Kelet-Magyarország, 1960. február (20. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-10 / 34. szám

Néhány óra az új elnökkel

Az ópályi tanácselnök szobája olyan most, mint egy főhadiszállás. Egymásnak adják az emberek a kilincset. Néhány héttel ezelőtt még a belépési nyilatkozatokat hordták, most a leltározási jegyzőkönyvet hozzák. Hat bizottság veszi számba az állatokat, a vetőmagot, takarmányt és a felszereléseket.

Az asztalfőn Tarpai László elvtárs, a tangazdaság vezetője ül. Amíg a nehezén túl nem lesznek, állandóan bt tartózkodik, segíti az új közösséget. A tanácselnökkel és egy adminisztrátorral ők összesítik a jegyzőkönyvek adatait. A termelőszövetkezet elnöke, Molnár A. István pedig mindenütt ott van. Hol a falut járja, hol pedig az irodában tájékozódik. Mire az egyik értékelő brigáddal előkerült, már sokmindent megtudtam róla. Ötvenöt éves, aranykalászos gazda, a község legtekintélyesebb embere, a 17 holdas gazdaságában három hold saját ültetésű termőre fordult diósa is volt mar. Ebből a néhány adatból ítélve le mertem volna írni, hogy jól választottak az ópályiak.

Egy szerény, Jialk sza.

VU, de annál okosabban érvelő embert mutattak be, mint a szövetkezet elnökét. Aki két- három héttel ezelőtt beszélgetett hasonló középparasztokkal, akik a 15—20 holdjukat

3—4000 holdra cserélték, szinte csodálkozva tapasztalja, hogy milyen nagyszerűen, merészen tudnak ezek az emberek intézkedni, felelősséget vállalni.

— Most íratjuk össze a vetőmagot — mondja az újdonsült elnök. Két igen fontos növényünk van, a kukorica és a burgonya, ebből mindenképpen saját erőből kell elegendő vetőmagot biztosítanunk.

t—■ Milyen módon sikerül ezt megoldani?

— Mi úgy kezdtünk hozzá, hogy előbb készítettünk egy vázlatos tervet, amiben megállapítottuk, melyik növényből hány százalék lesz a vetésterület. Ezt ismerve, a leltározó bizottságok így veszik jegyzőkönyvbe minden portán, ki mennyi vetőmagot köteles a közösbe adni.

— Hány százalékot tesz ki a burgonya?

— Mi elég magas százalékot állapítottunk meg,

de figyelembe vettük, hogy a múlt években miből pénzelt a község lakossága. Itt a bevételi forrás az állattenyésztés mellett a burgonya volt Ezért döntöttünk úgy, hogy a, szántó 15 százalékán termelünk burgonyát. Aki tíz holddal lépett a szövetkezetbe, annak másfél holdra kell vetőgumót adni. Nem mindenki termelt ilyen nagy területen burgonyát így egyesek sokallják, de mi megmagyarázzuk, hogy több jövedelmet akarunk már az első esztendőben, mint a múlt évben volt

— Csak téli tárolású burgonyát termelnek?

— Nem. Lesz korai burgonyánk is, a csiráztatást rövidesen megkezdjük. Ezt házaknál végzik kint a tagok, de szervezetten, egy időben és egy fajta burgonyából. A primőr mellett foglalkozni akarunK szerződéses vetőburgonya-termeléssel is. Nálunk jó fajta burgonya van, mi saját gumóból tudjuk a vetőmagot biztosítani.

— És a másik fontos növény?

— A kukorica 'i Azzal a

szántó 30 százalékát kívánjuk bevetni. Holdanként 30 kiló vetőmagot szedünk össze, azért dupla mennyiséget, hogy át tudjuk cserélni hibridre. Néhá- nyan ezt is sokallják, de s- mertetjük velük, hogy ebben az esztendőben bőségesen meg kell termelni a takarmányt, mert különben még jövőre sem tudunk megfelelő állatállományt beállítani; mi pedig már most meg akarjuk teremteni óbból is az alapot.

— Rizsről is beszélnek a fa- ] luban?

— Szóba‘ került már, de ez még nem Végleges dolog. Még talajvizsgálat; szakértői vélemény kell. Akarunk ml ' a Kraszna; 'rheritén . Víziszárnyas telepet és öntözéses takarmányt is a vízgazdálkodás megjavításával, de ezek inkább a jövő tervei. M i biztosán csak árról beszélünk a tagoknak, amit saját erőből meg tudunk valósítani, így csalódás nem érhet bennünket; csak ha nem, csináljuk, meg akkor.

Míg beszélgetünk,

számtalan egyéb kérdésre Is kell válaszolni,. Különösen a vezetőség tagjai érdeklődnek, hogy meglesz-e a gyűlésük?

— Meg, pontosan, ahogy kitűztük .,-t- válaszolgatta az elnök.

Az első vezetőségi ülésre készültek. Sok probléma gyűlt össze már az első héten is. Az elnök noteszából ilyen tárgysorozati pontokat olvashatunk: a brigád vezetők beállítása, a trágya hordás megkezdése, szerződéskötések megtárgyalása, lovak összehordása, melegágyi trágya biztosítás, és a leltározás állásának megbeszélése.

Minden kezdet nehéz — tartja a közmondás. Öpélyiban sem mennek maguktól a dolgok, varinak nehézségek is, de a falu-választotta vezetők a tagsággal együtt mindezt köny- nyedén legyőzhetik. Erre jo példa az első napek munkája is. Ha így támogatják továbbra is az általuk választott vezető-1 két, reménykedve nézhetnek a jövő,, elé.

Cs. B.

2öntetimozgalommá válik a mátészalkai járásban

az „Ifjúság a szocializmusán“ próba

A KISZ mátészalkai járási bizottsága értékelte januári alap- szervezeti tjtkári értekezletén az „Ifjúság a szocializmusért” próba helyzetét a járásban.

A munkakövetelmények teljesítése során 1959 nyarán 19 járási kiszista dolgozott a bodrog- keresztúri építőtáborban.

17 önkéntes segítőbrigádban 843 fiatal 18 388 társadalmi munkaórát teljesített, lö szervezet takarékossági mozgalmában 842 fő 698 274 forintot takarított meg.

11 kukoricatermesztési brigádban 248 fiatal dolgozott. Egy szervezet indult a „Szakma ifjú mestere” egyéni versenyén 20-as létszámmal. Egy szervezet 9 tagja indult a traktorosok országos versenyén.

7 szervezet 120 tagja tett kongresszusi felajánlást.

10 szervezet 93 tagja indult a silózó brigádok versenyén és 2030 köbméter silótakarmányt készítettek.

8 szervezet 81 fiatalja ifjúsági munkacsapatot szervezett.

A tanulás követelményeinek teljesítésében is jó eredmények születtek. KISZ politikai körön 8 szervezet 290 tagja vett részt, a világ térképe előtt körön 10 szervezet 261 kiszistája tanult, az ifjúsági akadémián 3 szervezet 263 fiatalja, kongresszusi olvasókörön 6 szervezet 176 fiatalja, előadássorozaton 7 szervezet 260 fiatalja és pártoktatásban 71 kiszista vett részt.

A kulturális és sportmunka terén is kimagasló eredmények születtek.

A Tanácsköztársaság évfordulójának tiszteletére rendezett kulturális szemlén 197 kiszista, a József Attila olvasómozgalomban 512 kiszista, a felszabadulási szemlén pedig 160 kiszista vett részt. A VIT jelvényszerző sport- versenyeken 572, a falusi sparta- kiádok alkalmi versenyein 88 fiatal indult.

A mátészalkai járás területén 44 KISZ alapszervezet működik; Közülük

a legjobb eredményeket a mátészalkai FMSZ, a Zalka Tsz, a gépállomás, vasút, technikum, gimnázium, a kán- torjánosi községi, a vállaji községi, a nagydobosi Petőfi, a tiborszáliási Üj Élet tsz-ek alapszervezetei érték el.

1960. április 4-ig a járásban növelni akarják a társadalmi munkában résztvevő fiatalok számát, tekintet nélkül KISZ-tagságukra, mert a próba netnesak a KISZ- fiatalok érdekében folyik.

Azok az eredmények, melyeket az eddigi munka során a máté-v szálkái járásban elértek a kiszis- ták, arra engednek következtetni, hogy a KISZ Központi Bizottságának felhívását fiataljaink tetszéssel fogadták, szívesén próbálják ki tudásukat, tehetségüket és jól vizsgáznak a népünk, pártunk, hazánk iránti hűségből.

‘ — gy —

A bizalom szálai

Havonta negyedmillios forgatom a mátészalkai önkiszolgáló üzletben

1959 júliusában nyitotta meg a Népbolt Vállalat a mátészalkai önkiszolgáló üzletet. Az üzlet áruellátása megfelelő, egyedül a hentesáruk terén mutatkoznak hiányosságok. A boltban 11 dolgozó és 2 tanuló gondoskodik a vevők kiszolgálásáról. A helyiség szép, tiszta és korszerű,

Havonta átlagosan 200—250 000 forintot forgalmaznak.

Az önkiszolgáló bolttól még sokan idegenkednek Mátészalkáig s nagy konkurenciát jelent az FMSZ csemege üzlete. A forgalom azonban egyre emelkedik, ami azt bizonyítja, hogy nemsokára minden mátészalkai háziasszony megkedveli a korszerű .kereskedelmi módszerekkel működő boltot.

A pártszervezetek, a kommunista vezetők többsége helyesen oldja meg feladatait. Idejük nagy részét fontosabb célkitűzések megvalósítására, közösségi érdekek érvényesítésére fordítják. Törődnek azonban az apró munkákkal is. A tapasztalat azonban azt igazolja, hogy egyes helj-eken csak „általános*’, ..nagy”, „megyei”, „községi” vagy sokakat érintő kérdésekkel foglalkoznak szívesen, mondván: „nem lehet elaprózni a munkát.” Mások viszont csak a részletkérdések megoldását tartják fontosnak. Mindkét jelenség káros. Akik a nagy és kis kérdésekben, közösségi és személyes érdekekben hivatottak „igent” vagy „nemet” mondani, akkor járnak el helyesen, ha a párt, a nép előtt álló „döntő láncszem” megragadása, a legfontosabb társadalmi kérdések rendezésével egyidőben felelősséget éreznek az apró ügyek intézése iránt is. Mit sem ér az olyan „magasszíntű” irányítás, amely nem segíti a dolgozók boldogulását.

Nagyobb célkitűzéseink á mindennapi munka közben válnak valóra. A feladatok teljesítéséhez napról-napra meg kell nyerni a dolgozókat. A bizalom viszont csak akkor lesz teljes, ha a dolgozók érzik: törődnek apró, személyes dolgaikkal is. Ti- szavasváriban özvegy Róka Gú- borné azt kérdezte az egyik kommunista vezetőtől r „Mi lesz velem, ha belépek a tsz- be? Nem tudok már dolgozni”. Ha Markóczi elvtárs azt mondta volna: „nem érek rá apró,

személyes kérdésekkel foglalkozni”, az idős asszony joggá! vesztette Volna el a kommunista vezetők iránti bizalmát. Mivel azonban részletes felvilágosítást,, segítséget kapott a számára legnagyobb gondot , jelentő kérdésben, megnyugodva irta alá a belépési nyilatkozatot. .Helyesén tették á tiszalöki kommunisták is, hogy gondot fordítottak néhány új tsz fag háztáji földjének rendezésére. Egy parányi tévedés, az igazságot, önérzetet sértő intézkedés hosszú időre taszíthat el becsületes dolgozókat, ejthet sebet. -Ha viszont meghallgatásra, orvosi ágra találnak a jogos kérelmek, széttéphetetlen szájak szövődnek kommunisták és pár- tonkívüliek között.

Nehéz, lenne - , / meghatározni, hogy mi is tulajdonéppen az apró pártmunka.' Rövidén úgy ' lehetne mégis összefoglalni: minden nap foglalkozni a dolgozókkal, a munka révén felszínre kerülő jelenségekkel. Szót emelni a? önzés, a kar- rierizmus ellep, nyesegetni a káros tulajdonságokat. Felhívni a figyeliriet fontos eseményekre, feladatokra, idejében szóvátenni ismerőseink mulasztását. Adódnak azonban, másirányú tennivalók' is." Vencs.éllőn S. I. abban kérte á pártszervezet támogatását, segítseó, családi pr'ob- lepiája megoldásában. V. ; K. a munkahelyén terjedő pletyka megszüntetésében várt támogatást a pártlitkártól. Benke-Bé-' la dolgozó paraszt V. községben a pártbizottság titkárának

panaszkodott, mert nem kapott kedvezményt szerződött borjúja után. Látszólag nem is olyan fontos kérdésekről van szó. Vannak ezeknél előbbrevaló tennivalók is. A kommunisták nagyobb célok megvalósításáért fáradoznak. Mégsem lehet figyelmen kívül hagyni az említett kérdéseket. Jó, vagy rossz megoldásuk jelentősen befolyásolja az érintett dolgozók viszonyát a párthoz. Számúikra az említettek a legnagyobb gondok. Igazságos döntéssel köny- nyiteni lehet a dolgozók gondjait, növelni azok munkakedvét, tehetségük, alkotókészségük kibontakozását A kommunista vezetők akkor lesznek igazán a párt, a dolgozók elismert vezetői, ha nagy, országot formáló tevékenységük közben egy percre sem feledkeznek meg a mindennapi munka közben előforduló, a dolgozókat érintő kérdésekről. s emberségesen járnak el felebarátaik .érdekében.

Előfordulnak még hiányosságok ezen a téren. Az egyik községben L. I-t kizárták y tsz-ből, mert nem egyezett szüleivel, a többi közösbeliekkel. Ez viszont a könnyebbik megoldás volt. Nemesebb, emberibb cselekedet, ha kizárás helyett az ottani kommunisták emberséges, meggyőző.- igaz szóval, az érvele, példák felsorakoztatásával visz- szaadják a szülőknek a gyermeket és új reményt, bizalmat öntenek szívébe, hasznos tagjává formálják L. I-t gazdaságuknak. Nem' törődtek azonban megfelelően az egyes emberek gondjaival, engedték, hogy dolgozó

társuk szemük láttára egyre lejjebb csússzon a lejtőin, aki még nem is olyan régen mások által is megbecsült ember volt Lehet, hogy a jó szóért szemrehányást kaptak volna a kommunisták, s pillanatnyilag haragot vesz L. I. Mindez azonban csak addig tartott volna, amíg felismeri a jó járható utat. De utána biztosan megköszöni a segítséget.

Megtörténik, hogy nerp a kommunisták, a közösség mulasztása révén kerülnek dolgozók hátrányos helyzetbe. Ném lehet minden hibáért á kommunistákat okolni. T. J. például csak akkor kereste már fel az egyik községi pártbizottság titkárát, amikor bajban volt. Azt kérte, segítsen „elintézni” a feketén levágott borjú következményeit... T. I. pedig nem volt hajlandó megjelenni az egyik községi tanács végrehajtó bizottságának ülésén, ahol — a pártvezetőség javaslatára — T.

I. magatartásbeli hiányosságait kívánták megvitatni és jótanácsokkal ellátni. Még mindezek ellenére sem szabad lemondani a vétkező dolgozók neveléséről. Törődjünk gondjaikkal. Segítsük őket, hogy beilleszkedjenek a becsületes társadalmi életbe.

Az apró munkák jó, vagy rossz intézésén sok múlik. Befolyásolja a kommunista vezetők és a pártonkívülj dolgozók közötti kapcsolatot, bizalmat. Erősítsük e bizalmat azáltal is, hogy felelősséggel oldjuk meg az embe~ reket érintő problémákat. A dolgozók örömeiben, gondjaiban való osztozás felemelő érzés, s ha segíteni tudnak, öröm mindannyiunk számára, mert tudjuk, érezzük, a bizalom szálai erősödtek ezzel is.

Nagy Tibor

ß -