Kelet-Magyarország, 1960. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-29 / 24. szám

Tanácskozik az országgyűlés

(Folytató* az 1. oldalról.)

hard forinttal több, mint a múlt ért teljesítés.

A költségvetés több mint tízezer művelődési és ezernégyszáz egészségügyi intézmény munkáját, fejlesztését biztosítja és elősegíti a helyi közlekedés és a kommunális ellátás javítását is.

Űj vonása a pénzgazdálkodásnak, hogy a költségvetési szabályozási rendszerbe bevont adóbevételekből a tanácsok áltálában 100 százalékban részesednek. A föladatok növekedése emellett szükségessé tette az állami hozzájárulás bizonyos emelését is. A tanácsok költségvetése módot nyújt az irányításuk alatt álló vállalatok _ fejlesztésére. Tanácsaink — á költségvetésükben biztosított összegeken kívül. — ehhez igénybevehetik saját erőforrásaikat is.

Kívánatos, hogy tanácsaink a jövőben céltudatosabban fejlesszék az irányításuk alatt álló vállalatokat

A költségvetési összegeken felül a tanácsok mintegy 1,8 milliárd forint saját eszközzel rendelkeznek. A közs/gfejlesztési alap a tervek szerint mintegy

1.6 milliárd forintot tesz ki, tehát jelentős forrása a községek és városok fejlesztésének, számos helyi feladat megoldására ad módot, lehetővé teszi többek között a faluvillamosítás gyorsítását, az ivóvízellátás javítását, számos tanterem, művelődési ház megépítését, illetve felújítását és a lakosság életkörülményeit javító számos más intézkedés végrehajtását. A lakosság is világosan látja ezt és a pénzbeli hozzáj árulásokon kívül jelentős társadalmi munkát is vállalt a községfejlesztési tervek végrehajtásáért.

A köEségtejlesztési munka tehát további lehetőséget adott a lakosság széles rétegeinek bevonására a közügyek intézésébe. Tanácsaink feladata, bogy a lakosság pénzbeni és munka-hozzájárulásait, az állami támogatást és az egyéb bevételeket gazdaságosabban használják.

tÁMemunk továbbra is jelentős íaoyagi támogatással biztosítja a '•községfejlesztés további előrehaladását, de tanácsainknak az eddiginél is nagyobb gondot kell fordítóműk a helyi anyagok fel- használására, a vállalatok kapacitásának jobb kihasználására, a helyi ipar fejlesztésére. Tanácsaink, a végrehajtó bizottságok, az eddiginél is következtesebben érvényesítsék a takarékosság szempontjait, gazdaságosan használják fel a rendelkezésükre álló eszközöket

A pénzügyminiszter ezután rámutatott arra, hogy

a kölségvetés eredményes végrehajtása a népgazdasági terv teljesítésétől függ, s ez a körülmény a jó vállalati gazdálkodás fontosságára hívja fel a figyelmet.

A költségvetés adatai visszatükrözik népgazdaságunk alapvetően kedvező helyzetét. Fontos azonban, hogy a népgazdaság minden területén, minden vállalatnál megkeressük azokat a lehetőségeket, amelyekkel a gazdaságosságot fokozni lehet. Gazdasági fejlődésünk egyik központi kérdése a munka termelékenységének szakadatlan, gyorsütemű emelése: nélkülözhetetlen feltétele , ez annak, hogy felzárkózzunk a gazdaságilag fejlettebb szocialista országok mellé és kivegyük részünket a szocialista

és a kapitalista tábor békés gazdasági versenyéből.

Az idei népgazdasági terv szerint a termelés növekedésének mintegy felét a termelékenység javulásával kell elérni.

A gazdasági vezetésnek — a minisztéi'iumoktól a vállalatokig — egyik legfontosabb feladata, hogy meggátolja a felesleges létszámnövekedést és szervezési intézkedésekkel, a létszám és a bérgazdálkodási fegyelem megszilárdításával biztosítani kell a termelékenység szervezett emelkedését minden üzemben, de ahol lehet, el kell érni a tervezettnél nagyobb emelkedést is. Fokozni kell az anyagtakarékossagot. Az állami iparban a tervezett önköltségcsökkentésnek közel 80 százalékát az anyagköltségei-: leszorításával kívánjuk elérni. E cél megvalósítása, sőt a lehetőség szerinti túlteljesítése azért is különösen fontos, mert a tervszerű anyagellátás biztosítása most nagyobb feladatot jelent, mint az utóbbi években. Viszonylag alacsonyabb anyagkészletekkel kell elérnünk az ipari termelés tervezett növekedését. Ezért tovább kell javítani az anyaggazdálkodást, fel kell tárni az alapanyagtermelő gazdaságok termelési tartalékait, hogy az utóbbi években a megszokottnál kevésbé kényelmes anyagellátási helyzet ellenére is tovább javuljon a termelés tervszerűsége és gazdaságossága. Különösen eredményes lehet a hitelpolitika helyes alkalmazása, a rövid lejáratú hitelnyújtás feltételeinek célszerű meghatározása.

— Munkát és anyagot csak korszerű és jól értékesíthető termékek előállításához használjunk fel, — folytatta ezután, majd aláhúzta, hogy nemzetközi fizetési mérlegünk egyensúlyának folyamatos biztosításának különösen nagy szüksége van. kevés importanyagot tartalmazó, gazdaságosan exportálható árukra, versenyképes, új exportcikkekre.

Minden gazdasági vezető lássa a műszaki színvonal emelésének alapvető fontosságát

Ebben az évben a tervező, a szerkesztő és kutató erők megfelelő összpontosításával, a gyártmányok konstrukciójának tökéletesítésével, a megbízható üzemeltetéssel fordulatot kell elérnünk a dieselesítés és a kiemelt iparágak — műszeripar, híradástechnikai, erősáramú ipar, stb. — műszaki fejlesztési programjának végrehajtásában. Maradéktalanul ki kell használnunk azokat a lehetőségeket, amelyeket a baráti országokkal való gazdasági együttműködés, a szocialista táboron belüli nemzetközi munkamegosztás fejlődése biztosít műszaki feljődésünk számára.

Népgazdaságunk minden területén lendületet kell adnunk a korszerű termelési eljárások, a korszerűbb technológiák, a gazdaságosabb üzemszervezési elvek megvált, sitásának.

Az anyagi lehetőségek bővebbek, mint valaha is voltak. Ez növeli a minisztériumok, a vállalatok és ipari kutatóintézetek vezetőinek hatáskörét és felelősségét: módot ad rá, hogy bátrabban vállalják a kísérletezéssel, a gyártmányfejlesztéssel járó kockázatot is. A vállalatoknak még jobban kell élniök a műszaki fejlesztési alap-adta lehetőségekkel, szorosabbra kell vonni ja vállalatok és az ipari, akadémiai kutatóintézetek, egyetemi tanszékek kapcsolatát.

A továbbiakban hangsúlyozta, ;hogy

a nemzeti jövedelem ez évi tervezett többletének egy részét a szocialista felhalmozás nagyobb mértékű növelésére fordítjuk, s eszel egyidejűleg

biztosítjuk az anyagi eszközöket az életszínvonal szerény, de érezhető javulásához.

A felhalmozáson belül tovább nőnek az álló alapok bővítésére előirányzott összegek. Világosan kell azonban látnunk, hogy a felhalmozási alap részesedését a nemzeti jövedelemből jelenleg tovább nem növelhetjük, ezért a népgazdasági terv összeállításánál számos, egyébként indokolt beruházási igényt a kormány határozottan elutasított. A beruházásokra biztosított összegeket szinte teljes egészében a folyamatban lévő beruházásokra. összpontosítjuk. Meg kell szűnniük az olyan jelenségeknek, hogy például hosszú hónapokig ki nem csomagoltak értékes importgépeket, vagy egyik vállalattól a másikhoz szállítgatták, mert a gépeket kellő mgfontolás nélkül rendelték és osztották el. Az eddiginél nagyobb figyelmet kell szentelni a vállalati felújítási

keretekre is. Fontos, hogy a vállalatok az állóeszközök korszerűsítésére használják fel a rendelkezésükre álló eszközöket.

A népgazdaság minden területén érvényt kell szereznünk annak a felismerésnek, hogy a termelés, a beruházások és felújítások növekedése csak akkor szolgálja igazán szocialista fejlődésünk ügyét, ha magasabb műszaki és termelékenységi színvonallal, alacsonyabb termelési költségekkel, gazdaságos külkereskedelemmel és aktív fizetési mérleggel párosul. Az idén tehát még jobban, tervszerűbben kell gazdálkodni. Helyes lenne, ha ez a cél az eddiginél is következetesebben érvényesülne a dolgozók munkaverseny-mozgalmában. A SZOT határozata is felhívta erre a figyelmet. Sok üzemben nem helyes a termelés mennyiségi túlteljesítéséért versenyezni, de a gazdaságosságért minden üzemben lehet, és hasznos is versenyezni.

jiz idei költségvetés a szövetkezeti élet egészét átfogó állami segítséget biztosít a régi és új termelőszövetkezeteknek,

nagyüzemi gadzaságok kialakítására, megszilárdítására és fejlesztésére. E sokoldalú állami támogatás előfeltétele, hogy a szövetkezeti parasztok saját erőforrásaikkal és szorgalmas munkájukkal fokozottan hozzájáruljanak a nagyüzemi gazdálkodás kialakításához.

A költségvetés 2,2 milliárd forint hosszúlejáratú hitelt és 227 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást biztosít a termelőszövetkezetek idei beruházásaira. A költségvetés több mint másfél milliárd forintot irányoz elő építkezésekre, többszázezer állat-férőhely, többezer vagon kapacitású magtár, góré, és egyéb gazdasági épület létesítésére. A beruházásoknál a lehető legmagasabb fokú gazdaságosságra kell törekedniük az építő vállalatoknak is, a termelőszövetkezeteknek

is.

Azok a szövetkezeti vezetők látják el jól a feladatukat, akik a termelési alapok bővítésére, több és jobb áru termelésére használják fel az állami hiteleket is, a szövetkezet saját erőforrásait is.

Csakis a több áru értékesítéséből származhat a tagok nagyobb jövedelme. A régi és az új termelő-, szövetkezetektől is azt várjuk, hogy a megtermelt árukat mind; nagyobb mértékben értékesítsék az állami és szövetkezeti kereskedelem útján és ezzel a városok jobb ellátását is szolgálják; A termelési alapok meghatározott százalékának erejéig hitelt nyújtunk .az újonnan alakult és a területileg jelentősen megnövekedett szövetkezeteknek. A hitel fedezeteként a termelőszövetkezeteknek áruértékesítési kötelezettséget kell vállalniok az állammal szemben.

— A költségvetés figyelembe veszi az egyénileg dolgozó parasztság termelési érdekeltségét is

A gazdaságosság növeléséért tökéletesítenünk kell az anyagi érdekeltség tormáit

A nyereségrészesedési rendszer eredményesnek bizonyult, alapelveit változatlanul helyesnek tartjuk, de gyakorlati megvalósítási módszereit tovább kell fejlesztenünk. A népgazdasági érdek és a vállalati érdek összhangját jobban szolgálná például, ha az alapfeladatokat és a többlettnye- reségből. való részesedés mértékét több évre előre meghatároznánk.

Tovább kell javítanunk a bérgazdálkodás rendszerét, hogy az ne a vállalatok vezetőit sarkallja a létszám növelésére, hanem a dolgozókat ösztönözze szaktudásuk gyarapítására és ezáltal magasabb teljesítmények eléré- § sere.

Részletesen szólott ezután a mezőgazdaság helyzetéről és a mezőgazdasági termelés, valamint a költségvetés összefüggéséről.

— A költségvetés összeállításakor — hangsúlyozta — elsőrendű kötelességünknek éreztük, hogy a mezőgazdaság szocialista fejlődését ösztönözzük, a termelőszövetkezeteket segítsük,

A többlettermelésből eredő többletjövedelmeket a kormány a jövőben sem szándékozik elvenni a parasztságtól. A költség- vetésben az egyéni parasztgazdaságok adózását például á tavalyi szinten irányozták elő. A költségvetés biztosítja az egyénileg gazdálkodók részére a kedvezményes állategészségügyi, növény- védelmi szolgáltatásokat és módjukban áll igénybe venni a gépállomások munkáját. Számítunk rá, hogy

az egyéni gazdák továbbra is termelési szerződéseket kötnek az állami és szövetkezeti szervekkel, a földművesszövetkezetektől beszerzik a termeléshez szükséges eszközöket és termékeiket elsősorban a szocialista kereskedelem útján értékesítik.

Meggyőződésünk — hangsúlyozta Nyers Rezső —, hogy a dolgozó parasztok ebben az évben is maradéktalanul eleget tesznek adófizetési kötelezettségüknek.

Expozéja befejező részében az életszínvonal egyes kérdéseivel foglalkozott Nyers Rezső pénzügy- miniszter. Elmondotta, hogy a népgazdasági terv szerint ebben az évben 2,1 százalékkal nőnek a reálbérek, s jóval kedvezőbben alakulnak, mint ahogy a hároméves tervben eredetileg számítottuk. Ebben az évben tovább emelkedik a népgazdaság szocialista szektorában dolgozók száma, és csökken a száz keresőre jutó eltartott. A nyugdíjak és a családi pótlék tavaly rendezése, valamint a nyugdíjasok számának gyarapodása ebben az évben mintegy hétszáz millió forint többlettbevé- telt jelent a lakosságnak.

A munkások és álkalmazottak - reáljövedelme tehát három cv alatt az eredetileg tervezett nyolc százalék helyett tizenöt százalékkal emelkedik.

A reáljövedelem-növekedés túlteljesítése mintegy egyharmad részben az átlagbérek emelkedéséből adódik. Az eredeti életszín- vcnalemelkedési előirányzat túlteljesítéséhez — mintegy tizenöt százalékban — hozzájárul az egyes fogyasztási cikkek — például a zsír, a vaj, a bor — árának leszállítása is.

— A kultúra terjesztésére és fejlesztésére a tavalyinál nagyobb összeget biztosit a költségvetés. Soha még annyian nem tanultak Magyarországon, mint az idén. Az alsó, a közép és, felső- oktatási intézményekben — a

különböző tanfolyamokat nem is számítva — több mint 2 millió tanuló, a népesség több mint egy ötödé részesül oktatásban; Különösen örvendetes, hogy az esti és a levelező tagozatokon 300 000 felnőtt dolgozó tanul. Ebben az évben a lgnépesebb korosztály ker.ül az általános iskolák padjaiba, mégis bizonyos javulást értünk el a tanterem-ellátottságban, mert a művelődési beruházások döntő részét az általános iskoláknak juttatjuk.

— A szocialista kultúra széle- sebbkörű terjesztését szolgálják a színházak, a rádió, a televízió, a könyvtárak, és a . művelődési otthonok működésére előirányzott — a múlt évinél nagyobb összegű — költségvetési tételek.' A tavalyinál többet biztosít a költségvetés * a tudományok fejlesztésére, különösen a fizikai és kémiai, a műszaki és agrártudományokra.

Befejezésül hangsúlyozta, hogy a költségvetés összeállításánál az a meggyőződés vezette a kormányt, hogy az idei feladatok megoldásában ugyanúgy számíthat a dolgozó tömegek egyetértésére és tevékeny támogatására, mint az eddigiekben.

— A meggyőződés helyességet- igazolja többek között a hazánk felszabadulásának 15. évfordulója tiszteletére indult munkaverseny- mozgalom is, amely újabb hatalmas erők forrásává válhat népgazdaságunk fejlődésében. Á munkások, a parasztok és az értelmiségiek alkotó munkáján alapuló szocialista építés ez évi programját tükrözi és szolgálja az 1960. évi állami költségvetés. Ezért a forradalmi munkás-paraszt kormány nevében kérem a tisztelt országgyűlést, hogy az előterjesztett törvényjavaslatot fogadja el. (Hosszantartó taps).

A pénzügyminiszter beszámolója után Dr. Dabronaki Gyula, a terv- és költségvetési bizottság előadója ismertette a bizottság álláspontját az 1960 évi költség- vetésről.

— A költségvetés — mondotta : többek között — megfelel az idei népgazdasági tervnek, pénzügyileg biztosítja annak maradéktalan végrehajtását, lehetővé teszi a második ötéves népgazdasági terv előkészítését, ezért a terv- és költségvetési bizottság nevében javaslom a tisztelt országgyűlésnek a költségvetés általános és részleteiben való elfogadását. (Taps.)

Az előadó javaslatára az ország- gyűlés úgy határozott, hogy a

költségvetésről szóló törvényjavaslat általános és részletes vita- - ját együttesen folytatja le.

*