Kelet-Magyarország, 1960. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-19 / 15. szám

M A NAPLÓ A hibridkukorica vetőmag hasisiáialáuak jelentősége az árukukorica termelésénél FEJLŐDIK A SZÖVETKEZETI MOZGALOM a baktalórántházl járásban is. Az utóbbi időszakban 95 család, 111 új tag, 394 hold földdel választotta a közös gaz­dálkodás útját. Különösen sok az új belépő Nyírkércseo, ahová előreláthatólag rövidesen kitűz­hetik a „Termelőszövetkezeti község”-táblát •k ÜJ GYÓGYSZERTÁRAKAT kap 1960-ban Tisaaszalka és Ti- szabecs. Ezenkívül felújítják az aranyosapáti, tiszavasvari, vásá- ' rosnaményi, kisvárdai, a két fe­hérgyarmati, a tornyospálcai és apagyi gyógyszertárat is. * "*■ UKRÁN EST lesz 23-án, szom­baton a József Attila Művelődési Házban. Az esten az ukrajnai és kárpátontúli népi együttes ad műsort. Másnap, 24-én rendezik meg itt a Haydn-emlékcstet. ★ 36 000 SZEMÉLYI IGAZOL­VÁNY KÉPET készített 1959-ben a megye területén a nyíregyházi FÉNYSZÖV. A szövetkezet mű­termében 1959-ben 23 400 embert fényképeztek le. MOZI MYÍKPARASZNYAN. Ünnepélyes keretek között nyi­tották meg a mozit Nyírparasz- nyán. Az ünnepségen szavalatok, énekkari műsor után Petró Lász­ló, a Megyei Moziüzemi Vállalat kiüldötte beszélt, majd a „39-es dandár” című filmet vetitették, utána pedig batyusbált rendeztek. Az új mozi neve: Béke-mozi, ★ ELÍTÉLTÉK A LELKIISME­RETLEN ORVOST. Dr. Bartha Istvánt a megyei bíróságon négy hónapi végrehajtható börtönbün­tetésre ítélték és egy évre eltil­tották foglalkozásától. Bartha dok­tor Fehérgyarmaton megtagadta egy asszonytól az elsősegélyt, aki emiatt elhalálozott. ★ 57 000 SZAKSZERVEZETI TAG van Szabolcs megyében. Ebből a szakszervezetek 18 000 tagot tar­tanak nyilván. ★ A KÖZSÉG FEJ LES ZTÉSI TER­VEKET 22-én 15 községi tanács tárgyalja a nyírbátori járásban. Addig a többi öt község is dönt a fejlesztés ügyében. A járásban jól halad a szövet­kezetek fejlődése, Nyírgyulajon, Nyírbogáton, Kislétán és Mária- pócson pedig növekedett az új belépők száma, s minden remé­nyük megvan arra, hogy a fel­soroltak Omboly, Nyírcsászári és Nyírderzs példáját követve, szo­cialista községek lesznek, ŰJ KISIPAR^ SZÖVETKEZE­TEK alakultak: Nyíregyházán Kárpitos Ktsz, Szatmárcsekén Vegyesipari Ktsz alakult. Az OKISZ választmánya • február 2-án megvitatja az alacsonyabb típusú szövetkezetek létrehozásá­nak tervét. E terv megoldja a fa­lusi kisiparosok szocialista átszer­vezésének problémáit. A megyei kisipari szövetkezetek 1960-ban 20 millió forinttal ter­melnek többet, mint 1959-ben. 4r „ÍGY JUTUNK A CSILLA­GOKBA” címmel tart előadást a TIT-ben Lakatos István tanár 21-én, du. fél hatkor. Az előadást filmbemutató kíséri, ★ Újdonságok az Állami ÁRUHÁZBAN. Az üzletbe kere­sett újdonságok érkeztek. A leg­jelentősebbek r női perzsa után- zatú kaiméit kabát, kínai tiszía- selyem pongyola, kisestélyi bro­kát, gyajú olaszka minden szín­ben és méretben, női újfazonű körömelpő több színben, s hagy a férfiak is válogathassanak, olasz fazonú fűzős félcipőt és 76 forin­tért „Oxford” inget vásárclhat- nak több színben is. Az emberiség szaporodásával és az egy főre eső fogyasztás ro­hamos emelkedésével sziikségszs- rűleg jelentkezik a mezőgazda­sági termelés hozamainak eme­lése. A mezőgazdasági termelés ágaaztai közül a növénytermelés aránylagosan ezép fejlődést mu­tat, azonban a kívánalomhoz mérten még mindig nem kielé­gítő mértékben. Sajnos, még ez­zel, sem tart lépést az állatte- nyászés, az állandóan jelentkező takarmány hiány miatt. Egész me­zőgazdasági fejlesztésünknek alap­vető problémájaként jelentkezik a fejlett állattenyésztés alapjait biztosító takarmánytermesztés. Ennek elmaradottsága képezi legnagyobb akadályát állatte­nyésztésünk gyorsabb ütemű fej­lődésének. Az állatállomány minőségi és mennyiségi fejlődése nagyban járul hozzá húsellátásunk javu­lásához, ellensúlyozza az általá­nosan tapasztalható saervestrá- gyhahiányt. Az állattenyésztés fejlődésével járó jobb szervcs­trágy »ellátás a növénytermelés további fejlődését teszi lehetővé, s ennek nyomán jelentkezik a műtrágyahatásfok növekedése is. Növelnünk kell tehát azon ta­karmánynövények termelését, amelyek területegységre a leg-1 több tápértékét adják, s ezen be-; lül a termelt növények termés­átlagát. A kukorica bő termőké­pessége, területegységre eső ma­gas tápértékhozama fokozott mértékben ad elaóeéget a kuko­rica termelésének, melynek ter­melési lehetőségei még koránt sincsenek kihasználva. A takarmány termelés és ezen keersztül az állattenyésztés fej­lődéséhez — jelentősen kedve­zőbb hozama következtében — a hibridkukorica vetőmag alkalma­zásával történő árukukorica ter­melés további és következetes felkarolása nagy segítsé-get je­lent A hibridkukorica használa­tával nagyobb takarmányhoz ju­tunk, egyéb növények területé­nek érintése nélkül: 3000 mázsa liúsiöbblcf tán is a termelő részére bőven térül meg a hibrid vetőmagután számított felár. Ismeretes a hibrid azon általá­nos tulajdonsága, hogy kima­gasló termést csak a hibridizá­ciót követő termelési évben ad, termése a következő évben erő­sen csökken, ezért feltétlenül szükséges minden évben friss ve­tőmagot cserélni, Hangsúlyoznom kell, hogy a kérdés jobb megvilágáítása ér­dekében csupán egy mázsa/kh. hozamtöbbletet vettem, mely a valóságban jelentősen magasabb. Az elmúlt két év termelési és kísérleti eredményei dolgozó pa­rasztságunk előtt beigazolták, hogy a hibridkukorica vetőmag használatával azonos körülmé­nyek között legalább 20—25 szá­zalékos több termés érhető el. Erről a mátészalkai járás terü­letéről begyűjtött adatokat tar­talmazó alábbi részletezés ad szemléltet ést. A mátészalkai járás területén 16 800 kh.-n termelünk árukuko­ricát az elmúlt 1959. évben Ez a vetésterület közel 3000 kát. holddal több az elmúlt tíz év veteéterületének átlagánál. Minimálisan egy q/kh. többlet termést számítva, 16 800 q kuko­rica terméstöbbletet jelent ez, ami több mint 3000 q hústöbblet­tel egyenértékű, s ami azt je­lenti, hogy minden évi egy q/kh. kukorica terméstöbblet után csu­pán hústöbblet formájában több mint 3000 q húshoz jut népgaz­daságunk évről-évre megismétlő- dőleg járásunk ilyen irányú ter­melésében. Kormányzatunk a hibridkuko­rica vetőmag-ellátásról nagy anyagi áldozatokkal, a legmesz- szebbmenően gondoskodott. En­nek a keretében a hibrid-terme­lés a legkielcgítóbb formában el van látva a szükséges vetőmag­gal és a legminimálisabban szá­mított 1 q/kh. terméstöbblet ese­Át’ag termés q/kh. májusi monsoit Termeié saját vetőmag Hybrid vetőmag után ______________________________után Mv.5. Többiét q «/« Nagyecsed: (ásványi talajon nem kéri») Sarkadi Gyula 32' 37 5 13 Molnár Kálmán 18 24 6 33 Dobos Sándor 32 39 7 22 , Sarkadi Bálint 30 "ti 6 20 Molnár Dániel 26 32 4 22 Ti borszállás: Makari László 24 39 6 21 Mátészalka: Nemes Bertalan 24 30 S 21 Szabó Gusztáv 26 38 30 38 Lengyel Gusztáv 24 31 7 29 Lengyel Ferenc 30 36 6 20 Átlag: 6.30 23.9 tőmagot használtak és akiknek kukorica átlagtermése 28 q szem volt kh-ként, 1960-ban 10 COO holdra kell növelnünk a hibridkukorica vetésterületét A hibidkukoica vetőmag alkal­mazásának százalékos megoszlása az elmúlt 1959. évben temelőszö- veíkezeteinkben 92 százalék, az egyéni dolgozó parasztok vetés- területén 23 százalék volt, ami kereken 5000 kát. holdat képvi­sel. Ez az összes kukorica vetés- terület 30 százaléka. Az 1960. termelési évben legalább 10 000 kát holdra kell növelnünk, ami­hez a szükséges vetőmag rendel­kezésünkre áll. Szükségesnek látom kihangsú­lyozni, hogy a hibrid vetőmag használatával elérni kívánt ma­gasabb terméshozam azonban csak akkor valósul meg, ha a kukoricatermelés eredményességét biztosító agrotechnikai kívánal­makat és igényeket is optimáli­san elégítjük ki, A kukorica nagy vízigényű nö­vény, miértig elsőrendű követel­ményként jelentkezik az őszi mélyszántás maradéktalan végre, hajtása. Nagy a trágyaigénye, tehát jó termésre úgy számítha­tunk, ha ezt is kielégítjük. — Amennyiben a növények sor­rendjében a szervestrágyázástól távolabb esik, úgy műtrágyák adagolásával segítsük a nagyobb kukoricatermés elérését. Kelés előtt és után fogasolással gyor­sítsuk meg annak fejlődését, annyiszor és akkor kapáljuk, ahányszor és amikor a talaj gyc- moosdása, illetve tömődöttságe azt megköveteli, Különös jelentőséggel bír a megfelelő tőszám. A tapasztalat azt mutatja, hogy szemes kuko­rica termelésünkben általában kevés főszámmal dolgozunk. — Hogy milyen mértékben növel­hető a tőszám, azt a helyi Kí­sérletek döntik el. mégis a job­ban trágyázott, mélyebben mű­velt talajainkon a szakszerű mű­trágya használata mellett az ed­digi gyakorlatnak megfelelő 10— 12 ezer npvényszám (gyakran még ennyi sem) legalább 14—16 ezer­re növelendő különösen olyan időjárás mellett, amikor csapa­dékban bővellkedünk, Kiss Lajos járási főagronómus. A termelői 1 igazolványokról | Mint ismeretes* a 41/1958. szá- ' mű kormányrendelet értelmében a piacon árusító termelők részére termelői igazolványt kell kiállí­tani. A rendelet erre az eszten­dőé is vonatkozik, mégpedig a Nyíregyháza, Üjtshértó, Kisvárda ás Mátészalka piacain ársító ter­melőke, akik nem árusíthatnak új, 1960-ra érvényes termelői iga­zolvány nélkül. A megyei tanács kereskedelmi osztálya. Termelőszövetkezeteinkben, ahol általában csak hibridkukorica termelés folyt, összehasonlító kí­sérletek kevésbé voltak végezhe­tők. Mégis említést érdemelnek az elért eredmények és ezen keresztül az a termelési kedv, amivel termleoezövetkezeteink a hibrid kukorica termelését a no- vénynemesítés egyik legnagyobb vívmányaként üdvözlik. Átlagter­mésünk minden községben írusr- sze felülmúlja az egyéniek át­lagát. Érdemes vizsgálni azokat az eredményeket, ámeneket a Föld­művelésügyi Minisztérium 1959. évi országos kukorfcatcrmelési versenyében értünk el, amely versenyben hét termelőszövetke­zet, hét község és 179 egyéni termelő vett részt. Az 1959. évi j hibrid használatában Ököritófül- | pös község vezetett, nevezett köz­ségből 35 egyéni dolgozó csatla­kozott a versenyhez, akik vala­mennyien Martonvésári 5-ös ve­TÖBB MINT SZÁZEZER IS­KOLÁS A MEGYÉBEN. Me­gyénkben 417 általános, 18 közép- iskolás és egy felsőfokú tanító­képző intézet működik. 12 diák­otthon és 5 nevelő otthon áll a fiatalok rendelkezésére. Általá­nos iskolába megyénkből 98144 diák, középiskolába pedig 5200 diák iár. A jelenlegi tanévben fiz ország egyetemeire és főiskoláira mintegy 100 elsőéves hallgatót vettek fel Szabolcsból, Válás» a nőíanáesnak a Guszev«lakótelep tisztasága ügyében ] „Tisztasági verseny a Guszev-^ j ben” címmel ovastam az újság- j ban, hogy nőgyűlést tartottak az I asszonyok a Guszev-ben és az. : emeletes bérházak tisztátalansá- , gáról és egy ellenőrzés hiányé­iról beszéltek. Április 4-re tisz­tasági versenyt indítanak. Erre a cikkre szeretnék vála­szolni, mint az Ingatlankezelő- és Közvetítő Vállalat házkezelője. A Guszevben kilenc házfel­ügyelő dolgozik, akik eddig min­denkor rendesen végezték felada tukat. Akadtak ugyan kisebb hiányosságok részükről, de ilyen­kor írásban figyelmeztettük őket jobb munkára. Körzetemben ha­tén te tartok ellenőrzést (bérle­ményem 640). Decemberben a negyedik negyedévi nagytakarí­tást elvégezték. Szeretném, ha a nőtanács részéről kint járt elv­társnők elbeszélgetnének a bér­lőkkel és megmagyaráznák ne­kik, hogy a közös folyosó tiszta­ságáért a bérlők a házfelügye­lőkkel együtt felelnek. Az egyik bérházban történt, a IV. szekcióban: a házfelügyelő az ablakot tisztította és sírva pa­naszolta, hogy félórán belül ösz- szefirkálták, amit letisztított. Szóltunk a szülőknek, figyelmez­tessék gyermeküket hogy a jö­vőben ilyesmi ne forduljon elő és az elvégzett munkát becsül­jék meg. De sorolhatnám a bérlők hibáit tovább is. Egy lakó pél­dául kihozta a lakásából a vö­dör salakot és a szemetes bődön helyett a Pince folyosójára ön­tötte. „Hát azért van a házmes­ter a házban, hogy takarítsa el — mondta, mikor figyelmezr 4- tem. Ezért és hasonlókért fordul elő, hogy a Guszevben szemét- j ben botladozunk. Míg a bérlők a házfelügyelők munkáját nem becsülik meg, ad­dig a hibák megmaradnak. Még akkor Is, ha hetente kétszer fo­gunk ellenőrzést gyakorolni. Reméljük, hogy a tisztasági verseny eredményes lesz, s az új évben öntudatogabbak lesz­nek a bérlők, ég több megbecsü­ltében részesítik a. házfelügyelő­ket végzett munkájukért. Mocsár Kálmánná, a 6. sí. körzet vezetője fiz Egyesült ÍIM eddigi legnagyobb költségvetési hiánya AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK a békeidők eddigi legnagyobb költségvetési hiányával fejezte be az 1958—1959. kötségveté&i évet. Az amerikai pénzügyminiszté­rium költségvetési irodájának nyilvánosságra hozott ideiglenes adatai szerint az említett költ­ségvetési év 68.15 milliárd dol­lár bevétellel és 80,69 milliard kiadással, tehát 12,54 milliárd dollár hiánnyal zárult, bár Eisenhower 1938. januári költ- ,ségvetési üzenetében még 500 j millió dolláros költségvetési többletet jósolt. A pénzügynb- inisztériumi jelentés szerint 1959. június 30-án az Egyesült Álla­mok államadósságainak összege 287,70 milliárd dollár volt, több mint eddig bármelyik költségve­tési év végén. Ez az összeg 15 milliárd dollárral haladja meg az Egyesüt .Államok államadósságait a második világháború legsúlyo­sabb esztendejében. 4 A hibrid knkoriea vetőmag használatává! elért eredmények 1959. évben:

Next

/
Thumbnails
Contents