Kelet-Magyarország, 1960. január (20. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-12 / 9. szám
XVII. ÉVFOLYAM, 9. SZÁM Ara 50 fillér I960. JANUÁR 12, KEDD Sikereink alapja: a jő párlmunk» (Cikk a 2. oldalon.) Más prímával — más szavakat (Riport a 3. oldalon.) Sport (A hatodik oldalon.) itlECifeRTfcSSEL A vasárnapi újságok közölték a kormány határozatát a 15 éves lakásfejlesztési tervről, a lakások jobb kihasználásának előmozdításáról, a lakbér pótlék bevezetéséről. Az újságokat hamar elkapkodták és olvasták a háztulajdonosok épp úgy, mint a lakásbérlők. A lakosság nagy többsége örül a közleménybe foglaltaknak. „Nyugtalanságot” legfeljebb azoknak okozott, akiket ez a rendelet úgy érint, hogy nekik kell elsősorban megérteni és segíteni a rendelet végrehajtását. Azok a családok, akik rossz lakásviszonyok között élne.k, akiknek mindennapi nagy problémájuk a lakáskérdés, csak örülni tudnak és most már bizakodóan reménykednek. 15 év alatt egymillió lakás fog épülni Magyarországon, s 15 éven belül lényegében felszámoljuk a meglévő lakáshiányt, minden arra jogosultat lakáshoz juttatunk. A lakások jobb kihasználását előmozdító rendelkezés afféle tartalék és jó megoldás, mely közelebb visz a célhoz, előbb megoldani sok család lakásgondját. Mint ahogy a közleményben van: számíthatunk rá, hogy meg fog szűnni a lakásuzsora, csökkeni fognak az albérleti és ágybérleti díjak. Jó,hogy megjelent a kormánynak ez a határozata. A körűimét nyékét, a lehetőségeket jól ismerve hoztak intézkedéseket nagyon sok családnak örömöt, boldogságot okozva. A mi megyénkben különösen nehéz a lakásviszony. A kapitalista Magyarországtól örökölt rossz lakáshelyzeten nem lehet máról holnapra javítani. Sok a vertfalú és vályoglakás, sok házon van még nád és szal- matctő. Sok az életveszélyes és egészségtelen lakás. Nem győzünk annyi új házat építeni, annyi rászoruló családnak új lakást adni, amennyi az igény. Amíg a 15 eves lakásfejlesztési tervet megvalósítjuk, addig is lakni kell valahol a családoknak, s minél előbb jó viszonyok között. A mostani kormányhatározat szükségképpen bocsátották ki. Olyan területeket érint, ahol van lehetőség a bajok orvoslására. Nyíregyházán is laknak- családok, Igényüket meghaladó szobákban. Indokolt az, hogy a túlzott kényelmet megfizessék azok az emberek, akik beérhetnék egy, vagy kétszobás lakással, s ennél többet laknak. A városban közel 600 lakást „vesztettünk”, amiket a háztulajdonosok 1956 után vettek igénybe, hogy kényelmesebben lakjanak. Ennyi családtól vették el a nagytöbbségben maguknak nagyobb kényelmet akaró emberek a lakást. S valóban szembetűnő volt már sok helyen a lakásuzsora: az albérlők és ágy- rajárók „borsos” árat fizettek a bérbeadóknak azért, hogy lakhattak, ágyban alhattak. Hallottunk 4—500 forintos havi albérleti díjról egy kis szobáért, s városunkban is nem a legnagyobb összegű albérleti szobaár a 300 forint. Mi várható a kormányhatározat megjelenése után? A közleményt utalt arra, hogy saját bevallás alapján, és természetes ellenőrzéssel fogják megállapítani a jogos lakásigényt, illetve a lakás megfelelő kihasználásának tényét Állami tulajdonban, KIK kezelésben lévő házaknál nem lesz nehéz elvégezni a megállapítást, annál inkább körülményesebb lesz a magántulajdonú házaknál. Számítani lehet arra, hogy lesznek akik megpróbálják a kerülő utakat a kibúvókat, a félrevezetést, a kijátszást. Bárcsak sose hallanánk ilyenről! Jó szándékot és megértést várunk mindenkitől, azt, hogy jó akarattal igyekezzen segíteni a lakás- problémán. Mit tanácsolunk azoknak, akik jelenleg nem használják ki megfelelően lakásukat? Azt. hogy gondoljanak a lakásnélküliekre és adják ki albérletbe, vagy főbérletre becsássák rendelkezésre az átadható lakrészt. Van sok család, aki egy szobával is beéri. Akinek nagy a lakása, elcserélheti kisebbre. így is lehet segíteni. Elsősorban azoktól várunk megértést és segítést, akiknek saját házuk van és azt nem használják ki szerény igénnyel. Tudunk olyan háztulajdonost többet is, aki más városban dolgozik, ott lakik családjával, de Nyíregyházán is fenntart magának lakást évről-évre. Tudunk clyan özvegyasszonyt és embert, aki saját rendelkezésű házában egymaga három szobát lakik. A meglévő rendeleteink tiszteletben tartják a magántulajdont, de ez ne jelentse számukra azt, hogy figyelmen kívül hagyják; a múltból örökölt lakásproblémát, s hideg szívvel nézzék a lakásra várók, lakás után futkosok sorát. Legyenek a házigazdák melegebb szívű emberek. Az értelemre és szívükre hallgatva cselekedjenek: juttassák lakáshoz . a rászorulókat, ha tehetik. Nagyobb megbecsüléssel fogják őket körülvenni a szomszédok, az ismerősök, az emberek. As Északi körút mentén 300 háztelek igényelhető Terv szerint itt is emeletes bérházak is épül* ek Elhatározta a városi tanács vb, hogy Nyíregyházát városiasabbá, rendezettebbé és szebbé alakítja. A városfejlesztési távlati tervek alapján már ebben az évben jelentős előrehaladás lesz: megkezdik az Északi körút kialakítását. A négy ütemre tervezett intézkedés első szakaszában az Ojszőlő, a Kótaji és az Árok utca, valamint a Him'es vannak érintve. A körútnak ezen a kialakuló szakaszán megkezdődik a kertek, üres telkek és az „útbaeső” házak kisajátítása. A városban sokan kértek eddig is a tanácstól családi ház építésére alkalmas háztelket. Az Északi körút kialakításával a tanács teljesítheti a telekigénylési kérelmeket: mintegy 300 háztelek igényelhető ezen a részen. A tanács a körút mentén emeletes bérházak építését is tervbe vette. Ezúton is kéri a városi tanács vb igazgatási osztálya a jelzett területen lakó, érdekelt ingatlan- tulajdonosokat, hogy amennyiben még eddig nem kaptak felszólítást, jelentkezzenek a kisajátítási ügyben az osztályon. A telek-igényeket ugyanitt kell bejelenteni. rÍ!j dal száll a mezük fúl&tt Tovább g'yara|»otlualt megyénk termelőszövetkezetei Tvufeotíon mind a három termelőszövetkezet gazdagodott A korábbi hetekben még csali beszélgettek a faluban a termelőszövetkezeti gazdálkodásról. A három közös gazdaság tagjai és a megyétől, járástól érkezett népnevelők munkája, s nem utolsó sorban az eredmények láttán azonban a beszélgetést egyre többen „tetőzték’’ . belépéssel. Néhány. nap alatt 179 család lépett be a Kossuh téeszbe, ahol az eredményes növényápolás és állattenyésztés révén mintegy negyven forinttal fizetnek egy ’munkaegységet. Rövid idő alatt 1220 holddal gyarapodott a Kossuth Tsz területe. A Rákóczi Tsz 56 családdal és 320 hold löddel gazdagodott. A tavaly ősszel munkához látott Petőfi i’sz-t is 82 család 596 hold földdel gyarapította. A közelmúltban összesen 317 család lépett a szövetkezeti útra Tyúkodon. CsengerúHaioheii is érik a gyümölcs A csengeri járásban már csak három község van, amelyek még nem viselhetik a büszke „termelőszövetkezeti község” címet. Ezek egyike Csengerújfal u. Itt sem tétlenkednek azonban a szövetkezet tagjai, a népnevelők. Személyes és csoportos beszélgetéseken vitatkoznak az egyénileg dolgozó parasztokkal. Ebben a községben is a józan megfontoltság kerekedik felülre: egyre többén látják be, hogy egyedül a szövetkezeti gazdálkodás biztosít a mostanitól is gondtalanabb jövőt. Az elmúlt napokban a Béke Tsz-be 83 család 530 hold földdel, az Űj Élet Tsz-be 12 család 60 holddal lépett be. A szövetkezet eddigi gazdálkodásának, az eredményeknek és a népnevelők munkájának itt is érik. a gyümölcse s ma több gazda szakít a régivel, mint tegnap. Porcsaiffiáit megkezdték az állatok és felszerelések számbavételét Porcsalmán néhány nap alatt 130 család lépett öe a három termelőszövetkezetbe. Különösen a Rákóczi Tsz eredményeinek megismerése után gyarapodtak a közös gazdaságok. Ebben a téeszben ugyanis már elkészült a zárszámadás és ez azt murat.-a, hogy egy munkaegységet 45,60 forinttal fizetnek. Ez pedig jó jövedelmet biztosit. Be is ’éntek hetvenhárman a Rákóczi Tsz-be. Belépés után nyomban megkezdték a jószáed’:. felszerelések számbavételét. Eddig számba veitek — az újbelépőknél — 24 lovat, 8 csikót, 8 tehenet. 14 nö- vendékmarhót, 27 juhot, 19 szekeret. 13 ekét. 9 boronát. 3 velőgépet. 4 ekekapát. 24 lószerszámot és egv szórórcstát. Ezenkívül 62 mázsa szénával. 71 mázsa alomszalmával és 5 mázsa takarmányszalmával kíván ; k gazdagítani az újbelépők a termelőszövetkezeteket. Néhány napja adtunk hírt lapunkban arról, hogy egyre többen lépnek be a dc'gozó parasztok megyénk termelő- szövetkezeteibe. Ahogy közeledik a zárszámadások ideje, minél ismertebbé válnak a közös gazdaságok eredményei, egyre joböan gyarapodnak létszámban és területileg a termelőszövetkezetek. tja hb szövetkezeti községek: (lse iiger, PoresaI in a, Tiszáitok és Tiszacsécsc Csenget" az első járási székhely, amelyik a szövetkezeti útra lépett. Hasonlóan a szövetkezeti út it választották a járás — nagyság szerinti — harmadik köziégében, Porcsalmán is. Nemcsak a csengeri járásban változik az élet, örömhírt közöltek a tiszalöki járásból is, Tísza- dob szövetkezeti község lett. A fehérgyarmati járás távoli csücskéből jelentették, hogy Móricz Zsigmond szülőfaluja, Tiszacsécsc az új útra lépett, nincs egyetlen dolgozó paraszt sem, aki ne a közöst választotta volna. R szántóföld 24 százalékán termeinek kukoricát az idén Csengersimán Csepgersimán megkezdték a tér vktszí lést a Petőfi Tsz-L>en. A növénytermesztésre von áthozó része már elkészült a tervnek. A szövetkezet mintegy ezer holdon gazdálkodik. Ebből 209 nol- dat kivannak kukoricával nevetni. Ezenkívül 40 hold silókukoricát is termelnek. A ku orica jés silókukorica vetésterülete I mintegy 24 százalékát foglalja ! el a szövetkezet területének. Jelenleg 15 darab sertés van a téeszben. Az év végére azonban 30 darab kocájuk is lesz és 150 darab sertést is meghizlalnak. Száz holdanként 15 darab hízott sertést kívánnak értékesíteni. A terület jelentős százalékán történő kukorica é<s silókukorica- termesztés elősegíti az állattenyésztés fejlődését, a jövadelem növekedését. ' • Hermáuszegen száz darab sertéssel gyarapítják szövetkezetüké! az újbelépök A herménszegi Béke Termelő- szövetkezet jelentősen növekedett létszámban és földterületben egyaránt. A közös gazdaságnak mintegy hatszáz hold szántó’erü- lete van. Ebben az évben kétszáz darab sertést kívánnak meghizlalni. Száz darab sertéssel az újbelépök gyarapítják szövetkezető k et. A másik száz darabot a szövetkezet sajátjából Hizlalja meg. A sertéseken kívül 134 darab szarvasmarhával is hozzájárultak a közös állatállomány növeléséhez a hermánszegi újbelépő téesz-tagok. Ha továbbra is ilyen felelősséget éreznek a közös vagyon gyarapítása, védelme iránt, minden bizonnyal gazdagon zárják majd nemcsak az idei évet, hanem a következőket is Nem csak „megtört", el is „olvadt a jég" Csengerüen Csenger járási székhely. Gazdag emberek lakják. Sokszor mondták: ..makacsok” a csengeri gazdák. Akármilyen „makacsok” is voltak azonban, el kellett ismerniük, hogy a Lenin Tsz nagyszerűen gazdálkodik. Most is több, mint negyven forint jut egy munkaegységre. Építkezésekre. gépek, jószágok vásárlására többmillió forintot fordítottak. Megvetették az alapját a nagyüzemi gazdálkodás teljes kibontakozásának, a közös vagyon, a tagok személyes jövedelmének növekedéséhez. Az eredményeket látva és a népnevelők szavára hallgatva már az elmúlt hét derekán is volt olyan nap. amikor száz csengeri gazda írta alá a belépési nyilatkozatot. Tegnap reggel pedig arról érkezett hír, hogy Csengerben 575 család 1500 taggal és 3466 hold földdel gyarapította a termelőszövetkezetet. Most döntenek arról is, hogy egy, — a Lenin — téeszbe tömörüljön-e minden újbelépő, vagy új téeszt is alakítsanak, így is, úgy is egy lesz a cél: minél nagyobb jövedelmet biztosítani. Tegnap még kisparcellán szántottak, ma már egyetlen szövetkezeti táblán munkálkodnak egész községek gazdái. Tegnap még görcsösen ragaszkodtak néhány holdjukhoz, ma azt mondják: mind a miénk. Sokat kell még fáradozni a tudd. a gondolkozás formálásáért, azért, hogy az enyém szó helyett mondott miénk szó igazi értelmet kapjon. Máris és ahogy erősödik ez a gondolat, egyre könnyebb lesz az élet falun, Üj dal száll a mezők fölött, és ezt mindenütt^ hallják # megyében. W- * 1 30 ^
