Kelet-Magyarország, 1960. február (20. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-05 / 30. szám

Küszöbön áll a francia kormány átalakítása Párizs, (MTI): A francia kor­mány átalakítása küszöbön áU — ez a véleménye a párizsi politikai megfigyelők többségének. Általá­ban De Gaulle tábornok algériai utazása utánra várták egyes mi­niszterek leváltását, minthogy azonban a köztársasági elnök út­ját elhalasztották. valószínűnek tartják, hogy De Gaulle előbb rendet te­remt a kormány portáján és csak azután utazik Algírba. A köztársasági elnök a kiszi­várgott hírek szerint megígérte a parlamenti pártcsoportok veze­tőinek a hadsereg és az algíri kormányszervek alapos megtisz­títását. Debré miniszterelnök a helyén marad, — ez már bizonyosnak látszik, hiszen á rendkívüli hata­lom, amelyet a nemzetgyűlés után a szenátus is megszavazott, a Debré-kormánynak szól. elhárító — hivatalosan „bizton­sági szervezet” —^ vezetőjét, Go­dard ezredest, s nem hivatalos hírek szerint fogdába helyeztek két ejtőernyős-ezredest Biear- dót és Gardeot is. — Az Echo D’Alger főszerkesztőjének, az ultrák hangadójának, de Re Se- regnynek rendőri felügyelet alá helyezése is arra vall, hogy fokozatosan előveszik az al­gíri zendülés szervezőit, tá­mogatóit. Párizsban egy lépéssel jutót' ismét előbbre a fasiszták ellen akció: az egyelőre szabadlábcr lévő Le Pent most már „az ál lám biztonsága elleni bűncselek ménnyel” is vádolják. Jacques ltucíos beszéde a szenátusban A francia nemzetgyűlés után a szenátus is megszavazta a Debré-kormánynak a különleges hatalmat. A harminckilenc el­lenszavazat között ott volt a ti­zennégy kommunista szenátoré. Jacques Duclos fejtette ki a szenátus szónoki emelvényén a párt álláspontját. Többek között rámutatott arra, hogy mivel ek­kora megrázkódtatás érte az or­szágot, kétségtelenül hasznosabb len­ne, ha a népnek adnának szót, ahelyett, hogy korlátoz­zák szabadságjogaikat. — Ha a rendkívüli hatalomró szóló törvényjavaslatot megsza vazzák, az a veszély áll fenn hogy végeredményben a demok ratikus szabadságjogok még in­kább korlátozódnak. Már pedig . népi szabadságjogok minden gyen gülése a kalandorok, a fasisztái malmára hajtja a vizet. Ezár nem szavazzák meg a kommu­nista szenátorok a kormány ja­vaslatát. Ügy vélik, hogy más úton kell elindulni: a népi töme­gekkel való szoros egység útján — mondotta Duclos. 1960-ban 1310 kilométer utat, 170 hidat korszerűsítenek Pormentes utakkal kötik össze a megyeszékhelyeket a járási székhelyekkel Ebben az esztendőben 1310 ki­lométer utat korszerűsítenek, 872 kilométer utat portalanítanak, 170 hidat felújítanak, és 104 ki­lométer hosszúságban készítenek az útépítők bekötőutakat a ter­melőszövetkezeteknek. Már a legközelebbi időben minden me- ,yábsn útügyi igazgatóságot hív­lak életre. Az útépítők előtt igen nagy feladatok állnak, hiszen az ötéves tervben az utak 45 száza­lékát pormentes burkolattal kell ellátni. 1963-ig minden járási zékiielyet jó úttal kell összeköt­ni a megyeszékhellyel. El kell rni azt is, hogy a mintegy 80 ezer kilométer hosszú helyi uta­kat megfelelőbben karbantartsák. Ennek érdekében már a legkö­zelebbi esztendőkben gépesítik az útőri munkát. 1959-ben 98 mil­lió forint értékű gépet vásároltak útépítési, illetve útkarbantartási célokra, 1960-ban százmillió fo­rint értékű gépnél is többet sze­reznek be, elsősorban kisgépeket. Három éven belül kétmillió fa­csemetét kell ültetni az utak mentén. 1960-ban az utasoknak 50,1 szá­zaléka utazik közúti járművön, s ez a szám 1965-re már 60 szá­zalékra emelkedik. A vasútnál ma már a vonatok 96—98 száza­léka közlekedik menetrend sze­rint. Még mindig hosszú azonban az utazási idő, s ezen a vasút­vonal korszerűsítésével lehet se­gíteni. A főútvonalakon népgaz­daságunk nagy áldozatok árán a következő években ezt a korsze­rűsítést végrehajtja. A politikai megfigyelők vé­leménye megegyezik abban, hogy Soustelle minden való­színűség szerint kiválik a kormányból. Rajta kívül esetleg távozik Triboulet, a hadviseltek ügyeinek minisz­tere és Chatenet belügymi­niszter. Az algíri lázadást követő fele- lősségrevonás lassú előrehaladást mutat, ennek jele a néhány al­gíri intézkedés. Letartóztatták a fasiszta korporációs mozgalom vezetőjét, Dr. Lefevret, továbbá leváltották az algíri katonai kém­A személyi hatalom rendszerének 20 hónapja után a népnek módot kellene adni, hogy felállíthassa e politikai kísérlet mérlegét; meg­mondhassa, mi a véleménye a kormányról és nyilatkozhassék a jelenlegi francia problémák meg­oldására szolgáló eszközökről. — Ezért gondoljuk mi, kom­munisták azt, — mondotta, — hogy fel kellene oszlatni a mosta­ni nemzetgyűlést, amely min- d.enre képes, csakhogy meg­maradhasson. s az arányos képviseleti rendszer alapján új választást kellene ren­dezni. Magyarországra iátokat Sukarno, az Indonéz Köztársaság elnöke Dobi István, a Magyar Népköz­társaság Elnöki Tanácsának elnö­ke meghívta Sukarnot, az Indo­néz Köztársaság elnökét, hogy lá­togasson el Magyarországra. Su­karno köztársasági elnök a meg­hívást nagy örömmel elfogadta és ez év áprilisában baráti láto­gatást tesz Magyarországon. Az Indonéz Köztársaság elnökét ál­lamfőt megillető fogadtatásban részesítik. Az osztrák nemzetközi vásárokon nem tűzhetik ki nemzeti lobogójukat az NDK kiállítói Becs, (MTI): Az osztrák kor­mány — az APA jelentése sze­rint úgy határozott, hogy a bécsi, innsbrucki és dernbimi nemzet­közi vásárokon résztvenni szán­dékozó NDK-pavilonokra nem engedik kitűzni az NDK zászla­ját, mert „megengedhetetlennek tekintik, hogy gazdasági és kul­turális rendezvényeket idegen ha­talom presztízskérdések eldönté­sére használjon fel.” Osztrák üzleti körökben nagy visszatetszést kelt a kormányha­tározat, mert biztosra veszik, hogy az NDK azonnal lemondja részvételét az ausztriai vásáro­kon. ÍJjabb letartóztatások Párizsban és Algírban Párizs. (MTI): Algírban letar­tóztatták Bemard Lefevret, a zendülés egyik vezetőjét. A pá­rizsi hírek arról számolnak be, hogy szerdán este mintegy hat­van letartóztatási parancsot ad­tak ki. Két ismert jobboldali személyiség, Philippe de Massey és André Martin szökésben van. A Francia Szocialista Párt al­gíri szervezete követelte az -algí­ri városi tanács azonnali felosz­latását. Követelését azzal indo­kolja, hogy a tanács erkölcsi és anyagi támogatást nyújtott a zendülőknek. A Paris-Journal szerint első­sorban Soustelle távozására lehet számítani. A lap megállapítja, hogy De Gaulle, aki február 20-án utazik Algériába, el van szánva arra, hogy politikai el­képzeléseit, minden ingadozás, vagy tartózkodás nélkül végre­hajtja. A Populaire hangsúlyozza: ..Alapos tisztogatásra van szük­ség Nem szabad elfelejteni, hogy embereket öltek meg és remél­jük, hogy a zendülők vezetőit éppúgy nem kímélik majd, mini, a résztvevőket.” Az Aurore a vezérkari főnök és a francia kormány algériai főmegbizottja távozását, illetve áthelyezését jósolja. Az Humanité hangsúlyozza, hogy az önrendelkezésre vonat­kozó ígérgetésnek végülis béke­tárgyalásokhoz keli vezetnie. A NYÍREGYHÁZI RÁDIÓ MAI MŰSORA A 13. hónapban: lesz-e nyere­ségrészesedés? Riportműsor. — Operettrészletek. — Falusi hét­köznapok: időszerű tennivalók a termelőszövetkezetekben. — Lá­togatás a ha.dúszoboszlói terrne- lőszövetk2zrt°kben. — Magyar Gyula a debreceni Arany Bika éttermében muzsikál, (hangfelvé­tel). — Levelesládánkból. KOPKA JÁNOS: ráznák őrs taUjáhan XI, Gyár, vagy iskola ? aevezett utcai gyerekek, mert minden iskolát elvégzett tanuló kezében szakma van és lehető­ség is hozzá, hogy azonnal dol­gozhasson. Szófiában arról be­szélt az egyik ismerősöm, hogy rövidesen talán Bulgária lesz az első a világon, ahol a fizikai munkások óriási többsége érett­ségizett. De maradjunk ennél az isko­lánál. A Fortinov iskola. Sztojan Dzsenyev a burgaszi Konsztantin Fortinov nevű álta lános iskola igazgatója. Határo­zott, energikus ember, olyanfaj­ta pedagógus, aki az iskolai fel­adatok mellett jól ismeri az éle­tet is. Jó pedagógus és szervező, kitűnően ért mind a gyermekek, mind a felnőttek nyelvén. Na­gyon örültem, hogy megismer­kedtem vele, hiszen nagyrészt neki köszönhetem, hogy végig­jártam az iskola minden zegét- zugát, amely után önkéntelenül is felvetődött egy kérdés: gyár ez vagy iskola? Ö így' fogalmazta meg a vá­laszt: mind a kettő. Hogy miért? Elsősorban, meri a bolgár nyelv, történelem töld- rajz és matematika tantárgyai mellett elektrotechnika, gépészet, autó-motorkezelés, kémia, fizika, állattan és a mezőgazdaság meg­ismerése a legfontosabb kívána­lom. A hatalmas, háromemeletes Iskolát pedig már eleve úgy épí­tették meg, hogy itt az elmélet: oktatás mellett szabályos ipari és mezőgazdasági gyakorlati munka is folyjék. Az egyetemről és a gyárakból egyaránt vannak itt tanái-ok. Az előbbiek az el­méletet, az utóbbiak a gyakorla­tot tanítják. Negyvenöt tante­remben folyik itt a képzés.. A fiúk asztalosmunkával, villany- szereléssel, a lányok varrással, növény és virágtenyésztéssel töl­tik most az időt. Vizsgáznak is a gyakorlati tárgyakból,, minden héten egy napot a gyárban töl­tenek a gépek, munkapadok mellett. Amire leginkább kíváncsi vol­tam: hogyan készíti fel az iskola az életre a- gyermekeket? Elmondták, hogy ezt az iskolát a Szpartak vasgyár patronálja. Az látta el őket gépekkel és munkaeszközökkel. Esztergát, maró ég fúrógépeket, teherautót kaptak a gyártól, a környékbeli termelőszövetkezetek pedig öt traktorral ajándékozták meg az iskola tanulóit. Segítette őket pénzzel és anyaggal a városi tanács is. Most már rajtuk a sor, hogyan élnek a lehetőségekkel? Országos adatok bizonyítják, hogy a bolgár általános iskolá­sok hetvenöt—nyolcvan százaié­A gyárakban bunyóiul-, gépekkel bánnak. ka tovább tanul. Ebből az isko­lából mindenki ére tségizik majd, ls jórészüket már várják a gyá­rak. Bulgáriában nincsenek úgy­Ha végeznek a diákok az ál­talános iskolában, már elmehet­nek a gyárakba dolgozni, mert szinte kész szakmunkások. De ha gimnáziumban tanulnak to­vább, sokkal nagyobb fizetéssel kezdik a gyári munkahelyen —4 nem szükséges ipari tanulóisko­lákban a szakma fogásaira oktat­ni az iskolából kikerülteket. Dzsenyev elvtárs végigvezetett az iskolán, ahol a villanykapcso­lók felszerelésétől kezdve a kü­lönböző javításokig mindent a tíz-tizennégy éves gyermekek vé­geztek. És jól végezték el. A ta­nárok már az általános iskolá­ban látják, hogy kinek mihez van kedve, s azt a szakmát ta­níttatják vele. A gimnázium is ugyanebben az épületben van, a! gyermek már kis korában meg-1 ismerkedik a középiskola fogal­mával és meg is barátkozik vele. Tudja jóelőre, hogy miután a gimnáziumból kikerült, oklevelét kap, amelyben az eredmények: mellett az is benne van: milyen szakmát tanult. A bolgár fiatal a gimnázium, elvégzése után már kész szak-1 munkás. Valószínű, érdekli az olvasót’: hová tudják az évente soktíz­ezren vizsgázó fiatalokat elhe­lyezni? Nos, erre is találtak megoldást. A szakmunkás után­pótlás tervét az iskolák tanulói­nak száma alapján készítik el. Burgaszban egymás után épülnek az új gyárak: a most készülő : kőolaj gyár például hatezer em­bernek ad munkát. A szocialista mezőgazdaság pedig szinte kor­látlan számban igényli a fiatal : és tehetséges szakembereket. A látogatás végén Dzsenyev elvtárs kérte: szeretnének leve­lezni szabolcsi pedagógusokkal, hogy aztán személyesen is meg­látogassák egymás iskoláját. A címe: 'Sztojan Dzsenyev, Bur- gasz, Hriezto Botev u. 42. Bul­gária. A következő írás címe TÁJAK. EMBEREK >

Next

/
Thumbnails
Contents