Kelet-Magyarország, 1960. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-13 / 10. szám

Levél a császár szállási Uj Alkotmány Tsz-ből

Idáig azért nem írtam, mert elbontottuk a régi cselédháza", amelyben 24' évig laktam és három gazdát' szolgáltam. Most, hogy a termelőszövetkezetben dolgozom, saját erőnkből saját kezünkkel újjáépítettük. Szép, egészséges, világos, kétezobás- konyhás lakásunk lett. — így tudatja velünk levelezésénejc szünetelését egyik régi tudósítónk a esászárszállási Üj Alkotmány Termelőszövetkezetből, majd a következőket adja hírül. — Szövetkezetünkben a vérkeringés javulóban van, az utóbbi időben, 23 taggal gyarapodtunk, de nap- ról-napra többen jelentkeznek.

A jelentkezés oka, hogy a szövetkezetünk vezetése megjavult, így az eredmények is egészen mások. Különösen sokat fejlődött az állatállományunk. A tehén létszám 24 darabról 45-re emelkedett. Tiszta, világos istállóban helyeztük el az állományt. Az

elnök megköveteli a tehenészet dolgozóitól, hogy rendesen ápolják és etessék a jószágokat. Sa;- nos ezt a korábbi időben nem így volt, aminek az egész tagság látta kárát. A most választott jószágfelelősünk kétéves állattenyésztési szakiskolát végzett tag. Bízunk benne, ho-gy még jobb eredmények lesznek szövetkezetünkben.

Készülünk a zárszámadásra és már tervezzük a jövő évet. Mostantól kezdve három villanymotor is segíti a munkánkat. A szecskavágás, darálás és tejfel- dolgozás villanyerővel történik. A csarnoknak mi csak tejszínt szállítunk, a sovány tejet megisszák a malacok. Most abban az ügyben járunk hogy minden jakásba jusson el a vezetékes rádió.

Jártai József tsz-tag

Aláírták a magyar-szovjet kulturális és tudományos egyezmény 1960. évi munkatervét

Hétfőn, a Kulturális Kapcsolatok Intézetében aláírták a magyar—szovjet kulturális és tudományos egyezmény 1960. évi munkatervét.

A munkatervet magyar részről Ac-zél : György, a művelődésügyi miniszter első helyettese, szovjet részről Ty. F. Stikov, a Szovjetunió magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete írta alá. Az aláíráson jelen volt Szirmai István, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Banké Valéria művelődésügyi miniszter, Orbán László, az MSZMP Központi Bizottsága tudományos és kulturális osztályának vezetője, Péter János, a külügyminiszter első helyettese, dr. Simonovits István, az egészségügyi miniszter első helyettese, dr. Ortutay Gyula, a Hazafias Népfront' Országos Tanácsának főtitkára, a Művelődés- ügyi Minisztérium, a KülügymL I nisztérium, a Kulturális Kapcsolatok Intézete több vezető munkatársa, a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság képviselői, valamint a szovjet nagykövetség több tagja.

Az egyezmény aláírása után Aczé) György és Tv. F. Stikov beszédet mondott.

— Az egyezmény aláírására olyan időpontban kerül sor — mondotta a többi között Aczél György —, amikor az egész világ csodálattal beszél a szovjet tudoTizenegy évé alakult meg Demeterben a vegyes ktsz. Most félszáznál több emberrel termel. Jól dolgozik. Tavaly 360 ezer forint tiszta-nyereséget értek el. A ktsz tagsága egy hőnapi fizetésnek megfelelő nyereségvissza térítésre számíthat. "

1960-ban további fejlődés és

gazdagodás elé néz a ktsz. Vasipari részleget hoznak létre, melyben bádogosok, lakatosok és villanyszerelők fognak dolgozni a lakosságnak. Ruházati részleget is alakítanak. Fejlesztik az asztalos részleget, famegmuhká- ló gépeket vásárolnak. Megkezdik egy ötvenméter hosszú szövetkezeti üzemház építését.

A jól dolgozó ktsz-be a közelmúlt hetekben nyolc kisiparos kérte felvételét.

109 vayon baromfit, közei 23 millió tojást adott megyénk tavaly a népgazdaságnak

Ugrásszerűen emelkedik Sza- 1 bolcs-Szatmár megyében a ba- t romfl tenyésztés — állapította meg Szabó Géza elvtárs, a Ba- romffelvásárló Vállalat nyíregyházi kirendeltségvezetője. A felvásárolt mennyiség az utóbbi három ’ esztendőben a következő képpen alakult:

Míg 1957-ben mindössze 49 vagon baromfi gyűlt össze a me- gyében, addig ez a szám 1956- ban már elérte a 79 vagont, és tavaly, 1959-ben 109 vagon baromfi t adott megyénk a népgazdaságnak.

Ugyancsak szép eredmény mutatkozik a tojásfelvásárlás terén is. Tavaly — az előző évhez viszonyítva — közel 5 és fél mi'lSok nyúl került

*

terítékre

A fehérgyarmati vadásztársaság vasárnap Tunyogmatolcson rendezett körvadászatot. Mintegy negyven puskás kerítette körbe a nyulakat, amelyek meglepően ■ elszaporodtak ezen a területen. Volt olyan kör, amelyben háromszáz darb nyúl szaladgált. Egy. körben százötven darab tapsifülest is ejtettek. Vasárnap összesen 350 nyulat lőttek.

Többet is lőhettek volna azonban. ha néhány vadász — mint Iíarkai Frigyes és Mester Ferenc — nem hagynak" nagy .,kapukat” magük mögött. Ezeken a helyeken ugyanis levés nélkül menekültek el a körből a nyu- lak.

Dicséretes, hogy a fehérgyarmati vadásztársaság ilyen ól gazdálkodik területén. Most azonban fontos, hogy a hó érkez- tével megkezdjék a dúvadak mérgezését és a hasznos vadak etetését.

lió darab tojással vásároltak tel többet, és így az 1959-es végösz- szeg közel 23 milliót mutat. Különösen jó hatással volt a felvá-; sárlásra a termelőszövetkezetek I által eladott mennyiség, amely i ugyancsak több vagonnyi.

Jellemző a fejlődésre, hogy az j 1960-as terv még nagyobb meny- nyiséget ír elő. Baromfiból 12r vagonnal, tojásból pedig 25 milliót terveznek felvásárolni megyénk területén. E munkában ezután még inkább a termelő- szövetkezetek tevékenysége kerül előtérbe, hiszen a sorra alakuló szövetkezeti községeknek jó jövedelmi forrás a baromfitenyésztés is.

mány újabb nagy eredményeiről. Ezek az eredmények, vívmányok különös örömmel töltenek el bennünket is, mert sajátunknak, a mi eredményeinknek is érezzük a szocializmus új, győzelmes szakaszának e jelképeit. A sikerek nem csupán cgy-egy gondolkodó nagyszerű munkájának vívmányai, ha- I nem a szocializmust építő társadalom, szocializmust építő nép közös nagy munkájának gyümölcsei, s előfeltételei, biztos bázisai a békének- Is. Ügy, gondoljuk, ma már mindenki előtt világos, hogy

a szocialista társadalom nemcsak a technika és a népgazdaság különböző ágaiban mutatja meg fölényét a kapitalista társadalom fölölt, hanem kulturális téren is.

A technikai eredmények szorosan összefüggnek nálunk a kulturális színvonal emelkedésével is. Nem véletlen, hogy a szovjet tudomány eredményei még a legfőbb kapitalista államok illetékes köreit is arra indították, hogy a szovjet oktatási rendszert tanulmányozzák és saját nevelési rendszerük reformját szorgalmazzák.

A mi kultúránkat az elmúlt 15 év alatt a szovjet kulturális eredmények sokféle szempontból termékenyítették meg. S ez á kulturális hatás nem jelentette nemzeti kincseink háttérbe szorulását, sőt azzal járt, hogy mi magunk is jobban tudtára ébredtünk valódi kulturális érdekeinknek. A . magyar—szovjet kulturális kapcsolatok — éppúgy, mint a politikai, gazdasági kapcsolataink — a tel- | jes egyenrangúság alapján fejlőd- I tek és fejlődnek.

! A magyar kultúra legjobb és j legnemesebb eredményei a Szovjetunió segítségével belekerülnek a világ kultúrájának nagy áramába.

... I

?

A Szovjetunióban több mint 517 magyar müvet adtak ki 31

Uj iskola,

bővülő vülanyháSózat Bu|o»

A B.uji Községi Tanács 1960. évi községfejlesztési terve községi viszonylatban igen jelentős feladatok megoldását irányozza elő. Kéttantermes iskola létesítését tervezik. 1500 négyzetméter járda épül még ez évben Bujon- A községi villanyhálózatot 1300 méteres szakasszal bővítik.

Szinte vártuk a világszenzációt, ] Megszoktuk már, hogy e parányi ■ földgolyó minden pontján feltű-! nést keltenek a Szovjetunió ra-1 kétakísérletei. Most még nem történt meg a kísérlet, csak a fel- bocsájtás időpontját közölték, máris bámulatba ejtette a világot. De miért beszélünk kísérletről? Hisz nem fordult még elő, hogy akár a bejelentés nélküli rakétakísérlet egyike is sikertelenné vált volna. Hát még ez! Az első bejelentett! Készpénznek vehetjük ezt. nem kísérletnek. A szovjet emberek ugyanis nem di- csekvők, szerények, éppúgy, mint a kommunizmus építése közben elért másirányú sikereikkel kapcsolatban. „Csak” kísérletről adtak hírt. mi azonban — és a. szocialista táboron kívül még a kapitalista országok többsége is — megtörtént ténynek véljük máris a bejelentést. Feljogosítanak bennünket erre a szabadságért, a haladásért-, a békéért, az egész emberiség jólétének megteremtéséért küzdő szovjet nép nagyszerű sikerei.

Január 15 és február 15 közölt kerülnek felbocsátásra a szovjet óriásrakéták. Ki tudja megjegyzés nélkül hagyni ezt a ritka pillanatot? Azt, hogy fél évszázaddal ezelőtt még szinte rab- szolgasorsban élő nép ma ilyen

rakétatechnikai „csodákra" ké- j pes? Jóbarát és ellenség egy- j aránt tudja: a több tonna súlyt] űrberepítő óriásrakéták felbocsá- j tása és becsapódási helyének méterre és másodpercre előre történő meghatározása felmérhetetlen\ jelentőségű a tudomány és a technika fejlődésében. Ki mert j volna néhány évvel korábban ar-i ra gondolni, hogy egykor a Ve-, mist megostromolják majd a szovjet rakéták? Azt a bolygót, amelyhez 150 napig tart az út még olyan szédítően gyorsan száguldó rakétákkal is, mint amilyenekkel a Szovjetunió rendelkezik. S ez nem a holnap álma, hanem a ma valósága. Bizonyítják ezt még a nyugati lapok, tudósok ás rakétaszakértők is.

Az előre jelzett becsapódási körletet angol, amerikai atom és katonai támaszpontok, bázisok övezik. Nem is olyan nagy távolság választja el majd egymástól ezeket a támaszpontokat és becsapódó rakétákat... j Az Északi 5 foktól 10 fokig és ! a Nyugati 160 foktól 170 fokig terjedő övezetben csapódnak I majd le az első olyan óriás szovjet rakéták, amelyek — először n

világtörténelemben — visszatérnek a világűrből. S ezt a helyet övezi, a Harcai, Marshall, Gelbert, Howland, Palmyra és Baker szigetek: A jelzett becsapódási helytől északra mintegy 400 mérföld- nyire terül el a Johnston amerikai atombombakísérleti telep, délre pedig a Karácsony-szigeten lévő angol atombombakísérleti támaszpont.

Amikor számításba vesszük, hogy a sok tízezer kilométert száguldó rakéták ilyen pontosan becsapódnak kijelölt helyükre, nem feledkezhetünk meg arról a felelősségről. amelyet a szovjet tudósok és rakétaszakértők vállal- ! nah a kísérlet során. Ugyanis ha : csak egy gondolatnyi tévedés tör- • térnie a rakéta irányításában és csak néhány fokkal térne elmeg- j határozott útjáról, komoly követ- j kezményeltet szülne. Mivel ason- i ban a rakéta becsapódási. helyét I övező támaszpontok ismertek, el- ' képesítő, milyen biztosan és pontosan irányíthatók a rakéták. A ; Szovjetunió soha nem kérkedett i katonai és technikai fölényével, ! mégis felmerült a gondolat: az ' ilyen rakéták becsapódási helyei.

adott esetbe» bárhova kitűzhetik több tonna teher hordozása esetén is... A Szovjetunió azonban a tudományt szolgálva végzi világraszóló kísérleteit. Azért, hogy minél előbb ember uralkodjon ne csak a Földön, hanem más bolygókon is.

Ember még nem volt a világűrben. Lehet, hogy a közeljövő kísérletek során sem kerül sor embert szállító rakéták felbocsátására. Az viszont biztos, — és a nyugatiak is elismerik —, hogy a Szovjetunió minden bizonnyal rendelkezik olyan rakétákkal, amelyek alkalmasak az embert a világűrbe repítem és onnan sikeresen visszahozni a Földre. S akik ezt lehetővé tették, kommunizmust és nem kapitalizmust építenek, kizsákmányolás mentes társadalmat és nem gyarmati rendszert valósítanak meg. Ilyen emberek barátságát élvezni megtiszteltetés, velük szövetséget kötni teljes biztonságot jelent. Gyakorlatban nem volt ember a világűrben, minden lehetőség biztosítottnak ■ látszik azonban, hogy rövidesen embert szállító rakéták kerüljenek felbocsátásra a Szovjetunió területéről.

Nagy Tibor

nyelven, csaknem 14 milliós példányszámban.

Petőfi versei 610 000, Móricz müvei 659 000, Mikszáth művei 760 ezer példányban jelentek meg a Szovjetunióban. A magyar filmek nézőközönsége több tízmilliós. József Attila, Ady műveit egyre többen olvassák, és sorolhatnánk tovább ezeket a nálunk még nem eléggé ismert eredményeket. Hadd köszönjük itt meg ezt külön is a szovjet állam által az internacionalizmus szellemében nevelt íróknak, művészeknek, akik a népek barátságának elvét követve, lefordították a magyar irodalom műveit; S minden más művészeti és tudományágban a kis magyar nép a Szovjetunió segítségével került ki abból az elszigeteltségből, amelyben a múltban volt, s ezt elsősorban a Szovjetunióval és a testvéri népekkel való kapcsola, fáinknak köszönhetjük.

Ty. F. Stikov beszédében a többi között ezeket mondotta:

A Szovjetunió és a Magyar Nép- köztársaság kulturális és tudományos együttműködésének 1960. évi munkaterve kulturális, művészeti, tudományos, cjktatási és egészség- ügyi, sajtó-, rádió-, televíziós és sportkapcsolatainak további elmélyítését és fejlesztését irányozza elő.

Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy gazdasági, politikai és kulturális kapcsolataink sohasem voltak olyan széleskörűek és sokoldalúak, s ugyanakkor oly őszinték és tartósak, igazán testvériek, valóban szocialista és internacionalista jellegűek, mint most.

Szüntelenül növekednek a mindkét ország számára előnyös gazdasági, külkereskedelmi kapcsolatok. Szélesedik a tudományos és műszaki tapasztalatok és eredmények cseréje.

J elentős mértékben megnöve- kedett orvosi és egészségügyi együttműködésünk; Különböző küldöttségek formájában és idegenforgalmi úton is a magyar és szovjet dolgozók ezrei látogatnak el egymás országába. Mindennapos jelenség, hogy a kulturális, tudományom és műszaki élet magyar és szovjet képviselői tevékenyen részt vesznek a két ország konferenciáin és kongresszusain. Erősödnek a közvetlen kapcsolatok tudományos, kulturális intézményeink, valamint üzemek, szövetkezetek és oktatási intézmények között; évről évre szélesednek országaink kapcsolatai a társadalmi szervezetek vonalán.

Örömmel állapíthatjuk meg, hogj' a Szovjetunió és Magyarország tudományos és kulturális együttműködésének immár hagyományossá vált munka tervei nagymértékben hozzájárultak országaink fejlődéséhez, minthogy azokat mindegyik fél nem csupán teljesíteni, de túlteljesíteni is törekszik. Engedjék meg, hogy kifejezést adjak abbeli meggyőződésemnek. hogy a ma aláírt 1960. évi magyar—szovjet kulturális és tu. dománycs munkaterv elősegíti népeink további közeledését, a béke, a haladás és szocializmus ügyét és annak végrehajtása sikerrel fog járni — mondotta Ty. F. Stikov nagykövet.

Benke Valéria művelődésügyi miniszter a magyar—szovjet kulturális és tudományos egyezmény i960., évi munkatervéhek aláírása alkalmából hétfőn ebédet adott a I munkatervi megbeszéléseken részi Ivett szovjet delegáció tiszt 11'-..

A lakosság jobb ellátását szolgálva ój részlegekkel tovább fejlődik, gazdagodik a Demccseri Vegyes KTSZ

/Un bér az. űrben