Kelet-Magyarország, 1960. február (20. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-20 / 43. szám

Makszimenkó tanítványa A n AQ TT'.'R Í^VCJ n o ti XT Irvzarz/í I i. r • . r-r • •, , - ,, . _ MAGAS, ERŐS, nagy kezű ember Anderkó István. Közel van már az ötvenhez, de a fia­talabbakat megszégyenítő ügyességgel tud még bánni a kőműves szerszámokkal. Most tizennégy kőművest nevel, ta­nít a mesterségre., A Városgaz­dálkodási Vállalatnak építenek üzemépületeket, kocsiszint és hidroforházat a nyíregyházi ha­tárban, a Tokaji ut mentén. Rost Miska elsőéves kőmű­ves tanuló már ügyesen tud fa­lazni, Kormány Géza vakolni, Tóth Pista betonozni. Farkas Anti pedig az ajtó- és ablak­beállítás legügyesebb ifjú mes­tere. A tizennégy tanuló közül ők négyen sajátították el leg­jobban a mestertől, Anderkó Istvántól az építés tudományát. — A zsinórpad után kirak­juk a sarkokat. Ezt. íránytéglá- nak • nevezzük, és erre húzzuk az irányzsinórt, amihez sorba rakjuk majd a téglákat a fa­lon. .. — magyarázta a mester az őt körülvevő fiataloknak, s közben végezte a műveletet. Aztán azt magyarázta el, ho­gyan kell lerakni a téglákat és a serpenyővel a habarcsot. — Ha majd megtanuljátok a fala­zás kezdeti tudományát, később megtanítják benneteket hala­dóbb módszerrel dolgozni, épí­teni. — Kalodával? — kérdezte az eí^ik fiatal. — Láttátok biztosan, bogy a Jávor-brigád és a Rzabó-bri- gád is felállítja előbb a kalo­dát s ezen vezeti építés köz­ben a zsinórt. így csak egy­szer kell függűzni. ami sok időnyereséget jelent a kőmű­vesnek. Nem kell minden sor­nál bajlódni az iránytéglák ki­rakásával. De van ennél jobb módszer is! — Tessék megmutatni! —- kérte Tóth Pista, aki nagyon fogékony az érdekességek, az új munkamódszerek iránt. A MESTER MAGÁHOZ IN­TETTE á távolabb dolgozó fiú­kat is, levetette magáról a vattáskabátot, hátratolta hom­lokáról a siltes sapkát és vi­dáman adott utasításokat: — Te, fiam, te fogod teríte­ni a habarcsot. Miska a falhoz készíti a téglákat, én meg majd rakom a falat. — Gondolt egyet s mindkét reszorton meg­kettőzte a fiatalokat. — Nek­tek még nem fog olyan ügye­sen menni, -mint azoknak, akik­kel régen összeszoktam, ezért kettő terítse a habarcsot, kettő pedig készítse kéz alá a tég­lákat. A többiek kíváncsian nézték, hogy mi fog történni. Amikor már több méter területen te­Téli mezőgazdasági [ rítve volt a habarcs a friss téglasoron, és a fainai közel egymásra rakva sorakoztak a piros téglák, jobb kézzel kéz­be vett egyet a mester, jelen­tőségteljesen .felemelte és be­jelentette: . — így tanultam Makszimen­kó elvtárstól! Figyeljétek. ÉS EÁMULATOS GYORSA­SÁGGAL kezdte rakni félkéz­zel a téglákat a habarcsba, sorban, pontosan a zsinórhoz Némelyikre rátette nehéz ök­lét, hogy a tégla egyenesbe húzza púpos hátát. Hamár utolérte a két habarcsot terítő fiút és hamar új tégla sorok kerültek a falra. — 1953 ban és 54-ben a Má­tészalkai Sernevál épületének építésénél, aztán a Tiszaszalkai Gépállomásnál, a Csahold Ál­lami Gazdaságban, a nyírbáto­ri gimnáziumnál és a tárház­nál is 18—20 * köbméter falat raktam 8 óra alatt két segéd­munkással! — mondta Ander­kó s a fiúk ámultak, hitték is, nem is. — Ma pedig mennyit teljesítsz te hat óra alatt Rost Miska? — Ha jól megy. másfél köb­métert a 38-asból. — És mennyit teljesít egy közepes kőműves? — Három köbmétert... Há­rom és . felet, de akkor már nagyon kell ügyeskedni — volt a válasz a fiataloktól. Anderkó István abbahagyta a munkát és elmondta a fiúk­nak, hogy 1950-ben Magyar- országon járt Makszimenkó, Zujev és Koba, a három híres szovjet kőműves... — SZTÁLINVÁROSBAN dol­goztam akkor. Kinevettük a főmérnököt, aki bejelentette, hogy majd a szovjet elvtársak be fogják mutatni a gyorsfa- lazási módszerüket és ők na­ponta rendszeresen 20 köbmé­teren felül teljesítelek nyolc óra alatt. Mikor találkoztunk velük, bizony nem gondoltuk a derék, szőke kicsit bicegő Makszimenkpról. meg az ala- csony, zömök, sokat nevető A tiszabecsi községi tanács vb elnökével és titkárával beszélget­tem a minap. Elmondották, ré­gen arról volt híres ez a község, hogy „nem megy itt semmi”. Egyszerűen nem lehetett meg­mozgatni a községet, semmiféle közös dolgokkal. Ha például tár­sadalmi munkáról volt szó, alig Zujev elvtársról és Kobárói hogy a szemünk láttára nyolc óra alatt egy-egy habarcsterítő és téglát kéz alá készítő se­gédmunkással egyenként 24 köbméter falat tudnak építe­ni! Én teríl ettem a habarcsot Makszimenkó elvtárs előtt. Mondhatom, hogy nem izzad­tam meg, de rendes tempóban dolgoztunk. S a fal olyan egye­nes. jó volt, hogy a bogarászó szakik se találtak azon semmi hibát. Tóth Pistát nem hagyta a kí­váncsiság. Megkérdezte: — Miért nem dolgoznak Mak­szimenkó-módszerrel most is a kőművesek? Hisz akkor nyolc­szoros normát lehet teljesíteni! Ha leszámítjuk a két segéd­munkás teljesítményét. akkor is óriási az eredmény! A MESTER MAKSZIMEN­KÓ TANÍVÁNYA szeretettel ölelte magához a fiút, és vála­szolt: — Az emberek még sokan félnek az újtól, nem szívesen dolgoznak haladó módszerek­kel. Mert a régit megszokták, és mert az új nagyobb oda­adást követel a munkában. Az­tán azért is, mert attól félnék, hogy az új módszerrel keve­sebb embernek fog jutni mun­ka. Nem így van ez. Az élen­járó munkamódszer nagyobb keresetet jelent a munkásnak, több nyereségrészesedést a dol­gozóknak, takarékosságot az államnak. Ha jobban ösztönöz­nék az embereket arra. hogy alkalmazzák az élenjáró mun­kamódszereket. talán nagyobb eredményt sikerülne elérni .. Az emlékezésnek az lett a vége. hogy a fiúk kérték: a tavasz folyamán Anderkó elv­társ rendezzen gvorsfalazási bemutatót. Adja át az élenjá­ró falazási módszert valamelyik nagyobb építkezésnél Tanítsa meg módszerére a kőművese­ket, hogy gyorsabban haladjon az építkezés, többet keressenek a brigádok és több legyen köz­tük a kitüntetett munkás, az. olyan élenjáró híres kőműves, mint Anderkó István. O A. lehetett itt négy-öt embert összeszedni. Mindez nem is olyan nagyon régen volt. — És mennyiben változott ma a helyzet? — érdeklődöm. Válaszul egy ív papírt vesznek elő az asztalfiókból. Elém terítik. A társadalmi munkára vonatkozó felajánlások összesítő jegyzéke. Nyolcszáz napszám: negyvenezer forint Ahol semmi sem ment Avagy: hogy indult meg a társadalmi •nunUh Ti«i»al»ee§en ? A FÖLDMŰ VESSZÖVETKEZET1 KÖNYVESBOLTOKBAN és a FALUSI KÖNYVBIZOMÁNYOSOKNÁL. Most vásároljon mezőgazdasági SZAKKÖNYVET. (496) Közel nyolcszáz napszámot mu­tat ki ez az összesítő, több mint negyvenezer íorint értékben. — Milyen munkára vonatkoz­nak ezek a felajánlások? — Nagyrészt a falu villamosí­tásánál, a vízlevezető árok tisz­tításánál és egy régóta nem hasz­nált romos iskolaépület lebontá­sánál fognak dolgozni, illetve a lebontásnál már dolgoztak is. — Hogyan szervezték meg a felajánlásokat? Hat év alatt sem Kap egy é — Egyéb tervük? — Másfél kilométernyi régi, elhanyagolt utat újítunk fel, il­letve portalanítunk. Erre külön hatezer forint értékű társadalmi munkafelajánlást tettek. Ugyan­csak jelentős segítséget ígértek a főútvonal javításához, illegve por­talanításához is. — Tovább folytatjuk a főutcán a járdaépítést. Ennél az építésnél eddig is nagyon sokat segítettek a falubeliek. — A tanácskörzeteken keresz­tül. Itt szeretnénk megemlíteni, hogy szinte mindegyik tanácsta­gunk nagyon lelkesen vette ki részét ebből a munkából, de kü­lönösen kiemelkedtek: Bartha Ist­ván, Németh Gyula, Kövér End­re és Elek Mária. — És egyénileg kik emelked­nek ki a felajánlásnál? — A legtöbbet Kondor Lajos és Balogh Dezső ajánlott fel: 9—9 napot.. . lak annyit, mint most i alatt — Még nem végleges ugyan, de valószínű, hogy a közvilágí­tást fénycsővel fogjuk megoldani. —A gyógyszertár épülete már készen van, csak a berendezés hiányzik még. Április elején szá­mítjuk megnyitni. — Ennyit még hat év alatt sem kapott a falu, mint most fog egy év alatt — fejezte be rövid tájékoztatóját az elnök. G. B. Az értékesítő vállalat kocsija már szállítja is a zöldsé­get, hog-y a háziasszonyok elegendő mennyiségű, olcsó és friss árut találjanak a zöldségboltban. Hammel József .felvételei. I obh száz mázsa zöldséget vermeltek cl ősszel, a nyíregyházi Ságvári Tsz tag­jai kertészetük terméséből. M őst sort kerítettek a felsze­désre és a keresletnek megfelelő mennyiségű répát, gyökeret naponta ládázzák. Karolják fel az állami gazdaságok vezetői a dolgozók verseavkezüaményazéseil! .-I» ijVUSUfiRÍSfija és a A Szabolcs-Szatmár megyei állami gazdaságok az MSZMP Vn. kongresszusának tiszteleté­re tett versenyvállalásokat 171 százalékra teljesítették. Különö­sen szép eredményt értek el a kemecsei, nyírtassi és mátészal­kai gazdaságban s mindenütt, ahol a szakszervezet, a párt- és gazdasági vezetők felkarolták a dolgozók kezdeményezéseit. Az egyszerű fizikai dolgozók kezde­ményezése új lendületet adott a versenynek. A versenymozgalom nagymértékben hozzájárult a munka minőségének megjavításá­hoz. a termésátlagok növelésé­hez, az önköltség csökkentésé­hez. Az állami gazdaságok megyei igazgatósága és a MEDOSZ me­gyei bizottsága felhívja a gazda­ságok vezetőit, hogy továbbra is támogassák a kibontakozott egészséges versenylenáületet cs tegyenek meg minden tőlük tel­hetőt, hogy az idei verseny ered­ményei is biztosítsák a három éves terv utolsó évében rajul MÜDOSZ felhívása háruló feladatok teljesítését. To­vábbra is cél a termésátlagok növelése, az önköltség csökken­tése, az állati termékhozamok fokozottabb részesedése az össz­termékekből és a nagyfokú ta­karékosság. Ezek megvalósítása érdekében a következő feladatok megoldá­sát javasoljuk: Az agrotechnika legújabb vívmányainak felhasz­nálásával tűzzék ki célul a har­minc mázsás szemeskukorica- termésátlagot, silókukoricából a háromszáz mázsát. Gyümölcsös­ben versenyezzenek a hatvan százalék feletti exporíminősé- gért, szőlőben érjék el a huszonöt mázsás terméshozamot. Tűzzék ki célul a tehenenként! 3300 lite­res tejhozamot az önköltség nagyfokú csökkentésével. Ezek mellett a termelés minden terü­letén támogassák a versen.Vmoz- galmat és teremtsék meg a több- termelés feltételeit. A MEDOSZ megyei bizottsága Az Állami Gazdaságok Megyei Igazgatósága. :í

Next

/
Thumbnails
Contents