Kelet-Magyarország, 1960. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-15 / 12. szám

stíolgár vendéi»' <i dohányfermentálóban Dimitrij Nikolov (a kép hal­szélén) a Burgas., városban meg­jelenő „Csemomorszki Front” című lap munkatársa több napot töltött Nyíregyházán. Többek közt kíváncsi telt a Dohánybe­váltó és Fermentáló Vállalatra. Szeretettel fogadta a vezetőség a. bolgár vendéget, s megismer­tették vele a vállalat történe- tét, eredményeit, a dolgozók helyzetét a múltban, s a jelen­ben. Találkozott a munkásasz- szonyokkal, megtekintette, hogy milyen a szociális és kulturális helyzet a vállalatnál. Megátogat- ta a vállalat óvodáját, napközi A »KIVÁLÓ PÉNZÜGYI DOLGOZÓ" kitüntető oklevelet, érmet és jel­vényt adományozta, ezer forint pénzjutalommal a közelmúltban a pénzügyminiszter Kékesi Lajos elvtársnak, a Szabolcs-Szatmár Megyei Illetékkiszabási és Vál­lalati adóhivatal dolgozójának, negyvenéves pénzügyi munkássá­gának elismeréséül. BESZTERECEN BEVEZETTÉK A VILLANYT A Tiszántúli Áramszolgáltató Vállalat közlése szerint az idén elsőnek Beszterce községben gyűlt ki a villany. Február elejére pe­dig elkészül a kishodotsi, nagy- hodosi, garbóiéi és méhtelek! vil­lanyvezeték is, ottonát, bölcsődéjét. A tapasztalt és hallott dolgokról jó vélemény­űvel volt, amiről majd a „Cser- nomorszki Front”-ban tájékoz­tatja a bolgár dolgozókat. Azt kívánta, milcor véleményt mon­dott a vállalatról, hogy minél több ilyen szép, korszerű, jól dolgozó vállalattal büszkélked­hessenek a közeli években a me­gye dolgozói. Jó munkát végeztek a pedagógusuk, a lakosság megértésével találkozott az adatgyűjtés Befejeződött megyénkben a népszámlálás A Statisztikai Hivatal illetéke­seitől nyert értesüléseink alap­ján megyénk területén a nép- számlálás határidőre befejező­dött. A megye egész területén — Búj község és Nyíregyháza egyes kerületeinek kivételé­vel — az összeíró biztosok mér január kilencedikén be­fejezték a népszámlálást. A népszámlálással foglalkozó­kat a megye lakossága minde­nütt a legnagyobb egyetértéssel fogadta és valóságos adatok be- diktálásával könnyítette munká­jukat. A megye területén talán egyetlen helyen csapták be a számlálóbiztost. Egy udvarban két család lakott, s ezek harag­ban voltak egymással. A szám­lálóbiztos összeírva az egyik csa­ládnál megkérdezte, hogy lakik-e még más is az udvarban? Azt felelték, hogy nem. Ebben az esetben sem a számlálóbiztos el­len irányult a harag, hanem a szomszéd ellen. Egy kedves kis — megtörtént j— anekdota is született a nép- számlálás alkalmával, Tiszada- dán. a községi tanács megafonon szólította fel a lakosságot, hogy segítsék a népszámlálókat. Az egyik számlálóbiztos egy idősebb nénikénél írt össze. Mikor fel­vette az adatokat, s távozni ké­szült a nénike megkérdezte: — „Mondja lelkem pénzzel, vagy természetbeni dolgokkal segít­sem?” Bár a munka — mint már korábban említettük befejeződött —- még mindig van néhány olyan személy, akiket külföldi távol­iét, vagy egyéb különleges ki­küldetés miatt nem tudtak meg­találni a számláló biztosok. Ezek a helyi tanácsoknál jelentkezhet­nek és diktálhatják be adataikat. A kitöltött számlálólapo­kat most egyeztetik. vizsgál­ják felül, hogy az esetleges hibákat korrigálhassák. A számlálást végző pedagógusok igen pontos munkát végeztek, Hóbafúlt gépkocsikat szabadítottak ki — Tovább szélesítették a készordokokat — Hóekék és hómunkások folytatják a küzdelmet a hófúvás ellen a megye közútjain A 13-65 jelenti Mintegy húsz motoros, lánctal­pas hóeke és 300 hóeltakarító munkás dolgozott szerdán a me­gye területén á hóval befújt uta­kon. Szerda estére valamennyi helyen, néhol több kilométeres sza­kaszon 30—150 cm magas hó­torlaszokat törtek keresztül, hogy szabaddá tegyék , az or­szágutakat a közlekedés számára. Ezzel biz-1 tosították a személy- és árutor- j galom zavartalanságát. Kicsit megkésve, de a kenyér, tej és más fontos élelmiszer, valamint iparcikk a rendeltetési helyére jutott. Szerdán több helyen találtak a hómnukások hóbafúlt gép­kocsikat. Egyet a Nyírtúra—sényői úton Nyírtúra közelében találtak, a tehergépkocsi még kora reggel került hófúvásba, s mire délre odajutott a hóeke, másfél méteres hó vette körül. A szerdai gyors munkának el-- í sősorban az volt a feladata, hogy j a hófúvásokban két és félméter ; szélességben utat vágjanak, köz- j ben-közben kitérőket létesítsenek. , Tegnap mintegy húsz hóeke j és sokszáz munkás folytatta a hószurdokok szélesítését, az or­szágút teljes szélességű felsza­badítását. Délelőtt sok helyen homokszóró gépkocsikkal dol­goztak. s ezt a munkát abba hagyták, amikor ismét esni kezdett a hó. A hószolgálattói kapott értesí­tés szerint tegnap délben további havazásról kaptak előjelzést, s a várható újabb akadályok elhárí­tására minden előkészületet meg­tettek. Nagyobb hófúvások esetén a községi tanácsok hóeltakarító brigádok at toboroznak. Mielőtt útraindulnának a gép­kocsivezetők, tudakozzák meg a 13—65-os teleíonszámon, hogy hol vannak hóakadályok. Járási szék­helyeken a községi tanács előtt megtalálhatók a hójelentések. mégis az egyeztetés alkalmával akadnak zavart okozó, vagy hi­bás bejegyzések. Különösen a foglalkozást jelző rovatok, a la­kás-rovatok kitöltésénél' fordul elő a legtöbb hiba. A helyi egyeztetések utáii az anyagot —> január 15—16 körül — valameny- nyi megyéből egyszerre küldik fel Pestre, ahol a volt Kossuth Akadémia épületében mintegy 2000 ember dolgoz­za fel a körülbelül tizenöt vagont megtöltő anyagot. Itt az íveket még egyszer ellen­őrzik majd úgynevezett kód szá­mokkal látják el. Ezzel az ada­tok már személytelenekké vál­nak. Ezt követően az adatokat a számozás segítségével lyuk-kár­tyára viszik át, majd az adato­kat a különféle szortírozó és elektronikus gépek segítségével dolgozzák fel. A népszámlálási adatokat megyénként dolgozzák fel a nyilvánosságra, hpzás céljá­ból. A most végzett népszámlálás­nak igen nagy jelentősége van. Egyrészt megállapíthatjuk belőle az elmúlt 11 év fejlődését, kü­lönösen a kulturális élét és a lakásépítkezés megnövekedése, valamint az élet sók irtás terüle­tén. De a népszámlálás nagy se­gítséget ad a további fejlődés szempontjából is, különösen az anyagelosztás és iparfejlesztés mértékét és helyét illetően. Szabolcs-Szatmár megyé­ben a népszámlálást mint­egy 2200 számlálóbiztos, 700 felülvizsgáló, 300 tanácsi dol­gozó és körülbelül 60 sta­tisztikus végezte. Mindannyian becsülettel helyt­álltak a nem kis feladatot je­lentő munkában, de mégis kü­lön kell említeni a pedagóguso­kat. Szinte kivétel nélkül mind­annyian áldozatkész és nagyon lelkes munkát végeztek. „Erősödiiti k, gyuraiiodnnfew — Jól érzem ma­gáin a szövetkezet­ben — kezdte Ba­logh Ilona. — Meg­találtam o számítá­som. A szüleim is. Nemcsak azért, mert most 416 munkaegy­séget teljesítettem és ezt egyenként har­minc forintjával fi­zetik. hanem azért is. mert kulturális és szórakozási lehe- Ujségek is jobban kínálkoznak a kö­zösben. Most is színdarabot tanu­lunk. De vannak itt má­sok is. ak.'k jól dol­goztak. — Szatmári Jolán 300, özvegy Szarka Károly né 300 és Fekete Péterné is 400 munkaegységet teljesített. Harminc forintjával szép. pénz jut — nem igaz? Lehetett volna több is egy munkaegység értéke — de mi gon­doltunk a holnapra is. Most megelégedve nyugtázzuk, hogy kö­zel egymillió íorint értékű takarmányunk ván, amely az egész A lehetőségeket figyelembe vé­ve, a tervkészítésnél az a cél lebegett a szövetkezetbeliek előtt, hogy ebben a gazdasági évben a falu nagyüzemi körülményei között magasabb terméseredmé­nyeket érjenek el és több árut állítsanak elő mint tavaly, .ami­kor a lakosságnak több, mint fe­le még kjsparcellán gazdálko­dott. Felmérték, hogy tavaly a ter* melőszövetkezet és az egyéni gazdaságok mit termeltek, meny­nyi jószágot értékesítettek és ehhez szabták , az idei terveket. Cukorrépából a községben har­minc hold volt, az idén negyven­öt lesz. Olajlent tíz holdon ter­melt a szövetkezet s most har­mincat terveztek. De ez a helyzet » kukoricával, napraforgóval, burgonyával is. Különösen jelen­tős' lesz a pillangósok vetéste­rülete és magfogása, mely utób­bi kétszázhúsz holdat tesz ki. Egészen új az öntözéses gaz­dálkodás. A százhárom holdat kitevő, tavaszra megépülő öntö- rótelepen hatvan hold rizst akar­nak termelni s a többi részen egyéb öntözéses kultúrákat ve­zetnek be, hogy a rizstermelés vetésforgóban történjen. Az állattenyésztésben is felül akárják múlni a tavalyit. A szö­vetkezetnek — a tagok által be- vittel együtt — huszonhat tehe­ne van. Év végére negyvenre növelik a tehenek számát. Ta­valy ötven darab körül vök a sőrék száma a községben, most a szövetkezet nyolcvanötöt akar hizlalni. Sertésnél szintén felül­múlják a tavalyi eredményt. A hízóállatok jelentős részét úgy sertésből, mint szarvasmarhából a tagok által felvásárlásra aján­lott jószágból biztosítják. Vízi­szárnyas tenyésztéssel sem fog­lalkoztak eddig. Az öntözésre berendezett területen kétezer ka­csát akarnak felnevelni s ugyan­ott haltenyésztéssel is foglalkoz­nak a nyár folyamán. Sertéséi, itiWiöd&Y saját eréből Egy ezerkétszáz hol Jaj gazda­ságban elengedhetetlen a terme­lés jó alapja. A csaholci Zalka Máté Tsz a termeléssel egyidőben megtervezte a . gépi munkát is. S rájöttek, mennyivel kedvezőbb a. gépi munka, mint a fogatos. mert például az egy holdra jutó 3,6 normélhold gépi művelés ne­gyedannyiba kerül, mintha azt fo- gatos erővel végeznék. A gépi munka arányát úgy is fokozzák majd, hogy Szupei-Zetort fognak vásárolni. Már az idei beruházásoknál arra törekszenek, hogy minél több lé­tesítményt saját erejükből áll t- sanak elő. A száz férőhelyes szarvasmarha istállóhoz szüksé­ges az állam segítsége, de pél­dául az ötszáz íérős juhhodályt. a kétszáz férőhelyes scrtésszal­kiáhítésok 1960-ban a szovjet szputnyikok és úrrasé- ták makettjei és fényképei. A kiáilítósotn szovjet mővéseek is fellépnek és szovjet filmeket is bemutatnak. A Szovjetunió ltKjO-ban mutat­ja be először autóiparának termé­keit a genfi nemzetközi autósza­lonban. A kiállításra személygép­kocsikon kívül teher anbétert <m autóbuszokat is. küld. s Júliává! és-" a többi teesz tagokkal, di­csértjén emlegették a szövetkézét vezetői­nek előrelátását A 1 fiatal kislány na még' rtém' is tud- ,a. mennyire értékes, amit tettek, s hogy milyen' kedvezően hatott az egyénileg tolgoző parasztokra a termelőszövetkezet áldozatvállalása.. Bi­zonyltja ezt, hogy a község dolgozói egy­öntetűen választották a szövetkezeti gaz­dálkodást. — Most ezért fá­radozunk, hogy szö­vetkezetünk KISZ szervezete erősödjön, gyarapodjon és mivel termelőszövetkezeti községgé alakult Cíu- lács, azt szerelnénk, ha egy ifjúsági szer­vezetben dolgozhat­nánk. Eredménye­sebb lenne a mun­ka, az ifjúság neve­lése is — búcsúz­tunk Balogh Iloná­tól, a gulácsi Uj Élet Tsz KISZ szer­vezetének titkáréitól (N. T.) ! lást saját anyagból az építőbrigád í készíti el. Egy hatvagonos kuko- ; ricagórét is építenek s a szüksé- | ges anyag jó részét szintén maguk 1 teremtik elő. I tormadik lépés következik Az. első feladatok megoldásán túljutott már ez a fiatal szövet­kezeti község. Nehézség akác! — az tagadhatatlan, Legnagyobb probléma a sok őszi vetés által elaprózott terület elsősorban amiatt, hogy a gépeket itt ne­héz kihasználni. De a takarmány is szűkösen, igen jó beosztással lesz elég újig. A tagok vittek be takarmányt, a szövetkezetnek .is volt tartaléka, azonban nem any- nyi, hogy bőségesen elég legyen a : bevitt állatok részére. Ezek ellenére a második lépést : szerencsésen megtették a közös- j beliek. Panasz különben sem le­het, mert a bevitt jószág, gazda­sági felszerelés, mezei leltár ér­tékét — a közös alap benthagyá- sával — már -valamennyi szövet­kezeti tag megkapta. Bán ezekben a napokban zimán- kós az idő, de a termelőszövetke­zet tagjai várják a tavaszt, hogy kikelet idején egyszerre Kezde­nek hozzá a harmadik nagy lé­pésükhöz: a terve.: \ aióra \ állá­sához, ami majd az tl.ó közös zárszámadást mcgértsli és hogy utána még bátrabban, — saját i életükön keresőül meggy űződre a nagyüzemi gazdálkodás fölé-. [ nyerő! — induljanak tovább a ; megkezdett úton. i Samu riwri*« hoz és a gyümölcstermelő brigád tagjai a tizenkét hold új almás­ban kezdték meg a telepítést. Többet adni, mint tavaly a zord időjárás állította meg. Hozzákezdtek egy százhárom hol­das öntözéses terület földmunkái­A Szovjetunió 1960-ban 36 nem­zetközi kiállításon és vásáron I vesz részt.. Először mutatja be j ipari termékeit Bagdadban .és Os-. I lóban, Phenjanban pedig ipari és mezőgazdasági k'áliitást rendez, j A március'—április folyamán Bagdadban megnyíló kiállítás' a j : legnagyobbak köz.: tovtorik. A, i bolygóközi lér tanulmány •'.zasálj I bemutató részlegen 1 ott lesznek i község jószágállo­mányának elég egy télen. Vettünk száz borjút, húsz hízó- marhát és várt meg százötven darab hí­zóba fogott serté­sünk — lapozott egy könyvben Balogh Ilona. — Ha csak magunkra gondo­lunk, hatvan •forint­tal , is fizethettünk volna egy munka­egységet. De mi nem sajnáltuk az áldoza­tot a falubeliekért. Jószívvel fogadták •ezt. az egyénileg dolgozó parasztok js és amikor jártunk agitálni Szoboszlai Erzsébettel. Popovics

Next

/
Thumbnails
Contents