Kelet-Magyarország, 1960. február (20. évfolyam, 27-50. szám)
1960-02-06 / 31. szám
4 „KVL1SS7.4K MÖGÖTT Kössél járna az igazsághoz, ha m megye és Nyíregyháza sziveként emlegetnénk őket. A mindennapi ember keveset tud róluk. ban van így. Ma már ismeretlen j fogalom (legalábbis Nyíregyhá-' zán) a ti-ti-tá készülék. E helyet* j korszerű Siemens-készülékkel veMintha kulisszák mögött élnének. A nyíregyházi posta telefonközponti dolgozóinak beszélgetéskor talán csak kedves hangja tűnik ismerősnek. Nem irígylésre- méltó a munkájuk. Ugyan kit szik a táviratot, amelyet nem kell külön fejteni, hanem egyszerűen kimásolják, vagy a szalagot ragasztják rá a nyomtatványra s így hamarabb elkerül a címzetthez. A képen I.-ippa; Borbála is TISZARlOtiYORÓSl KRÓNIKA Tiszamogyoróe nem nagy község, mindössze ezerötven ember lakja. Mégis esemény- dúsán zajlik itt az élet. A múlt évet úgy zárták a mogyorósiak, hogy egy kultúrott- honnal és egy új tanácsházával gazdagabbnak mondhatják magukat. A közelmúlt is gondoskodott újról. Ebben az évben orvosi rendelőt építenek és a község utcáit hozzák rendbe. A tanácsülés erről tárgyalt a közelmúltban, no és másról is Igv kezdődött ... Ügy történt, hogy a tanácsülésen, amely január derekén ült össze — valaki szóbahozta a termelőszövetkezetet. Aztán egyik is hozzászólt, a másik is, s végül mindenki egyetértejt abban, hogy két nap múlva összehívnak egy falugyűlést, s majd ott értenek szót a téesz- ről. Két nap múlva aztán megindultak az emberek a kultúrotthon felé. Zsúfolásig megtelt a terem, minden családból eljött valaki meghallgatni, hogy mi is az az egész falut érintő probléma, amelyet „minden embernek meg Kell hallgatni, ha tiszamogyorósi'ú A gyűlésen ismertették a termelőszövetkezetek, a közös gazdálkodás előnyeit, a szocialista közösség erejét, hogy így nagyobbakat és gyorsabban léphetnek előre. Az emberek meghallgatták a beszédet. Szépnek is, jónak is találták, s a végén úgy döntöttek, hogy bizony ők nem várják meg a népnevelőket. Menjenek azok máshova, őket ne agitálják, aláírják ők maguktól is a belépési nyilatkozatot. Egyetértés néven Így döntöttek ezen az estén a mogyorósiak. A község minden embere. A gyűlés után hazamentek megbeszélni a dolgot az otthcnmaradottakkal. is. De rövid idő múlva ismét felballagtak a tanácshoz, aláírni a nyilatkozatokat. Úgy, hogy aznap éjfélre a község lakóinak kilencven százaléka termelőszövetkezeti tagnak vallotta magát, azaz Tiszamogyorós termelőszövetkezeti község lett. Már megtartották az alakuló közgyűlést, s a termelőszövetkezetnek nevet is választottak. Nagyon találót. Mivel a község minden lakója egyhangúan, egyemberként döntött a nagyüzemi mezőgazdaság mellett, a rhegaiakult termelőszövetkezetnek az EGYETÉRTÉS nevet adták. A fűin fiataljai Igv történt Tiszamogyopéson, Ezzel vége is lenne a kis krónikának, ha a falu fiataljairól nem kívánkozna ide néhány sor. A KISZ-szervezet eddig is életképes volt, jól működött. Most, hogy a község „újjászületett”, a kiszesek elhatározták. hogy ezután még több alkalommal szórakoztatják kultúrműsoraikkal a falu kultúr- szomjas lakosságát. Úgy gondolják, hogy a munka mellett ez most méginkább feladatuk, iis ha nagyüzemi mezőgazdálkodásról van szó... érdemes felfigyelni a következő elhatározásra. A KISZ-szervezet, tudva azt hogy a mezőgazda- sági gépkezelő tanfolyamra csak nyolc általános iskolával veszik fel a tanulókat, megszervezte. hogy a falu érdeklődő fiataljai — akiknek nincs meg — elvégezhessék a nyolc általánost. S tiicnen kívül napi munkájúk mellett a tiszamo- gyorósi KISZ-f iataloki a mindenkor számíthat a szocialista község, ha segíteni kell, ha társadalmi munkára van szükség. Nem akarnak szégyenkezni a fiatalok, „elmarac-ni” az öregek mellett. A zsurkiak a saját lábukon akarnak járni t,f*y fiaitti szövetkezet első lépetté», Alig két lie te, hogy megalakult Zsurkon az új Kossuth Tsz és ■ máris jelentős eredményekről szá- molhatunk be, különösen a ve- '■ zetóség munkájával kapcsclat- ’ ban. Mindjárt az alakuló gyűlesi követő napon összeült a vezetőség, hogy meghány ja-vesse «falu nyolcvan százalékának soronkö- vetkező feladatait, minthogy a falunak körülbelül 80 százaléka lépett az új téeszbe. Irakion — saját pénzből okolna — ha ok nem lennének — a telefonáló, ha megszakad a megkezdett — s persze a világ Jegfonosabbnak vélt — telelőn beszélgetés? Még annak is az „átkozott” központ az oka, ha a „drót" túlsó végén nem veszik fel a kagylót, vagy éppen a hívó fél személyére való tekintettel odacsapják azt. Szó, ami szó, „jókívánságokat” bőven kapnak, de «diámérést kevesebbet Pedig megérdemlik, hogy ismerkedjünk *neg munkájukkal. Legalább any- nyit tudjunk róluk, hogy különösen a csúcsforgalom idején, a délelőtti órákban, nagyon sok munkájuk van. Naponta többezer vidéki, sőt külföldi beszélgetést is bonyolítanak le Nyíregyházán s dehogy számol azzal a hívó fél, hogy sürgősre jegyzett budapesti beszélgetése előtt már legalább 20 hasonlóan sürgős beszélgetés sorakozik! Névszerint nem mutatjuk be őket, ezt ők sem kívánják, á*n vessenek kedves olvasóink egy pillantást az első képre: nem iBöo.yvolvaeássa) és nem csevegéssel töltik az időt, hanem minden figyelmüket a minél gyorsabb kapcsolásnak jsenteiik A másik képünk már csendesebb munkakört ábrázol. A csendessé® rtt annyiból értendő szó swerint, hogy kevesebb reklamáció adódhat. a tár*ró-központegy Budapestre feladott táviratot továbbít. A címzettnek szóló közleményt egy órán belül már kézbesítik is. Elismerést érdemel a postás dolgozók munkája a „kulisszák” mögött is (Hammel Jéasef felvétetek) Bogár Balázs elnökre, a volt 115 holdas, idős, tapasztalt gaz- i dára és helyettesére, Bogár László volt 18 holdas agronó- • musra nem alaptalanul esett a í választás. Jól fogják össze a vezetőséget. Megválasztottál; a brigád vezetőket, a pénztárost, a raktárost. Felmérték a vetőmag- készletet és mivel raktáruk még nincs, három új tagnál helyezik el. Az állatállomány felmérése után is csak a lovakat — áJ pár van — tudtál; szükség-istállóban elhelyezni. A szarvas marh-. májusig kint marad, amíg a 100 férőhelyes marhaistállót meg nem építik.. A scrtésólat és tehénistállót saját erőből építik. Minden hitel nélkül, összeadott pénzből vesznek traktort is. Az állatok takarmányozására 100 hold pillangós vetését vették tervbe. A nagy táblák kfalak íIűmu Két vezetőségi tag feltérképez- I nagyobb táblát létrehozni, majd te a falu határát. Ahol például a tavaszi vetések idején, ahol kasok a lucerna-vetés, ott igye-kez- lászos van több, ott Kalászost térnék a foghijak kitöltésével egy I vernek. Nem könnyű ilyen hely''Búcs.ú a. r<cedö géptől tdztankoojánszki Lajosról ^ egybehangzó vélemény ez a Nyomdaipari Vállalóinál: a termelés egyszerű, becsületes harcosa. Udvarias ember, pontos, jó munkás. Negyvenhét év repült el a feje felett a nyomdász szakmában, Sok ezüstöt hintett a hajára az évek múlása és homlokára barázdákat szántott. Kevés jót, még több rosszat látott a felszabadulásig, aztán meg fordítva. Ezt így mondja ő. o így emlékszik vissza: — Nem bántam meg, hogy u nyomdász szakmát választottam A Jóba-féle nyomdában tanultam. Segéd koromban Bécsien is dolgoztam. Hej, nehéz volt a dolgunk 1945—46~ban: kézzel szedtem ki az újságot, s kézzel hajtottuk a gépet, de mindennap újságot adtunk az emberek kezébe. A Nyomdaipari Vállalatnak megalakulása óta dolgozója. Régi szakszervezeti harcos. Alig, hogy letette a segédvizt- gát a szakmában, taq-a lett a nyomdászok szakszervezetének. Négy évtizeden át töltött be vezetői tisztséget. A vállalatnál is tagja tolt a szakszervezett bizottságnak. Sok élménye, emléke van a szakszervezet harcairól Ezeket elmondja a fiatal nyomdászoknak, hogy tanuljanak belőle. Munkatársai, akikkel együtt deloozott sok-sok éven át. szeretettel búcsúztatták nemrég az üzemtől, a szedógeptől Eljött az ideje, hogy a veterán nyomdász nyugdíjba menjen. Békési József igy beszélt róla: — Jó szaktárs Lajos bécsi Sokat segített nekem, mikor a szedógéphez ültem tanulni. Tizennégy éve dolgozom vele, de soha nem tapasztaltam, hogy késett volna a munkából. — Nem tudnám hirtelen eldönteni, hogy Sztankovjánsz. a szaktárs az ügyesebb, gyorsaií munkás vagy pedig a fiatalt,ui Rács szaktárs. Azt tudom róln. hogy kevés hibával dolgozott És azt is elmondom, hogy szeretettel góndccíd. ápolta a génét. ŰC7/ láttam vauik ne,7- mi kc,r befejezte a munkál, hogy megsimogatla a gépet — mondta róla Oláh Gyula párttitkár. Rácz Albert is a legjobb nyomdászok közé lar.ozik. Ű így nyilatkozott nyugdíjba vonuló szaktársáról: — Jó versenytárs volt Lajos. Sajnálom, hogy ezután mar nedi fog mindig mellettem dolgozni, dehát hadd menjen pihenni, élvezni az élet szépségeit. S ő, a nyugdíjba vonuló mosolyogva mondta: — Hisz nem megyek én el, egy hónapban 6 napot dolgozhatok. Ezt a. lehetőségei megragadom, s bejárok majd segítem egy kicsit az üzembe. Ügy j'jvök ide ezután is, mint régen, hisz szeretnék itt engem... Virágot, a járadékokat, adtak át i:iki x búcsúztatók és szeretetni jogiak vele kezet, megölelgették. Sok boldogságot. JO v éhséget kívántak aiki igaz ‘■zívtei, szeretettel. Mi- is ezt kívánjuk. zetben a nagy tablók kialakítása, de szakszerű tervezéssel sok mindent meg lehet oldani. Rövid működése alatt már néhány határozatot is hozott a vezetőség. Ezeket közgyűlésen ismertették is. Az öregek érdekében Talán a legérdekesebb az öregek felkarolásáról szólói határozatuk. A legmesszebbmenőkig igyekszenek mindent megtenni az érdekükben. A rászoruló öregeknek egy-egy szeicér fát a inak a favágás Idején. Földjáradékukat kivételesen 10 kg búzában állapították meg. Azokat az Öregeket, akik még dolgosmi tudnak, megfelelő beosztásba állítják, például mezőőrnek, éjjeliőrnek. Azonban nemcsak a vezetőség, hanem a tagság is szorgoskodik, A felmérés után azonnal megkezdték a trágya kihordását nemcsak a lovas fogatokkal, oanem minden munkába áll.tható tehénfogattal is. Elsősorban az őszre kijelölt nagy táblák szélére hordják. Sürgős a munka, mert ha kiolvad a fagy, nem lehet trágyát hordani. Neki is láttak a zsur-. kiak alaposan. Ha ilyen szorgalmasan dolgoznak egész évben, akkor biztosan meg lesznek elégedve a zárszámadáskor. 900 csatáddal. 6300 holdon megalakult a Mátészalkai Egyesült Erő Termetősziíveikezet Mátészalka megtartotta közgyűlését. Mátészalkán egyetlen tsz. alakult. Elnöknek Oláh Sándor elvtársat, a Kossuth Tsz. volt elnökét választották. Esik elvtárs, a Zalka Tsz, volt elnöke elnökhelyettes lett. Az új szövetkezet neve: Mátészalkai Egyesült Erő Termelőszövetkezet. A szövetkezet birtoka 6200 hold, amelyből 4000 hold szántó. Több mint 900 család gazdálkodik közösen ebben a hatalmas termelőszövetkezetben.
