Kelet-Magyarország, 1960. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-26 / 21. szám

Nagy sikerrel szerepeltek Nyíregyházán az ukrán művészek XVII. ÉVFOLYAM, 21. SZÁM Ära 50 fillér I960. JANUÁR 26, KEDD Meleg vizű fürdőt, mentő- és buszállomást, új járdákat létesítenek, korszerű fénycsöveket szerelnek fel Mátészalkán Mátészalkán a községi tanács vezetői már elkészítették a köz­ség 1960. évi fejlesztési tervét. A tervet az jellemzi, hogy nem vettek bele „falrengetően” nagy dolgokat. Nagyobbrészt olyan fel­adatok megvalósítását tervezték, melyek közvetlenül a lakosság érdekeit szolgálják, s Mátészal­ka fejlődését is egyben. Szalka 1960. évi községfejlesztési tervét röviden a következő szavakkal lehetne jellemezni: szerény, reális és hasznos. I község szívügye... Az év legnagyobb, s a község lakosai által legjobban óhajtott létesítmény a fürdő. Ez a múlt évről áthúzódott beruházás lesz. A munkálatok teljes «•övei foly­nak, jelenleg 775 méter mélység­nél tartanak a fúrók, s a ter­vezet szerint lefúrnak ezer méterig, s ott nyitják meg a kutat, ahol a legalkalmasabb és legbővebb vízréteget talál­nak. A jelenlegi mélységnél mintegy 40 fokos vizet kap­hatnak, s azért mennek tovább a fúrás­sal, hogy nagyobb hőfokú vízre leljenek. Érdekes megjegyezni, hogy 3—400 méter mélységben olyan bőséges vízszolgáltató ré­teget találtak, mely bőven fedez­né Mátészalka vízellátását. Ha végleg megállapodnak a fúrással, megkezdik a fürdőépí­tési munkákat. Még ez évben építenek egy medencét, s úgy tervezik, hogy már a nyár folyamán strandolhassanak a szalkaiak. Ebben az évben cgymiUióöt- százötvenezer forintot fordí­tanak a fürdő építésére. A lakosság eddig mintegy het­venhétezer forintot ajánlott fel az építkezés céljaira. A környe­ző községek is szívesen segíte­nék a szálkái fürdőt, de ezt a segítséget a járási és megyei ta­nács engedélye nélkül a községi tanács nem veheti igénybe. További terv: mentő- és autóbuszállomás Még ez évben megkezdi mű­ködését Szálkán az új mentő­állomás. Az új mentőállomást a kór­ház közelében építik fel, mint­egy nyolcszázezer forintos költséggel. A SZOT-ülés után A szakszervezeti munkában, a termelési feladatok végzésé­ben jelentős állomás volt a SZOT VII. teljes ülése, mely pénteken és szombaton zajlott le Budapesten az ÉDOSZ szék­hazában. Kiinduló pontja volt a mozgalmi feladatok és az 1960. évi tervek sikeres teljesítésé­nek. A SZOT főtitkárának és tit­kárának beszámolója, továbbá Fock Jenő elvtársnak, az MSZMP Központi Bizottsága titkárának felszólalása is részle­tesen elemezte a szakszerveze­tek további feladatait a dolgo­zók élet- és munkakörülményei­nek javításában, az 1960. évi terv teljesítésében. A SZOT fő­titkára arról beszélt, hogy 1960-ban többet és gazdaságo­sabban kell termelni. A szak- szervezeteknek segíteni kell a munkaverseny továbbfolytatá­sát, a dolgozók javaslatainak összegyűjtését. Az eddigieknél jobban kell segitcniök a szak- szervezeteknek az újítási és tapasztalatcsere mozgalmat, va­lamint a szocialista munkabri- gád-mozgalmat. A versenyben ki kell dolgozni a még jobb anyagi ösztönzést. A SZOT tit­kára arra hívta fel a figyelmet, bogy a dolgozókat mindenütt vonják be az 1960. évi tervek megbeszélésébe, továbbá a má­sodik ötéves terv és a tizenöt éves távlati tervek elkészítésé­be. Igényeljék mindenütt jó ja­vaslataikat és ezeket vegyék fi­gyelembe. Fock elvtárs arról beszélt az ülésen, hogy 1960-ban nagyob­bak a feladatok, ami a vezetés­ben színvonalasabb munkát, jobb vezetési módszereket köve­tel meg. A gazdasági vezetők­nek nagyobb felelősséget kell tanúsítaniok a munka jó meg­szervezésben, a gazdaságosság és a termelékenység biztosítá­sában. Műszaki fejlesztés, jobb technológia, jobb technika: er­ről ne feledkezzenek meg a gazdasági vezetők. A SZOT teljes ülése az MSZMP Központi Bizottsága javaslatával egyetértésben fel­hívást adott ki az 1960. évi terv teljesítésére, és túlteljesítésére, a munkaverseny továbbfolytatá­sának jó megszervezésére. A fel­hívás utal arra, hogy az 1960. évi népgazdasági terv az ipari termelés színvonalának 8 száza­lékos emelését, a termelékeny­ség 3,8 százalékos emelését cs a költségszint 3 százalékos csökkentését Irányozza elő. A SZOT javasolja, hogy a terv túlteljesítését elsősorban az alapanyagokat gyártó iparágak és azok a vállalatok tűzzék a verseny céljául, ahol a túltelje­sítéshez szükséges anyagot meg­takarításokból biztosítják. A vegyiparban és általában a könnyűiparban a termelékeny­ség növelése és az önköltség­csökkentés, az építőiparban a határidők lerövidítése és a mi­nőségjavítás, a vasútnál a kocsi­fordulási idő csökkentése és a menetrendszerűség betartása le­gyen a verseny fő célja. A szakszervezetek ösztönözzék, lelkesítsék a dolgozókat ver­senyvállalásokra. A dolgozók hazánk felszabadulásának 15. évfordulójára indított versenyét fejlesszék tovább éves ver­sennyé. Versenyezzenek az 1960. évi tervek teljesítéséért, a má­sodik ötéves terv jó előkészí­téséért. A község vezetői már tárgyal- j tak a MÁV AÜT Illetékeseivel | új autóbuszállomás építéséről. j A megfelelő hely kijelölése után Mátészalkán modern, szélestetejű, indító és fogadó állomást építenek, mely kicsiben hasonlítani fog a budapesti, Vörösmarty-téri autó- buszállomáshoz. Egyéb „apróságok" A községfejlesztési terv a to­vábbiakban „apróságokat” ír elő, mint például a Csokonay utca csatornázása. Ezen az ut­cán zárt csatornába vezetik el a kórház szennyvizét. Kövezik ez év folyamán a Lehel utcát Is, mintegy 137 ezer forintos költ­séggel. Nagy összeget fordítanak jár­daépítésre, fásításra is. Ebben az évben Mátészalka te­rületéről végleg száműzik a fa­lusi dobszót, s hangosbeszélő hálózatot létesítenek a külterüle­teken is. A község segíti a járá­si könyvtárat — kétezer forin­tot ad, hogy új könyvekkel gya­rapítsák a könyvállományt. Az építkezni akarók számára külö­nösen sokat jelent, hogy az év folyamán 51 ezer forintot biz­tosítanak házhelykialakítási, illet­ve utcanyitási tervekre. S ebben az évben is fokozatosan folytatják az elavult, igen régi közvilágítási berendezések ki­cserélését, illetve korszerűsí­tését. I fejlődés jegyében Az itt felsoroltakhoz tartozik a már működő benzinkút, — melyet a közelmúltban szereltek fel — s az is, hogy az új tanévet már korszerű, akkorra elkészülő gimnáziumban kezdik a tanulók. Újabb szövetkezeti községek: Nyírbogát, Szamosüzeg, Tuisér, és két tanyatelepülés: Varjú-lapos, Görögszállás A mátészalkai járás egyik leg­gazdagabb községében, a híres lótartó Szamosszegen is győzött az új, a tegnapi naptól Számos- szeg is szövetkezeti község leit. Hasonlóan nevezetes község dol­gosé parasztsága választotta a szövetkezeti utat a kisvárdai já­rásban is. A megye, de talán az ország egyik leghíresebb alma­termő területe vált nagyüzemi gazdasággá Tuzsérral. A nyírbá­tori járásból is újabb szövetkezeti községről adtak hírt, a nyírbogáéi dolgozó parasztok döntöttek egy­ségesen a nagyüzemi gazdálkodás mellett. Az utóbbi napokban két tanyatelepülés: a Nyírtelekhez tartozó Varjúlapos, és Görögsaál- lás lett szövetkezeti tanyává. Ssép volt a Haydn-hangverseny Nem nagyszámú közönség előtt tartotta meg vasárnap este a József Attila Művelődési Ház­ban Haydn hangversenyét a ze­neiskola valamint a központi szimfonikus zenekar együttese. Nem kívánjuk méltatni az előadást, de fel kell jegyeznünk, mint már többször is: méltán telt házat, nagyobb érdeklődést érdemelnek ezek a hangverse­nyek. Lelkiismeretes felkészülés, kidolgozott, szépi tolmácsolás jel­lemzi a zeneiskola és a megyei művelődési héz közös produk­cióit Straky Tibor (zongora) és Ágíné Bocskay Ibolya (éweto) átélt, kiforrott tolmácsolása »Bé­rezték az est legszebb perceit. Erdős Ildikó zongorajátéka sok helyütt bizonyította, hogy jó úton halad művészi céljai felé. A vo­nósnégyes játéka a nagy terem­ben nem érvényesült a kei>8 mértékben. A zenekar az oxfor­di szimfónia előadásával újabb tanújelét adta jó képességének, Vikár Sándor karmester gondos, avatott munkájának. ASSZON YDICSÉRET KÉRCSEN A mikor a névsor végére ért a könyvelőnő, megjelent az ajtóban szikár alakjával, szőke fejével, mosolygós szemmel Papp Jóska bácsi. Kífent csizmával bokázott egyet, körülhordozta te­kintetét a sok asszonyon, erre is arra is villantott egyet a szemé­vel, aztán megindult az asztal irányába. — No, ennyi pénzt se tartott még egyszerre a kezébe a briga- dérosunk — mondogatták az asz- szonyok. Egy egész asztalfióknyi pénzt cipelt maga előtt kiporciózva. Az a százezer forint, amit szomba­ton este a terített fehér asztalok mellett osztottak ki a tagok kö­zött, már csak a ráadás volt. Mert ha figyelembevesszük azt, hogy évközben többször részesül­tek a tagok a közös jövedelem­ből, s együttesen számítjuk a ré­szesedést, meg kell mondani: a nyírkércsi Lenin Tsz, mely ez év márciusában alakult, jól szolgálta a tagok ügyét. A természetbeni járandósággal együtt az egy munkaegység értéke meghaladta a hatvan forintot. lí/f ikor a fekete fejkendős Tóth Mihályné megkapta a szor­galmas munkájáért járó pénzt énekelni kezdett, és táncra per­dült. Jogosan büszkén, mert azok az eredmények, amelyeket alig tíz hónap alatt értek el, elsősor­ban az asszonyok munkáját di­cséri. Tapsra verődtek össze a tenyerek amikor elhangzott a kultúrteremben: — Azt, hogy jól gazdálkodott szövetkezetünk, s eredményesen zártuk az esztendőt, az olyan asszonyoknak köszönhetjük, mint Nyíri Józsefné, Jáczku Péterné, Gyökér Jánosné, Leskó Gyuláné, Csontos Péterné, 'Csicsetku Já­nosné, Kozma Józsefné, Puskás Istvánná, Zámbori Ferencné és a többiek... A 45 téesz tag tekintélyes ré­sze nő. S ezek minden munká­ban az elsők voltak. C hogy a dicséret milyen J nagy egyetértéssel találko­zott, azt mi - sem bizonyítja job­ban mint az, hogy az új terme­lőszövetkezeti tagok, akik néhány nappal ezelőtt még egyéniek vol­tak, helyeslőén bólogattak. Ezt ismerte el Agocs István a tizen­nyolc holddal szövetkezeti útra lépett tekintélyes gazda, aki er­re a napra hentesnek csapott fel, hogy ízletes falatokkal örvendez­tesse meg a szövetkezet régi és új tagjait. Elismerően nyilatko­zott Végső Dániel, Jáczku And­rás, Záhorák Mihály, s valameny- nyi új belépő. Kiss József, aki 73 juhval és tizennégy holddal gyarapította a közös gazdaságot még táncra ts perdült, s olyan juhász táncot járt, hogy minden­ki bámulta. Mikor lejött a szín­padról ezeket mondotta: — Jó így ünnepelni együtt. De a következő zárszámadás még jobb lesz. Gazdagabbak leszünk. \ ^.írkércsen minden dolgozó - ' J paraszt aláírta már a belé­pési nyilatkozatot, s ezután nem hagyják magukra azokat a szö­vetkezeti tagokat, de elsősorban az úttörő munkát végzett szövet­kezeti asszonyokat akik bebizo­nyították, kiváló munkát tudnak végezni, melyet az első zárszám­adás is igazolt. Szombaton este együtt ünnepeltek Nyírkércsen a régi és az új termelőszövetke­zet tagjai. De a következő napok­ban már együtt is dolgoznak, hogy még gazdagabb zárszám­adást üljenek majd jövőre. (f. k.)

Next

/
Thumbnails
Contents