Kelet-Magyarország, 1960. február (20. évfolyam, 27-50. szám)
1960-02-20 / 43. szám
Makszimenkó tanítványa A n AQ TT'.'R Í^VCJ n o ti XT Irvzarz/í I i. r • . r-r • •, , - ,, . _ MAGAS, ERŐS, nagy kezű ember Anderkó István. Közel van már az ötvenhez, de a fiatalabbakat megszégyenítő ügyességgel tud még bánni a kőműves szerszámokkal. Most tizennégy kőművest nevel, tanít a mesterségre., A Városgazdálkodási Vállalatnak építenek üzemépületeket, kocsiszint és hidroforházat a nyíregyházi határban, a Tokaji ut mentén. Rost Miska elsőéves kőműves tanuló már ügyesen tud falazni, Kormány Géza vakolni, Tóth Pista betonozni. Farkas Anti pedig az ajtó- és ablakbeállítás legügyesebb ifjú mestere. A tizennégy tanuló közül ők négyen sajátították el legjobban a mestertől, Anderkó Istvántól az építés tudományát. — A zsinórpad után kirakjuk a sarkokat. Ezt. íránytéglá- nak • nevezzük, és erre húzzuk az irányzsinórt, amihez sorba rakjuk majd a téglákat a falon. .. — magyarázta a mester az őt körülvevő fiataloknak, s közben végezte a műveletet. Aztán azt magyarázta el, hogyan kell lerakni a téglákat és a serpenyővel a habarcsot. — Ha majd megtanuljátok a falazás kezdeti tudományát, később megtanítják benneteket haladóbb módszerrel dolgozni, építeni. — Kalodával? — kérdezte az eí^ik fiatal. — Láttátok biztosan, bogy a Jávor-brigád és a Rzabó-bri- gád is felállítja előbb a kalodát s ezen vezeti építés közben a zsinórt. így csak egyszer kell függűzni. ami sok időnyereséget jelent a kőművesnek. Nem kell minden sornál bajlódni az iránytéglák kirakásával. De van ennél jobb módszer is! — Tessék megmutatni! —- kérte Tóth Pista, aki nagyon fogékony az érdekességek, az új munkamódszerek iránt. A MESTER MAGÁHOZ INTETTE á távolabb dolgozó fiúkat is, levetette magáról a vattáskabátot, hátratolta homlokáról a siltes sapkát és vidáman adott utasításokat: — Te, fiam, te fogod teríteni a habarcsot. Miska a falhoz készíti a téglákat, én meg majd rakom a falat. — Gondolt egyet s mindkét reszorton megkettőzte a fiatalokat. — Nektek még nem fog olyan ügyesen menni, -mint azoknak, akikkel régen összeszoktam, ezért kettő terítse a habarcsot, kettő pedig készítse kéz alá a téglákat. A többiek kíváncsian nézték, hogy mi fog történni. Amikor már több méter területen teTéli mezőgazdasági [ rítve volt a habarcs a friss téglasoron, és a fainai közel egymásra rakva sorakoztak a piros téglák, jobb kézzel kézbe vett egyet a mester, jelentőségteljesen .felemelte és bejelentette: . — így tanultam Makszimenkó elvtárstól! Figyeljétek. ÉS EÁMULATOS GYORSASÁGGAL kezdte rakni félkézzel a téglákat a habarcsba, sorban, pontosan a zsinórhoz Némelyikre rátette nehéz öklét, hogy a tégla egyenesbe húzza púpos hátát. Hamár utolérte a két habarcsot terítő fiút és hamar új tégla sorok kerültek a falra. — 1953 ban és 54-ben a Mátészalkai Sernevál épületének építésénél, aztán a Tiszaszalkai Gépállomásnál, a Csahold Állami Gazdaságban, a nyírbátori gimnáziumnál és a tárháznál is 18—20 * köbméter falat raktam 8 óra alatt két segédmunkással! — mondta Anderkó s a fiúk ámultak, hitték is, nem is. — Ma pedig mennyit teljesítsz te hat óra alatt Rost Miska? — Ha jól megy. másfél köbmétert a 38-asból. — És mennyit teljesít egy közepes kőműves? — Három köbmétert... Három és . felet, de akkor már nagyon kell ügyeskedni — volt a válasz a fiataloktól. Anderkó István abbahagyta a munkát és elmondta a fiúknak, hogy 1950-ben Magyar- országon járt Makszimenkó, Zujev és Koba, a három híres szovjet kőműves... — SZTÁLINVÁROSBAN dolgoztam akkor. Kinevettük a főmérnököt, aki bejelentette, hogy majd a szovjet elvtársak be fogják mutatni a gyorsfa- lazási módszerüket és ők naponta rendszeresen 20 köbméteren felül teljesítelek nyolc óra alatt. Mikor találkoztunk velük, bizony nem gondoltuk a derék, szőke kicsit bicegő Makszimenkpról. meg az ala- csony, zömök, sokat nevető A tiszabecsi községi tanács vb elnökével és titkárával beszélgettem a minap. Elmondották, régen arról volt híres ez a község, hogy „nem megy itt semmi”. Egyszerűen nem lehetett megmozgatni a községet, semmiféle közös dolgokkal. Ha például társadalmi munkáról volt szó, alig Zujev elvtársról és Kobárói hogy a szemünk láttára nyolc óra alatt egy-egy habarcsterítő és téglát kéz alá készítő segédmunkással egyenként 24 köbméter falat tudnak építeni! Én teríl ettem a habarcsot Makszimenkó elvtárs előtt. Mondhatom, hogy nem izzadtam meg, de rendes tempóban dolgoztunk. S a fal olyan egyenes. jó volt, hogy a bogarászó szakik se találtak azon semmi hibát. Tóth Pistát nem hagyta a kíváncsiság. Megkérdezte: — Miért nem dolgoznak Makszimenkó-módszerrel most is a kőművesek? Hisz akkor nyolcszoros normát lehet teljesíteni! Ha leszámítjuk a két segédmunkás teljesítményét. akkor is óriási az eredmény! A MESTER MAKSZIMENKÓ TANÍVÁNYA szeretettel ölelte magához a fiút, és válaszolt: — Az emberek még sokan félnek az újtól, nem szívesen dolgoznak haladó módszerekkel. Mert a régit megszokták, és mert az új nagyobb odaadást követel a munkában. Aztán azért is, mert attól félnék, hogy az új módszerrel kevesebb embernek fog jutni munka. Nem így van ez. Az élenjáró munkamódszer nagyobb keresetet jelent a munkásnak, több nyereségrészesedést a dolgozóknak, takarékosságot az államnak. Ha jobban ösztönöznék az embereket arra. hogy alkalmazzák az élenjáró munkamódszereket. talán nagyobb eredményt sikerülne elérni .. Az emlékezésnek az lett a vége. hogy a fiúk kérték: a tavasz folyamán Anderkó elvtárs rendezzen gvorsfalazási bemutatót. Adja át az élenjáró falazási módszert valamelyik nagyobb építkezésnél Tanítsa meg módszerére a kőműveseket, hogy gyorsabban haladjon az építkezés, többet keressenek a brigádok és több legyen köztük a kitüntetett munkás, az. olyan élenjáró híres kőműves, mint Anderkó István. O A. lehetett itt négy-öt embert összeszedni. Mindez nem is olyan nagyon régen volt. — És mennyiben változott ma a helyzet? — érdeklődöm. Válaszul egy ív papírt vesznek elő az asztalfiókból. Elém terítik. A társadalmi munkára vonatkozó felajánlások összesítő jegyzéke. Nyolcszáz napszám: negyvenezer forint Ahol semmi sem ment Avagy: hogy indult meg a társadalmi •nunUh Ti«i»al»ee§en ? A FÖLDMŰ VESSZÖVETKEZET1 KÖNYVESBOLTOKBAN és a FALUSI KÖNYVBIZOMÁNYOSOKNÁL. Most vásároljon mezőgazdasági SZAKKÖNYVET. (496) Közel nyolcszáz napszámot mutat ki ez az összesítő, több mint negyvenezer íorint értékben. — Milyen munkára vonatkoznak ezek a felajánlások? — Nagyrészt a falu villamosításánál, a vízlevezető árok tisztításánál és egy régóta nem használt romos iskolaépület lebontásánál fognak dolgozni, illetve a lebontásnál már dolgoztak is. — Hogyan szervezték meg a felajánlásokat? Hat év alatt sem Kap egy é — Egyéb tervük? — Másfél kilométernyi régi, elhanyagolt utat újítunk fel, illetve portalanítunk. Erre külön hatezer forint értékű társadalmi munkafelajánlást tettek. Ugyancsak jelentős segítséget ígértek a főútvonal javításához, illegve portalanításához is. — Tovább folytatjuk a főutcán a járdaépítést. Ennél az építésnél eddig is nagyon sokat segítettek a falubeliek. — A tanácskörzeteken keresztül. Itt szeretnénk megemlíteni, hogy szinte mindegyik tanácstagunk nagyon lelkesen vette ki részét ebből a munkából, de különösen kiemelkedtek: Bartha István, Németh Gyula, Kövér Endre és Elek Mária. — És egyénileg kik emelkednek ki a felajánlásnál? — A legtöbbet Kondor Lajos és Balogh Dezső ajánlott fel: 9—9 napot.. . lak annyit, mint most i alatt — Még nem végleges ugyan, de valószínű, hogy a közvilágítást fénycsővel fogjuk megoldani. —A gyógyszertár épülete már készen van, csak a berendezés hiányzik még. Április elején számítjuk megnyitni. — Ennyit még hat év alatt sem kapott a falu, mint most fog egy év alatt — fejezte be rövid tájékoztatóját az elnök. G. B. Az értékesítő vállalat kocsija már szállítja is a zöldséget, hog-y a háziasszonyok elegendő mennyiségű, olcsó és friss árut találjanak a zöldségboltban. Hammel József .felvételei. I obh száz mázsa zöldséget vermeltek cl ősszel, a nyíregyházi Ságvári Tsz tagjai kertészetük terméséből. M őst sort kerítettek a felszedésre és a keresletnek megfelelő mennyiségű répát, gyökeret naponta ládázzák. Karolják fel az állami gazdaságok vezetői a dolgozók verseavkezüaményazéseil! .-I» ijVUSUfiRÍSfija és a A Szabolcs-Szatmár megyei állami gazdaságok az MSZMP Vn. kongresszusának tiszteletére tett versenyvállalásokat 171 százalékra teljesítették. Különösen szép eredményt értek el a kemecsei, nyírtassi és mátészalkai gazdaságban s mindenütt, ahol a szakszervezet, a párt- és gazdasági vezetők felkarolták a dolgozók kezdeményezéseit. Az egyszerű fizikai dolgozók kezdeményezése új lendületet adott a versenynek. A versenymozgalom nagymértékben hozzájárult a munka minőségének megjavításához. a termésátlagok növeléséhez, az önköltség csökkentéséhez. Az állami gazdaságok megyei igazgatósága és a MEDOSZ megyei bizottsága felhívja a gazdaságok vezetőit, hogy továbbra is támogassák a kibontakozott egészséges versenylenáületet cs tegyenek meg minden tőlük telhetőt, hogy az idei verseny eredményei is biztosítsák a három éves terv utolsó évében rajul MÜDOSZ felhívása háruló feladatok teljesítését. Továbbra is cél a termésátlagok növelése, az önköltség csökkentése, az állati termékhozamok fokozottabb részesedése az össztermékekből és a nagyfokú takarékosság. Ezek megvalósítása érdekében a következő feladatok megoldását javasoljuk: Az agrotechnika legújabb vívmányainak felhasználásával tűzzék ki célul a harminc mázsás szemeskukorica- termésátlagot, silókukoricából a háromszáz mázsát. Gyümölcsösben versenyezzenek a hatvan százalék feletti exporíminősé- gért, szőlőben érjék el a huszonöt mázsás terméshozamot. Tűzzék ki célul a tehenenként! 3300 literes tejhozamot az önköltség nagyfokú csökkentésével. Ezek mellett a termelés minden területén támogassák a versen.Vmoz- galmat és teremtsék meg a több- termelés feltételeit. A MEDOSZ megyei bizottsága Az Állami Gazdaságok Megyei Igazgatósága. :í
