Kelet-Magyarország, 1960. február (20. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-09 / 33. szám

Nagy, de megoldható feladatok us állami gazdaságok előli A szakemberek tanácskozásáról Ismerkednek a génekkel Az állami gazdaságok igazgatói, párt- és szakszervezeti vezetői, mezőgazdászai tanácskozásán meg­vitatták az idei termelési felada­tokat. A tanácskozás előterébe — fontosságának megfelelően — az üzemgazdasági feladatok kerül­tek; a szocialista mezőgazdasági nagyüzemnek nem a puszta ter­melés a feladata, hanem az új technológiának olyan színvonalon való alkalmazása, amely a lehető legnagyobb termelési biztonságot nyújtja. A termelés üzemen belüli és népgazdasági összefüggései egyre jobban megkövetelik a vezetők­től gazdaságaik magas szervezeti színvonalát. Ebből adódnak az idei feladatok is. Másfélszeresére emelik a kukorica veiesierületét A mezőgazdasági növényter­melésben — ahol egyre 'nagyobb teret hódít a termelés ipari jel­lege — azok a növények kerül­nek szaporításra elsősorban, ame­lyek a legnagyobb értéicet hoz­zák egységnyi területről s teljes gépesítettségük előtt nincs aka­dály. Ilyen növény a kukorica. Az állami gazdaságok — a pár évvel ezelőtti tíz mázsa helyett — tavaly közel húsz mázsás sze­meskukorica átlagtermést értek el holdanként. De volt olyan gaz­daság is, ahol túlhaladták a hu­szonnégy mázsát. Az idén a hu­szonöt mázsás átlagtermésért in­dulnak harcba a gazdaságok. — Ezen túlmenően a kukorica ve­tésterületét ötven százalékkal növelik az idén. Ez végered­ményben sűrűbb állatállományt, több húst, tejet, gyapjút, zsírt jelent. A burgonya vetésterületét — mint megyénk másik fontos nö­vényét — ugyancsak ötven szá­zalékkal emelik. Kukoricatermelés — kapálás nélkül Mint elmondották, nem azért kell a kukoricatermeléssel annyit foglalkozni, mert most „sláger”, hanem üzemgazdasági és népgaz­dasági szempontból valóban a legfigyelemreméltóbb növény. — Gépesítettsége — a vetőmag osz­tályozásától kezdve a betakarí­tásig — megoldható. A szelektív gyomirtó vegyszerek alkalmazása pedig gyakorlatilag kizárja a gyomok elleni talajmunkát. Nagyüzemi kísérletek .»eredmé­nyei mutatják, hogy huszonkét mázsás átlag szemtermés esetén — vegyszeres gyomirtással, teljes gépesítettség mellett, kapálás nél­kül — egy mázsa szemeskukor ca előállítása egy-másfél óra élő­munka-időt igényel. Ugyanez a/, általánosan alkalmazott agrotech­nika alapján tíz-tizenegy órát vesz igénybe. Ez óriási különbség s fényt derít a kukoricaterme1 és modern módszereinek a jelentő­ségére. Megyénk állami gazdaságai az idén már hátszáz holdon alkal­mazzák a kukoricatarmelésben £ vegyszeres gyomirtást, amivel szinte felmérhetetlen távlatokat nyitnak rrreg a nagyüzemi terme­tes előtt. Növelni kell az állatállományt A kukorica és burgonyaterme­lés előtt álló közvetlen feladatok megvitatása mellett sok szó esett az állattenyésztésről is. — Itt ugyancsak a gazdaságosságra való törekvés volt a vita középpontjá­ban. A tejtermelés állandó foko­zása • mellett meg kell kétsze­rezni rövid időn belül a tehenek számát. A szarvasmarhahizlalás- nál a bika-bébit kell előtérbe helyezni a tinónóneveléssel szem­ben. Szükséges, a lovak létszámá­nak további csökkentése, ugyan­akkor a sertésállomány arányát javítani kell. A tanácskozáson kitűnt, hogy az állami gazdaságok vezetői az előttük álló feladatokat akkor oldhatják meg jól, ha minden dolgozó szívügyének tekinti a munka termelékenységének fo­kozását s még nagyobb figyel­met fordítanak a takarékosságra. II nők munkábaállitására, tanulására és helyzetük megkönnyítésére tett favasiatol a csengeri tárás nőtanácsa A csengeri járási nőtanács ta­nulmányozta a szövetkezeti asz- szonyok, lányok helyzetét és a következő javaslatokat juttatták el a megye illetékes szerveihez: adjanak minél nagyob segítsé­get az eredményességi munka­egység jóváírás meghonosításá­ban, mivel ezzel jelentősen hoz­zá lehet járulni, a jövedelem növeléséhez. Segítsék elő, hogy a szociális és kulturális alapra előírt összeget a szövetkezetek minden esetben biztosítsák és azt rendeltetésének megfelelő­en hasznosítsák, ugyanis előfor­dultak ezen a téren mulasztá­sok. Az eddigiektől fokozottab­ban kell támogatni a nők mun­kába állítását. Különösen az ál­lattenyésztés terű létén, ezen be­lül a baromfitenyésztésben. Több nőt kell szakmai továbbkép­zésben részesíteni. Amíg a szö­vetkezetek gondozásába adják a bölcsődéket, a tanács nyújtson nagyobb támogatást a férőhe­lyek gyarapításához, ezáltal a téesz asszonyok munkájának könnyítéséhez. Segítsék elő, hogy a szövetkezetekben cgy-két mo­sógép álljon az asszonyok, lá­nyok rendelkezésére, ehhez meg­felelő helyiséget biztosítson a tanács vagy a szövetkezet veze­tősége. A nyíregyházi Mezőgazdasági Technikum kísérleti te. u.etén egyhetes tanfolyamokon ismertetik még a termelőszövetke­zeti tagokat, aiiarni gazda-.-ági é.s gépá.lcrnási dolgozókat ér­deklő — mezőgazdasági gépek s : l vl j. kiset, kszclésit., r—­Első képen Sasvári Gyula mám k az SzKGN— 6-os díóvezcrlisü négyzetes vetőgép működését nuu^a be. A gyakorlattal try be­kötött tanulmányozás során megfigyelik a leggyakrabban előfor­duló hibákat is, így a munkák idején már nem éri meglepetés a gépek kezelőjét. Második kénen: Uerai Jórsef gépészmérnök a TVÜ—6-os vetőgép kezelésére tanítja hall ,31011. (Hammel József felvételei) MA 1 ANEKD Tisztelt Szerkesztőség! Szíves tudomásukra hozzuk, hogy az önök újságában f. hó 6-án megjelent cikk, amely a mikepércsi csárdás előadásáról szólt, téves tákoztatáson alapszik. A mikepércsi csárdást ugyanis az említett napon nem a nagybetűvel kiemelt Bokréta együttes adta elő Rigóíalván, hanem mi, a vá­rosi kártyavárépítő szövetkezet Vidám Cica nevű tánccsoportjá­nak tagjai. Az előbbiek tudomá­sulvételét és a korábbi cikkük hleyesbítését várva, maradunk táncos üdvözlettel: a Kártyavárépitó Szövetkezet kulturális bizottsága MÁSNAP az újságban rövid hír adja tudtuk Olvasóink utólagos elnézését kérjük, hogy f. hó 6-án megje­lent hírünkben némi pontatlanság kapcsán tévesen tájékoztattuk ol­vasóinkat. Ugyanis, mint erről Kóbor Alfréd munkatársunk be­számolt önöknek, a rigófalvi kul- túrház avatásán elsöprő tapsvi­har, tapsorkán, sőt taps-tájfun közepette városi vendégegyüttes előadta a mikepércsi csárdást. Sajnálattal közöljük, hogy előző híradásunktól eltérően az emlí­tett népi táncot nem a Bokréta elnevezésű városi együttes ropta, hanem a kártyavárépítő szövet­kezet Vidám Cica táncegyüttese. Érdekességként még megemlít­jük: a tár.ccsoport létrehozásában és az említett fellépés megszer­vezésében soha el nem múló ér­demeket szerzett a Kártyagyár- építő Szövetkezet kulturális bi­zottsága és szeméi yszerint Szele- burdi Ottó kultúifelelős. Szerkesztőség a »serénytélről MÁSNAP köszönő levél érke­zik a kártyavárépítőktől, Szele- burdi Ottó aláírással. Ugyanaz nap villámló és mennydörgő le­vél érkezik a Bokréta népi együt­testől: Tisztelt Szerkesztőség! Nem tudjuk elképzelni, hol vett annyi bátorságot az álta­lunk kétes művészi értékű Vi­dám Cica táncegyüttes, hogy az éppen tíz éves jubileumunkat ülő Bokréta népi együttest az újság széles hasábjain kompromittálni és jelenlétünket azon a bizonyos rigófalvi murin kétségbevonni merészelte. Ehhez kérem arc kell. De félre a sértődöttséget, elő a meztelen tényekkel. Hát egyszer és mindenkorra jegyezze meg mindenki, a mikepércsi csárdást igenis nem a Vidám Cica, hanem a Bokréta együttes adta elő Ri­gófalván. És nem fogjuk eltűrni, hogy jóhírű együttesünket egy sorban említsék egy ilyen holmi Vidám Cica, közönséges műked­velő valamifélékkel. Kultúrával a bokrétáért! Bokréta népi-együttes népdal és tánc-gyűjtő közössége MÁSNAP az újság kénytelen feltenni a sokakat érdeklő kér­dést: KI TÁNCOLTA HÁT A MIKE­PÉRCSI CSÁRDÁST? Meglehetősen nehéz helyzet elé állította szerkesztőségünket , a Bokréta és a Vidám Cica együt­tesek között dúló heves vita. Ol­vasóink megnyugtatására igyek­szünk megjegyezni, hogy a szer­kesztőbizottság háromtagú újság­író „hármast” küldött a helyszín­re. az objektív igazság felderíté­sére, melynek eredményéről nem mulasztjuk el tüstént tájékoztatni olvasóinkat. Szerkesztőség MÁSNAP az újságban: Közöl­jük, hogy a mikepércsi csárdást közös produkcióban a Bokréta és a Vidám Cica együttesek adták elő. Tehát mind a két félnek iga­za van. Hadd álljon még itt: amint e szűkszavú közlemény napvilágot lát, azonnal helyreáll a béke és egyetértés a kát tehet­séges együttes között, ugyanis ezek után egyik ; sem érzi, hogy az újság a,nagyközönség és főleg az illetékes' felettes szervek előtt merő pontatlanságból meg akarja nyirbálni, stuccolni az ő babér­jaikat. Kérjük az iméntiek tu­domásul vételét. Szerkesztőség ■fr Ez a kis perpatvar persze nem most történt. Ezerkilencszázhat- vanban, a rakéták érájában ma már szinte egyedülálló kuriózum­számba megy a mikepércsi csár­dás körüli babérvadászat. Ma már egy közös rendezvény után nem küld oldalas jelentéseket minden társ-rendezőszerv, nem igyekszik kiemelni, hogy tulaj­donképpen ő kezdeményezte az egészet, a többi csak besegített. Mindenki betudj^ a másik társ­szerv érdemének, nem zaklatja az újságszerkesztőséget, ha kife­lejtik a-nevét. Ma már nincs ri- valítás és -nincs'emberi hiúság. . Akkor mi Van? Szerénység. és megint csak szerénység. Ha valakit mégis furdal a kí­váncsiság: ki táncolta hát a mi- kepéicsi csárdást, csak ír jón nyu­godtan. Páti Gém 2 Lányok a volánnál nyok bebizonyítják, hogy mennyire ta­nulták meg a Kreszt, s hogyan készültek mondjuk a négyüte­mű motorok műkö­déséből? A közel­múltban dolgozatot írtak, s azok elég jól sikerültek. Itt okvet­len el kell mondani, hogy mind a négy lány megállja helyét az iskolában, s ta­nulmányi eredmé­nyük ellen nincs kü­lönösebb kifogás. A cím kicsit sán­tít, ugyanis a lányok még nem ismerked­tek meg a volánnal, sőt még hosszú ideig nem is fognak be­ülni a gépkocsiba. Ebben a tanévben úgy június táján ugyanis még csak nagymotorról vizs­gáznak, s csak a si­keres vizsga után is­merkednek majd meg a gépkocsvezetés titkaival. De mind- annyiukrtak az az el­határozásuk, hogy előbb-utóbb a volán mellé ülhessenek, s biztos kézzel gépko­csit vezethessenek.. ■ hogy azok könnyedén lehetnek gépkocsive­zetők. Most aztán az elsők között jelent­: kezeit a szakkörbe, hogy elsajátítsa a motorok ismeretét. Pólyák Bori pedig sokszor látott Nyír­egyházán egy nőt, aki rendszerint oldal­kocsis motorkerékpá­ron száguldott. Lát­ta, s irigyelte is, s ezek után nem csoda, hogy ő is szorgalmas tagja a szakkörnek. Somfai Mártával együtt, aki szintén lelkesen látogatja a ; foglalkozásokat, s minden vágya, hogy . elsajátítsa a gépkocsi . vezetést. Roppant ér­dekesnek tartják a r lányok és hasznos- nak a szakkört. Alig várják a pén­teki napokat, hogy megjöjjön Szász György, akit az f MHS-töl kértek meg, hogy vezesse a szak- : kört. Drukkolás azért ■ ezeken az órákon is 1 van, főleg olyankor. amikor elhangzik a ■ számonkérő kérdés. Ilyenkor aztán a lá­A négy lány, Pó­lyák Bori, Somfai Márta, Szathmári Dalma és Németh Teréz — ahogy ők ezt már megszokták s— egymás szavába vágva beszéltek ked­venc szórakozásuk­ról. Ugyanis mind­annyian tagjai a Zrínyi gimnázium autó- és motorszere­lő és vezető szakkö­rének. Mert számuk­ra a komoly munkán kívül a motorokkal váló barátkozás szó­rakozásnak is szá­mít. Szathmári Dálma például azért kedvel­te meg a motorok- kat, mert fizikus akar lenni, s úgy gondolja, hogy egy jó fizikus számára csak segítséget je­lenthet ha tisztában van a motorokkal Németh Teréz pedic, kicsi korától kezdve mindig nagyon meg­csodálta a robogc motorkerékpárokat, autókat, s nagyon irigyelte a fiúkat,

Next

/
Thumbnails
Contents