Kelet-Magyarország, 1960. február (20. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-24 / 46. szám

Mielőtt a négy riporter útrakelt, egyikőjük megkérdezte: «,Gondoljátok, hogy találunk érdekességet?” S mert a kérdésre senki nem tudott válaszolni, nyakukba szedték a nyíregyházi ut­cákat. S hogy találtak-e, döntse el az olvasó... ★ /Vagy-kanállal . . . A bejáratnál valaki: „Hányat is alszunk még szombatig...?’’ Be­lül az irodában: „Halló, Tisza ,étterem? Végleges, hogy kell a terem, mondom a menüt....’" Kérdőn nézek Salamon elvtárs­ra. Ö is csak ennyit mond: „Ja. kérem, hagyományos dologról van szó...!’’ Gyorsan megtudom, hogy a nyíregyházi ruhagyár — mert hiszen arról van szó tulajdon­képpen — nem mindennapi ese­ményre készül. Mondják, hogy bizisten csuda jó ezeknek a Ma- rinkáélinak, mármint Marinka szalagjának, szombaton este I „nagykanállal egybekötött’’ ün­nepségük lesz. Irigyelni éppen irigyelni való dolog, de csodál­kozni aligha lehet rajta, hiszen a huszonegynéhány ember a leg­utóbbi negyedévben ugyancsak kimutatta az „oroszlánkörmeit". A hat szalag közül ez a brigád érte el a legmagasabb teljesít­ményt, egészen pontosan 117 szá­zalékot, ráadásul az elsőosztályú áru előírt mennyisége helyett másfélszer többet készítettek el. Pedig meleg vetélkedés napjai voltak azok. Egy brigád kivéte­lével mind a száz százalékon fe­lül teljesített, s a Megyeri, a Per- jési szalag is könnyen élre kerül­hetett volna. Szóbajön az „angyalföldi pál­ma” megszerzése is. A nyíregy­házi telep központja Pesten, a XIII. kerületben van, és a kerü­leti pártbizottság vándorzászlaja náluk díszük december óta. A A részeredmény: 1:1 w Kern újkeletű a verseny a Nyír- I ja minden munkareszorton dol- egyházi Mezőgazdasági Gépjaví-1 gozni fog a gabonafúvók gyártó­téban Bede Zsiga brigádja és j sanál. Ezzel biztosították rnagu- Palsák Sándor brigádja között. Már a kongresszusi munkaver­senyben is vetélkedtek, hogy me­lyik brigád ér el szebb ered­ményt. Ezt nemcsak százalékok­ban mutatják ki, úgy is, hogy melyik brigádban foglalkoznak jobban a munkamódszer-átadás­sal, s melyik brigádban több a kereset. Amikor április 4 tiszteletére felajánlásokat tettek a vállalat dolgozói, Bedéék a terven felül tíz darab gabonafúvógép gyártá­sát vállalták, amiknek 230 ezer forint a termelési értékük. A Palsák-brigád előbb 8 burgonya­szedőgép gyártását vállalta ter­ven felül, de amikor megtudták Bedéék vállalását, felkerekítették ők is tízre. Januárban Bedéék elhatároz­ták, hogy a brigád minden tag­nyíregyházi részleg — mint egyetlen vidéki telephely — ez­úttal is a legjobbak között volt. Szép jutalmat osztottak ki a dol­gozók között... Hanem néhány napja szenzáció is van az üzemben. A legutóbbi „sereghajtó" Bánszky-szalag ja­nuárban „rávert” még Marinká- ékra is. Mert januárban újra elkapta a láz a gyárbelieket, kü­lönösképp, hogy híre jött a fel- szabadulási évfordulónak. Mon­dom, hogy jó dolog egy vacso­ra, a feleségek, családtagok je­lenlétében, de kérnek, ne ért­sem félre őket. Mert a ruhagyá­riakat más fűti. Rendszeresen je­lentkezik a „házi stúdió", dicsé­rik a dolgosokat, ráadásul az egyéni megtakarításokért „külön dohány” üti a munkásemberek markát. Van kedv, hiszen mun­kában nincs hiány, most meg egy sor modern géppel könnyítették a ruhakészítést. Csak egy dolog­ra nem tudnak válaszolni: ne­gyedév végén melyik szalag ke­zében lesz a nagykanál...? Majd eldől. Angyal Sándor. kát, hogy ha valamelyik dolgozó betegség, vagy más ok miatt ki­maradt a munkából, a szalag- rendszerű gyártásban nem oko­zott különösebb fennakadást, mert a helyére volt kit tenni. Palsáéknak Hudák Miklós, az új segéd tanítása okozott egy kis gondot. Csatlós Sándor vállalko­zott rá, hogy segíteni fog neki a munkában. S a hónap végén sok akadályt legyőzve nagyon kí­váncsian várták a verseny érté­kelését. Döntetlen eredményt, egyformán 140 százalékot ért el a két brigád. ^ Tegnap a Palsák-brigád büsz­kén jelentette: a századik burgo-; nyaszedőgépet is átvette a minő­ségi ellenőr. Elsejéig még négy darabot .gyártanak, s ezt már terven felül. Hátráltatta Bedéék A plafon fölölt A két asszony 1949. óta ismeri egymást, s az eltelt tizenegy év alatt már többször álltak „pá­rosviadalban'’ egymással. Mint most is. A Dohányfermentáló többi asszonyával, lányaival együtt dolgoznak, s annakidején, mikor a kollektíva elhatározta, hogy felszabadulásunk 15, évfor­dulója tiszteletére munkaver- senyt indítanak — a párosver­senyben ők egymást „sorsol­ták” ki. Segítsük a fiutal termelőszövetkezeteket! Hogyan osztják ki a területet a milotai Új Élet Tsz-ben? Községünk is a télen vált szö­vetkezeti községgé. A területnek közel fele még kisparcellában fekszik. A tagság sincs még úgy összeszokva, hogy ne az egyéni területkiosztás lenne a legcélsze­rűbb. Ezeket az okokat figyelem­be véve úgy döntöttünk, hogy minden növényt felosztunk a há­rom brigád között. A brigádok pedig a szálastakarmányok, va­lamint a kalászosok és a ’izs ki­vételével egyéni ápolásra adják ki a növényeket. Ezzel a -’salád- tagok bevonását is elősegítjük. Minden taggal egy kétoldalú megállapodást kötünk. A meg­állapodás kötésénél lehetőleg a tag kérelme szerinti területet adjuk az egyes növényekből. Aki fiatalabb, vagy nagyobb családú. az három-négyszer akkora terü­letet is elvállal, mint egy idősebb tag. Ezen az egyéni tervlapon feltüntetjük, hogy miből hány száz ölet vállal a tag egészéves munkára, abból mi a terve és a terven felül megtermelt mennyi­2 ség fele őt illeti meg. A szövet­kezet si vállalja, hogy az őszi betakarításnál a mérlegelést biz­tosítja. A tagok ezen a megállapodá­son azt is bejelentik, hogy meny­nyi munkát akarnak elvégeztet­ni a szövetkezet epítő'crigádjával és mennyi építőanyagot igényel­nek. Szövetkezetünkben az építő­brigád 22 tagú, akik a tényleges építkezést \égzik; A helyi cigá­nyokból alakítottunk egy vályog­vető brigádot, akik munkaegy­ségre dolgoznak, így a magán­építkezésekhez is közösen állít­ják elő a vályogot. összeírjuk azt .is, hogy a ház­táji állatok részére mennyi ta­karmányt igényelnek a tagok, hogy a tervezésnél erre is szá­mítani tudjunk. A tagok vállal­ják, hogy az alomszalma ellené­ben minden trágyát a közösnea adnak át. Elmondta: Török Gusztáv, a milotai Üj Élet Tsz elnöke munkáját az alkatrész-hiány Ezért elöregyártást végeztek. Má az egész negyedévre szóló gabo naíúvögép-szerkezeteket elkészí tették. Csak az összeszerelés vai hátra. Amikor hírét vették ; versenytárs sikerének, ők is ki számították, hogy hol tartanai a munkával. Elmúlt aztán a szó rongásuk, amit az okozott, hogj jelenleg a kész darabok számi szerint le vannak maradva i versenyben. Örömöt okozott « brigádvezető bejelentése, hogy hs a hiányzó alkatrészeket megkap­ják, márcus tizenötre teljesítem tudják az egész negyedévi terve és a terven felül nem tíz, ha­nem tizenöt-húsz gépet gyárta­nak. Kiszámították, hogy ha £ terven felül meglesz a tizenöl darab gép, ez egyenként több mint 400 forinttal több fizetést jelent a brigád minden tagjának. Orosz András. Ismerkedjünk meg velük: Iszlai Gáborné 1927. óta dol­gozik a fermentálóban. — Mel­lette meg is jegyzik, hogy itt nőtt lel. — 1952-beij sztahano­vista szintet ért el. A keze ügyé­ben lévő dohánycsomót megrá- zogatja. s rakja a szállítószalag- szerü gépre — de olyan gyor­san, olyan gyakorlott mozdulat­tal. hogy szinte alig lehet fi­gyelemmel kísérni. Ezt a mun­kát délután félötig csinálja, s itána a „második múszak”-ban igyáz, hogy kislánya tartsa a négyes átlagot. Vele szemben ül Szokol Pálné a versenytárs. Kettejük versen­géséről annvit mond, hogy jó ez így, mert az lesz végülis a győztes, akinek gyorsabban jár a keze. Szokol néni hét gyermek anyja — már két lányt férj­hez is adott — tehát mar nem tartozik az ifjak közé, de a mun­kája ellen nincs kifogás. Kicsit kérkedve jegyzi meg- ki ne ma­radjon az újságból, hogy nagyon megnézik a munkájukat. azaz, hogy százszázalékos minőséggel dolgoznak. Miután megismertük Iszlai | Gábornét és Szokol Pálnét, be­széljünk a címről is. Az adott munkakörülmények között 110 százalék a legmagasabb teljesíté­si szint — ez a plafon. S a két asszony egyszerűen azért van ál­landóan a „plafon fölött”, mert teljesítési szint ide. teljesítési szint oda. ek a 120 százalékon nem adják alább. S mindezt hogyan érik el? Jobb műszaki körülmények között, újításokkal, s nem utolsó sorban azzal, hogy mindenikük úgy dolgozik, hogy munkájuk ellen ne legyen kiíogás és fize­téskor vastagabb legyen a bo­ríték. Bézi László Fehér tankszállítók gördülnek be a Moszkva utcai kapun. Gu­micsizmás emberek sietnek át az udvaron, mások hosszú csöveket cipelnek, maltert habarnak, óriási1 kannákat görgetnek. Üze­mel a tejipar. Ilyen sürgést rég láttak j gyár falai: termel az üzem — es ugyanakkor új ruhát kap Ügyes kezek öltögetik a szakadásokat, simítják a ráncokat Mindenha vá ragyogó fehér csempe kerül, az öreg gépek kozmetikusai ör- döngösen fiatalítják a masiná­kat, a csövek útvesztője szigete­lőbundát kap. Talán ünnepre készül a gyár? Nem. A hétköznapokra készül, a munkás nyári napokra. Eddig is' a kapacitásnál többel. 170 001) liter tejei dolgozott fel naponta a megyei teiipar. de i nyári időszakban napi 240—250 ezei liter lesz a „tejadag”. Versenyfutás — as idővel Mátészalkáról, Kisváráéról jöt­tek Nyíregyházára a tejipar gép­lakatosai, kőműveset. szerelői, hogy a helybeliekkel együtt időre elkészíthessék a nyíregy­házi üzem tavaszi, nyári öltöze­tét. Sürget az idő, ha a munkát befejezték, felkerekedik mind­egyik brigád és siet a kisvárdai és szálkái üzemekbe, s a nyír­egyháziak visszaadhatják a köl­csönt. Ha időben elkészülnek, meggyőzhetik majd a napi 250 ezret is. Az időnek nyurga lába van. A gépjavító brigád, Biösztli Gáspár nyíregyházi, Kruppa Fe­renc kisvárdai és Fabik József mátészalkai fögépésszel az élen ugyancsak szalad utána, hogy utolérje. Meri március 10-rc már Kisvárdán akarják kopogtatni a gépek bordáit. A eszmpézek sem akarnak le­maradni a nagy versenyfutásban. Borbély Miklós brigádja vará­zsolja elő a csempéket, foltoz­gatja a keramitkövezetet. Már­cius elején már ők is Kisvárdán szeretnének találkozni a gépesek­kel. A szigetelők dolga a legnehe­zebb: nemcsak a csővezetékek erdejét, a melegvízvezetékeket és az óriás boylereket kell szigetel- niök. Jánfalvi Endre, Értei István üzemi karbantartók és a mátészalkai Lévai Mihály ki is cserélik a régi vezetékeket az új technológiának megfelelően. Ha márciusra nem is, április elejé­re követik társaikat. A start február 16-án volt. Rövidesen következik a finis, s reméljük, nem az idő, hanem a tejipar dolgozói fogják a célsza­lagot elszakítani. S azután indul­hat a második menet: a 250 ezer liter... Győri Illés György KiroRiim nh jiiimih: MI ÚJSÁG NÉGY NYÍREGYHÁZI ÜZEMBEN? Pedagógus, a ssülőknek II félévi bizonyítványosztás után s Pedig... nézzük csak meg : közelebröl ezt az ügyet! Pé­- tér édes. okos gyermek. Jól- számol és szépen olvas, éne­- kelni is tud. és ügyesen tor- : nászik, de az írás sehogyan se- sikerül neki. Gyakorlatlan kis- kezének még hosszú időre- van szüksége, míg a betűk : szépen kerekednek írótolla ■ nyomán. írásbeli munkáira eleinte kettest, meg hármast kapott. Mivel szorgalmas volt, sokat gyakorolta az írást, így a gyengébb jegyet . négyesre javította. Ez az egyetlen né­gyes a félévi bizonyítványá­ban. Ezért a jegyért küszkö­dött a legtöbbet, s otthon a szüleitől ezért' kapott szidást, hiszen ez „rontja” el az ötös bizonyítványt. A szidással kedvét szegik a gyereknek, aki méltán gondol­hatja magában, hogy nem is érdemes annvira igyekeznie hiszen a szorgalma, nem ér­tékelték semmire. Mindig meg kell tehát néz­nünk, ha a gyerekünk bizo­nyítványát helyesen akarjuk értékelni, hogy az érdemje­gyek mögött a gyereknek milyen erőfeszítése húzódik meg. S ha ezt nézzük, előfor­dulhat, hogy az elégséges ta­nulót is meg kell dicsérnünk, mert képességeihez mérten a szorgalmával érte el azt az eredményt is Ez valódi si­ker, és Péter esetében is csak a szülök által vélt si­kertelenségre] lehet szó. Korholás, szidás csak a lus­ta, hanyag tanulónak jár. Ma­gatartásába nem is szabad be­lenyugodnunk, mert a köte­lességmulasztó gyermekből kötelességmmasztó telnőtt lesz, az pedig sem reá. sem társadalmunkra nem kívá­natos. Halmai Tivadamé Alig néhány hete zárult i< az iskolai élet egyik szakasza az első félév. A kisebb-na gyobb gyerekek, diákok érte síiőkönyvükkel. bizonyítvá nyukkal álltak oda szülei! elé, hogy íme, hivatalos írás­sal bizonyítsák, hogyan is áll­tak helyt az iskolai munká­ban. a tanulásban. Nemcsak a gyerekek szíve vert egy ki­csit hangosabban, vagy az örömtől, vagy a félelemtől, aszerint, hogy milyen osztály­zatokkal térlek haza, hanem a szülőké is, mert mégis csak nagy dolog arról . tudomást szerezni, mennyit ér a gyer­mekünk. Különösen az első osztályosoknál izgalmas kér­dés ez. A kicsi gyerek, míg otthon van. a család szemefénye. Minden szava erdekes, minden mozdulata ügyes a szülők sze­mében, akik nagy remények­kel íratják be az iskolába. Ott aztán kiderül, hegy a Ki­tűnő és a jeles tanulók kö­zött akadnak közepesek, elégségesek, sőt olyanok ts, akik nem tudnak lépést tar­tani a többiekkel, és bizony, elégtelen osztályzatot kapnak. A szülők többsége elégedet­len gyermeke bizonyítványá­val, mert a jeles bizonyít­ványban tosszantja az az egy-két négyes, a jóitridübeli a közepes jegy, a közepes rendűben pedig az elégsége­sekért elégedetlenkedik; az elégtelenekről már nem iu kell szólanoni. Az elfogult szütők a valódi és a vélt sikertelenségekért a gyermejc nevelőjét hibáztat­ják, a kevésbé elfogultak pe­dig a gyereket szidják, koi- holják, talán még meg is ve­rik. így a legtöbb gyerek sza­mára a bizonyítványosztás nem az öröm. hanem a szo­morúság forrásává válik-

Next

/
Thumbnails
Contents