Kelet-Magyarország, 1960. február (20. évfolyam, 27-50. szám)
1960-02-21 / 44. szám
K érdese k * Feleletek -Nyertesek Kedves pajtások! Múltheti rej! vényünkre is igen s:;ép számmal érkeztek megfejtések. A helves szöveg: HÜSVÉT ELŐTT. JÓNÁS KÖNYVE (Babits Mihály verseiből). Megfejtéseiteket továbbra is az alábbi címre küldjétek: Keletmagyarország Szerkesztősége, Nyíregyháza, Sztálin tér 21. A borítékra írjátok rá: „GYERMEK ROVAT”! Könyvjutalomban részesültek! Fancsaly Tibor, Nyíregyháza, Pacsirta u. 31., Dávid Kreola, Nyírjákó, Petőfi u. 15.. Poór János, Nyíregyháza, Tűzoltó u. 10. A szomszédságról Ij'gyik jó ismerősömet ké- ^ szültem meglátogatni. El is mentem, de nem volt otthon. Bekopogtam a szomszédba, hátha meg tudjál: mondani, hova ment De még azt sem tudták, hogy. egyáltalán mikor ment el -'hazulról? „Tegnap, tegnapelőtt? Nem Is tudom kérem, hiszen - ¥nég a nevét is alig ismerem, ölvan ritkán látjuk egymást. “Nem érdekel bennünket a szomszédság...” Szavai különösen hatottak. ‘ Biztosan tudom, hogy a barátom ót éve lakik ugyanabban a -lakásában. És öt év óta nem hímerik egymást a szomszédok?! öt. év óta legfeljebb csak köszönnek egymásnak, ha ugyan egyáltalán találkoznak. Ennyi év után még mindig egyedül, „begubózva” élni... Furcsán hatott a válasz. Pedig gyakori az ilyen eset. De nem általános! Mind _ kevesebb az ilyen példa, de lépten-nyo- moa felmerül az emberek között az elhidegülés veszélye. És ehhez az elhldegüléshez igen sók köz* van a rossz szomszédi kapcsolatnak. A jó szomszédi viszony a baráti éti értékes egymás mellett élésnek egyik Igen fontos része. Mert hogyan akarja a jövőt az, akit még embertársa, közvetlen szomszédja sem érdekel? Hogyan tud egy ilyen ember egy nagyobb közösség javára dolgozni, akikben még ennyi humanizmus sincsen? Az ország szomszédokból tévedik össze. Ha minden szomszéd segít egymáson, minden ember segít a másiknak. Ha kis problémákat, életünk kisebb- nagyobb örömét, bánatát, a gondot meg tudjuk osztani és összefogva meg is‘ tudjuk oldani mindennapi gondjainkat, akkor a nagy gond is megoszlik, és könnyebben megvalósulnak az országos feladatok is. Sok szép példát lehetne mondani szomszédok, családok közötti kapcsolatról, idős, vágj' beteg emberek megsegítéséről és számtalan apró emberi szíA ..szívesség" ne abban merül jön ki, hogy felforralok a szomszédomnak egy liter tejet, vagy bevásárolok neki a piacon, vagy éppen egy tojást adok kölcsön, s egy kanál zsírt, egy lábast, egy habverőt... Ezen túlmenően — ami a legfontosabb — baráti találkozókra jöjjenek össze, ismerjék meg egymás problémáit, kisebb-nagyobb gondjait, terveit, beszélgessenek el családjuk életéről, a gyermeknevelésről: adják át egymásnak a hasznos tapasztalatokat Próbáljanak emberileg közeledni egymáshoz, próbálják jobban megérteni egymást a szomszédok, az emberek, mint ahogy azt már nagyon sokan teszik. Az egész csak emberség kérdése.... — Csallány — Kik az illetékesek? Nagyon nehéz lenne megnyugtató választ adni erre az oly sokakat izgató kérdésre... Illetékesek. Ez az a bűvös szó, amely mögé rejtőzve, egyesek dühödt kirohanásokat intéznek például a kereskedelmi szervele vezetői ellen, amikor nem biztosítanak hathatós ellenőrzést olyan üzletekben, ahol — mondjuk — nem eléggé pontosan mérnek, — természetesen, ha nem félnék az illetékesektől, nyugodtan mondhatnám úgy is, hogy kevesebbet mérnek, — vagy kivételeznek, — bár megbízható helyről származó értesüléseim szerint ilyesmi már alig fordul elő —* vagy ezt- azt huzamosabb ideig nem lehet kapni, nem elég udvariasak a kiszolgálók stb. stb. Az illetékeseket szidják egyesek akkor is. ha a kis vonat nagyon sokat késik, ha kevés kocsit biztosítanak, ha nem fűtik jól, ha sokára javítják meg a lakásban a villanyvezetéket, a vízvezetéket, ha sokára, kellő körültekintés nélkül intézi^ a személyi ügyeket. És így sorolhatnám talán órák hosszat tovább. Kincs az a gyáva, meghunyászkodó illető, akit az illetékesek szó fel ne bátorítana arra, hogy jól megmondja a véleményét az illetékesekről, az illetékes szervekről. Hogy mit szólnak mindehhez az illetékesek? A legtöbb esetben, ha tudnák az illetékesek, hogy' ezek az illetékesezők milyen illetlen jelzőkkel illetik őket, bizonyara .elszégyellnék magukat, de valószínűleg nem olvassál: el az ilyen illetékesekről szóló dolgokat. Ha elolvasnák is, azt gondolnák, hogy nyilván más illetékesekről van szó. Most már csak azon rettegek, hogy el ne olvassa ezt egy illetékese ző, mert akkor jaj nekem, belőlem is illetékesek lesz. . . . születéseitek ISO. évfordulóját ünnepli a világ | Vízszintes: Kétbetűsek: EB, I BU, EL, NÖ. 2. A ■ megfejtés első része. 10. Megyénk nemrég felfedezett mesemondója. 11. A szerelem egyiptomi istennője. 12. Becézett borjú. 14. Tejtermék. 16. Ica keverve. 18. Helyhatározói kérdőszó. 19. Csapadék egyik fajtája. 21. Férfinév. 24. Innivaló, nem irodalmi kifejezéssel. 26. Kettőzve téli sporteszköz. 28. Neves magyar iroda! on‘törté nesz. 30. A sebesség egyik tényezője a fizikában? 32. A toll művésze. 34. Mázolá. 36. Számnév, visszafele. 38. Öta keverve. 40. A debreceni múzeum alapítója. 42. Azonos mássalhangzók; 43. Csúf. 45. Időt jelzi. 47. Kopasz. 49. Váltakozó mássalhangzók. 50. Vízinövény. 51. Nem, latinul. 52. A megfejtés második része. Függőleges: Kétbetűsek: OB, NE, RN, AE, EB, NÖ, LL, RÍ, BU, Ií, EL, Rá. 1. A megfejtés harmadik része. 3. Becézel t női név. 4. Igazgató közhasználatú szóval. 5. Macskát csalogatják így. 6. Vízszabályozó. 7. Majdnem pohár! 8. Kis borjú, visszafele. 9. Afrika legnagyobb folyója. 13. Évszázados. 15. Mór keverve. 17. Azonos magánhangzók. 20. Mint a vizsz. 13. 22. Pakol. 23. EDED. 25. Nagy magyar költő. 27. Pusztít. 29. Noé , keverve, 31. Gőg keverve. 33. Azonos magánhangzók. 35. Ésszel felfog. 37. Égboltja. 39. Majdnem harag! 41. lr.ga keverve. 44. Ezt ellentéte, fordítva. 46. Elme. 48. Royal háromötöde. Beküldendő sorok: vízszintes 2. és 52., valamint a függőleges 1HUMOR nem rak fészkét a kakukk? Nyithatod fiam a csapot! Valamikor réges-régen a madarak elhatározták, hogy fészket raknak. Ügy gondolták, legjobb lesz, ha ki-ki saját ízlése szerint épít fészket, és egyik se szól bele a másik dolgába. Nosza, másnap el is kezdtek a,, munkát, A sas sártökre, a bagoly odúba, a gerle alacsony bokorra, a fecske eresz alá rakta a fészkét. Egyik száraz gallyakból épített, a másik fűszálakat hordott össze és puha toliakkal bélelte ki csinos otthonát. Mindenki dolgozott, csak a kakukk tétlenkedett. Sorbajárta barátait és azoktól érdeklődött. Legelőször a sárgarigót kereste fel. — Mit csinálsz, sárgarigó? — kérdezte. — Mondd meg, kérlek, rigócska, hogj'an kell fészis tanácsot kérni. Elindult és meg sem állt a bagoly odújáig. — Köszöntelek bölcs bagoly, — üdvözölte a kakukk a madarak' bölcsét. A bagoly még álmosan pislogott és csak fejével biccentett a kakukk felé. •*— Azért jöttem kedves bagoly — kezdte a kakukk, — hogy tanácsot kérjek tőled. Hogyan lehet kevés munkával nagyon szép és kényelmes fészket rakni? — Nézd kakukk, mondta a bagoly. Te lusta vagy és munka nélkül szeretnél boldogulni, így azonban sohasem lesz fészked! Azt tanácsolom hát, láss munkához minél előbb és dolgozz becsülettel, mint a többi madarak. A kakukknak nem tetszett a bölcs tanács. két rakni? A sárgarigó jószívű volt és sávesén megmagyarázta a fészekrakás tudományát. — Szép, szép rigókám — türelmetlenkedett a kakukk, de nekem sokkal egyszerűbb fészek kellene. Olyan, amit kevesebb munkával is megépíthetnék. Tudod, nem akarok sokat dolgozni! így a kakukk és ezzel már faképnél is hagyta a rigót és elrepült a gerléhez. — Mit csinálsz, gerlécske? — kezdett itt is érdeklődni. Ö kedves gerlém taníts meg éngem is fészket rakni — kérlelte a gerlét. — Szívesen, kakukk — válaszolt a gerlécske, — csak kérlek, figyelj ide! A kakukk egy darabig figyelt, azután mérgesen így szólt: — Nem tetszik a fészked gerlécske! Csak egyszerű gallyakból van összerakva és nagyon kényelmetlen. — Ügy? Hát akkor építs szebbet magadnak! és máskor ne kérj tőlem tanácsot — mondta a gerle és kiadta a vendég útját. A kakukk egyenesen a pacsirtához repült. Ám a pacsirta fészkében is talált hibát és ráadásul ki is csúfolta a kis pacsirtát. — Majd nézd meg az én fészkemet! — kiáltotta öntelten és ot: hagyta a pacsit tát is. Lassan közeledett az este. A kakukk úgy Vádolta, hogj elmegy még a bölcs bagolyhoz Köszönés nélkül otthagyta a madarak bölcsét és elrepült az erdőbe. Reggel nagy lármát csapott és telckiabálta az erdőt: Buta madár a bagoly, r rerr. ad okos tanácsot. Teltek-tnúltak a napok. A madarak puha fészkeikben töltötték az éjszakát, csak a kakukknak nem jutott sehol szállás. Hej, bánta már restségét nagyon. A fészkek megteltek tojásokkal és minden anyamadár fiacskáira gondolt. A kakukk is sorvajárta a madarakat. Szállást kért mindegyiktől, de hiába. Legalább a tojásomat költsétek' ki helyettem .siránkozott, de süket fülekre talált. Nem segített senki a lusta kakukknak. Azóta a kakukk minden tavasszal titokban más madár fészkébe tojja a tojásait és azok mit sem sejtve kiköltik és felnevelik a kakukkfiókákat. A kakukk szégyenében elöltözött a ligetből, a kertekből, a sűrű erdők mélyére, ahol csak reggelente halljátok hangját:, kakukk...' kakukk... Ágakon, bokrokon - tölti éjszakáit, mert fészket rakni még máig sem tanult meg. Az emberek ■ okultak a kakukk restségén és ha valaki lustán, késlekedve végez valamik azt .rrtond.ák ra: úgy készül, mint a kakukkíészel;. Feleség: „Láttad már, szívem, megtaláltam a szerencsénket; oda akasztottam az ajtó föle...”
