Kelet-Magyarország, 1960. január (20. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-10 / 8. szám
XVII. ÉVFOLYAM, 8. SZÁM Ära 60 iillór I960. JANUÁR 10, VASÁRNAP A kormány új lakásrendelet« (3. oldal.) Mákonyi vnllomása (Riport a 2. oldalon.) (l«a!á<li vasárnap (2. oldal.) Megalakult a termeloszövetkezetek üzemszervezését és üzem rendezését elősegítő megyei bizottság A bizottság elnöke: Viucze József elvtors, n megyei tanács A 3004/2-es számú kormány- rendeletben foglaltak szerint és az idevonatkozó fölművelésügyi miniszteri rendelet értelmében tegnap megalakult megyénkben a termelőszövetkezetek üzem- szervezését és üzemrendezését elősegítő bizottság. A bizottság tagjai — a rendelet szerint — csak mezőgazdasági mérnöki képzettséggel rendelkező szakemberek lehetnek, illetve mező- gazdasági technikumot végzett szakemberek, akiknek tapasztalatuk van a termelőszövetkezetek szervezésében. elnökhelyettese a vetési sorrend és munkaszervezés, valamint az állattenyésztés egyes kérdéseiben adjon konkrét segítséget a bizottság. Már az első, alakuló ülésen javasolta a bizottság, hogy a termelőszövetkezetekben legcélszerűbb az eddigi kislét- számú munkacsapatok helyett közepes létszámú brigádokat alakítani, az anyagi érdekeltség elvét megteremteni, amelynek legjobban bevált formája az eredményességi munkaegység-rendszer széleskörű bevezetése. alakítására, az állattenyésztés fejlesztésére,, és az említettek összhangjának megteremtésére, valamint a beruházási arányok helyes kialakítására. Kidolgozzák továbbá a 3004/'2-es számú kormányrendelet végrehajtását elősegítő programot, amelynek készítése során figyelembe veszik megyénk adottságait, lehetőségeit. Végül elhatározták, hogy több járásnak, elsősorban a csen- geri járásnak konkrét segítséget nyújtanak a termelőszövetkezetek számszerű fejlesztése során felszínre kerülő kérdések megoldásában. (N. T.) Kölese, liszavtd és Géberjén szövetkezeti községek Tiszadobon 198 család kérte felvételét, Nyírlugoson Szennyes puszta szövetkezeti tanya lett A fehérgyarmati járás egyik legnagyobb községe, Kölese dolgozó parasztsága a szövetkezeti gazdálkodás mellett döntött. A vv sárosnaményi járásban is újabb község írta be nevét a szövetkezetiek sorába. Tiszavíd szélére tegnap reggel került ki az űj életet jelképező tábla. Tiszadobröl jelentették, hogy az utóbbi öt nap alatt 198 család 1166 hold földdel kérte magát a termelőszövetkezetekbe. Hetediken és nyolcadikén 134 tag jelentkezett 826 hold földdel. Jelenleg a község szántóterületének már a 89 százaléka termelőszövetkezetben van. Nyírlugoson is nagy változások történtek. A községhez tartozó Szennyes-puszta, ahol 130 család lakik, ugyancsak a szövetkezeti utat választotta. Akik az állami, vagy erdőgazdaságban és a MÁV- nál dolgoznak, azoknak a családtagjai is mind beléptek, így Szeny. nyes-pusztán teljesen megszűnt az egyéni gazdálkodás. Mint tegnap este jelentették, a mátészalkai járásban lévő Géberjén is termelőszövetkezeti község lett. 3 nap alatt 81 család 277 hold földdel választotta a szövetkezeti utat. A bizottság elnöke Vincze József elvtárs, a megyei tanács elnökhelyettese, titkára Bán György, a megyei tanács szövetkezetpolitikai osztályának vezetője. Tagjai: Ajtai Ödön, Teichman Vilmos tudományos kutatók, Málnás Lajos, a gépállomások megyei igazgatóságának főagronó- musa, dr P. V.clósi Ferenc, a nyíriugosi termelőszövetkezet elnöke és más neves szakemberek. A mintegy 15 tagú bizottságnak több tanácsi, vezető beosztásban dolgozó vezető is tagja. A bizottság tudományos szaktanács- adója: Terlandai Sándor a Nyírségi Mezőgazdasági Kutatóintézet igazgatója. A bizottság legfontosabb feladata, bogy a helyi viszonyokat figyelembe véve, segítse a termelőszövetkezetek tervezési munkáját, a megfelelő üzemarányok kialakítását, a helyes növényvédelmi termelési arányok meghatározását, a vetésforgók, illetve a vetési sorrend megállapítását, a tenyészthető állatfajok és fajták arányának és mértékének megállapítását, a gépesítés gazdaságos módjának és mértékének kialakítását. Továbbá az állam által biztosított kedvezmények leggazdaságosabb kihasználását kívánják elősegíteni. Ezenkívül segítenek a termelőszövetkezeti zárszámadások előkészítésében, lebonyolításában, a szövetkezeti gazdálkodással egyiittjáró kérdések elemzésében. — Különösen fontos — hangsúlyozta Vincze elvtárs —, hogy Az állattenyésztés további javítása érdekében célszerűnek tartja a bizottság, hogy az eddigi állattenyésztési munkacsapatvezetők helyett. ahol erre megvan a lehetőség és feltétel, függetlenített állattenyésztési brigádvezető irányítsa a munkát. Ezzel elérhető, hogy személyi és anyagi felelősség tudatában irányítják az állattenyésztést, ami meghozza a várt eredményt. Felhívták azonban a figyelmet, hogy a termelőszövetkezetekben minél kevesebb, de a munka irányításához jól értő függetlenített vezetők dolgozzanak, amely elősegítheti a centralizált vezetést. Nagy gondot kívánnak fordítani a pénz- és hitelgazdálkodásra, a kettős könyvvitel megteremtésére és a számvitelre. Sok jól képzett könyvelőre van és lesz szükség a közeljövőben. A bizottság havonként ülésezik. A tárgyalt kérdéseket jóváhagyás végett a megyei tanács végrehajtó bizottsága elé terjesztik, majd ezután gondoskodnak azok végrehajtásáról. Irányítják a termelőszövetkezetek patroná- lásával megbízott szervek üzem- szervezési munkáját. A bizottság tagjai személyesen is részt vesznek egy-egy téesz munkájának segítésében. A bizottság alakuló ülésén három fontos kérdésben döntött. Megállapodtak, hogy részletes irányelvet, programot dolgoznak ki a bizottság munkájára vonatkozóan. különösen a termelő- szövetkezetek árutervére, a növénytermesztés szerkezetének kiMire fordítanak az idén 10 millió forintot a nyírbátori járásban? Nagy gonddal munkálkodnak a nyírbátori járásbeliek & köz- ségszépítés érdekében. Jellemző, hogy 1959-ben többek között három orvosi lakást, hát művelődési házat, három óvodát, három orvosi redelőt és várót építettek, míg több sportpályát újítottak fel. Lóránt György járási vb. titkár csak elismeréssel tue szólni a járás lakosságának múlt évi szorgalmáról. És mi lesz az idén? Folyta - tódik-e a múlt évi igyekezet, gazdagszik-e a nyírbátori járás? Lóránt eivtárs örömmel enged bepillantást a tervekbe. Az átlag: félmillió forint Húsz község alkotja a nyírbátori járást, s ahogy a múlt év utolsó napjaiban megérkeztek a járáshoz a községi végrehajtó bizottságok javaslatai kitűm, hogy 1960-ban több mint 10 millió forinttal fejlesztik a ja- rásbeli községeket. így az állag félmillió forint. ,Az említett összegből egymillió forinton jóval felül van a társadalmi munka-vállalás, míg a saját anyag értéke is megközelíti a félmilliót. A többit a kczségfejlesz- tés során égybegyűlt erőből valósítják meg. Csak az érdekesebb munkákat, elgondolásokat gyűjtöttük ki a több oldalra terjedő terv- javaslatból. .. Hat községben — Encsencsen, Kislétán, Nyírbátorban, Bogáton. Gyulajban, Mi- hálydiban — több, mint egymillió forint értékben végeznek villanyhálózat-bővítést. Jelentős dolog, hogy a járás három félreeső községébe — Nyírpilisre. Penészlekre és Piricsére — 1960 ban bevezetik a villanyt. Az említett községek a költség 40 százalékát fedezik es a többit az állam nyújtja segítségül. Orvosi lakás, ovoda, kultúrliáz, iskolák öivendetes, hogy szociális és i vasváriban egy nevelői lakást kommunális célokra fordítják az]építenek' idei községfejlesztés legnagyobb ' Sportra, részét a nyírbátori járásban íme: Nyírgelse lakossága 140 ezer forintos orvosi lakás építését tervezte. s az idén az anyagbeszerzés munkáját végzik el Aporli- get, Nyírbátor és Omboly óvodát akar, s erre a három községben közel másfélmillió forintot irányozta^ elő. A szépen fejköiiyvf áraUra A nyírbátori példa atragadt a járásra. Az előbbi helyen ugyanis mintegy háromszázezer forintos társadalmi munkát tervezlek a sporttelep megnatalua- sára, korszerűsítésére. A járás úsebb községeiben az ilyen célra tervezett munka értéke meghaladja a 300 ezer forintot. A járási . tanács vb. kifogásolta, togy könyvtárfejlesztésre nem mindenütt gondoltak. Ezért úgy /tatarozott: javasolja a községek- íek az ez irányú gondoskodási s, és több, mint 20 ezer forint értékben egészítik ki az idén a falusi népkönytárakat. Figyelemre méltó még az a rész is, hogy az idén a nyírbátori járás legelőterületének több, mint 20 százalékát kívánják megjavítani, s erre a munkára félmilliós „égből pottyant’’ ősz- szeget terveztek. A több mint ezer hodlat kitevő legelőterület megjavítása jelentős kihatással lesz a járás állattenyésztésére. Kél és fél millió forint emelkedes Az elmúlt évben 15 százalék volt a községfejlesztési alap. Most úgy tervezik, hogy a közelgő községi tanácsülések elha- ározzák az alap felemelését. Ez nindenképpen a falu javára válik. mert nagyobb százalék egeién több az állami támogatás is. Élgondolás szerint a járási köz- égfejlesztési átlag 18 százalék 'esz. Ez pedig azt jelenti, hogy két és félmillió forinttá] nő a járás fejlesztésére fordítható összeg 1960-ban. (angyal> Az idén 40 — lOO százalékkal több kötszöviilt alsó- és felsőruha készül szintetikus szálból F elhívás A termelőszövetkezetek üzemszervezését és üzemrendezését elősegítő bizottság kéri Szabolcs-Szatmár megye termelőszövetkezeteit, hogy a bizottság feladatköréhez tartozó, az egyes szövetkezetekben, termelőszövetkezeti községekben megoldásra váró kérdésekkel kapcsolatban bizalommal forduljanak a bizottsághoz és kérlek annak segítségét. A termelőszövetkezetek üzemszervezését és I ZEMRENDEZÉSÉT SEGÍTŐ MEGYEI BIZOTTSÁG. lödő Nyíl beitek az 1960-as évre több, mint egymill.c forint j értékű kultúrház építését vette tervbe, — ké.százezer forintos „ingyenmunkával”. Ebben az évben már emeletes épülete is lesz Nyírbogéinak. A meglévő j iskolára egy emeletet húznak I községfejlesztési alapból. NyírA vásárlóközönség mindinkább a tiiiomabo lu-susgj apjúból és a szintetÍKu- for alakból ke zűit köt. szövött árut keresi. 1960-ban hozzávetőleg 5 millió darabbal több kötszövött áru kerül a vásárlók elé. Ezen belül lényegesen növekszik a szintetikus szálból ké- rzü't also- cs f;l->.> z.i k termelése. Alsóruhákból 40. felsőruhákból pedig mintegy 100 százalékkal gyártanak többet, mint tavaly. Mintegy 35 millió pár harisnyát gyárt az ipar, ebből 11 milliót szintetikus szálból. Az ipar általában lépést tart a nemzetközi divattal. Az idén jelentősen korszerűsítik a gépparkot. Vásároltak például olyan gépeket, amelyek varrás nélküli női harisnyákat és színmintás férfizoknikat gyártanak.
