Kelet-Magyarország, 1960. január (20. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-31 / 26. szám
Tegnap történt: Termelőszövetkezeti község lett Tiszavasvári Kilenc évvel ezelőtt megünnepelték a község lakói, amikor a „Büdszentmiháiy” táblát kicserélték „Tiszavasvári”-ra. Azóta is ünnepeltek többször: akkor is, amikor községük határában a szikes földön ásott Keleti Főcsatornába folyni kezdett a Tisza vize. Tegnap pedig olyan esemény zajlott le a községben, ami valósággal új korszakot nyitott a község lakóinak életében. öt helyen szólt a hangszóró a községben. Az emberek, a község apraja-nagyja hallotta, amikor a zenekari induló után Markócai János, a községi tanács vb. elnöke rövid beszédet mondott a község dolgozóihoz. Ünnepélyesen bejelentette, hogy a község termelőszövetkezeti község lett. Nagy tábla földeken gép az em- j bér társa. Belterjes munka valóságos áldás! Csupán egy a fontos, az előrelá- ! tás. És így fejezte be: Ne gondolj a múltra, a i,*,radas káros, j A nagyüzem veaet a boldogulás- i hoz! A tsz. párttitkára meg ezeket mondta az új táblára mutatva: — Hosszú nemzedékeken át ékeskedjék itt ez a tábla, bizonyságául annak, hogy e község népe egy az akarásban és egy a tettben, közös a boldogságban! O. A. Falusi súlyemelő bajnok Simon Attila a rozsályi sportolók hírnevét öregbíti. Több ifjúsági bajnokság megnyerése után 1959-ben negyedik helyezést ért el a hadsereg-bajnokságban is. Eddig 285 kiló volt a legjobb összteljesítménye. Ez valamivel jobb a másodosztályú szintnél. (Hammel J, felvétele.) PéntCKen estig ebben az évben 1218 család 7111 kataszt- rális hold területtel téeszbe lépett, ezzel 2124-re növekedett a téesz-családok száma. KOPKA JÄNOS: róziák ot'száqáhaii VII. A Satura Planina tetején n a földterület most már eléri a 14 ezer katasztrális hold szántót a téeszekben. Délelőtt mintha a nap is szebben sütött volna, mikor fellobogózott teherautók menteik a község szélére. A tiszalöki, nyíregyházi, debreceni, palkonyai és ti- szadobi úton a község határát jelző tábla alá felerősítették friss büszkeségüket a „Termelőszövetkezeti község” feliratú táblát. • A községi tanácsnál a tcesz- községben ekkor kötött házasságot Vincze Ferenc Danes Máriával és Ticz Bálint Sándor Ilonával. Megéljenezték az új tsz. község első két házaspárát Mikor a vb. elnök elvégezte az esketést, néhány szót váltottunk vele. Ezt mondta: — Meg vagyok győződve arról, hogy ezzel a nappal kezdődött el igazán községünk felvirágzása. — mondotta. Tiszavasváriban találtuk Szabó Mihály elvtársat a járási párt- bizottság titkárát is. Ö a követe kezőket javasolja a község lakóinak: Minél előbb gondoskodjanak a csapadékvíz levezetéséről és arról, hogy aszály idején öntözni lehessen a szántóterületet is. Kiváló öntözéses, belterjes gazdaságot lehet itt kialakítani. A vetésforgóban rizst is lehet termelni. Érdemes növelni a halastavakat és víziszárnyasokat neveliji. Csak ajánlani tudom — mert nem fognak csalódni a község lakói, ha az ajánlást megfogadják, — hogy forduljanak még jobban a belterjes gazdálkodás felé. Ez biztosít nekik nagyobb jólétet, gazdagságot, boldogságot. Az utcán találkoztunk a 68 éves Nyakó László bácsival, aki négy gyermek apja, s tizenhárom unokája van. Mosolyogva mondta: „Két hete még engem agitáltak, hogy lépjek a tsz-be. Most meg lám, én járok beszélni az emberekkel, hogy lépjenek be. Megyek az öreg Petes Gábornéhoz, meg Szabó Lászlóhoz, a tizenegy holdashoz, akik azt mondták, hogy akkor lépnek be, ha kiteszik a táblát, hogy Tiszavasvári tsz. község. Most már így van. Biztosan aláírnak. Az Alkaloida gyárnál találtuk azt a csoportot, amelyik az utolsó táblát tette fel a Tiszavasvári község határát jelző oszlopra. Gál Zoltán, a gyár KISZ titkára több munkás és paraszt társaságában meghurrázta ezt a pillanatot. A jó hangulatban a Béke Tsz. elnöke mondott rögtönzött rigmust eképpen: „A termelőszövetkezet a jólét forrása, A vékony esti ködben kapaszkodik kocsink a, hegyi úton. Van idő nézelődni. Űtitársam — Di- mitrij Nikolov — kiváló ismerője e vidéknek, hisz szűkebb hazája ez a hegyekkel és szőlőligetekkel teletűzdelt tái. Igaz, már nemcsak a szőlő dívik itt, hanem az alma is, meg az út mentén hosszú kilométereken nemrég elültetett gyümölcsfasor, amelynek termését három-négy esztendő múlva minden útmenti vándor ízlelheti majd. Ütünk végéél ja: Szangurlare, amely a legfinomabb bolgár bor, a Misz- ket szülőanyja, s ahol a legnagyobb bolgár termelőszövetkezet bölcsőjét ringatják. Kalauzom az úton kis falut mutat, mely egy tó partján fekszik. — Két esztendeje itt még nem volt semmi, azóta épült a két község, Madrino és Szigmen kétezer lakossal és négyszázötven házzal — mondja. Az épületek kívülről tetszetősök, őrzik a hagyományokat, de amellett modernek, két-három szobával, összkomforttal. Szon- gurlarehoz közeledve már sűrűbben épültek a házak. A 15 éve szövetkezeti, alig négyezer lakosú faluban pedig gyönyörű épületek: termelőszövetkezeti technikum, gépállomás, gimnázium, s még számtalan létesítmény: új kultúrház, posta, kórház, termelőszövetkezeti irodaház, általános iskolák, és az iskolaszanatórium, gyógyszertár, mozi, állatikórház, iürdő, szülőotthon, borgyár, kenyérgyár. Valamennyi 14 év alatt! Már a szövetkezet perzsasző- nyeggel és modem bútorokkal oe rendezett irodájában vagyunk, s Ivan Vangelov elvtárs, a termelőszövetkezet elnökhelyettese mutatja az emlékeket, amelyek őket hazánkhoz • fűzik. Nemrég járt nálunk egiy küldöttséggel az elnökük, Kazincbarcikán, Bábolnán, Budapesten, s ott ajándékozták meg sajátkészítményű tárgyakkal. A szekrényből tokaji furmint is kerül, jólesik ez is, meg a kedvesség is. amellyel kínáltak. És már invitált is Vangelov elvtárs, hogy harapjak valamit a szövetkezet étkezdéjében. Ez az étkezde Nyíregyházán étteremnek is szép lenne, hasonlít a Tiszához, de brokátfüggöny takarja az ablakot. A mosdófülkében azon csodálkozom, hogy kézmosáskor mindenki külön vászontörülközőt használ. Kint lucskos, ködös az idő, de itt a parkett ragyog a tisztaságtól. — Kell ez — mondják, — mert naponta 150 szövetkezeti paraszt kritizálja a rendet. Vangelov elvtárs étlapot kér, tyúkhúslevest és bécsiszeletet rendel, majd a „Szongulárszki Miszket-et” kóstolgatjuk. — Most már beszélgessünk — mondja. — A Központi Bizottság 1958- ban határozta el, hogy meg kell erősíteni a bolgár kollektív gazdaságokat. Az országban az elsők között Jött létre a mi gazdaságúnk: huszonhárom falu egyesült, nyolcszázezer dekár a földünk, (kb. 180 ezer kh.), igaz, ebből csak 180 ezer dekár a művelhető terűiét, a többi erdő és legelő. A szövetkezet területén 17 ezer ember él. Leginkább szőlőt termelünk, de az állattenyésztésre is több gondot fordítunk. Egy éve mindössze 8 ezer baromfink volt, most 80 ezer. 1960-ban túlhaladjuk a százezret is. No, de meglátja majd reggel. .. Nyolc óra sem volt. mikor tovább indultunk a hatalmas gazdaság központjától, a hegyi falvak felé. Tiszta és éles a levegő, de a hegy tetején nyugodtan járhat az ember télen is kiska- bátban — a felhők alattunk vannak, a nap ragyogóan süt. A Balkán-hegység tetejéről nézzük a helyet, ahonnan rövidesen elvezetik a Kamcsija folyó és a tengerszem vizét, oda, ahol nagy szükség van rá: a ma még szűz fennsíkok földjeire. Mert kell, nagyon kell a termés — kevés a zsíros, fekete föld egész Bulgáriában. Egy-két év múlva itt nyolcvan, kilencvenezer dekár földet öntöznek majd magyar szivattyúk segítségével. A következő lépés pedig az egész szongurlarei völgy öntözése lesz, amelynek nyomán fellendül a takarmánytermelés. Sziklás hegyek tetején állunk. A tengerszem partján halásztanya, kiterített hálókkal. Az idős halász — az öreg-hegység embere — néhány percre otthagyja a csónakot és szívesen hallgatja a változás merész terveit. Bólogat rá, amit Ivan Vangelov mono és megjegyzi: „De régen kellett volna már az öntözés. Fiatal lesz itt az- élet, ha arra megy a víz. amerre mi akarjuk!” A hegy, a Balkán, a szövetkezet most már igazán azoké, akik megdolgozzák. S akik megtervezik, nagyszerű emberek. A következő írás címe: HEGYI EMBEREK A tengerszemnél, ahonnan elindul a víz... 8 MAI NAPLÓ 1322 ÚJÍTÁSI JAVASLATOT nyújtottak be 1959-ben a megyé- ben működő vállalatoknál, amikből 564-et bevezettek s ezek több, mint 7 millió 500 ezer forint nép- gazdasági eredményt hoztak. Az újítóknak 540 ezer forintot fizettek ki. ★ MARINKA JÁNOS SZALAGJA nyerte meg a szalagok közötti versenyt a ruházati gyár nyíregyházi telepén. Ez a szalag 1959 negyedik negyedévi tervét 17 százalékkal, 500 öltöny ruhával túlteljesítette és megtakarított 10 ezer forint értékű apró kelléket. A ruhák 99,7 százaléka első osztályú volt. A szalag dolgozóit az üzem vezetősége ünnepi vacsorán látja vendégül. ★ KISIPAROS BÁL LESZ Nyíregyházán február 6-án az Iparos Székház nagytermében. A hagyományos bátyus öregek-báljára belépőjegy kizárólag elővételben kapható a KIOSZ irodájában. A zenét Gubás Nagy Kálmán népizenekara és a Tiszti Klub tánczenekara szolgáltatja. •k HÁROMEZER TONNA SZENET takarítanak meg a nyíregyházi Fűtőház dolgozói március végéig. Az egységnormát 10 dekával, 6,74 kilgrammra csökkentik a szénfelhasználásnál. Ezt vállalták többek között április 4 tiszteletére. •k SZAKSZERVEZETI BIZALMI GYŰLÉS volt tegnap a Közúti Üzemi Vállalatnál, ahol az újítási és' versenymozgalom feladatait beszélték meg. A szakszervezet 30 bizalmit jutalmazott meg értékes tárgyakkal a kongresszusi versenyben kifejtett jó munkájukért. ★ NÁBRÁD TSZ KÖZSÉGBEN ma tartják a zárszámadási ünnepséget s erre az alkalomra a nyíregyházi József Attila Művelődési Ház. központi énekkara és a helyőrségi honvédzenekar a község lakóinak ajándékműsort ad. k HATEZER FORINT JUTALMAT kaptak a tejüzem dolgozói, akik a kongresszusi versenyben 10 millió literrel csökkentették, üzemükben a savó veszteséget az 1958. évi helyzethez viszonyítva. ★ A VÁROSI PÁRTBIZOTTSÁG 150 nyíregyházi üzemi munkásnak és 50 termelőszövetkezeti tagnak adományozott emléklapot a kongresszusi munkaversenyben végzett eredményes munkájukért. A NYÍREGYHÁZI RÁDIÓ MŰSORA Vasárnap: Vasárnapi jegyzet. — D vor zsák: Új világ szimfónia (IV. tétel). —* Csehov emlékműsor: Előszó helyett. — Aludni szeretnék (Hangjáték Csehov novellájából). — A köpönyegforgató (Csehov novelláját elmondja Mezei Lajos). Hétfő: Keletmagyarországi krónika: Szépen fejlődik a mándoki vegyes ktsz. — Mándoki kiszisták is lesznek az ejtőernyősök közötti — Ma megnyílt az újjáépített debreceni thermál fürdő. — Három perc a kisvárdai bölcsődében. — Hírek. — Sport. — Ki mit szeret. — A SZOT határozata után: A Szabolcs megyei Mező- gazdasági Gépjavító Vállalatnál, a TITÁSZ-nál, a Hajdúsági Bőrés Cipőgyárban és a Debreceni Járműjavító Vállalatnál. (Riportműsor.)
