Kelet-Magyarország, 1960. január (20. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-14 / 11. szám
Megállapították a beépített lakásberendezések használati diját Az építésügyi miniszter az Országos Árhivatal elnökével egyetértésben megállapította a beépített bútorok használati díját. A rendelet hatálybalépését követően épített, helyreállított, műszakilag megosztott, nem- lakás céljára szánt helyiség átalakításával vagy felújításával nyert, az állam, a szövetkezetek és a társadalmi szervezetek tulajdonában lévő lakások bérlői a beépített bútorok használatáért díjat fizetnek. Nem kell díjat fizeni, ha a bérlő a lakást saját költségén, vagy állami hozzájárulással, illetőleg építési kölcsönnel maga építette. A használati díj alacsony, például, kisebb asztalszekrényért havi 2 forintot, nagyobbért 3 forintot, mcsogatószekrényért 2 forintot, úgynevezett összevont mosogatószekrényért 5 forintot kell fizetni. Az ötliteres gáz- vízmelegítővel ellátott szekrény díja havi 4 forint, a beépített szekrényé légköbméterenként 4 io- rint. A használati dijat a lakbérrel együtt kell fizetni. A rendelet kihirdetése napján életbe lépett. Hatezer csibét neveinek az idén a nagyhalászi Petőfi Tsz-ben Télidőben a zárszámadások elkészítése, a tervezgetések foglalják le a legtöbb időt a termelő- szövetkezetekben. A nagy halászi Petőfi Termelőszövetkezet tagjai. a nagy munkák befejezése után olyan feladat elvégzéséhez láttak, ami ilyenkor időszerű: nádgazdaságukban hozzáláttak a nád . kitermelésének. Húszezer kévére való nádat takarítottak be s ennek jórészét már el is szállították nyolcvanezer forint értékben a Keletmagyarországi Faipari Vállalathoz, ahol majd építőanyagot készítenek belőle. Híg kint folyt a nagy munka, az irodában sem tétlenkedtek. Befejezték a zárszámadási mérleg elkészítését, ami munkaegységenként negyven forintos jövedelmet mutat. A termelési terv készítését is maguk mögött hagyták s a terv jóváhagyásra var. Az idei tervben leszögezték, hogy új növénnyel, a köménytermeléssel is foglalkoznak majd tíz holdon. Az állattenyésztésben különösen nagy feladatokat tűztek maguk elé: az állatállományt tizenöt százalékkal növelik a meglévőhöz ■viszonyítva. S legnagyobb előrehaladás a baromfi- tenyésztésnél mutatkozik. Hatezer naposcsibét akarnak felnevelni. Háromezer darabot már megrendeltek s rövid időn belül szeretnék megkapni, hogy korai pecsenyecsirkeként értékesíthes:- sék majd. A lakosság igényeinek kielégítését vizsgálta legutóbb a Megyei IVépi Ellenőrzési Bizottság Ülést tartolt a Szabolcs-Szat- már Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. Megtárgyalásra került a Patyolat Vállalat vizsgálatáról szóló összefoglaló jelentés, a Húsipari Vállalat munkája, valamint határozatokat hozott a Tiszalöki Népi Ellenőrzési Bizottság munkájának megjavítása érdekében. Hiányosságok a Patyolat Vállalatnál A lakosság igényeinek kielégítése érdekében a Megyei Patyolat Vállalatnak is jó munkát kellene végeznie. Ez különösen a tisztításra, mosásra, a megfelelő minőség és határidő betartására vonatkozik. A Népi Ellenőrzési Bizottsághoz beérkezett jelzések azonban nem erre mutatnak. A panaszok alapján elindított vizsgálat megállapítja, hogy a Patyolat Vállalat sem a lakosság, sem á közületek felé nem képes megfelelő minőségben és gyors ütemben biztosítani a tisztítást, mosást. Az üzem kapacitása a lakosság igényeit a jelenlegi munkaszervezéssel nem képes kielégíteni. A vizsgálat időszakában különösen a vidéki felvevőhelyeken tapasztaltak komolyabb hiányosságokat, ahol a háromhetes vállalási időt 1—2 héttel még a jelenlegi holtszezonban is túllépik. Hogy a vállalat ki tudja elégíteni az egyre növekvő igényeket, mind a mennyiség, mind a minőség tekintetében, ehhez újabb gépekre lenne szükség. De addig Egyetemi felvételi vizsgára előkészítő tanfolyam indul az építői pari és közlekedési műszaki egyetemen Az építőipari és közlekedési műszaki egyetem felvételi vizsgára előkészítő tanfolyamokat indít mérnöki, építészmérnöki és közlekedés-üzemmérnöki karokra jelentkezők részére. Nappali tagozat felvételeire előkészítő tanfolyamra jelentkezhetnek mindazok az 1959-ben vagy előbb érettségizettek, akik 3Ó. életévüket még nem töltötték be és munkahelyük vezetője felvételükkel egyetért. ' . Zenélő hivahnt 0 a nyíregyházi Csemege Áruházban Üj érdekességgel gazdagodott a nyíregyházi Csemege Áruház. Egyik kirakatában szmokingba öltöztetett bábukból álló zenekar szórakoztatja a járókelőket. A kis zenekarban megtalálható a bőgős, zongorista, sőt még szakszofonos is. A kirakat mögött elrejtett zenegép szolgáltatja a muzsikát. A bábukat elektromos szerkezet tartja állandó mozgásban. A zenélő kirakat sok nézőt vonz, s készítőinek ötletességét dicséri. A levelező tagozat felvételeire előkészítő tanfolyamra jelentkezhetnek — / munkaadójuk javaslatával — mindazok az érettségizett dolgozók, akik 22. életévüket betöltötték, de a 40. életévet nem haladták túl és felvételhez egyébként szükséges szakmai gyakorlatuk megvan. A részvételi díj 320 forint, amelyet az első foglalkozáskor kell befizetni. A tanfolyamokat február 4. és június 30. között átlag heti kilenc árában tartja meg az egyetem (az esti órákban.) írásbeli kérelmeket — a szükséges javaslatokkal január 20-ig kell beküldeni a karok dékáni hivatalainak alábbi címére: ' Mérnöki kar dékáni hivatala: Budapest, XI. Műegyetem rákpart 3. k. egy 8. Építészmérnöki kar dékáni hivatala: Budapest XI. Műegyetem rakpart 3 k. egy. 10. A közlekedés-üzemmérnöki kar dékáni hivatala: Budapest IX. Kinizsi utca 1—7. Jójárt János párul járt A Csongrád megyei Rúzsa községben Jójárt János 12 holdas gazdálkodó pénzét nem a Takarékpénztárban, hanem otthon tartotta, s régi szokás szerint . a szalmazsákban gyűjtötte a százasokat. Nem kevesebb, mint 130 000 forintot rakott össze. Az tartotta, hogy legbiztosabb helyen, nála van a pénz, mert ahhoz bármikor hozzáférhet. Jó járt János rosszul számított: a szalmazsákban az egerek néhány hónap alatt 120 000 forintot a szó szoros értelmében megettek. Csupán 10 000 forintnyi összerégott százasa maradt.' meg, amit még be tudott váltani a bankban. tjj járda« orvosi lakás Tiniárban Igen sokrétű feladatot kíván megoldani az idén a községíej- lesztési alapból a Timári Községi Tanács. Ezerkétszáz ■ négyzet- méter új . járdát építenek, - száz- nyolcvanezer forintos beruházással orvosi lakás épül. Űj sportöltözőt is kapnak a timári sportolók; könyvárfejlesztésre kétezer forintot, az úttörők támogatására ugyancsak kétezer forintot fordítanak az 1960-as évben. Ezenkívül pótolják a tűzoltószertár felszerelését is. I volt mindig a nagyüzem, de nem j jöttem vissza, ha már kiléptem... | Mindig lestem, mit, hogyan csinál a szövetkezet s magam is azt tettem az én kis gazdaságomban. Behat nekik háromezer hold volt. nekem meg csak az a nyolc... Czúkó Sándor félig idegenül üldögél a beszélgetés alatt ő még nem volt a közösben, majd ezután kóstolja meg. Fiatál ember, harmincöt éves. Négy holdas gazda — Én hamar, két nap alatt; döntöttem — válaszol a kérdés-; re. — Rájöttem, hogy négy hold; földön, öttagú családdal az egyé-! ni függetlenség csak amolyan mese. Mert, kérem, amit a négy hold hozott, azt feléltük. Fuva- rozgattam, az hozott pénzt a házhoz. Engem az igazsággal győztek meg. A négy holdammal én nem tudtam az országot élőire vinni, nem adtam semmit az \ államnak. Nem tapasztaltam még j a. szövetkezeti életei, majd meghatjuk. Bízok benne. T) íznak az új belépők n Tán- estes Termelíszövetkszet- i ben. Jól kialakult gazdaság, éviről cvre biztosítja lagjainatz a negyven forint feletti muhkaegy- ségreszesedést s c szövetkeze: vezetőiről is azt tartják. hoy; talpraesett emberek, szívügyük nek tartják a közösségbe tömi rillt község jövőjét. is, míg a vállalat új gépeket kap* a munka jobb megszervezése, á gépállomány jobb kihasználása, azaz a jelenleginél több műszak beindítása lenne a legfőbb feladat. A vidéki felvásárló helyeken több esetben tapasztalható, hogy gondatlanul végzik a tisztítási, és festési munkálatokat. Megállapítást nyert, hogy a vidéki felvevőhelyek dolgozói nem rendelkeznek megfelelő szakmai tudással. Több .esetben olyan ruhadarabokat ív elvállalnak festésre, illetve tisztításra, amelyeknél nem lehet elvégezni a megfelelő mosási és tisztítási eljárásokat. Ez az oka a gyakori utólagos reklamációnak A Patyolat dolgozóinak szociális ellátása, illetve a szociális helyiségek biztosítása (mosdó* fürdő, öltöző) a dolgozók létszámához és á helyi lehetőségekhez képest nem megfelelő. A vállalat vezetői ennek megjavítására megtették az első lépéseket. A Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság a vállalat vezetőségének a munka megjavítása érdekében több helyes javaslatot tett. Sok a javítanivaló a Húsipari Vállalatnál A Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálatának célja volt megvizsgálni, hogy a Szabolcs-Szatmár Megyei Húsipari Vállalat megfelelően biztosítja-e mind meny- nyiségileg, mind minőségileg és választékban a húsáru-ellátást? Komoly erőfeszítéseket tesz a vállalat az igények jobb kielégítése érdekében, de feladatát csak úgy tudja megfelelően teljesíteni, ha a felvásárló szervek (például a megyei állatforgalmi vállalat) biztosítják a rendes nyersanyag szállítását mind időben, mind minőségben. A rendellenes szállításoknál a húsipari vállalat nem él megfelelően kötbérezés! jogával. A vállalat vezetőségének további komoly erőfeszítéseket kell tenni különösen az áruk — főleg készáruk — rak-. tározásánál, a társadalmi tulajdon fokozottabb védelme érdekében. A húsipari dolgozók szociális ellátottsága sem kielégítő, mely összefügg az üzem korszerűtlenségével, valamint e célra rendelkezésre álló összegek helytelen felhasználásával. E hiányosságok felszámolására, a vállalat munkájának megjavítására a Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság hasz- nost javaslatokkal élt a vállalat vezetősége felé. — csallány — Hj könyv Kép Békén István Petőfi nyomában cJtDí hépesalbumáből. . V ' társ — fordul felém Mihály bácsi —, közel vagyok én már a napszálltához, nemsokára hetvennél tartok. Féltem, hogy nem tudom majd megállni a helyemet a munkában. — Dehogynem, Mihály bátyám — győzködi most is az elnök. — Hiszen eddig egyedül birkózott a nyolc holddal s bírta. Most könnyebb lesz. Majd dolgozgat a szőlőben, gyümölcsösben. Na, meg hallottam, hogy c házát is rendbe akarja tenni... . — Ez az, hogy az Isten büntesse meg — rág közbe kedvenc szavajárúsával az öreg. — Ezért is volt nekem nehéz a döntés, mert az volt a számításom, hogy az idén meg nem jövök közétek, míg helyre nem pofozom a házat. — Meglesz az így is, Mihály i bátyám, majd segítünk az ‘építésnél. Vf iliály bácsi tudja, hogyne " tudná, hogy segít majd a szövetkezét. Négy éven át, egé- : szeri ötvenhatig a közösben dolgozott. — Altkor zavarodtam vön meg, amikor itthagytam Gyulád: vt rámondja az öreg az elnök jelé bökve. — Kivittem tizenkét holdat. Két-kél köblösét a vők használtak, én nyolcat. A szám ízén Ijizalfltii a jöifőheiL is átszevezés jár. Mégis sikerül j dót szakítania és Ondó Mihály, j Zzókó Sándor társaságában el- j beszélgetünk az elmúlt hetek iseményeiről. A két gazda elsősorban a saját életéről, gondjá- ról, döntéséről beszél, de szavukból kikerekedik kimondatlanul is az egész községet magával ragadó forradalmi változás. — Érdekes volt Varga Károly esete — mondja a szövetkezet elnöke. — Az öreg az őszön vett két jó tüzesvérű csilcót. Nem törődött ő sokat a körülötte lezajló változásokkal Azt mondta: Ha lesznek is belépők, én akkor se leszek köztük. Azért vettük a fiammal a csikókat, hogyha a nagy táblákon túl szabják ki a földünket, hát legyen min odajárni. Ezt a véleményét még két héttel ezelőtt is tartotta s egyszeresük érdeklődik nálunk a fia: .,Gyula bátyám, osztón, ha úgy lesz, én hajthatom tovább a két csikót?” — Így léplek be Vargáék. ■. / I ndó Mihály bácsi, — ala- cso-ny. nagy feliéi bajsza ember — csak hallgatja az elnököt, míg aztán kiböki: — Megmondo-m őszintén, nagyon nehéz volt. Beletelt abba tán három 'hét is, míg döntöttem. Tudja kedves Öcsém, elvD óhan az idő. “ Szombat délelőtt távíródróton futott a hír: a nagykiterjedésű tiszadobi határnak a nyolcvankilenc százaléka meg- j, szűnt kisüzemi parcella lenni. S ■; délután már kitűzték a község- i be torkolló minden fő útvonalon a táblát: Tiszadob termelőszövet- , kezeti község. Korántsem az elmúlt néhány nap teremtette meg a nagy fordulatot, hanem bátran mondhatjuk, hogy a helybeli Táncsics Termelőszövetkezet fennállnia’ óta egyengette az utat az egyénileg dolgozó parasztok előtt... A község, a mostani élénkséghez képest csöndes volt az elmúlt hetekben. Most embercsoportok gyülekeznek mindenütt; a. nagy eseményről beszélgetnek. A hétfőn megtartott tanácsülésre l is nagyszámban mentek a dolgo-j zó parasztok, ahol a község dől- gainak egészéről tárgyaltak: a j régi apró helyett először „ nagyról, a termelőszövetkezeti köz- i seg jövőjéről. A Táncsics Termelőszövetke- j set irodájában is sokan j megfordulnak. Ide léptek be a legtöbben, a családok hatvan szá-: zaléka. Jönnek a földrendezés, nyilvántartás végett es még belépés után is akad ezernyi kérdés, megoldható kérelem. A szövetkezet elnökét, Tóth Gyulát, alig lehel kiragadni abból a nagy aramból, amivel ez
