Kelet-Magyarország, 1960. február (20. évfolyam, 27-50. szám)
1960-02-21 / 44. szám
Három hét múlva tartják as első, az ötödik és a hatodik békekölcsön-kötvények húzását Kisvonaton Nyíregyháza — Balsa között Három hét múlva, március 12- én és 13-án Budapesten rendezi az Országos Takarékpénztár az idei első államkölcsön-sorsoláso- kát. Az első, az ötödik és a hatodik békekölcsön 1960. első félévi húzását. Március 12-én az első békekölcsön-kötvényekre összesen tizennyolc és fél millió forintot sorsolnak ki. Március 13-án, vasárnap A Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet az idén munkásságát a tudományos kutatásokra összpontosítja. Az ország különböző vidékein ugyanis kiépül a kísérletes gépvizsgáló állomások hálózata, ahol a gyártandó gépeket kipróbálják és minősítik. Ez mindeddig az intézet feladata volt. A Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet az idei kutatási terv szerint négy nagy témakörben foglalkozik a mezőgazdasági munkák gépesítési lehetőségeinek megoldásával. Az első probléma a lejtős talajok pusztulásának megakadályozása, illetve az ehhez szükséges géprendszer kidolgozása. A használatos mezőgazdasági gépek ugyanis sík területre készülnek. A domboldalakon a lejtéssel egy irányban tudnak csak működni. Ez elősegíti a talaj pusztulását. Másik tudományos feladat a zöldségtermelés és magfogás gépesítése. Az év legfontosabb tudományos kérdése a *-» Hagyja... Hagyja szivecs- kém... Idegesen nyúlt a pepita kabát alá, zsebkendőt húzott ki, lazábbra bontotta nyakán az inget, s letörölte homlokáról a meleg verítéket. Érezte, hogy felesége ijedten lesi a rekamié széléről, s a csendben szokatlanul sípol a légzése. A karosszéktől négy lépés a zongora, egy hajlat a fogas, belül a botja, középen a kabát... az ajtón túl a világ, tompa zaj, földszag, káromkodás, meg kacagás. Mindegy, csak mehessen, mert itt belül egyszerre olyan fojtó lett az oxigén... — Az ablaköt Mária.■ ■ Égészen nyissa ki! Szárazán reccsent a szék, ahogy a karfának támaszkodva az ablak felé fordult. Hagyta, hogy a hideg ráhulljon. Nem szólt, és tudta, hogy Mária, a felesége sem zaklatja kérdésekkel. Tulajdonképpen nem is emlékszik rá, mikor érezte utoljára ezt a tompa kábulatot. Talán a háború alatt, a bunkerban, csakhogy akkor éhes volt, és a víz két napig tartott. A háború. Szegény anyja! Hogy féltette a horgolt necceit. Még felsietett értük a pincéből, nehogy valaki ellopja, míg tart a bombázás, és... már nem érkezett vissza. ö már a fehér bottal hordott virágot a sírjára... Most hogy ez ilyen egyszerre agyába hadélelőtt Ivét óra alatt húzzák a másik kettőt. A ötödikre húszon-; küencmillió forint, a hatodik békekölcsönre pedig harminchat millió forint jut. A kétnapos . húzáson a három békekölcsönből nyolcvanhárom és fél millió forintot kapnak visz- sza a szerencsés kötvénytulajdonosok nyeremény és törlesztés formájában. gyümölcstermelés komplex gépesítése. Az intézet eddig három, traktorra függeszthető munkagépet szerkesztett, amelyekkel a zárt gyümölcsösök talaja a gyümölcsfák károsodása nélkül művelhető. Hasonló megoldásra váró probléma a szőlőművelés erőgéprendszerének kialakítása. rium az Élelmezésügyi Minisztérium és a Szövetkezetek Országos Szövetsége újabb 180 jólképezett mezőgazdasági szakembert küld vidékre az újonnan alakult, vagy a területileg jelentősen megnövekedett termelőszövetkezetek megsegítésére. Pénteken a Földművelésügyi Minisztériumban búcsúztatták a falura induló szakembereket. Márczis Antal, a Földművelésügyi Minisztérium Szövetkezetpolitikai Főosztályának sított, valósággal felordított. Mária, a másik ablakot...! Az ajtót is...! Mindent, mindent tárjon ki...! És jöjjön ide, és ne haragudjék az őszinteségért... Mert csak hazudta, hogy a háborúban veszítette el a látását... —1 Géza...! Legyen erős, nyugodjék meg... Többet nem mondott Mária, leült a zongorához, esetlenül hullottak ki keze alól a hangok. A tanár felszabadultan mélyeit vissza. ...Az érettségi bankettjén kezdődött. Előre megírt szöveget nyomtak a kezébe, hogy ő a legjobb szónok, mondjon köszöntőt, és amikor maga elé emelte a papírt, a nagy izgalomban ködösen omlott össze a betűtenger. A szemüvegét otthon felejtette, könny gyűlt pillája alá, és arról kezdett szólni, hogy láthatjuk, megérte... a tanulás, hiszen olyan jó élni, és kézenfogva segíteni egymáson... Másodikos egyetemista korában már a legtöbb dioptriás üveg is gyengének tűnt, inkább az előadásokra figyelt jobban... — Mária... Erősebben játsz- szék... Ügy, most jó... és hadd mondjam el magának, hogy anyám nekem több volt, mint szülő... Mária, én már egyetemista koromban majdnem vak voltam... Hogy ez nem igaz... Mária! Én magát azért ismertem meg mindig az aulában, A Zsdánov utcai útkereszteződés előtt Balogh István megnyomja a hangjelző készülék fogantyúját. A Diesel motor kürtje elemi erővel bömböl fel, s a járókelők pokolbakívánó tekintettel pillantanak a vezetőfülke felé. A gépész állít a sebesség- váltón, majd zavartan elmosolyodik. — Engem szidnak! Pillanatokon belül befordulunk a Beloiannisz térre. Ismét kürtői, majd a vonatot váró embererdőre mutat. — Most mondja meg, hogyan merészeljek ide bejárni anélkül, hogy ne dudálnék? Perceken belül indítják a szerelvényt. A, kocsik zsúfoltak. Ez az első délutáni vonat, s utasban nincs hiány. A mögöttünk lévő diákkocsi telve van tanulókkal. Innen, a motorról jól látni, amint a fiúk, lányok olvasgatnak, vagy éppen más foglalkozás híján csicseregnek, nevetgélnek Mi örülnénk a legjobban... A motor már az Erdei-kitérő környékén falja szorgalmasan a kilométereket, amikor Balogh István újra felém fordul. helyettes vezetője tájékozta tó beszédében felhívta a szakemberek figyelmét, hogy minden erővel segítsék a most induló közös gazdaságok szervezeti és gazdasági megerősödését, a tavaszi munkál? jó megszervezését. Törekedjenek arra, hogy az új és a területileg megnövekedett termelőszövetkezetek már a működésük első esztendejében növeljél? a terméshozamokat, adjanak az országnak több árut, mint az átszervezés előtti időszakban az egyéni gazdaságok. mert kicsit bicegett... De nekem odahaza minden este az anyám olvasta fel az ógörög történelmet... Csajkovszkij „Novemberének” akkordjai felerősödtek a szobában... ...És Mária, én azért karoltam mindig az anyámat is, mert a nagy forgalomban, fehér bot nélkül... Érti, megérti ezt Mária? Az évfolyam búcsúestjére már el sem mentem, mert ott koccintani kellett, és nem láttam volna a poharat... Mária! Tudja, mit éreztem, amikor diplomával a mellényzsebemben kiálltam havat lapátolni? És... Mária, engem... elzavartak, hogy mi vagyok én, vak, nem látom, hogy ottmarad utánam a hó...? Erősebben szivecském...! Üsse azokat a billentyűket, mert akarom, hogy hallják az emberek... Akarom, hogy tudják az emberekén rak emberként botorkáltam a katedrára, és a dolgozatokat az anyám javította esténként... És én örültem, hogy feleltetés- kor nem lesnek könyvből a gyerekek... és síri csendben hallgatják, ha Shakespeare szonettjét szavalom... nekik... Már nem tudott ülni a karosszéken, az asztalig tapogatózott, onnan mondta a meiiy- nyezet felé... Az anyja elvesztését, a kényszernyugdíjazását, a sok év utáni találkozást Máriával. amikor unokahugát magántanárhoz javasolták korre— Sokat áldanak bennünket. Tegnapelőtt is csúnyán szidott az egyik járókelő — a szája mozgásából ki tudtam venni. Mit csináljunk? A vonal Nyíregyházán belül tele van átjárókkal, mindenütt dudálnom kell. Hadd szidjanak, én inkább eltűröm a szidást, minthogy elvágjak valakit. Az emberek azt hiszik, hogy szórakozásból zajongunk.... — Ha nekünk rendelkezésbe adják, hogy ne dudáljunk, mert majd a járművek és gyalogosok vigyázva, körültekintően közlekednek, akár le is szerelhetjük a kürtöt... Elneveti magát erre, s úgy folytatja. — Ebből semmi sem lesz. Hiszen még a kürtszóra se adnak. Egyik este is a fürdő-kanyarban jó messziről dudáltam a Söripari Vállalat teherautójára. Azt hiszi, elengedett? Egy félméterre húzott át a sínen előttem, s ha nincs légfékem, ki tudja mi történik? — Az lenne a legjobb, ha a városon kívül mehetnénk a kis- vonattal. Higgye el, ennek mi örülnénk a legjobban. „Innen ahurolf nyugdíjba menni“ A zöld, hosszúkás motorházat j figyelem. Balogh István észreveszi pillantásomat. — Jók ezek a Dieselek. Lég- fékesék, biztonságosabb és gyorsabb velük a közlekedés. Jelenleg három darab van belőlük, de ha minden jól meg}-, kapunk többet az év folyamán. Kell is, mert évről-évre hihetetlenül nő a forgalom. Majd a családjára „terelődik ..a szó, s örömtől sugárzó arccal beszél három fiáról. A nagyobbik Miskolcon tanul, a középső általános iskolás.' A legkisebbet, a kis betyárt, Zolikát Kótajban mutatja be, míg áll a szerelvény. Egy aranyos szöszke kis kölyök néz rám kacagva a íényképpetálásra, és hozzá csöngettek be... Akkor látta az imbolygó, bicegős körvonalaltat, tizenkét éve már... Menyit álmatlanko- dott a ceremónia nélküli esküvő után is... Hiszen Mária csak bicegett... Üjra tettebbek lettek az erek a nyakán. — Tudja Mária, mióta maga zenét, én meg irodalmat tanítok itthon... és megtelik a ház gyerekkacagással... Mária, én, hiszen... maga is érzi .. Ha jönnek a szülők... köszönni, megszorítani a kezemet... És az utcán belémkarol János bácsi, a két emelet béből, és azt mondja, mi nyugdíjasok tartsunk össze... mit szólnék egy pikoló sörhöz... Mária, akkor nekem ne olvasson fel ilyen híreket... Én szeretve is utálom a fehér botot, és beteg vagyok, ha szünidőben nem jönnek zajongani a gyerekek. Akkor, értsen meg szivecském, mit szóljak, mit erezzek én, az elkényeztetett kis- lány öngyilkossági kísérletéhez... Mária, játsszék, még jobban, mert el akarom felejteni azokat a szavakat... Mária! Még hallani is rossz, egy kislány majdnem meghal, mert azt nem lehet túlélni, hogy szüleinek csak olcsóbb estélyi ruhára tellett... Ne, ne zárja még be az ablakot. liádd szóljon ki a hang az emberek közé, az éjszakába is, tudja meg a világ, én egykor úgy szerettem volna még havat lapátolni is... Angyal Sándor. ről. Később kiderül, hogy Balogh István a klsvonatnál „nőtt,! fel. Mint tanuló kezdte, majd segédmunkás lett, s tíz éve hogy vezet. Nem is vágyik el máshová; nevetve mondta, hogy innen szeretne nyugdíjba menni. Csínján bánnak a késéssel Az állomáson elmaradoznak az utasok. Mire beérünk Balsára, a kocsiban csak néhány utas van. A szerelvény percnyi pontossággal érkezik a végállomásra. Csodálkozó pillantásomra a motor vezetője komolyan mondja; — Csínján bánunk a késéssel: Rengetek utast szállítunk minden napszakban, de különösen reggel. Képzelje el: csak Kótaj- ból 1000—1200 ember jár be naponta Nyíregyházára dolgozni. S ha minden ember csak negyedórát késik, összesen hány munkaóra az? Ezért is igyekszünk betartani a menetidőt. A pályákat is rendbehozzák, megerősítik mindenfelé, s így egy-két éven belül a kisvasút vonalain még kevesebb probléma lesz majd. Csobbannak as evesük A szerelvény kitolat a Tisza- partra, várja a Sárospatak felől jövő vonatot. Az utasok a pataki vonattól ladikkal jönnek át a Tiszán, s úgy folytatják útjukat Nyíregyháza felé. Mintegy negyven perc várakozási idő van. A vonat személyzete Bállá János vonatvezető fülkéjében gyülekezik uzsonnázni, no meg egy kicsit ékelődni. Eszenyi Ferenc II., Takács Ferenc jegyvizsgálók és Szik- szai Miklós fékező az utasokról mesélnek. Egybehangzóan állapítják meg, hogy a kocsik szépek. függönnyel, tükörrel vannak ellátva, jól is fűtik őket... csak az utasokkal van baj néha. Leszedik a tükröket, elviszik a függönyöket, szemetelnek, rongálják a kocsikat. Közben a Tisza túlsó partjáról két lámpaszem hasít az esti szürkületbe. Megjött a pataki vonat. Kis idő múlva evezőlapátok csobbanása, s beszédfoszlány hallik a folyóról. — No, jönnek már, mindjárt indulhatunk — szól az egyik jegyvizsgáló, majd felnézve a felrobbantott vasúti hid roncsára, megjegyzi csendesen. — Apró darabokra kellett volna vagdalni azt az őrültet, aki ezt tönkretétette. Kétszer fordult a ladik, az utasok elhelyezkedtek, s elindult a szerelvény vissza, Nyíregyháza felé. Nincs különbség Befelé jövet Bállá vonatvezető fülkéjében tettem meg az utat. Elnéztem a vonatvezetőt. Utasításokat vett át, menesztette minden állomáson a vonatot, postát kezelt, űrlapokat töltött ki, ál- lomásról-állomásra vezette a menetlevelet, s közben arra is jutott ideje, hogy a munkájukról beszéljen. A Beloiannisz téren szálltam le a 24-es számú vonatról. Megjártuk Balsát, s állítom, hogy a munkát véve alapul, nincs különbség a kisvonat és nagy vonat között. A kisvonat vasutasai” is forgalmat bonyolítanak le, emberéletekre vigyáznak. S szidás helyett oly sokszor érdemelnének dicséretet. (Biti) A zöldség- és gyümölcstermesztés komplex gépesítése, a szőlőművelés erőgéprendszerének kialakítása m Mesőgasdasági Gépkísérleti Intését idei programjában vak ember története Újabb 180 mezőgazdasági szakember indul az új termelőszövetkezetek megsegítésére A Földművelésügyi Miniszté1
