Kelet-Magyarország, 1960. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-06 / 4. szám

Korai paradicsom, homoki szöiősniíveiőgfcp, magas tojáshozamé lyúkfajta a mezőgazdasági kutatások 1953. évi eredményei között

Molnár Béla Jöigasgalóhelyetíen nyilatkozata

„Beszélő“ grafikonok

A mezőgazdasági kutatások 1959. évi eredményeiről, 1960..feladatairól' Molnár Béla, a Földművelésügyi Minisztérium szak- oktatási és kísérletügyi főigaz- satóhelyettese tájékoztatta az MTI munkatársát:

—1959-ben kettős feladat állott a mezőgazdasági kutatók előtt. Az egyik: segíteni az év elején alakult termelőszövetkezetek megszilárdításában, szakmai irányításában,.^s ennek a feladatnak — elsősorban a vidéken működő kutatóintézetek — eredményesen eleget is tettek. A másik, a tulajdonképpeni főfeladat: a tudományos kutató munka volt, s itt is elsősorban a nagyüzemi termelést közvetlenül segítő témák állottak az előtérben.

— Az elmúlt esztendők mező- gazdasági kutatómunkáját a növcnynemesítés túlsúlya jellemezte.

A termelőszövetkezetekben azonsán a legtöbb gondot az agrotechnika elmaradottsága okozza, s ezert kutatóink 1959-ben főleg az ilyen jellegű feladatokra irányították figyelmüket. Különösen a | talajmüveléssel és a talajerőgazdálkodással foglalkoztak, összefüggésben a gépesítéssel és üzem- gazdasági vizsgálatokkal.

— A talajerőgazdálkodási vizsgálatok elsősorban a búzának búza, illetve kukorica utáni termesztésénél hoztak eredményeket.

A búaa után vetett búza napra- forgó-zökitrágyávai és száz kiló pétisóval hűseAiusaonöt százalékos, ugyanez féladagú istállótrágyával több mint harminc százalékos terméstöbbletet adott. A takarmányellátás fejlesztését célzó kutatások során behatóan vizsgálták az öntözéses legelőgazdálkodást, s a kísérletek bebizonyítottak, hogy a kimerült rizs tele pék helyén létesített legelőkön tavasztól őszig 74 fillérbe, míg a szokásos takarmány mellett 1,45 iorintba kerül egy liter tej takarmányköltsége.

— A kertészeti kutatásokban exportlehetőségeink szempontjából is nagy jelentőségű eredmény született Kecskeméten a korai paradicsom agrotechnikájának kidolgozásával,

ami már a gyakorlatban is széleskörűen alkalmazható. Ezzel az eljárással a korai paradicsomfajták holdanként 10—12 mázsával több termést adnak, a szokásosnál hamarabb.

A gyümölcstermesztésben elsősorban a homokos talajok gazdaságos kihasználását, az azokon legalkalmasabb eljárások kialakítását szorgalmazták kutatóink.

A termelőszövetkezetekben is mind népszerűbb szamócatermesztés fejlesztése érdekében kidolgozták a sűrűsoros termesztési módszert, amellyel 90—95 mázsás holdankénti termés is elérhető. A diótermesztésben üj szaporítási eljárást dolgoztak ki.

— A szőlőtermesztésben a művelés gépesítése volt a legíonto- sabb leiadat. Sikerült is olyan járószerkezetet készíteni, amely alkalmas lesz a homoki ■ nagyüzemi szőlők művelésére. A szőlőfeldolgozás és a borkezelés gépesítésében is számottevő' sikert értek el kutatóink. Elkészítették például a jelentős munkaerőmegtakarítást eredményező zúzó- és aszúszem-feltáró gépet.

— Az állattenyésztési kutatásokban a takaenványozási kísérletek szerepeltek első helyen.

Az új borjú- és növendékmarha- nevelési módszerrel harminc százalékkal csökkenthető a takarmány költsége és az üszők már 15 hónapos korukban elérik a tenyésztésbe vételhez szükséges fejlettséget. Baromfitenyésztő kutatóink a különböző magyar tyúk- fajták nemesítésével foglalkoztak, s ennek során a sárga magyar

tyúknál kétszáznál magasabb évi tojáshezamot, a fehér magyar tyúk tojásánál pedig húsz száza lékos átlagsúlynövekedést értek el.

— Kutatóink az idén tovább folytatják a mezőgazdasági nagyüzemek fejlesztését segítő munkájukat.

A legfontosabb feladatot továbbra is a talaj termőképességének fokozása jelenti, hiszen ez a nagy termések alapja. 1960-ban nagyobb figyelmet fordítanak a gépesítés problémáira is. A mező- gazdasági és a kertészeti növényeknél legfontosabb feladat a betegségeknek ellenálló, biztonságosabb termést adó fajták előállítása. Az állattenyésztés terén a kutatások elsősorban a hús- és tejtermelés fokozására irányulnak.

A mátészalkai Zal- I ka Máté Kulrórház- | ban, a Tanácsköztár- 1 .saság dokumentációs emlékanyagaiból ren- I dezett nagysikerű ki- | állítás után újabb j látni és tanulni va- j lókkal lepték meg a j község és a környe- i ző falvak érdeklődő I lakosságát: a járás

j termelőszöve tke :et:

I mozgalmának eddigi eredményeit dokumentálják fényképekkel. térképekkel, diagrammokkal és grafikonokkal az ügyes szerkesztők.

A papírra vetett ábrák szinte megelevenednek s beszédesen érzékeltetik a megtett utat és az eredményeket. A

nyírkátai Rákóczi Ts., grafikonjai arról ..beszélnek”, hogy 1950-ben, a megalakulás évében tizenkét forintot ért egy munkaegység, s 1.939- ben 70 forintot osztanak- Az 1957-ben alakult kocsordi szövetkezet közös vagyona egv év alatt negyedmillió forinttal gyarapodott s a szociális és kulturális letétjük megkétszereződött.

A nyírmeggy esi Petőfi Tsz-ben tíz évvel ezelőtt a területnek csak egyhar- madán végeztek gépi munkát s ma már ez az arány három az egyhez alakult a gépesítettség javára.

&g,ij,Lzeríí történetek

a felsőbb szerve, hanem a vele együtt dolgozó, de legalább any- nvi hibát elkövető egyes párttagok javasolták, hogy váltsák le. Bérezik Sándort, a Közúti Igazgatóság naményi körzetének vezetőjét is csak azért javasolták egyes párttagok leváltásra, mert pártonkivüli és „kispolgár.” A járási pártbizottságnak keile1! közbeszólnia, hogy ez ne történjen meg. Nem beszélve arról, hogy mint pártonkivüli vezető, kiváló aktivista, s minden rábízott feladatot becsülettel végrehajtott.

Mit mutat e két eset? Azt, hogy a már dolgozó és becsületesen tevékenykedő pártonkivüli vezetőkkel szemben is mutatkozik bizonyosfokú bizalmatlanság, nemhogy azokkal szemben, akik esetleg ezután kívánnak valamilyen vezető beosztásban dolgozni. S ez nagyon káros. Nem a tömegkapcsolat erősítését, hanem az ellenkezőjét eredményezi. Kihatása megmutatkozik a pártszervezeten belül és kívül egyaránt. Ellentéteket szül a párttagok között, s taszítja a tömegeket. Eltereli a fő feladatokról a figyelmet, s azt látják a pártonkívüláek, hogy nem a köz ügyeiért, hanem egyes személyi, önző érdekekért dolgoznak a pártszervezet tagjai!

Esetek bizonyítják, hogy azért mégy olyan vontatottan e fontos határozat végrehajtása, mert egyéni érdekek, önzés húzódik meg a húzódozás mögött. Ezek az okok gátolják az előrehaladást e területeken. A vásáros- neményi járás egy ' részében szinte általános, hegy a földmü- vresszövetke/.eteknél meglévő funkciókért (boltkezclö, felvásárló, ügyvezető,' itnlmérő stb.) a pártszervezeteken belül személyesíted és folyt. S e posztokat Aranyosapátiban, Gyürében, Tiszakerecsenyben, Tákoson ők töltik be. Gemzséről egy párton- kívüh özvegyasszony, Pócsi Jó- zsefné azért kereste fel a járási pártbizottságot, mert lelmentették baromfifelvásárlói

megbízatása aló! és szeretett volna italboltvezető lenni. A községi párttitkár és a tanács vb., elnöke javasolta is és indokkal, hiszen négy gyermeke van. Mégsem sikerült, mert az fmsz. ügyvezetője, Nagy Sándor, — aki pártvezetöségi tag is, — a sógorát helyezte oda. .

Az egyéni önzés régi keletű betegség, rossz emberi tulajdonság, Csák együttesen vívhatunk ellene sikeres harcot. Nem könnyű, mert az szükséges hozzá, hogy a kommunisták kifejlesszék magukban a közösségi érzést, azt a magatartást, amiről Kádár elvtars beszélt a kongresszuson. Nem állunk felette és alatta az embereknek. Mellettük álljunk s akkor érezzük jól magunkat, ha annak a másik embernek is van mit ennie, s olyan boldog, mint mi. A bizalmatlanság a régebbi évek maradványa, lerakódása, melyet szintén csali együttes erővel és akarással tudunk lemaratni az emberek, a párttagok ltisiról. gondolkodásából. Türelme:, szívós munka szükséges mindkettőhöz.

De szükséges, mert végre kell hajtani a párt határozatát. S nem egyesekért, hanem az ügyért, az előrehaladásért, hiszen a . kotmnur isták egyedül nem képesek felépíteni a szoKicsit rideg ez a tanácsi szoba. És egész decemberben száraz koszton éltek. Az első hetekben senki nem mondott köszöntő szót! És mégis szívvel lélekkel maradtak.

Pedig, de nehéz volt otthagyni az üzemet! Az otthont!

És mégis, egyik sem mondta: nem megyek.

Munkásszív dobog bennük, a legforróbb, s legerősebb motor a világon.

\M árciusban lesz pontosan é'-i negyven esztendeje, hogy Tasst János „inas" lett az akkori Májerszki-gépgyárban. Később vasesztergályos, s ma MEO-s a nyíregyházi gépjavító vállalatnál. Nem volt ilyen egyszerű ez a négy évtized! Mint ipari tanuló, százkét órát dől- . gozott egy héten... a mai munkahétnek több mint kétszeresét!

A Tanácsköztársaság idején vöröskatona.

Később: sok munka. kevés

bér.

Fia az SZTK-ban dolgozik. Hányszor emlegette már neki: — Emlékszel fiam, amikor még a felszabadulás előtt beteg voltam, milyen türelmetlenül várta anyád a betegségi segély kiutalását? Hogy élelmet vegyen. De még arra is szűkösen jutott, viert többet fizettem be egy munkahéten az OTl-nak, mint amennyit táppénzben megkaptam, ha beteg voltam. Egy jó piaci vásárlás, ha kit ellett belőle.

Egyszerű, de fájdalmas történetek sorjáznak a nagyszekerest házakban, ahol megfordul Tassi János. Az életét meséli, s a dolgozó parasztok hallgatják.

Aztán újabb történetek kelnek szárnyra: az itteniek múltbeli élete. Jékei. földbirtokos

ideje, a cselédsor.

Egyszerű, de igaz történetek, S ezért súlyosak.

Egyetértő barátsággal altnak fel a végén, s két nap sem telük. egy iijabb aláírással gazdagabb a jövő.

G ilyenkor Tassi János agy ^ érzi: dolgozott. Mennyit töprengett az éjszakai csendben, a pokrócos ágyon, hogy mi van otthon? Összegyűltek a kalapácsos darálók, a burgonyaszedö- gépek, a lakókocsik, munka várna reá otthon!

S mennyire megnyugodott, amikor újév táján otthon járt. Mert többletmunkával ugyan, de „rendbe tették” eddigre már ezeket a dolgokat,

S az esti csenben a másnapi feladatokon kívül hazagondol az öt ember. Papp József, Blaslyák János, Praviczki József, meg Bodnár László, mind lakatosok.

A két kis izzó a „haza", ■ az akkumulátor, amit az üzemből hoztak.

Gyenge a fényük, s mégis, nagy. világosság támad a falu felett.

I j iért maradnak szívesen,

L holott kényelmesebb lenne otthon, várja őket a munka, a család, a pihenés? Várja a város.

Mert ők tudják, értik, amit sok még egyénileg dolgozó paraszt nem tud: csak akkor lesz boldogabb a jövő, ha közösen, mindenki megvalósítja pattunk céljait, •

— Világosan kell, hogy értsék ezt is — mondja Tassi Janos, — hiszen egy jövőnk van, s az olyan lesz, amilyenné formálni tudjuk.

S. B.

Mintien kéményseprő

cialiamust. Ez a mű olyan alkotókat követel, akik a néppel együtt formálják a jövőt. S bizony a kommunista vezetők mellett nagyon sok pártonkivüli is van, aki mint mérnök, technikus, lakatos, üzemvezető, műhelyfőnök, építésvezető, igazgatóhelyettes, osztályvezető áll helyt minden pap. S ha ők saiv- vel-lelekkel dolgoznak a közös holnapunkért, akkor övezze őket megbecsülés. S azokat is fogadják úgy, akik ezután kerülnek különböző őrhelyekre, posztokra a néphatalom bizalmából. Joguk van ehhez, s egyes, ma még talán őket bizalmatlanul fogadó párttagoknak pedig kötelességük, hogy támogassák, segítsék őket. A vásá- íosnaményi járási pártbizottság bátran javasolt több pártonkí- vülit vezető beosztásba. A tapasztalatok azt mutatják, hogy helyesen cselekedtek, mert megállja a helyét Pallai Károly, a Tüzép-telep vezetője és Váradi elvtárs, az Állatforgalmi Vállalat naményi vezetője is.

Mi p, teendő? Az, hogy necsak színből, hanem szívből értsenek egyet ezzel a határozattal is a párttagok, a vezetők, valameny- nyien. S necsak formálisan, íej- bólintva;hanem határozottan, bátran a párt szellemében cselekedve. Ezt követeli meg minden kommunistától a p.'.rt, a hstáro. ;tatai, ' melyek végrehajtása kötelező. S miért? Az Ír:, hogy a párt tekintélye tovább nőj jön, s még sikeresebben haladjunk előre. Ilyen politikát folytassanak pártszervezeteink, valamennyi kommunista, s akk-r munkájukat siker koronázza.

Karkas Kálmán.

A Kéményseprő Vállalathoz tartozó 114 kéményseprő szakmunkás az elmúlt évben 3 millió 6ö0 ezer kéményt t'sztított ki. Ez a szám mintegy 80 ezerrel több, mint amennyit 1938- ban kisöpörtek. Ennyi kéménnyel lett több megyénkben egy év alatt. Ez főleg az új lakások építéséből, eddig nem használt kémények használatba vételéből adódik. Minden kéményseprő 32 ezer 105 darab kéményt gondozott egy esztendő alatt.

Kevesebb tűzrendészed kihágás történt 1959-ben. mint ko- í lábban, bár még most is sok a | gondatlanságból eredő kémény- ‘ tűz.

Sokat gondoltak már az illetékesek árra, hogy gépesítsék ezt a szakmát is, azonban eredménytelenül. Annyi viszont mégis történt, hogy bár minden kéményhez el kell jutni a legeldugottabb tanyákon is, ezt az utat nem gyalog, hanem kerékpárral teszik meg a mesterek. Jut ugyanis kerékpárra, mert az elmúlt években sokat emelkedett az átlagkereset a vállalatnál, mely jelenleg 1300 forint. S hogy az utánpótlás is biztosítva legyen, az elmúlt két évben 21 tanulót „avattak” segéddé, s jelenleg 9 fiatal tanulja a kéményseprés mestei'ségét.

A Petőfi Tsz 75 tagja közül tizenhat épített házat, majdcsak mindenkinek van rádiója. A nyír- csaholyi Vörös Csillag, a mátészalkai Zalka Máté. a hodá- szi Úttörő, a gébesr- jéni Győzelem, és a többi termelőszövetkezet „száraz” adataiból készített nagy élőújságok mind. mind arról tanúskodnak. hogy a szocialista nagyüzemi gazdálkodás győzedelmeskedik a mátészalkai járásban is.

Ügyes, ötletes ez a kiállítás. Dicséretes munkát végeztek a kiállítás megtervező] és • kivitelezői.

32 cser kéményt gondosait tavaly

A tanács egyik szobájában agyak sorakoznak. Az asztalon furcsa, szögletes tömeg: akkumulátor. Drótok lógnak felette, s két kicsi körte. A szekrény tetején sárgán villan a homályból a petróleumfőző oldala.

Mert Nagyszekeresen még nincs villany.

Idősebb, szikár, öszes férfi lép a szobába. Megpihenni jött, híreket hallani, hol mi újság a faluban? Merre szükséges a biztató szó?

Agitátor.

November végén jött ide négy munkatársával, s azóta szürkülettől késő estig Nagy- szekeres jövőjéért dolgozik. Már minden házban voltak, ők öten, nem is egyszer! És nyolcvanhárom család hallgatott már * szavukra. Közel a falu háromnegyede! I