Kelet-Magyarország, 1960. február (20. évfolyam, 27-50. szám)
1960-02-28 / 50. szám
Nincs messze az a nap,' amikor az elnyomott népek véglegesen lerázzak a szégyenletes gyarmati igát — mondotta Hruscsov elvtárs az indonéz parlamentben Nj Se. Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, pénteken délután nagy beszédet mondott az indonéz parlamentben. Parlamenti képviselők, az indonéz kormány tagjai, a külföldi diplomáciai képviseletek vezetői, indonéz és külföldi újságírók gyűltek össze az ülésteremben. Az épület bejáratánál a parlament elnöke és elnökhelyettesei fogadták a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökét. Tapssal, felállással üdvözölték a terembe belépő Hruscsovot. Szartono, a parlament elnöke .megnyitotta a rendkívüli ülést, és köszöntötte a vendéget; — A parlamenti képviselők nevében örömömet fejezem ki afelett, hogy N, Sz. Hruscsov ellátogatott a parlamentbe — mondotta Szartono, majd ismertette Hruscsov rövid életrajzát. Megemlítette, hogy Hruscsovot a béke megőrzése és megszilárdítása érdekében végzett kiemelkedő szolgálataiért 1959 áprilisában nemzetközi Lenin-békedíjjal tüntették ki, majd a következőket mondotta: — Elnökünk, Szukarno, rendkívül hűen jellemezte vendégünket, amikor azt mondta, hogy az indonéz nép szemében Hruscsov a népek barátságának megtestesítője, a gyarmati rendszer és az imperializmus ellen vívott harc megtestesítője. — A jelenlevők tapssal fogadták Szartono szavait. Ezután N. Sz. Hruscsov lépett a mikrofon elé. Hruscsov elvtárs beszéde Hruscsov a nagy érdeklődéssel fogadoll beszédében a többi kötött kijelentette: — Nagyon örülünk, hogy a Szovjetuniónak szívélyes barát; kapcsolatai alakultak ki a legtöbb ázsiai és afrikai néppel, amely nehéz és szívós harcban vívta ki politikai függetlenségét. Meleg barátság fejlődött ki a Szovjetunió és Indonézia között is. Sok nyugati politikus csodálkozik és semmiképpen sem tudja megérteni, miért fejlődik és erősödik oly gyorsan a Szovjetunió és a többi szocialista állam barátsága az ázsiai és afrikai nem szocialista országokkal. Közismert tény ugyanis, hogy a ‘szocialista államok és eme országok között lényeges társadalmi, gazdasági és ideológiai különbségek vannak. Csak sajnálhatjuk azokat, akik nem értik meg a szocialista államok és az ázsiai-afrikai országok barátságát, amely azon alapszik, hogy az alapvető, életbe vágóan fontos problémákban népeink törekvései és érdekei közösek. MI önökkel együtt ahhoz a nagy hadsereghez tartozunk, amely a népek békéjét és a békés együttélést akarja Az ázsiai és afrikai országok népeinek béketörekvéseiről szólva a szovjet kormányfő külön ki-, emelte az indonéz nép hozzájárulását a Békéért és a népek barátságáért folyó harchoz. A békés együttélés gondolata tért hódít — A békeszerető államok erőfeszítéseinek eredményeként — mondotta a továbbiakban Hruscsov — fontos változások történtek a nemzetközi helyzetben. A béke és a békés együttélés gondolatát a népek egyre inkább magukévá teszik. Ez a gondolat tényleges erővé válik, amely rendkívül nagy hatást gyakorol a történelem menetére. Mindenki, aki nem vesztette el érzékét a realitások iránt, ma már csak a békés együttélés útját javasolhatja az államközi kapcsolatok fejlesztésére. Hogyan lehet most megtisztítani a nemzetközi légkört, amelyet a fegyverkezési verseny, a kölcsönös gyanakvás megmérgezett? A leghatékonyabb eszköz erre az általános és teljes leszerelés a legszélesebb körű ellenőrzés mellett. Hruscsov a továbbiakban az ENSZ elé terjesztett szovjet általános és teljes leszerelési programról, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának a fegyverkezést verseny megszüntetése és a leszerelés érdekében a világ parlamentjeihez intézett felhívásáról, a szovjet parlamentnek a szovjet fegyveres erők létszámának újabb lényeges csökkentését elrendelő határozatáról beszélt: —Amikor ezt a lépést tettük — jelentette ki Hruscsov —, ezzel a nyugati hatalmak elé tártuk: Eljött az idő, hogy a szavakról tettekre térjünk át. A népek megunták a leszerelésről szóló folytonos és meddő szóbeszédet. Konkrét gyakorlati lépéseket követelnek. A szovjet kormányfő ezután rámutatott, hogy a békeszerető államok és népek jelentős sikere a nagyhatalmak megegyezése a kormányfői értekezlet megtartására vonatkozólag. — Mi úgy véljük — mondotta Hruscsov —, hogy a csúcsértekezleten elsősorban olyan égetően fontos kérdést kell megvitatni, mint az általános és teljes leszerelés. Nagy fontosságot tulajdonítunk annak is, hogy a csúcsértekezleten vitassák meg a német béke- szerződés megkötésének kérdését, beleértve a nyugat-berlini helyzetet is. Ha meglesz .a jóakarat és a kölcsönös megegyezésre irányuló törekvés, akkor a csúcsértekezlet megvetheti az alapját sok vitás kérdés gyakorlati megoldásának, és a nemzetközi feszültség további enyhülését eredményezheti. Hruscsov megállapította, hogy a tartós béke megteremtésében fontos szerepet játszanak az államférfiak személyes érintkezései és beszélgetései. — Véleményünk szerint az államférfiak személyes találkozóinak a nemzetközi élet általánosan elfogadott gyakorlatává kell válniuk — mondotta, majd így folytatta: — A nemzetközi légkör általános javulása azonban nem jelenti azt, hogy már megszűnt minden nehézség. Ismeretes, hogy vannak .olyan nyugati körök, amelyek nem hajlandók beletörődni a nemzetközi feszültség terén beköszöntött enyhülésbe, visszafelé próbálják fordítani az események menetét és vissza akarják vinni a világot a hidegháború időszakába. Ebben a vonatkozásban különösen nagy veszélyt jelent a NATO, a SEATO és a CENTO katonai tömbök tevékenysége, hadgyakorlatok tartása mindenfelé, egyre újabb katonai támaszpontok, köztük rakéta- és atomtámaszpontok létesítése. Ebben az összefüggésben nem lehet hallgatni a japán kormányköröknek a békét veszélyeztető cselekedeteiről. A Kisi-kormány nemrég újabb japán-amerikai katonai szerződés írt alá. Ennek a szerződésnek semmi köze Japán tényleges szükségleteihez, ez a szerződés továbbra is fenntartja Japán külföldi csapatokkal való megszállását. E szerződés 'megkötésével kapcsolatban nincs mentség a Kisi-kormány számára. amelyeket az önök térségében a SEATO-tömb folytat. Nem lehetetlen, hogy az történik, amit az az ismert indonéz szállóige fejez ki: „Megmenekült a krokodil torkából és a tigris karmai közé került.” Vajon nem ez történt-e egyes ázsiai országokkal, amelyeket bevontak a nyugati hatalmak katonai-politikai csoportosulásaiba? Mi egyáltalában nem tartjuk befejezettnek a gyarmatosítók elleni harcot. Csak naiv emberek gondolhatják, hogy a gyarmatosítók önként lemondanak pozícióikról. A gyarmatosítók minden erejükkel uralmuk fenntartására törekednek. örülünk, hogy az indonéz nép kivívta függetlenségét. Ugyanakkor tudjuk, hogy Indonézia egész területe, egész népe meg , nem egyesült. Még neun oldódott meg Nyugat-Irian Indonéziához való visszatérésének kérdése. Együtt érzünk az indonéz néppel és mellette vagyunk igazságos harcában, amelynek célja Nyugat-Irian visszacsatolása Indonéziához. Az önök országával és nagyszerű népével való rövid ismeretségünk alapján is meggyőződéssel jelenthetjük ki — mondotta a továbbiakban Hruscsov —, hogy a fiatal független Indonéz Köztársaságnak rrtiDden lehetősége megvan, hogv virágzó állammá váljék. 90 milliós pépük munkaszerető, országukban kimeríthetetlen természeti kincsek vannak, éghajlata kedvező 22 országban 383 vállalat épül sifovjet segítséggel A kollektív gyarmatosító rendszer formái A béke kérdése korunk fő problémája — folytatta a szovjet kormányfő. — E kérdéssel szorosan összefügg a gyarmati rendszer megszüntetésének problémája. Minél gyorsabban vesztik el a gyarmatosító hatalmak a gyarmatokat és ezzel azt a lehetőséget, hogy kifosszanak és elnyomjanak más népeket, annál gyorsabban sikerül megteremteni a békét a föid- dön, annál tisztább lesz a levegő, amelyet bcszívunk. Bennünket erős barátság fűz az ázsiai és afrikai országokhoz. Egységes frontban széliünk síkra azért, hogy — mint Szukarno elnök olyan találóan mondotta — a gyarmati rendszert eltöröljük a föld színéről. Hivatalomnál fogva gyakran találkozom a gyarmatosító hatalmak politikusaival. Némelyikük olykor felteszi a kérdést, miért száll oly határozottan síkra a Szovjetunió a gyarmatosító rendszer megszüntetéséért, hiszen a gyarmatok sorsa nem érinti a Szovjetunió közvetlen érdekeit Röviden válaszolni szeretnék erre a kérdésre. A szovjet nép a marxista—leninista tanítást követi. A kommunizmus a legemberbarátibb. leg- emberszeretőbb ideológia. Határozottan ellenez mindennemű elnyomást, kizsákmányolást. A szovjet nép a történelem igazságtalan, szégyenletes lapjának tekinti a gyarmatosító rendszert, amely a föld lakosságának többségét nvomorra és jogtalanságra kárhoztatta. Ezért Lenin hagyatékát követve, mi mindig határozottan sikra- szálltunk és síkra is fogunk szállni azért, hogy minden nép szabaduljon fel a gyarmatosító iga alól. Minden szabadságszerető néppel együtt mi is örülünk az ázsiai, afrikai, latin-amerikai népek nagy felszabadító mozgalmában elért sikereknek, és meggyőződésünk, hogy nincs messze az a Pap, amikor a népek véglegesen lerázzák a szégyenletes gyarmati igát. Napjainkban a gyarmatosítók már rém járhatnak úgy el, mint régebben, amikor a világ népeinek sorsáról az európai fővárosokban döntöttek. Ezért új módszereket és eszközöket keresnek azoknak az országoknak a leigázására, amelyek nemrég váltak függetlenné és még nem tudtak szilárdan saját lábukra állni. Az ázsiai, afrikai és latin-amerikai népekre nézve különösen veszélyesek a kollektív gyarmatosító rendszer különböző formái Itt beszélnem kell a gyarmatosító rendszer olyan megnyilvánulásairól, mirt aminők a katonai-politikai tömbök. Önöknek, az indonéz nép képviselőinek nem kell sokat beszélnem erről. Provokációk és összeesküvések Indonézia, Kambodzsa, Laosz ellen: íme, a korántsem teljes felsorolása azoknak a szégyenletes üzelmeknek. Hruscsov kifejtette, milyen sikereket ért el a Szovjetunió a kommunista társadalom építésében. Megállapította, hogy a szovjet nép szívesen osztja meg ipari, mezőgazdasági és kulturális tapasztalatait és vívmányait minden néppel. — Mi segítséget nyújtunk a nemzetgazdaságukat építő fiatal, független államoknak — mondotta. — 1960-ban a Szovjetunió 383 ipari vállalat építéséhez nyújt segítséget 22 országban. Segítségünket rendszerint nem fogyasztási cikkek alakjában nyújtjuk, mint a nyugati országok. A Szovjetunió segítsége elsősorban arra irányul, hogy az illető országok valóban megteremthessék iparukat, amely nemcsak fogyasztási cikkeket ™ tud előállítani, hanem .elsősorban termelési eszközöket és ezzel meg tudja teremteni ; a szilárd anyagi alapot a szó- í ban forgó országok politikai | és gazdasági függetlenségének megerősítéséhez. I Ma már szemmel láthatók a I Szovjetunió és a keleti országok I gazdasági együttműködésének eredményei. A szovjet nép reméli, a népgazdaságának fejlesztését célzó grandiózus hétéves terv teljesítése, valamint a katonai kiadások csökkentése lehetővé teszi, hogy a Szovjetunió még több ipari felszerelést és más gépet bocsásson az ázsiai és afrikai országok rendelkezésére és ezzel előmozdítsa az említett országok nemzetgazdaságának fejlődését. Gazdasági és műszaki segítséget nyújtottunk és nyújtunk továbbra is a fejlődésükben elmaradott országoknak. Nem haszonlesésből tesszük ezt. Önök tudják, hogy a Szovjetunió igen kedvező feltételekkel nyújt kölcsönt. A segélynyújtást nem köti semmiféle olyan politikai követeléshez, amely bármilyen mértékben is sértené az illető ország szuverenitását és méltóságát. A kommunisták nemcsak azért harcolnak, hogy saját országuk népei éljenek egyre jobban, hanem azért is, hogy minden ország népei jói éljenek. Napról napra erősödik Indonézia és a Szovjetunió gazdasági és műszaki együttműködése — jelentette ki Hruscsov. — Reméljük, hogy ez előmozdítja az Indonéz Köztársaság fejlődését és virágzását, nemzeti iparának, mezőgazdaságának és kulturális életének erősödését. Ennek az együttműködésnek fő sajulossaga az, hogy a békés együttélés ismert elvein, alapszik. Ezeket az elveket a történelmi jelentőságti bandungi értekezlet fogadta el. Erősödnek és fejlődnek a szovjet és az indonéz nép kulturális kapcsolatai is. Hruscsov kifejezte meggyőződését, hogy indonéziai, látogassa kedvező hatással lesz a szovjet és az indonéz nép barátságának további erősödése szempontjából. — Egyetértek Szukarno elnöknek a szurabajai nagygyűlésen kifejtett azon elgondolásával — mondotta a továbbiakban Hruscsov, — hogy a május 16-án sorra kerülő kormányfői értekezleten nem lesz mindenki képviselve. Az az elgondolás, hogy egy ilyen értekezleten jobban képviselve kellenne lenniük az érdekelteknek, nemcsak igazságos, hanem a* egyedül helyes elgondolás. Hát akkor, ilyen körülményeit között miért veszünk mégis részi a csúcsértekezleten? Ha önök, kedves képviselők, figyelemmel kísérték a Szovjetunió külpolitikáját, akkor valószínűleg emlékeznek arra, hogy annak idején mi javasoltuk: bővítsék ki at csúcsértekezlet részvevőinek számát. Szükségesnek tartottuk, hogy a kormányfői értekezleten részt? vegyenek a két szemben álló csoportosulás képviselői, valamint semleges országok is, olyanok, mint India és mások. A tálaikon zón részt vevő partnereinknél azonban ez a javaslat nem talált megértésre és támogatásra. Nyilván nem értek meg a feltételek egy szélesebb képviseleti jelleggel bíró értekezlethez. Az a véleményünk — folytatta Hruscsov, — hogy nem szabad lemondani a kevésről, a több utáni hajszában nem szabad elveszteni a keveset sem, vagyis azt, amit már most el lehet érni a nemzetközi helyzet rendezésében, az országok közötti nagyobb megértés megteremtésében. Ezért hozzájárultunk a csúcstalálkozóhoz, és reméljük, hogy az hasznos lesz. Beszéde befejező részében » szovjet kormányfő hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió mindig hűséges és megbízható barátja lesz Indonéziának. Ezután Szartono, a parlament elnöke a képviselők nevében ismét melegen megköszönte Hruscsov felszólalását. Hruscsov a jelenlévők tapsától kísérve, elhagyta a parlament épületét, és szállására, a Negara-palotába hajtatott. Az utcákon Dzsakarta lakosainak tízezrei üdvözölték a Szovjetunió küldöttét. 2
