Kelet-Magyarország, 1960. február (20. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-27 / 49. szám

Áz olajtartályok szomszédságában

1 udnaíiá* homorúról

K erí eszek köz öt f

Komoréról hallva az utóbbi években legfeljebb az juthatott ■bárki. eszébe, hogy ott fejtik át a. Záhonynál hazánkba érkező kőolajat. Híre neve nem volt nagy. Az itt élő parasztság, a többihez hasonlóan, egyik övről a másikra küzdött a földdel, harcóit az időjárással. Egy részük félig-meddig fel is adta ezt a küzdelmet s elszegődött munkásnak a vasúthoz. Ezek

Asszonyok n „nyeregben“

mondták, hordani kell a trágyát a földre. S másnap száz szekér, lovas és tehénfogat vegyesen, hosszú sorokban kanyargóit ki az egyes udvarokból. Alig telt el három nap, kitakarították » községet; hétszáz köbméter istállótrágyát hordtak ki a határba. De ez a karaván szokatlan volt, különösen az idegeneknek. Ugyanis a szekerek legtöbbjén asszony ült.

A községben közel száz olyan család van, ahol a férj a vasúton dolgozik. Eddig az asszony gazdálkodott. Az asszonyok most sem akarnak elmaradni a férfiak mögött, ezért „nyergeite” meg hát a szekeret Lesk.u Pál- né, Lizák Jánosné, Király Sán- dornó és a többj „szalmaözvegy’'.

Trifonovöé. Pagon.viné és a többiek a nyíregyházi Úttörő Tsz-ben nádból „szövik"’ a melegágyak takaróit.

A kornoróiak büszkék rá. hogy egyetlen nap alatt döntötték. Az tény, hogy hosszú fontolgatás előzte meg az elhatározást, de amikor sor került rá. ugyanaznap írta a>á a belépési nyilatkozatot az első és az utolsó paraszt is a faluban.

Három napra rá á falugyűlés megválasztotta a vezetőséget s döntöttek a legsürgősebb tennivalók dolgában is. Már ekkor határoztak, hogy mi lesz a jószág sorsa, a vetőmagé és azt is megszavazták, hogy minden portáról egy-egy tyúkkal alapozzák meg a baromfitenyésztést.

És az emberek megváltoztak. A tegnapi görcsös ragaszkodást a régihez, felváltotta a közössel való törődés. — Jó az idő,

Együtt a vetőmag

Tudják a komoróiak, hogy akkor arathatnak, ha vetettek. Ezt « nagy igazságot be is tartották. Ulhatározták. hogy a bevitt föld minden • holdja után tizennégy kiló kukoricát, öt kiló egyéb ap- rómagot és három mázsa burgonyát visznek be a közösbe. A közösbe került burgonya vetőgumóval — harminckét és fél vagonnal — több, mint háromszáz hold földet vetnek be a tavalyi kétszáznegyven holddal szemben. Növelik a kukorica vetésterületét is s a behozott szemeskukoricából mintegy kétszáz mázsa jut a közös jószág részére.

Sok gondosságot igényelnek a fejlődő palánták. Ha szcp napsütéses az idő, kitakarják az üvegtetőket. Este. hűvös idő esetén saját készítésű nád takaróval védik a növényeket a szövetkezet asszonyai, leányai.

(Hammel József felvételei.)

Ítpííkezni is akarnak

Hatmillió forint megyénk kereskedelmi hálózatának bővítésére, fejlesztésére

Ez. idő szerint százhuszonnégy szarvasmarhájuk, húsz anyakocájuk és hetvenhat lovuk van. De nincs elég közös férőhelyük. A lovak együtt vannak, vittek is be részükre takarmányt, de a tehenek kint maradtak a házAi ország minden részén korszerűsítik a vasútvonalakat

1960'baii újabb 400 kilométer „za kai oiástne rites“ pályát építenek

A MÁV az idén is folytatja a vasútvonalak korszerűsítését. Átépítik a vasútvonalat Hegyeshalom és az országhatár között, továbbá Galgamácsa-Nógrádkö- vesd között.

Üj sineket helyeznek el Boba és Celldömölk között s ezzel befejeződik a Budapest—Székesfehérvár—Szombathely fővonal

korszerűsítése. Végig a vonalon- száz kilométeres sebességei is közlekedhetnek a vonatok. Folytatják a Budapest—miskolci fővonal

tájiban. -Átalakításokkal, áteső- Jó hírrel fogadták lapunk mun- portosítással a jószág egy részét “

el tudjak majd helyezni, de yz, ^vc^i,ez képest 1980-ban háromnem elég. Ezért határozták el,! szór nagyobb összeget fordítanak hogy ötven férőhelyes növendék- j a Szabolcs-Szatmár megye taná- istállót és egy , háromszázas juh- j esi felügyelet alá tartozó kereske- hodályt építenek. Az építőanyag j delmi hálózatának bővítésére.

_________________________]_______________í Míg az elmúlt esztendőben ez az

összeg alig tette ki a félmillió forintot, addig az állami beruházási hitel idei összege másfélmillió forint.

Ezen kívül természetesen számításba kell venni azt is, hogy a nyíregyházi Kiskér, a megyei Népbolt, a nyíregyházi vendéglátóipar, és a Sóstói Fürdő és Üdülő Vállalat összesen 4 millió forintot fordít felújításokra és vállalat-fejlesztésre.

átépítését. Felújítják a Záhony— vásárosnaményi pályát. A Budapest—pécsi fővonal korszerűsítését szintén folytatják.

Az egész országban 1960-ban újabb 400 kilométeres hosszú hézagnélküli, a közönség körében zfikatolásmeritesriek ismert, korszerű vasúti pályát építenek, s ezzel tovább javíthatják majd a gyors- és személyvonat-forgalmat, csökkenthetik az utazási időt.

“V~vTTtT7WWvvTV* T t ~ T t T t T V v \

MÁRCIUS 1-TOL 91 -TG

cukorka-hónap a Kisker

ÉDESSÉG ÉS FŰSZER-CSEMEGE

ssak üzleteiben !

Sok száz fajta ÍZES és VITAMINDŰS ropogtatni való közül válogathat bárki! (tiöOt

Ij boltok a felszabaduló helyiségekben

Nyíregyházán a nagykereskedelmi raktárak belvárosból való kitelepítésévelúj helyiségek szabadulnak fel. Mint megtudtuk, ezeken a helyeken hálózatbővítést végeznek el. így a cipőnagy- ker. Beloiannisz téri, valamint a rövid-kötöttáru nagyker. Zrínyi Ilona utcai helyiségében nyílik új üzlet az idén. Ezen kívül az Arany János utcai, valamint a Kossuth utcai lakóházépítkezés

során kiképzett boltokat is hamarosan megnyitják. Az Arany János utcai önkiszolgáló élelmiszerboltot március 15-én, míg a Kossuth utcai önkiszolgáló vegyr- anyagboltot március végén adják át. Jelenleg a berendezések elhelyezésén munkálkodnak. A fentebb említett Beloiannisz téri és a Zrínyi Ilona utcai helyiségekben két iparcikkboltot nyitnak.

( jdonságok vidéken

JpIciiIőü összejf

raktárakén

Évek óta akadályozza kereske- 1 Jelmi hálózatunk fejlődését a 1 nagymérvű raktárhiány. Nyírcgy- j házán például a belváros ^ szűk I helyein, tarthatatlan körülmények | között oldják meg jelenleg a rak- I tározást. Ebben at esztendőben | több mint 7C0 ezer forintot for- ! dítanak a meglévő boltok raktár- hálózatának kiegészítésére. Már í végleges, hogy a cipő és a rövid- kötöttáru nagykereskedelmi válla- I lat új raktárépületbe költözik (a í Guszev lakótelepen kiképzett épületbe). A Papírnagykereskedelmi Vállalat most kezdi meg az \ egymillió forintos raktárépülete- nek kiképzését. Remény van ar- ! ra is, hogy a vegyi' r agy kér, —

! az előbbiekhez hasonlóan, még- I kezdi új raktár épületének tervezését. Mar tervezés alatt van I a vas-nagyker. többmillió forin- ' loe raktára is:

Különös figyelmet érdemel, hegy a Népbolt Vállalat 1960-ban öt élelmiszerboltot létesít, illetve korszerűsít Mátészalkán, Nyírbá- j torban és Kisvárdán. Emellett a j megye — Kisvárdán lévő —- legnagyobb forgalmú hangszerboltját bemutatóteremmel egészítik ki s ott az önkiválasztó eladási formát honosítják meg. Az újonfcs IVv í re«* világán ... ?

r • •

nan átalakított hangszerboltot egy hónapon belül megnyitják.

Mátészalkán kísérletképpen önkiválasztó játékboltot létesítenek. Ugyancsak figyelmet érdemel az is, hogy a kereskedelem gépesítése folyamán a vidéki bolthálózatra is nagyobb gondot fordítanak, elektromos hűtőszekrényeket kapnak a vidéki boltok.

A már említett újdonságokon í kívül bizonyára örömmel veszi j majd a megyeszékhely lakossága, hogy önkiszolgáló éttermet, és ; két újabb kisvendéglőt nyitnak j Nyíregyházán. Sóstón új cukrász- | dát létesítenek és — -számítva a {nyári nagy érdeklődésre, — két olcsó készítményekét áruló kis- j vendéglőt is megnyitnak. Tervbe űettclc egy úi. korszerű tejivóreggeliző építését is, amelyre mintegy 120 ezer forintot irányoztak elő. Ugyancsak itt illik megemlíteni. hogy. Nyíregyházán nyolc élelmiszerboltban' vezetik be az új eladási módszereket s hogy a kiskereskedelmi vállalat boltjainak fénycsövesítésére. neonosílá- sára 120 ezer forintot fordítanak az idén.

— angyal —

Dióbelet9 mó kot

megemelt átvételi áron, Debrecenbe szállítva vásárolunk. DEBRECENI ÉLELMISZERKISKERESKEDELMI VALLAT Debrecen. Vöröshadsereg u. 54. szám. (630)

r y y v y ▼ w r r r y v v y YY Y'YYY'r'Yyyyvyyyv "*

1 jó részét az. udvarokban lévő. j j most már kihasználatlanul úllój pajtákból, csűrökből teremtik élű ! az új létesítményekhez Hogy í minél kevesebbe kerüljön!

Termelési tervük készítéséhez még most kezdenek nozza. De már látszik — egy-két eset kivételével — hogy nagy igyeke- 1 zettel kovácsolgatják a holnap I alapját. Nos éppen itt leheti megtalálni azt a bizonyos kivé- j telt. Év végére biztosan minden j jól alakul majd, de mi történik j évközben? Miből pénzelnek? Mi- j bői osztanak előleget?

Igaz, hogy csirkéből, libából. [ kacsából, pulykából szándékoz- í nak vagy háromezret nevélni, i de a nagy szárnyasok is csak j ősszel hoznak pénzt a házhoz. Megfeledkeztek a sertésről, a; nyári hizlalásról. Azt mondják; ugyan, hogy tavaly sertésvész i pusztította az állományt, nincs] miből összegyűjteni. Lehet, hogy i úgy van, lehet, hogy nem. De,| ha úgy is lenne, olyan kedvező j I lehetőségek vannak a hízónak-;

[ való vásárlására, hogy az ilyes-:

I mit nem szabad elszalasztani, j i Meg ott van a zöldségtermelés ; lehetősége is. Szállítási lehető- í ségük jó. És zöldségből tavasztól kezdve lehet pénzelni.

A komorói dolgozó parasztok j tettrekészek. Bármire képesek — j eddig már adták példáját —, ami ] elősegíti haladásukat. Meg kell tehát teremteni a feltételét an- i nak, hogy a tagok bizalma, hite. [ napról napra, hónapról hónapraj szilárdabb legyen.

S. .4.1

asszonyai pedig /érÉas szorg«-1 lommá) dolgoztak tovább a föl-1 deken.

Ezen a télen itt is új lapot j nyitottak a falu lakosságának ] történetében. Komoró is terme- j lős7övetkezeti község lett. S ma, | alig egy hónap távlatában a j tegnapi kisparcellás földművé- j lók kóstolgatják az újat es elő- j re néznek saját sorsuk útján...

:s