Kelet-Magyarország, 1960. február (20. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-05 / 30. szám

Köziemén* a varsói barátsági egviiümíikiiriesi és kölcsönös segélynyújtási egyezményben résztvevő államok politikai tanácskozó bizottságának értekezletéről (Folytatás a 2. oldalról.) nól tanúskodik, hogy lépésről lépésre egyengeti az utat olyan rendszer megteremtése előtt, amelynek demokratikus látsza­tot kellene keltenie, de amely lényegében közel áll ahhoz a rendszerhez, amely véres hábo­rúba döntötte a világot. A né­met népet pedig például nem­zeti katasztrófába sodorta. Va­jon másként lehetséges lett volna-e, hogy a nyugat-német­országi fasiszta elemek olyan, pi­masz náci és antiszemita kije­lentésekre ragadtassák magukat, amelyeknek a világ szemta­núja volt az utóhbi időben? Mindez csak fokozhatja a né­pek bizalmatlanságát a Német Szövetségi Köztársaság politiká­ja iránt. Ilyen helyzetben még aktívabb harcot kell vívni a békeszerződés megkötéséért. A jelenlegi értekezleten kép­viselt országok síkraszállnak a békés együttműködésért és a jószomszédi viszonyért is, és nem kímélik erőfeszítéseiket, hogy valóban elérjék az ilyen, együttműködés megteremtését. A Varsói Szerződésben részt­vevő államok igyekeznek a Né­metország elleni háborúban résztvett más szövetséges és tár­sult hatalmakkal együtt elérni a Németországgal való békés rendezést. Ez a békeszerződés megkötését jelenti, amit a je­lenlegi feltételek között mind­két német állam aláírhat. Ugyanakkor, ha a mindkét né­met állammal való békeszerző­dés megkötésére irányuló erőfe­szítések nem találnak támoga­tásra és e kérdés megoldása halogatásba ütközik, a jelen értekezleten képviselt államok számára nem marad más kiút, mint békeszerződést kötni a Német Demokratikus Köztársa­sággal, az erre kész valamennyi állam részvételével és ezen az alapon megoldani Nyugat-Ber- lin kérdését is. A jelen értekezleten képviselt államok megerősítik tántorítha­tatlan törekvésüket a Kelet és a Nyugat államai viszonyának megjavítására, a kölcsönös bi­zalom megszilárdítására, a nem­zetközi együttműködés vala­mennyi formájának fejlesztésé­re. A nemzetközi helyzet megja­vítása és az államok viszonyá­ban meglévő gyanakvás felszá­molása érdekében óriási jelen­tősége lenne, ha megszüntetnék a háborús propagandát, az uszí­tó felhívásokat, az erő fitogta- tásával való fenyegetőzés kí­sérleteit. Ä Varsói Szerződésben részt­vevő -országokban törvény tiltja a háborús propagandát, és ezek az országok készek a maguk részéről további intézkedéseket tenni, hogy az államok viszo­nyában a kölcsönös gyanakvás és a kiélezett vita légköre át­adja helyét a jóindulatnak és a bizalomnak. A nemzetközi feszültség szem­mel látható enyhülésének kö­zepette az előző évekhez képest még nagyobb jelentősége van annak a javaslatnak, hogy a két államcsóportosulás — a Varsói Szerződés szérvezete és az Észak- atlanti Szerződés szervezete — kössön megnemtámadási egyez­ményt, amit máig sem sikerült megoldani. Az értekezlet részt­vevőinek meggyőződése, hogy e megnemtámadási. egyezmény megkötésének időszerűsége évről-évre növekszik. Ezért szükségesnek tartják kijelente­ni, hogy e javaslat érvényben marad és hogy készek bármi­kor megnemtámadási szerződést aláírni a NATO-tagállamokkal. A nemzetközi helyzet megja­vításában jelentős szerepet játszhat kétoldalú megnemtá­madási szerződések megkötése is a különböző katonai csopor­tosulásokhoz tartózó államok között, valamint az atom- és a rakétafegyverektől mentes euró­pai övezetek megteremtése. Az értekezlet résztvevői nagy megelégedéssel üdvözlik a Szov­jetunió, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaor­szág megállapodását arról, hogy májusban Párizsba összehívják a csúcsértekezletet. A Varsói Szerződésben részt­vevő államok úgy vélik, hogy a közelgő kormányfői értekez­leten olyan nagyfontosságú és időszerű kérdéseket kell meg­vizsgálni, mint az általános és teljes leszerelést, a német bé­keszerződést, beleértve Nyugat- Berlin szabad várossá való vál­toztatását, az atom- és hidro- génfegyver-kísérletek betiltását, valamint a kelet-nyugati ' kap­csolatok kérdését. Az értekezlet résztvevői azon reményüknek adnak kifejezést, hogy a kormányfők megtalálják a szóbaníorgó kérdések sikeres megoldásához vezető utakat az egyetemes béke megszilárdítása érdekében és hogy a közelgő csúcstalálkozó fordulópont lesz a Kelet és a Nyugat viszonyá­ban. Különösen fontos, hogy vala­mennyi állam minden tőle tel­hetőt megtegyen a közelgő tár­gyalások sikeres kimenetelét ■előmozdító légkör kialakítására. A jelen értekezleten képviselt államok kijelentik, hogy a cél­nak megfelelően fognak csele­kedni és arra hívnak fel min­den más országot, segítse elő a Kelet és a Nyugat tárgyalásainak sikerét és tartózkodjék minden olyan lépéstől, amely megnehe­zíthetné ezeket a tárgyalásokat. A Varsói Szerződésűén részt­vevő államok kormányai egy­öntetűen vallják, hogy korunk­ban az államoknak nincs és nem is lehet magasztosabb és nemesebb feladatuk, mint hoz­zájárulni a tartóé világbéke biz­tosításához. Megfiatalítják a százéves . .Betekints’* csárdát — Üzletházakat létesítenek a tanyavilágban — Hogyan lehetne megoldani a felsőpázsitiak gondját? Másfélmillió födni a még jobb áruellátás érdekében örömhírként fogadta a közel­múltban a megyeszékhely lakos­sága, hogy a nyíregyházi Kiske­reskedelmi Vállalat ebben az esztendőben nagyvárosi módra korszerűsíti bolthálózatát. Köz­tudomású, hogy a város belterü­letén, de különösen a peremterü­leteken és a tanya világban je­lentős üzlethálózattal rendelke­zik a nyíregyházi földművesszövet- írezet is. indokolt volt tehát ér­deklődésünk: ezek a boltok lé­pést tartanak-e majd ebben az évben a többiek korszerűsítésé­vel? A belvárostól a bokorvilágrig Megnyugtató választ kaptunk az illetékesektől. Most. 1960-ban a belvárostól a távolabbi bokor­településekig tervbe vették az üzlethálózat fejlesztését, kibőví­tését. Nyíregyházán, a Beloian- nisz-téri nagyáruház az idén neonvilágítást kap, felújítják és kiegészítik a berendezést és el­végzik a belső festési munkákat. Felsősima, valamint a Vajda bokori tanácskörzet lakosságáról sem feledkeztek meg. Az előbbi heiveh ez évben úi Raüjolt- ér­tését vették tervbe, míg Vajda FJműlt az árvízveszélv A Vízügyi Igazgatóság jelenti: — Január utolsó napjaiban szovjet előrejelzések alapján na­gyobb árhullámra számítottunk, ami be is következett. Január harmincadikán 22 órakor a Kraszna magyarországi szakaszán elendeltük az elsőfokú készültsé­a legfiatalabb szövetkezeti község: Nyirvasvári Terem község jelentősebb része már a nagyüzemi «itat választotta Tegnap délután győzelmi hír i kön délig 185 család 1180 get, mely február másodikén nyolc órakor ért véget. A Tiszán jelentkező árhullám miatt január harmincegyedikén nulla órától reggel nyolc óráig tartott a ké­szültség. Robbantásra mindössze egy he­lyen került sor, a kisnri hídnál. Jelen pillanatban a Tiszán és mellékfolyóin (Túr, Szamos, Kraszna) a jég Zajlik, a vízállás { alacsony, és állandóan csökken. Pezsgő élet a ktsz-ekben jött Nyírvasvári községből. A falu lakossága, a jő hírben lévő gazdálkodók felismerték a szö­vetkezeti gazdálkodásban rejlő nagyobb lehetőségeket, és döntöt­tek: 385 család »120 hold földdel lépett szövetkezetbe. Terem községben is nagy len­dületet vett a régi, elavult gaz­dálkodás felszámolása. Csütörtö­földdet lepett a szövetkezeti gaz­dálkodás útjára. Ez már jóval több, mint a falu lakosságának a fele, közel 10 százalék. Különö­sen jelentős esemény a faluban, hogy a tanyavilág tekintélyes gazdái is aláírták a gazdagabb holnapok eljövetelét biztosító be­lépési nyilatkozatot. A KISZÖV vezetősége tárgyal­ta a kisipari termelőszövetkeze­tek megyei szövetkezeti bizottsá- hold | gának 1960. évi tervét. Az év folyamán .megrendezik a megye területén a szövetkezeti sportbaj­nokságot, Rakümazon a szövet­kezetek kuUúrfesztiválját. újjá­szervezik Kisvárdán az énekkart, Nyíregyházán fodrász versenyt, a textilszövetkezetek részére divat- bemutatót, a cipész-szövetkezetek részére kiállítással egybekötött cipészversanyt rendeznek. ix-kcrtian egy uj vegyesbolt meg­nyitására nyílik lehetőség. Ezeken a helyeken természetesen jelen­tős összeget kívánnak fordítani a berendezésekre is, és jó munka- szervezéssel Rondoskodnak a vál­tozatos és bő áruellátásról. jubilál a ..BetekinIk** Sóstón kedvelt hely a „Bete­kints” csárda. Viszont egyre töb­ben panaszkodtak az épület él- hagyatottsága. rongálódása miatt. Jogosan, hiszen a „Betekints” már száz éves épületben van, és fiatalításra szorul. Most, a .,ju- büálás” idején erre az épületre is gondoltak, és tervbe vették az általános felújítást. Tavasz vé­gére, nyár elejére minden bi­zonnyal barátságosabb környeze­tűvé varázsolják a csárdát. Figyelemre méltó elgondolás az ’s, how- é-'öVt-’k megvételén fáradozik a földművesszövetkezet, hogy ezáltal még jobban bővítse a tanvavilég űz'~th<1őzatát. 1SE0- ban az Örökösföld IV. szakaszon és a repülőtér melletti települé­sen akarnak épületvásárlással üz­letházakat nyitni. Egyébként ez az év kedvezőbb körülményeket teremtett a kálmánháziak számá­ra is mivel bolthálózatuk beol­vadt a nyíregyházi földművesszö­vetkezetbe és ezáltal tökéleteseb­bé vált az áruellátás Kis 8e?íÍ8éggel —- nagy gond ellen Nagyecsed születésnapja Szövetkezeti községavató a szatmári végeken 81 megyében tanulmányozzék « kísérleti iskolák tapasztala­tait, a politechnikai oktatás helyzetét A tervezett iskolareform elő­készítésére és kidolgozására ala­kult kormánybizottság tagjai a Művelődésügyi Minisztérium al­só- és középfokú oktatási főosztá­lyának munkatársaival Győr-Sop- ron, Vas, Borsod, Szabolcs-Szat- már és Szolnok megyében szer­dától több napon át tanulmá­nyozzák a különböző kísérleti középiskolák első félévi tapaszta­latait, valamint az általános is­kolai politechnikai képzés hely­zetét. gyedikén a délélőtti órákban ün­nepségre gyűlt egybe Nagyecsed népe. A nyíregyházi helyőrség zenekara eljátszotta a Himnuszt, majd a helyi Hazafias Népfront nevében Szállási László elvtárs mondott ünnepi beszédet. Köszö­netét mondott a népnevelőknek azért a fáradságos munkáért, melynek segítségével jelentős for­dulóponthoz jutott Nagyecsed. Felsőpázsiton az idén nyitottak meg egy italboltot a volt Garay- féle kastélyban. Máf ez is jelen­tős segítség volt a település szá­mára, de az igazi gond még min­dig megvan. A lakosságnak je­lenleg ugyanis öt kilométerre kell vásárolni menni. Ä földműves­szövetkezet meg akarja oldani ezt a problémát, csakhogy ehhez a tanács segítsége is szükséges. Amennyiben a helyiség biztosí- ( tását közös erővel meg tudja ol­dani a tanács és az fmsz., úgy még ez év első fe’ében vegyes­boltot is nyitnak Felsőpázsiton... Csak a legfontosabb dolgokról szólhattunk most. Persze jelentős az az összeg is, amit kisebb fel­újításokra, általános festésekre és egyéb munkákra fordítanak. Hiszen a nyíregyházi földműves­szövetkezet idei tervének végösz- szege eléri a másfélmillió forin­tot. Ebből pedig sok, szemmel látható eredményt lehet elérni. — gyal — vezett csikó. Sok jó gazda, aki a nép bizalmából tanácstag volt, saját körzetét szervezte a közös­be. így történt, hogy napok alatt egész körzetek léptek egyszerre az új útra. Szántó Lajos elvtárs, a közsé­gi tanács vb. elnöké'érdeklődé­semre a következőket jelentette ki: — Január közepén érkezett az előkészítő népnevelő brigád Nagy- ecsedre. Addig, mint a végrehaj- tóbizotíság elnöke, is sókat ví­vódtam, és bevallom, egy kicsit el is keseredtem. Szerettem vol­na, hogy községünk mielőbb az új útra lépjen, mert az a helyes, egyedül jó út, és ezért a helyi erőkkel is sokat harcoltunk. De erőfeszítéseink egy ideig ered­ménytelenek voltak. A párt azon­ban nem hagyott cserben ben­nünket. A legjobb elvtársakat küldték segítségül, s nekik is köszönhetjük, hogy a történelmi fordulópont. Nagyecsed életében is bekövetkezett. Most méginkább büszke vagyok községemre, bí­zom a dolgos és szorgalmas em­berekben, hogy Nagyecsed a to­vábbiakban is megállja á helyét. (Győri) NYUGATRÓL KELETRE! A múlt eztendőben 63 076-an szöktek át Nyugat-Németország- ból a Német Demokratikus Köz­társaságba, vagyis 17 százalék­kal többen, mint az előző év­ben. Az áttelepülők közül 15 769-en katonaköteles korban lévő fiatalok. 1953-hoz képest megháromszorozódott azoknak a nyugatnémet bányászoknak a száma is, akik az NDK-ban biz­tos megélhetést, találtak népségén resztvettek a megye vezetői is: Benkei András elvtárs, a megyei pártbizottság első titká­ra, Orosz Férőn c elvtárs, másod­titkár, a járási pártbizottság és a tanács, valamint a község veze­tői. A táblák kiszegezése után | a községbeliek és a vendégek ün-! népi ebéden vettek részt. [ vetkezete milliomos legyen, min- ; den feltétel megvan: a közös aka- I rat, a képesség és az anyagi fel- íj tétel. Országszerte híres a nagy- j ecsedi ló-törzsállomány. Ecsed eddig is világhírű lovakat adott a "népgazdaságnak. Most a me- j gye legjobb lótenyésztői 280 lo- ] vat adtak a közösbe, s ennék ! mintegy kétszerese a törzsköny­Bgips muikans'Oí Mtomk Az ünnepség után, a követke­ző napokon komoly munka vái az új szövetkezeti községre. A napokban falugyűlést tartanak Nagyécsed 70 tanácskörzetből áll és mindegyük tanácskörzet 4—E képviselőt küld a falugyűlésre Elhatározták, hogy tudásuk leg­javával dolgoznák á cél érdeké­ben, Ahhoz, hogy Nagyecsed sző­Büszke táblák a faltráen (Kiküldött munkatársunk tele­fonjelentése) Születésnapot tartottak az ecse- diek: a község újjászületését ün­nepelték azok a gazdák, akik a szövetkezeti utat választották. Korábban 105 család dolgozott a szövetkezetben, és most 2113 csa­lád lépett a közösbe II ezer 760 hold földdel. Tegnap, február ne-' Az ünnepi beszéd után a köz­ség népe felvonult, hogy kisze­gezze az utakra a büszke táblát: „Nagyecsed termelőszövetkezeti község”. Vörös és nemzeti színű zászlót vívó úttörők, idős, őszha­jú gazdák, zsúfolt szekerek vo­nultak a győrteleki útra. Az ün­s

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents