépekből közel kétmillió forint értékben kapott a töldművesszövctke- zeti vendéglátóipar. Többek között 9 olyan konyha - gépet állítottak be. rhelyek hét különböző munkamenetet végeznek eL Az igaz, hogy városon még nem nagyon népszerű, de a falu dolgozói annál jobban megkedvelték és megszerették a „Tur- , mix" gépeket. Hiszen a különle- ] ges készítésű és ízű üdítő italt ' szívesen fogyasztják még falun is. Ebből a gépből 15 darabot helyeznek üzembe a szövetkezeti cukrászdákban, míg a népszerű krémkávéfőző gépekből tizet. A nyári időszakra is gondoltak, mert majd valamennyi cukrászdát és vendéglőt elektromos hűtőgéppel láttak el. Fokozatosan felszámolják e még meglévő falusi „kocsmákat” és helyettük a népszerű kisvendéglőket nyitják meg. Berendezésük megfelel a mai igényes követelményeknek, míg a modern söntéspultok, székek ás asztalok a kulturált vendéglátást biztosítják. Míg régen az ital- be ltokban a szórakozás abból állott, hogy jól berúgtak, addig ma a mértékletes italfogyasztás mellett kellemesen el is töltik az időt, amit a „REX” biliárdasztal is segít. A földművesszövetkezeti vendéglátóipar gépesítése feltétlenül szükséges, mivel a növekvő forgalom és a fokozott igény ezt Is megköveteli. A falusi igények ma már, mondhatni, egyenrangúak a városival, de sok esetben túlnőttek azon. Dorogi Mihály. Mezőgazdasági könvvhónap i kiskereskedelmi áruforgalom, Azonban a kettő nem egyenlíti ti egymást. Tehát a szövetkezeik összforgalma és jövedelme csökkenni fog. Ezért m.ndent cl cell követnünk azért, hogy a /ásárlók megtalálják a kért cikkeket az üzletekben és még kezesebbet utazgassanak. Főleg a :óesz községekben! Viszont en- oek egyik feltétele a több. szebb, korszerűbb üzletek építése. Eper- jeskén már meg is épül — mintegy négyszázezer forint költséggé — egy vegyes és italbolt. Hozzá hasonló Tiszabezdédre, Kékesére és még jónéhány faluba kellene. _ A szövetkezeti dolgozók szakmai és politikai ismereteinek, általános műveltségüknek emelése sem lebecsülendő. Hozzáértő emberek nélkül, csak döcögve haladhatnánk előre. S ezért, amikor felajánlást tettek felszabadulásunk 15. évfordulójának méltó megünneplésére es éves versenyt kezdeményeztek az áruforgalmi cs jövedelmezőségi tervek teljesítéséért, a szövetkezeti vagyon megőrzéséért, a kereskedelem kulturáltságának fejlesztéséért, e téren szintén előre szeretnénk lépni. Ugyanakkor testvéri segítséget kívánunk adni a téesz-eknek is, hogy mielőbb megerősödjenek. Hiszen, ahol gazdag téesz van és lesz, ott gazdag földművesszövetkezetnek kell lennie — fejezte be ..v./.ntát Béres Mihály elvtárs. tebb mezőgazdasági formákról. A szakkönyvet nem nélkü tözheti sem a gyümölcskertész, sem a méhész, sem a mezőgazdaság más ágában dolgozó, de az állat- tenyésztő sem. A dolgozó parasztság kérésének és kívánságának tesznek eieget a földműves- szövetkezeti dolgozók, amikor a házról-ház- ra árusítás során keresik fel őket és mutatják be a legújabb mezőgazdasági szak- könyveket. Nagyobb vásárlásnál részletkedvezményt is biztosítanak a vásárlóknak. D M. S A jó szakkönyv nélkülözhetetlen segítőtárs az egyéni és a háztáji gazdaságokban, ugyanakkor iránymutató a nagyüzemi gazdaság szervezésében, ügymenetében és mindennemű gazdasági munkájának végzésében. A terméseredmények további növelése, az új agrotechnika megismerése, a talajművelés és a műtrágya használata és még 1 sok-sok más hasznos tanács, mind megtalálható a' szakkönyvben. Több száz mező- gazdasági könyv jelenik meg a könyvhónap során, melyek hasznos tanácsokat adnak a már fejletMint minden évben, úgy ez év februárjában is újból megrendezik a falun már népsz.erűvé vált Mezőgazdasági Könyvhónapot. A könyvkiadók igyekeztek is megfelelő mennyiségű és igen sok új könyv megjelentetésével biztosítani a rég nélkülözött szakkönyvek iránti igények kielégítését. Ahhoz, hogy valamennyi dolgozó paraszt és mezőgazda- sági szakember megvehesse szakkönyvét, feltétlenül szükséges, hogy a könyvesboltok és szövetkezetek dolgozói, valamint a falusi könyvbizományosok házaiknál keressük fel a vásár’ , kát. 4agy sikerek Tuzséron lentős. Például jövedelmezőségi tervét száznegyvenhat százalékra teljesítette, s einögött közel ötszázötvenezer forint van. Eredményeiért kitüntetésre javasoltuk. — A nyírkarászi és nyírtass! kis szövetkezetek sem szégyenkezhetnek. Általában túlteljesítették előirányzatukat. — Mik a terveik ez esztendőben? — A tervek teljesítéséért, a: költségűk csökkentéséért, és a j közös tulajdon megvédéséért fo- j lyó harcot különösen a part- kongresszus tiszteletére indított j szocialista munkaverseny benta- ] koztatta ki. A szövetkezetek 1 nemcsak a felajánlásokban, hanem azok teljesítésében és túlteljesítésében is egymást múlták felül. Főleg a tuzséri kör- j zeti szövetkezet fejlődése volt ie- i L| helyzet a szövetkezeti községekben — Elsősorban abból kell ki-1 lőtt elő egyes szövetkezetek é!c- indúlnunk, hogy a téesz közsé-} (ében. Szűkült a felvásárlási fedek létrejöttével új helyzet ál- S ékenységíik, viszont emelkedik
