Kelet-Magyarország, 1960. február (20. évfolyam, 27-50. szám)
1960-02-24 / 46. szám
Mielőtt a négy riporter útrakelt, egyikőjük megkérdezte: «,Gondoljátok, hogy találunk érdekességet?” S mert a kérdésre senki nem tudott válaszolni, nyakukba szedték a nyíregyházi utcákat. S hogy találtak-e, döntse el az olvasó... ★ /Vagy-kanállal . . . A bejáratnál valaki: „Hányat is alszunk még szombatig...?’’ Belül az irodában: „Halló, Tisza ,étterem? Végleges, hogy kell a terem, mondom a menüt....’" Kérdőn nézek Salamon elvtársra. Ö is csak ennyit mond: „Ja. kérem, hagyományos dologról van szó...!’’ Gyorsan megtudom, hogy a nyíregyházi ruhagyár — mert hiszen arról van szó tulajdonképpen — nem mindennapi eseményre készül. Mondják, hogy bizisten csuda jó ezeknek a Ma- rinkáélinak, mármint Marinka szalagjának, szombaton este I „nagykanállal egybekötött’’ ünnepségük lesz. Irigyelni éppen irigyelni való dolog, de csodálkozni aligha lehet rajta, hiszen a huszonegynéhány ember a legutóbbi negyedévben ugyancsak kimutatta az „oroszlánkörmeit". A hat szalag közül ez a brigád érte el a legmagasabb teljesítményt, egészen pontosan 117 százalékot, ráadásul az elsőosztályú áru előírt mennyisége helyett másfélszer többet készítettek el. Pedig meleg vetélkedés napjai voltak azok. Egy brigád kivételével mind a száz százalékon felül teljesített, s a Megyeri, a Per- jési szalag is könnyen élre kerülhetett volna. Szóbajön az „angyalföldi pálma” megszerzése is. A nyíregyházi telep központja Pesten, a XIII. kerületben van, és a kerületi pártbizottság vándorzászlaja náluk díszük december óta. A A részeredmény: 1:1 w Kern újkeletű a verseny a Nyír- I ja minden munkareszorton dol- egyházi Mezőgazdasági Gépjaví-1 gozni fog a gabonafúvók gyártótéban Bede Zsiga brigádja és j sanál. Ezzel biztosították rnagu- Palsák Sándor brigádja között. Már a kongresszusi munkaversenyben is vetélkedtek, hogy melyik brigád ér el szebb eredményt. Ezt nemcsak százalékokban mutatják ki, úgy is, hogy melyik brigádban foglalkoznak jobban a munkamódszer-átadással, s melyik brigádban több a kereset. Amikor április 4 tiszteletére felajánlásokat tettek a vállalat dolgozói, Bedéék a terven felül tíz darab gabonafúvógép gyártását vállalták, amiknek 230 ezer forint a termelési értékük. A Palsák-brigád előbb 8 burgonyaszedőgép gyártását vállalta terven felül, de amikor megtudták Bedéék vállalását, felkerekítették ők is tízre. Januárban Bedéék elhatározták, hogy a brigád minden tagnyíregyházi részleg — mint egyetlen vidéki telephely — ezúttal is a legjobbak között volt. Szép jutalmat osztottak ki a dolgozók között... Hanem néhány napja szenzáció is van az üzemben. A legutóbbi „sereghajtó" Bánszky-szalag januárban „rávert” még Marinká- ékra is. Mert januárban újra elkapta a láz a gyárbelieket, különösképp, hogy híre jött a fel- szabadulási évfordulónak. Mondom, hogy jó dolog egy vacsora, a feleségek, családtagok jelenlétében, de kérnek, ne értsem félre őket. Mert a ruhagyáriakat más fűti. Rendszeresen jelentkezik a „házi stúdió", dicsérik a dolgosokat, ráadásul az egyéni megtakarításokért „külön dohány” üti a munkásemberek markát. Van kedv, hiszen munkában nincs hiány, most meg egy sor modern géppel könnyítették a ruhakészítést. Csak egy dologra nem tudnak válaszolni: negyedév végén melyik szalag kezében lesz a nagykanál...? Majd eldől. Angyal Sándor. kát, hogy ha valamelyik dolgozó betegség, vagy más ok miatt kimaradt a munkából, a szalag- rendszerű gyártásban nem okozott különösebb fennakadást, mert a helyére volt kit tenni. Palsáéknak Hudák Miklós, az új segéd tanítása okozott egy kis gondot. Csatlós Sándor vállalkozott rá, hogy segíteni fog neki a munkában. S a hónap végén sok akadályt legyőzve nagyon kíváncsian várták a verseny értékelését. Döntetlen eredményt, egyformán 140 százalékot ért el a két brigád. ^ Tegnap a Palsák-brigád büszkén jelentette: a századik burgo-; nyaszedőgépet is átvette a minőségi ellenőr. Elsejéig még négy darabot .gyártanak, s ezt már terven felül. Hátráltatta Bedéék A plafon fölölt A két asszony 1949. óta ismeri egymást, s az eltelt tizenegy év alatt már többször álltak „párosviadalban'’ egymással. Mint most is. A Dohányfermentáló többi asszonyával, lányaival együtt dolgoznak, s annakidején, mikor a kollektíva elhatározta, hogy felszabadulásunk 15, évfordulója tiszteletére munkaver- senyt indítanak — a párosversenyben ők egymást „sorsolták” ki. Segítsük a fiutal termelőszövetkezeteket! Hogyan osztják ki a területet a milotai Új Élet Tsz-ben? Községünk is a télen vált szövetkezeti községgé. A területnek közel fele még kisparcellában fekszik. A tagság sincs még úgy összeszokva, hogy ne az egyéni területkiosztás lenne a legcélszerűbb. Ezeket az okokat figyelembe véve úgy döntöttünk, hogy minden növényt felosztunk a három brigád között. A brigádok pedig a szálastakarmányok, valamint a kalászosok és a ’izs kivételével egyéni ápolásra adják ki a növényeket. Ezzel a -’salád- tagok bevonását is elősegítjük. Minden taggal egy kétoldalú megállapodást kötünk. A megállapodás kötésénél lehetőleg a tag kérelme szerinti területet adjuk az egyes növényekből. Aki fiatalabb, vagy nagyobb családú. az három-négyszer akkora területet is elvállal, mint egy idősebb tag. Ezen az egyéni tervlapon feltüntetjük, hogy miből hány száz ölet vállal a tag egészéves munkára, abból mi a terve és a terven felül megtermelt mennyi2 ség fele őt illeti meg. A szövetkezet si vállalja, hogy az őszi betakarításnál a mérlegelést biztosítja. A tagok ezen a megállapodáson azt is bejelentik, hogy menynyi munkát akarnak elvégeztetni a szövetkezet epítő'crigádjával és mennyi építőanyagot igényelnek. Szövetkezetünkben az építőbrigád 22 tagú, akik a tényleges építkezést \égzik; A helyi cigányokból alakítottunk egy vályogvető brigádot, akik munkaegységre dolgoznak, így a magánépítkezésekhez is közösen állítják elő a vályogot. összeírjuk azt .is, hogy a háztáji állatok részére mennyi takarmányt igényelnek a tagok, hogy a tervezésnél erre is számítani tudjunk. A tagok vállalják, hogy az alomszalma ellenében minden trágyát a közösnea adnak át. Elmondta: Török Gusztáv, a milotai Üj Élet Tsz elnöke munkáját az alkatrész-hiány Ezért elöregyártást végeztek. Má az egész negyedévre szóló gabo naíúvögép-szerkezeteket elkészí tették. Csak az összeszerelés vai hátra. Amikor hírét vették ; versenytárs sikerének, ők is ki számították, hogy hol tartanai a munkával. Elmúlt aztán a szó rongásuk, amit az okozott, hogj jelenleg a kész darabok számi szerint le vannak maradva i versenyben. Örömöt okozott « brigádvezető bejelentése, hogy hs a hiányzó alkatrészeket megkapják, márcus tizenötre teljesítem tudják az egész negyedévi terve és a terven felül nem tíz, hanem tizenöt-húsz gépet gyártanak. Kiszámították, hogy ha £ terven felül meglesz a tizenöl darab gép, ez egyenként több mint 400 forinttal több fizetést jelent a brigád minden tagjának. Orosz András. Ismerkedjünk meg velük: Iszlai Gáborné 1927. óta dolgozik a fermentálóban. — Mellette meg is jegyzik, hogy itt nőtt lel. — 1952-beij sztahanovista szintet ért el. A keze ügyében lévő dohánycsomót megrá- zogatja. s rakja a szállítószalag- szerü gépre — de olyan gyorsan, olyan gyakorlott mozdulattal. hogy szinte alig lehet figyelemmel kísérni. Ezt a munkát délután félötig csinálja, s itána a „második múszak”-ban igyáz, hogy kislánya tartsa a négyes átlagot. Vele szemben ül Szokol Pálné a versenytárs. Kettejük versengéséről annvit mond, hogy jó ez így, mert az lesz végülis a győztes, akinek gyorsabban jár a keze. Szokol néni hét gyermek anyja — már két lányt férjhez is adott — tehát mar nem tartozik az ifjak közé, de a munkája ellen nincs kifogás. Kicsit kérkedve jegyzi meg- ki ne maradjon az újságból, hogy nagyon megnézik a munkájukat. azaz, hogy százszázalékos minőséggel dolgoznak. Miután megismertük Iszlai | Gábornét és Szokol Pálnét, beszéljünk a címről is. Az adott munkakörülmények között 110 százalék a legmagasabb teljesítési szint — ez a plafon. S a két asszony egyszerűen azért van állandóan a „plafon fölött”, mert teljesítési szint ide. teljesítési szint oda. ek a 120 százalékon nem adják alább. S mindezt hogyan érik el? Jobb műszaki körülmények között, újításokkal, s nem utolsó sorban azzal, hogy mindenikük úgy dolgozik, hogy munkájuk ellen ne legyen kiíogás és fizetéskor vastagabb legyen a boríték. Bézi László Fehér tankszállítók gördülnek be a Moszkva utcai kapun. Gumicsizmás emberek sietnek át az udvaron, mások hosszú csöveket cipelnek, maltert habarnak, óriási1 kannákat görgetnek. Üzemel a tejipar. Ilyen sürgést rég láttak j gyár falai: termel az üzem — es ugyanakkor új ruhát kap Ügyes kezek öltögetik a szakadásokat, simítják a ráncokat Mindenha vá ragyogó fehér csempe kerül, az öreg gépek kozmetikusai ör- döngösen fiatalítják a masinákat, a csövek útvesztője szigetelőbundát kap. Talán ünnepre készül a gyár? Nem. A hétköznapokra készül, a munkás nyári napokra. Eddig is' a kapacitásnál többel. 170 001) liter tejei dolgozott fel naponta a megyei teiipar. de i nyári időszakban napi 240—250 ezei liter lesz a „tejadag”. Versenyfutás — as idővel Mátészalkáról, Kisváráéról jöttek Nyíregyházára a tejipar géplakatosai, kőműveset. szerelői, hogy a helybeliekkel együtt időre elkészíthessék a nyíregyházi üzem tavaszi, nyári öltözetét. Sürget az idő, ha a munkát befejezték, felkerekedik mindegyik brigád és siet a kisvárdai és szálkái üzemekbe, s a nyíregyháziak visszaadhatják a kölcsönt. Ha időben elkészülnek, meggyőzhetik majd a napi 250 ezret is. Az időnek nyurga lába van. A gépjavító brigád, Biösztli Gáspár nyíregyházi, Kruppa Ferenc kisvárdai és Fabik József mátészalkai fögépésszel az élen ugyancsak szalad utána, hogy utolérje. Meri március 10-rc már Kisvárdán akarják kopogtatni a gépek bordáit. A eszmpézek sem akarnak lemaradni a nagy versenyfutásban. Borbély Miklós brigádja varázsolja elő a csempéket, foltozgatja a keramitkövezetet. Március elején már ők is Kisvárdán szeretnének találkozni a gépesekkel. A szigetelők dolga a legnehezebb: nemcsak a csővezetékek erdejét, a melegvízvezetékeket és az óriás boylereket kell szigetel- niök. Jánfalvi Endre, Értei István üzemi karbantartók és a mátészalkai Lévai Mihály ki is cserélik a régi vezetékeket az új technológiának megfelelően. Ha márciusra nem is, április elejére követik társaikat. A start február 16-án volt. Rövidesen következik a finis, s reméljük, nem az idő, hanem a tejipar dolgozói fogják a célszalagot elszakítani. S azután indulhat a második menet: a 250 ezer liter... Győri Illés György KiroRiim nh jiiimih: MI ÚJSÁG NÉGY NYÍREGYHÁZI ÜZEMBEN? Pedagógus, a ssülőknek II félévi bizonyítványosztás után s Pedig... nézzük csak meg : közelebröl ezt az ügyet! Pé- tér édes. okos gyermek. Jól- számol és szépen olvas, éne- kelni is tud. és ügyesen tor- : nászik, de az írás sehogyan se- sikerül neki. Gyakorlatlan kis- kezének még hosszú időre- van szüksége, míg a betűk : szépen kerekednek írótolla ■ nyomán. írásbeli munkáira eleinte kettest, meg hármast kapott. Mivel szorgalmas volt, sokat gyakorolta az írást, így a gyengébb jegyet . négyesre javította. Ez az egyetlen négyes a félévi bizonyítványában. Ezért a jegyért küszködött a legtöbbet, s otthon a szüleitől ezért' kapott szidást, hiszen ez „rontja” el az ötös bizonyítványt. A szidással kedvét szegik a gyereknek, aki méltán gondolhatja magában, hogy nem is érdemes annvira igyekeznie hiszen a szorgalma, nem értékelték semmire. Mindig meg kell tehát néznünk, ha a gyerekünk bizonyítványát helyesen akarjuk értékelni, hogy az érdemjegyek mögött a gyereknek milyen erőfeszítése húzódik meg. S ha ezt nézzük, előfordulhat, hogy az elégséges tanulót is meg kell dicsérnünk, mert képességeihez mérten a szorgalmával érte el azt az eredményt is Ez valódi siker, és Péter esetében is csak a szülök által vélt sikertelenségre] lehet szó. Korholás, szidás csak a lusta, hanyag tanulónak jár. Magatartásába nem is szabad belenyugodnunk, mert a kötelességmulasztó gyermekből kötelességmmasztó telnőtt lesz, az pedig sem reá. sem társadalmunkra nem kívánatos. Halmai Tivadamé Alig néhány hete zárult i< az iskolai élet egyik szakasza az első félév. A kisebb-na gyobb gyerekek, diákok érte síiőkönyvükkel. bizonyítvá nyukkal álltak oda szülei! elé, hogy íme, hivatalos írással bizonyítsák, hogyan is álltak helyt az iskolai munkában. a tanulásban. Nemcsak a gyerekek szíve vert egy kicsit hangosabban, vagy az örömtől, vagy a félelemtől, aszerint, hogy milyen osztályzatokkal térlek haza, hanem a szülőké is, mert mégis csak nagy dolog arról . tudomást szerezni, mennyit ér a gyermekünk. Különösen az első osztályosoknál izgalmas kérdés ez. A kicsi gyerek, míg otthon van. a család szemefénye. Minden szava erdekes, minden mozdulata ügyes a szülők szemében, akik nagy reményekkel íratják be az iskolába. Ott aztán kiderül, hegy a Kitűnő és a jeles tanulók között akadnak közepesek, elégségesek, sőt olyanok ts, akik nem tudnak lépést tartani a többiekkel, és bizony, elégtelen osztályzatot kapnak. A szülők többsége elégedetlen gyermeke bizonyítványával, mert a jeles bizonyítványban tosszantja az az egy-két négyes, a jóitridübeli a közepes jegy, a közepes rendűben pedig az elégségesekért elégedetlenkedik; az elégtelenekről már nem iu kell szólanoni. Az elfogult szütők a valódi és a vélt sikertelenségekért a gyermejc nevelőjét hibáztatják, a kevésbé elfogultak pedig a gyereket szidják, koi- holják, talán még meg is verik. így a legtöbb gyerek szamára a bizonyítványosztás nem az öröm. hanem a szomorúság forrásává válik-
