Kelet-Magyarország, 1960. január (20. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-09 / 7. szám
Egy bolgár „csoda44 — avagy hogyan termelt 100 músaa kukorica egy holdon I Termelőszövetkezeti hírek a kisvártlai járásból Jó eredmények Tizenkét százalékkal uö az állattenyésztés területén a Inirgouyavetéstcrülcte Nemrég, — utunk során — Ékít árd Antinovo községbe érkeztünk, s elsőnek az kapott meg bennünket, hogy több tíz nagy- cső vü kukoricával teli kosár közelében Pctkó apó serénykedik. — Jónapot apó — üdvözöltük ♦s szokás szerint az elnök, vagy az agronómus után érdeklődtünk. — Kimentek a határba, vetni. Elindult a szó, mi kíváncsiskodtunk, Petkó apó válaszolgn- tött, s ahogy a terméseredmények kerültek szóba, lelkendezve mondta az öreg: — Egészen pontosan nem tudom megmondani, hogy tonnában mennyi termett kukoricából. De 70 eves létemre ilyen termésre nem emlékszem. Hogy mit műveltek ezek a fiatalok, a kom- Bzomolisták...! Hogy mit műveltek, —■ erről szeretnék most írni magyar barátaimnak. Egyszerű fiatalokról, hétköznapokról, egy ifjúmunkás csapat nem mindennapi tettéről. Dragni Velikovnak hívják a csapat vezetőjét, aki szintén komszomolista, mint valamennyi fiatal. A magas terméseredmény eredetét, — amely az őszhajú P«tkó apót is ámulatba ejtette, — az 1958 őszén megjelent központi bizottsági felhívásban kell keresni, amely célul tűzte ki, hogy a mezőgazdasági termelésben kétszeres eredményt kell elérni. A felhívás elhangzott ' és kinn a földeken, a kis távoli falvakban, ahol a nagyüzemi termelés mór az úr, megkezdődött 3 küzdelem. Dragni munkacsapatának negyven d.ekár — itt önó.iné] 7 kát. hold — bevetett területe volt. A 19—20 évesekben égett a munka utáni vágy. Szakszerűen előkészítették a talajt. Tíz tonna istállólrógyát és száz kiló szu- pérföszíétot szórlak ki az említett területre, majd 05—70 centiméter mélyen megforgattál: a rögöt. A föld szomjasan szívta magába a csapadékot, — maid utána kiszáradt. Teltek a napok, eső és hó nélkül érkezett el az új év, és hirtelen befagyott. Am a fiatalok nem ijedtek meg a hidegtől. Nekiláttak öntöző árkokat ásni. Napokon át. A fiúk, s a lányok tudták, hogy eredményt csak úgy érhetnek el, ha a nö- * vények számára elegendő víz áll rendelkezésre. Tavaszodolt. A lágy napfény egyre melegebb lett, újra szívta a föld nedvét, s a fiatalok úgy izgultak, mint a birkózók első mérkőzésük előtt. Mire beköszöntött az állandó meleg, a föld erősen kiszáradt, a magnak pe- j dig nedvességre volt. szüksége. Mit tegyenek most? Elsőnek Dragni „kapcsolt:'1 — Barátaim, vetni fogunk, vetni minden áron, mert vetni kell; Holnap mindenki hozzon magával öntözőkannát... Nem könnyű feladat minden egyes kukoricafészket megöntöz-! nj. A terület nagy, s a munka- erő kicsi... A komszómof isták nagy hozzáértéssel vetettek és öntöztek. A kukoricáké lésekor } már nyugodtak voltak, mert tud-1 ták, hogy betartották a legfontosabb agrotechnlai követelményeket. Ennek ellenére sűrűn forogtak a kukoricás körül, letér-! deive piszkálták a földet.. Kikeltek ás szépen züldelltűk a zsenge kukoricatövek, De később I ismét félelem szorította össze a komszomolisták szívét. Rövidé-1 sen kapálni kellett, de a föld nagyon száraz volt. Még hozzá napról-napra szárazabb. A kitartó komszomolisták most sem ijedtek meg. Egy e/sőatető gépet rendelték a munkacsapat területére. A napok lassan leperegtek, míg a komszomolisták területe felemésztette a sok vizet. Aztán elvégezték az első kapálást és tízezer n égy zetcen ti méterenként 4 ezer növényt hagytak meg. Ezután égy-két esetben újra öntöztek és újra kapáltak. A kukorica erős növekedésnek indult. Két három cső díszlet egy száron. Az aranyat hózó őszi kukoricaszüret a komszomolista munkacsapat részére szép sikert hozott. Lemorzsolták a kukoricát és mérlegre tették: katasztrális holdanként 10 545 kilogramm átlagot értek el a vízben szegény vidéken. Legyőzték a szárazságot! DIMITRU NIKOLOV, a Burgasz városban megjelenő „Csernamorszltij Front” című lap munkatársa, szerkesztőségünk vendége. Január ötödikén ‘ülést tartott a kiávárdai járási tanács végrehajtó bizottsága, amely többek között a járás termelőszövetkezeteinek állattenyésztésével foglalkozott. Az ülés megállapította, hogy a közös párt. és tanács-végrehajtó bizottsági határozat alapján a termelőszövetkezetek állatállománya elérte a tervezett sűrűséget. A következőkben az állatállomány minőségi javítása lesz a fő feladat. A termelőszövetkezetek rájöttek arra, hogy a baromfitenyésztés, szakszerű gondozás mellett, igen jól jövedelmez, ezért az 1960-as gazdasági évre a járás termelőszövetkezetei harmincezer naposcsibe felnevelését irányozták elő. Rendszeres elölegoszlásl terveznek A kisvárdaí járási tanács mező- gazdasági osztálya, a járás termelőszövetkezeteivel karöltve, meg szeretné valósítani az 19G0-as gazdasági évben a havonkénti rendszeres előlegosztást, ami igen nagy előnyt jelentene a termelőszövetkezeti parasztság számára. ül zárta az 1959-es évet a Hyírbogdányi Kőolajipari Vállalat Az év munkájáról készülő mérleg, a kongresszusi munkaverseny értékélése szép sikereket mutat ki a Nyírbogdányi Kőolajipari Vállalatnál. A dolgozók a kőolaj- feldolgözásl terv túlteljesítésére tett vállalást is túlteljesítették 2400 tonnával. Ezzel éves tervüket 5,5 . százalékkal túlteljesítették. A műszaki intézkedések, a jobb munkaszervezés és a dolgozók jobb munkája megmutatkozik abban is, hogy a termelékenységi tervet 103.1 százalékra teljesítette a vállalat, A terven felül 970 tonna benzint, 2670 tonna gázolajat és 5060 tonna fűtőolajat adtak a népgazdaságnak. A járás termelőszövetkezeteinek burgonya vetésterülete a múlt évben az össz-vetésterületnek mindössze nyolc-tíz százaléka volt. Ezzel szemben, a jelen gazdasági évben, a burgonya vetésterületet húsz-huszonkét százalékkal akarják növelni. Ez összesen tizenkét százalékkal növeli a termelőszövetkezetek burgonya vetésterületét. Rendbeli ózzák a gazdasági épületeket Tervbevették a járás termelőszövetkezetei, hogy gazdasági épületeiket még éz év folyamán saját erőből tatarozni fogják. Valamint elhatározták a majórhe- lyek megfelelő bekerítését, mely feladatot ugyancsak saját erőből kívánják megoldani. Szérűin mai égési sebek gyógyításáért Moszkva. (MTI): Az orvostudomány már rég megállapította, hogy — különösen nagyobb kiterjedésű —- égési sebek gyógyítását megnehezítik az égés következtében fellépő mérgezése« jelenségek. A mérgező hatású fehérjék a sérült területekről bejutnak a vérkeringésbe. A hatás csökkentésére eddig állatában vért és vérkészítményeket, sooltíalukat, szol ócukor-kész i 1 menyeket jutattak a beíeg szervezetébe. N. A. Fjedorov szovjet proícsz- szor kutyákon végzett kísérletek segítségével arra a meg ál la pit fisra jutott, hogy az .égési sérülést szenvedett állatok szervezetében olyan anyagok keletkeznek, amcJelesre vizsgáztak a gépkocsivezetők Csütörtök este a gépkocsivezetők minden tudására és éberségére szükség volt. A kora esti órákban ugyanis olyan sűrű köd képződött, hogy bekapcsolt országúti reflektorok fényénél is csak néhány méterre lehetett látni. A -baleseti veszélyt a csúszós, nyirkos út csak növelte. A Mentőállomásnál érdeklődésünkre elmondták, hogy csütörtök este ih letve az éjszaka folyamán egyetlen esetben sem riasztották őket közlekedési balesethez. Ez a gépjárművezetőket dicséri. lyek bizonyos fokú immunizáeiót nyújtanak a mérgez.scs következmények ellen. A kísérleti állatok véréből sikerült olyan szérumot előállítani, amely hatásosan segíti az égési sebek gyógyítását, a mérgezési jelenségek kiküszöbölését. Az új szérumot lovak véréből nyerik, A szérumot eredményesen próbálták ki a szovjet klinikákon. JCúiLöuibös-t a falud Lfjiuáq? j\/| ár a kérdés puszta felte- vébe is esetleg helytelen következtetésre adhat okot. Ennek ellenére ilyen értelemben kell boncolgatni a problémát, mert akadnak még felelős beosztásban lévő párt. tanács, tö- megszeryézetj és KISZ vezetők, pedagógusok és szülők, akik n - hány Keserű tapasztalat alapján hajlamosak közömbösnek nyilvánítani a falusi fiatalságot. Kényelmes és nagyon veszélyes nézet ez, egyik gátja az ifjúsági munka fellendülésének. Ez a nézet eleve abból indul ki. hogy nincs sok értelme az ifjúságért végzett fáradozásnak, terméketlen talajba kerül a sok gonddal és fáradtsággal elhintett mag. E nézet hordozói figyelmen kívül hagyják azt a tényt, hogy a fiatalság jellemző erénye éppen a tettrekészság. a cselekvés. Megyénk sok községére hivatkozhatnánk, ahol kcllu szervezés után a fiatalság derekasan kivette vészét a kultúrotthonok, az iskolák, a sportpályák, a járdák és egyéb létesítmények építéséből, fásításból, parkosításból. Nem ritka az olyan fiatal, aki rendszeresen olvassa a napi- és hetilapokat, különböző folyóiratokat, érdeklődik politikai és gazdasági kérdések iiánt. Jelentős számú fiatal szorgalmas tagja az énekkaroknak, tánc- és szinjátszócsopor- toknak, modellező, rádió, foto stb. szakköröknek, különféle sportszakosztályoknak. A könyvtárak olvasóinak szántó'- tevő része a fiatalság soraiból kerül ki. Úgyszólván nincs olyan fiatal, aki ne járna rendszeresen moziba, az őket érdeklő színházi előadásokat is sokan látogatják. |yi indez kézzelfogható bizo- nyíték; megalapozatlan állítás közömbösnek bélyegezni a í-atalságot, ezáltal valósággal clrekeszteni a'lói a lehetőségtől, hogy cselekvő részese lehessen a mindennapoknak. Talán merész kijelentés, de nyíltan beszélni kell arról, hogy egyes községekben nem ismerik mélyrehatóan és sokoldalúan a fiatalság vágyait, elképzeléseit, proolemait. érdeklődési körit. Többnyire csak az alkalmazott. — ■ értelmiségi fiatalokkal van közvetlen kapcsolatuk és úgy tűnik, a mindennapi tennivalók rengetegében a nagyobb többséget kitevő parasztfiatalök alaposabb megismerésére nem is törekednek. Nem általános, de nem is ritka jelenség, hogy a helyi vezető* egyike-másika távolmarad a KISZ taggyűlésektől, általánosságban beszél a fiatalok feladatairól, ötletszerű munkákkal bízza meg a KISZ szervezetet és a végrehajtáshoz nem nyújt segítséget. Ilyen körülmények között nem egy helyen fordul elő. hogy az ifjúság nevelésének helyi adottságait nem aknázzák ki megfelelő mértékben. '’I'1 ársadalmi erőből és álla- A mi segítséggel a kultúr- ot: honok széles hálózata épült fel megyénkben. Felületes szemlélődő könnyen azt hiheti, hogy helyenként a berendezések hiánya, a fenntartás anyagi nehézségei akadályozzák a pezsgő kulturális élet és az ifjúsági munka kialakulását. Az igazság az. hogy helyt erőforrások fokozottabb igénybevételével sok helyen változta'hí 4
