Kelet-Magyarország, 1960. január (20. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-31 / 26. szám
ä SAJTÓ NAPJÁN A népet szolgálni. E rövid mondatban lehetne éssnesűríteni a sajtó dolgozóinak feladatát. Ennyiben is meg lehetne határozni: mit tegyen, hogyan dolgozzon a kommunista újságíró. De ma ünnep van, ma emlékezünk a halálra üldözött kommunista újság, a Szabad Kép súlyos időkben vállalt harcára, s újra visszanézünk a megtett útra, amely már sokszor, nagyon sokszor hoz örömet, s egyre kevesebbszer bánatot. Sok minden fakad ebből a néhány szóból: „A népet szolgálni”. Elsősorban, hogy a néppel együtt küzd a sajtó dolgozója as egyre újuló eredményekért, s as új alkotásokban, a meg- ifjedott falvakban látja munkája gyümölcsét. De a népet szolgálja akkor is, amikor bírál, hogy a jobb munka nyomán még nagyobb legyen a boldogság, örömtelibb az élet. A magyar sajtó munkatársának lenni ma nagy tisztesség. Olyan hadsereg propagandistája, agitátora és krónikása a kommunista újságíró, amely egy új világ megalkotásáért indul harcba, hogy összetörje mindazt, ami régi és megátalkodott, ami a szocialista építés útjában áll. Kalinin elvtárs mondotta erről a munkáról: „Ha azt akarják, hogy tudósításuk megfogja az embereket, akkor abba egy keveset a saját vérükből ts bele kell önteniük. Ha a tudósítók írás közben maguk is felhevülnek, s átélik azt, ez eregető lesz a tudósításon is — sikerült, élénk alkotás less belőle.” Valamikor a magyar burnsoá lapok munkatársai előtt egyetlen cél lebegett, s ugyanezt követelték a tőkés újságok készítőitől Nyugaton: minél több utcai szenzációval, szeméttel tömni as átlagembert, hogy eltereljék a figyelmet az égető kérdésekről, a kapitalista rend sok aljasságáról, menteni a halódét, késleltetni az újat. A mi lapjaink feladata alapvetően más. A magyar sajtó céljai nemesek: felemelni az embert a szocialista színvonalra, harcolni az elmaradottság ellen, segíteni az MSZMP és a kormány helyes törekvéseinek megvalósítását. S ebben új, meg új problémák jelentkeznek, sokrétű követelményeket kell valóra váltani. De az újság ma egyre inkább világítja a szocializmus felé vezető utat. Munkatársai büszkék arra, hogy olyan korszakban élnek, amelyben győzedelmesen halad előre a proletariátus nagy Ugye, amikor a nép egyre-másra aratja ragyogó győzelmeit itthon és szerte a világon. Történelmi időket élünk és a sajtó minden munkása szívvel, lélekkel segíti e győzelmek szervezését az iparban és a mezőgazdaságban egyaránt. Azok is, akiknek hivatásuk az új élet fontosabb mozzanatait rögzíteni, de azok is, akik a munkapadoknál, a földeken termelnek és hírt adnak munkájukról, akik a kevesebb gond érdekében bírálják a rohanó tempó folyamán még mutatkozó fogyatékosságokat. A magyar sajtó napján, a Szabad Nép megjelenésének tizenhétéves fordulóján köszönet jár a sajtó legegyszerűbb munkásainak, a munkás és parasztlevelezőknek, a posta sajtóval dolgozó alkalmazottainak, a lap- terjesztőknek, az újságkészítés valamennyi névtelen dolgozójának. Egyúttal kifejezzük, hogy nem csupán reméljük, hanem bizton akarjuk: a párt szavát az eddiginél is olvasmányosabban, eszmeileg és tartalmilag színvonalasabban juttatjuk el az emberekhez, az olvasókhoz. közöktől sem, ha arról van szó, hogy — ahogyan mondják — „Algéria francia maradjon”. Algéria természetesen sohasem volt francia, a franciák itt csupán a gyarmatosítók szerepét töltötték be. az ország természeti kincseinek gazdag haszonélvezői lettek. S amíg Afrika többi részében egymás után váltak függetlenné, vagy legalábbis formailag függetlenné az egyes afrikai államok, Algériában az őslakosság jogaiért harcoló nemzeti felkelő mozgalom még ma sem jutott győzelemre. Nyilvánvaló, hogy ma már nem lehet arról szó, hogy Afrikát vagy annak akármelyik területét továbbra is gyarmati sorsban tartsák. Maga De Gaulle tábornok is erre a józan belátásra kényszerült e napokban sokat idézett szeptember 16-i rádióbeszédében. Ugyanis Franciaország nevében kötelezettséget vállalt, hogy a béke helyreállítása után, legkésőbb négy éven belül, népszavazással dönthetnek az algériaiak sorsukról. Ezután a franciák számára is újabb népszavazást rendeznek, hogy jóváhagyják az algériaiak választását. A továbbiakban három lehetőséget vázolt fel De Gaulle az algériaiak előtt. Az első, hogy elszakadnak Franciaországtól. Ezt „valószínűtlennek és szörnyűnek” mondta, mely szerinte csak „nyomort, politikai zűrzavart és kommunista diktatúrát” ' hozhatna. Franciaország ez esetben is mindenképpen biztosítaná a maga szaharai kőolajának kiaknázását és eljuttatását a Földközi-tengerhez... A második lehetőség a teljes fran- ciásodás. (Tartózkodott az integráció szó használatától). A harmadik lehetőség: külön algériai kormány megalakítása az algériaiak kormányzására. Ez a kormány Párizs segítségére támaszkodnék és szorosan együttműködne vele gazdasági, közoktatási, hadügyi és külügyi téren. Ebben az esetben Algéria belső rendszere föderális jellegű lenne, amely megadná a különböző népközösségek együttélésének biztosítékait. De a De Gaulle tábornokot hatalomra segítő szélsőjobboldali gyarmatosítóknak, az ú. n. ultráknak ebből elegendő volt meghallamok a tábornok különben igen ködös ígéretében azt a kifejezést, hogy „az algériaiak gyakorolhatják önrendelkezési jogukat”, máris „Algéria feladásának” jeleit vélték felfedezni, s nyomban megkezdték egy puccs előkészítését, majd véres összeütközést provokáltak az algíri utcákon, a városok életét megbénították s szembeszegültek a kormány intézkedéseivel. A francia kormányt az algériai helyzet szinte válságba sodorta. Franciaország az elkövetkező nemzetközi értekezleten csak nagyon megcsappant erővel és tekintéllyel képviselheti majd álláspontját, ha az algériai kérdést Képek Rozsály termelőszövetkezeti községből * Sztojka Miklós nevenapján, december elején választotta a szövetkezeti gazdálkodást. Tizenkét holddal lépett be a szövetkezetbe, meg a lóval, szekérrel, takarmánnyal, szóval ahogy illik. A közelmúltban hordták össze az abrakot, szénát és a vetőmagot. Képünkön azt örökítettük meg. amikor az utolsó fuvart vitte és utána Baba lovát is beadta a közösbe. (Hammel felv.) Szovjet államférfiak az Egyesült Államokban Tóth Endre sertésgondozónak van miért vidámnak lenm, 702 munkaegységet teljesített a mólt esztendőben. Egy munkaegységre pedig 38 forintot osztottak. A háztáji gazdasággal együtt jóval felül volt a jövedelme a 30 000 forinton. Tizenegy éve dolgozik a szövetkezetben. Ä nagy gyakorlottságot, szívesen végzett munkát példázzák a képen látható süldők is. Mátészalka és Mérk szövetkezeti község' lett Az elmúlt hét folyamán Mátészalkán is egyre többen döntöttek úgy, hogy a jövőben a közös, nagyüzemi gazdálkodás útjára lépnek. A Dózsa György utca dolgozó parasztjai, miután aláírták a belépési nyilatkozatokat — bár elismerték és sokra tartják a Zalka Máté termelőszövetkezet eredményeit — úgy döntöttek, hogy maguk új termelőszövetkezeti csoportot alakítanak. Tegnap este pedig már azt jelentették Mátészalkáról, hogy a járási székhely tóesz-község lett. Lapzártakor érkezett: Mérk is téesz-község lett. sürgősen meg nem oldja. Egyfelől teljesen lehetetlen ma már az, hogy Algériában gyarmati rendszert tartsanak fenn, lehetetlen az is, hogy az algériai bennszülött lakosság jogos követeléseit, felszabadulási és függetlenségi mozgalmát fegyveres erővel vérbe fojtsák; másrészt viszont Algériában a francia gyarmatosítók elég erősnek érzik magukat ahhoz, hogy továbbra is, — ha kell, a barikádokon — küzdjenek az algériai nép szabadságmozgalmának vérbefoj'tásáért, s a kormány erre irányuló intékedé- seinek kierőszakolásáért. A francia kormány ezeket a követeléseket nem teljesítheti. Hiszen nemcsak Afrika népeinek egyöntetű tiltakozásával találná magát szemben, nemcsak azt kellene tapasztalnia, hogy Ázsia népei is teljes erővel támogatják az algériai nép függetlenségi mozgalmát, hanem azt is látnia kellene, hogy az Egyesült Államok és Nagy-Britan- nia sem nézi szívesen az algériai események alakulását. A francia közvélemény és maga Franciaország népe nem azonosítja magát az ultrák törekvéseivel. A 45 millió francia nem azonos a másfélmillió algériai gyarmatossal. A francia nép elítéli áz ultragyarmatosítók magatartását, s nemcsak támogatja a francia kormányt a fasiszta ultrákkal szemben, hanem erélyes intézkedést is követel a lázadás elfojtására. New York. (TASZSZ): Az Egyesült Államokban tartózkodó szovjet államférfiak egy csoportja látogatást tett Nelson Rockefellernél, New York állam kormányzójánál. Poljanszkij, az OSZSZSZK Minisztertanácsának elnöke tolmácsolta Rockefellernek Hruscsov jókívánságait. Rockefeller köszönetét mondott a jókívánságért, majd kifejezte azt a Óvodabővítésre 30 ezer forintot, járdaépítésre 70 ezer forintot, villanyhálózat-bővítésre 38 ezer forintot szavazott meg községfejlesztési alapból a tuzséri községi tanács. ■ A Sportfogadási és Lottóigazgatóság jelenti, hogy a Lottó ötödik játékhetén 4 255 053 szelvény vett részt a játékban. Öttalálatos szelvény nincs. Négy találatot 166 szelvényen értek el. a nyeremény összege 19 224 forint. A háíomtaláiatos szelvények száma 7 623, ' nyereményük 209 forint. A kéttaláia- tosalc száma 150 767, nyereményük 10,60 forint. reményt, hogy hasznos és érdekes lesz a szovjet küldöttség amererikai útja. Befejezésül kijelentette: a szovjet államférfiak nagy tehetségű, energikus és bátor emberek benyomását fejtik. A szovjet államférfiak másik csoportja felkereste O’ Keefet, New York állam alpolgármesterét. A baráti légkörben folytatott beszélgetésen főképpen Moszkva és New York építkezési és városrendezési kérdéseiről volt szó. A jelenlévők helyeléssel fogadták Konotopnak, a moszkvai területi tanács végrehajtó bizottsága elnökének azt a kijelentését, hogy jobb városokat építeni és korszerűsíteni* mint lerombolni azokat. Várható időjárás vasárnap estig: felhőátvonulások, néhány helyen kisebb esővel, vagy futó hózáporral. Időnként élénk nyugati, északnyugati szél. Az éjszakai lehűlés erősödik. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet vasárnap plusz 2—5 fok között. Mit űzet a Lottó? Eső, hózápor *
