Kelet-Magyarország, 1960. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-24 / 20. szám

Egységébe forrva dolgozunk a pártkongresszus célkitűzéseinek megvalósításáért

Hisz hu Béla elvtárs beszélt a fehérgyarmati pari napon

Pénteken érkezett a jelentés: a fehérgyarmati járás minden községe a termelőszövetkezeti «tat választotta. Harminchét községben szakítottak a régi gazdálkodási formával és egységesen ráléptek a termelőszövetkezeti útra. Ezen a napon, fiatalok és idősebbek lelkesedve az eredményeken, ünnepi hangulatban gyűltek össze a járási székhely kultúrtermében, ahol Biszku Béla elvtárs, pártunk Politikai Bizottságának tagja tartott előadást.

Az elnökségben helyet foglalt Orosz Ferenc elvtárs, az MSZMP megyei bizottságának titkára, Illés Pál elvtárs, az MSZMP fehérgyarmati járási bizottságának titkára, Osán László elvtárs, a helybeli Győzhetetlen Brigád Tsz elnöke, Tisza Miklósné, a nő tanács járási titkára, Erdei Péter és más „új” tagok, Gecse Károly megyei tanácstag, Balogh Kálmánná általános iskolai igazkongresszuson elhangzott fontosabb feladatokat, engedjék meg, hogy röviden ismertessem a kongresszus belpolitikai jelentőségét. A kongresszus mindenekelőtt a munkásosztály, a dolgozó nép vezető ereje, a Magyar Szo- leialista Munkáspárt politikai irányvonalát határozta meg. Elragadta a népgazdaság fejlesztésére, az ipari termelés növeléséire és a falu szocialista átalakítására vonatkozó irányelveket. Pontos tennivalókat határozott meg a mezőgazdasági termelés fejlesztésére vonatkozóan. Megéri tatta: mit kell tenni a hároméves terv sikeres befejezése érdekében.

gató és még több fehérgyarmati dolgozó.

— Engedjék meg — kezdte beszédét Biszku Béla elvtárs, — hogy pártunk és kormányunk üdvözletét tolmácsoljam önökön keresztül a község és a járás minden dolgozójának abból az alkalomból, hogy a mai napon Fehérgyarmat ég ezzel az egész járás dolgozó parasztjai a termelőszövetkezeti utat választották, s ezzel járásuk termelőszövetkezeti járás lett. Önök, mint győztes hadsereg vesznek részt a mai pártnapon. Történelmi jelentőségű lépés volt a közös útra való térés.

— Azzal bízott meg pártunk Központi Bizottsága, hogy a VII. pártkongresszuson elhangzott célkitűzéseket ismertessem Önökkel, beszéljünk az előttünk álló feladatokról, pártunk nevében kérjem az Önök támogatását célkitűzéseink valóraváltásához.

— A kongresszuson nemcsak a kommunisták, hanem az egész magyar nép ügyéről, jövőjéről esett szó. A párt küldöttei a nép küldöttei voltak. Azt is meghatározta a kongresszus, hogy az elhangzottakat ismertetni kell a széles dolgozó tömegekkel, mert csak akkor válnak valóra az ott elhangzott feladatok, ha Önök is megismerik tennivalóinkat, tevékenyen részt vesznek a megvalósításukért végzett munkában. A kongresszusi célkitűzések valóra váltásáért minden hazáját szerető magyar állampolgárnak megtisztelő feladata munkálkodni.

külkereskedelmünk jövedelmező legyen. S ezt sikerült elérnünk.

A kongresszus céikí tűzései

— Igen fontos, hogy sikeresen

befejezzük a hároméves tervet; Feladatamk nagyrészét eddig sikeresen teljesítettük. Jó alapot kell teremtenünk következő ötéves tervünkhöz. Megfelelő anyagi eszközöket teremtettünk, nincs kapkodás, a különböző iparágak összhangban termelnek. Különböző tartalékokat is biztosítottunk. A nemzeti jövedelem 1959-ben 9 százalékkal

volt magasabbb az előző évhez viszonyítva.

— A kongresszuson azonban nemcsak azokat a kérdéseket vitattuk meg, amelyek megvalósítása közvetlen feladatokat szül. Távolabbi célokat is meghatároz' tunk. Nagyon fontos, hogy ;a dolgozó parasztok nocsak önmaguk érdekét, hanem az egész népgazdaság érdekét is nézzék, amikor saját jólétükért dolgoznak.

! Célul tűztük ki, hogy ipari ter- í nyelésünket öt év alatt 60—70 ! százalékkal növeljük. A mező- i gazdasági termelést is jelentősen emeljük. Szükség van erre annál is inkább, mert jelenleg a mezőgazdasági termelés 36—38 százalékát adja a nemzeti jövedelemnek. Ezt az arányt növelni kell. Sokan azt mondják: a falu tartja el a várost. Viszont azt is mondják egyesek: a városiak tartják el a falut. Mindkét nézet káros. Rontja a munkások és dolgozó parasztok viszonyát, gyengíti a munkás—paraszt szövetséget. Egyik osztály sem élhet meg a másik osztály munkája nélkül.

— Törvényszerű, hogy a munka termelékenységének gyorsabban kell növekedni, mint a foj gyasztásnak. Csak így tudjuk | feladatainkat megvalósítani, a j testvéri, szocialista országokat iparilag, különösen a műszaki fejlesztésben utolérni. Nálunk a munka termelékenységét nem a munkáslétszám növelésével, hanem a termelés tökéletesítésével, a műszaki színvonal emelésével kívánjuk és lehet megoldani. Javítani kell az ipari termelés szerkezetét. Az eddigieknél több hazai ^nyersanyagot kell biztosítani az ipar számara. Tökéletesíteni kell a termelési eszközök gyártását, fejleszteni a fogyasztási cikkeket gyártó ipart. Mindez összefügg a mezőgazdasági termelés növelésével. A mező- gazdaság viszonylagos elmaradottsága ugyanis fékezi a népgazdaság egészséges fejlődését.

— Fokozottabban kívánunk támaszkodni mezőgazdaságunk szocialista szektoraira, jelentősen fejlesztjük az állattenyésztést. Ennek megvalósítása érdekében növeljük a takarmánytermesztést. A Szovjetunióban és egyes kapitalista országokban tőlünk előrébb járnak a takarmánytermesztésben. Nagyüzemileg termesztenek takarmányt, s ez előnyösebb, gazdaságosabb a miénktől. Főleg a silókukorica termesztésében kívánunk eredményeket elérni. Sok segítséget kapunk ebben a munkában a testvéri szovjet nép szakembereitől.

— Ugyanakkor, amikor erőfeszítéseket teszünk mezőgazdasági termelésünk fokozása érdekében, jelentős lépéssel kívánunk előrehaladni a falu, a vidék iparosításával. Mint ismeretes, 1965- re a nemzeti jövedelmet másfélszeresére kívánjuk növelni. Ez nagy feladatot ró népünkre. Ehhez viszont azáltal is hozzá kívánunk járulni, hogy az iparfejlesztés tervezésekor figyelembevesszük az iparilag viszonylag elmaradott területeket. Feladataink közül ez az egyik legégetőbb. megoldásra váró gazdasági tennivalónk. Az ötéves terv célkitűzései már kilátásba helyezték néhány iparilag elmaradott vidék ipari fejlesztését.

— Gazdasági életünk további javítása érdekében fontos a szocialista országokkal való egyre szélesebbkörű gazdasági együttműködésünk. Jelentősen növekszik gazdasági együttműködésünk a Szovjetunióval és a szocialista tábor más országaival, valamint a kapitalista országokkal is. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa által nyújtott lehetőségeket jobban felhasználjuk. Csak gazdaságos, kifize'ő cikkeket kívánunk termelni.

— A KGST országai között kibontakozóban van, hogy csak a gazdaságos növényféleségeket termesztik egy-egy országban. Itt Szabolcsban például a gyümölcs- termesztés , kifizető. Ennek ' szinte hagyománya van. Más szocialista országokban is azt termelik, aminek hagyománya van, amit gazdaságosan lehet előállítani. A szabolcsi alma értékét nem csökkenteni, hanem növelni kívánjuk. Ahhoz viszont, hogy eleget tegyünk népünk igényének biztosításában és helytálljunk a nemzetközi piacon is, szükséges, hogy minél előbb befejezzük a mezőgazdaság szocialista átszervezését.

— Ennek a nagy forradalmi munkának vagyunk tanúi az Önök községében, járásában is.

Milyen tények bizonyítják pártunk politikájának helyességét?

A VII. pártkongresszus belpolitikai jelentősége

— Mielőtt részletezném a pártA pártkongresszus nemzetközi jelentősége-r- Pártunk VII. kongresszusának nemzetközi jelentőségét az is szemlélteti, hogy amíg 1954- ben, pártunk VI. kongresszusán 29 prszág kommunista és munkáspártjának küldöttei voltak lejen, most a VII. kongresszuson 47 ország testvérpártja képviseltette magát. Jelen voltak a haladó világ küldöttei. Itt voltak h Szovjetunió Kommunista Pártja küldöttei, élükön Hruscsov elvtárssal. Részt vettek a kapitalista országokban működő kommunista és munkáspártok

küldöttei, amelyek népük testvéri üdvözletét, bátorítását tolmácsolva tovább erősítették pártunk nemzetközi kapcsolatát.

— Kongresszusunkra az egész világ felfigyelt. Különösen a szocialista tábor országainak népei tanúsítottak nagy figyelmet tanácskozásunknak. Eredményeink messze túljutottak országunk határain. A mi eredményeink a szocialista tábor erejét is tükrözik, erősítették a testvérpártjaink közötti kapcsolatot.

A következő években lerakjuk a szocializmus alapjait falun

*— Jelentős esemény volt továbbá a kongresszus azért is, mert jóváhagyta pártunk 1956. után folytatott politikáját, egy emberként szavaztak bizalmat a Központi Bizottság helyes politikájára.

— Meghatározta a kongresszus, hogy 1965-ig falun is lerakjuk a szocializmus alapjait. Folytatjuk a szocialista iparosítást, a falu szocialista átépítésével egyidő- ben növeljük a terméshozamokat; A következő ötéves tervben megteremtjük falvainkban is a szocialista termelési viszonyokat, jelentős előrehaladást érünk el a kultúra fejlesztésében. S hogy az elhangzottak megvalósuljanak, az Önök segítségére is szükség van — mondotta Biszku elvtárs.

— A rend helyreállítása után megszüntettünk számos olyan körülményt, amely károsan befolyásolta a munkás-paraszt szövetséget. Megszüntettük a begyűjtési redszert, megteremtettük a dolgozó parasztság termelési biztonságát, rendet teremtettünk a mezőgazdasági termények értékesítésében. Rendeztük a párt és az értelmiségi dolgozók viszonyát. Érvényesítettük a munkásosztály vezető szerepét, helyreállítottuk gazdasági életünket. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy az 1959-es népgazdasági feladatokat sikeresen teljesítettük. Már 1959-ben túlteljesítettük az 1960-ra előirányzott termelékenységi szintet. Az élet- színvonal növelésében a tervezettnél nagyobbat léptünk előre. A mezőgazdaságban kitűzött célok is megvalósultak. Javult az ország fizetési mérlege, amely nemcsak központi feladat volt, hanem helyi tennivaló is. Mindenkinek érdeke ugyanis, hogy

— Pártunk politikája helyesnek bizonyult az ellenforradalom után. Bizonyítja ezt, hogy a közelmúltban rövid idő alatt több, mint 210 ezer család egymillió hold földdel lépett be országosan a termelőszövetkezetekbe. Erősödött ezáltal a munkás-paraszt szövetség, a munkáshatalom alapja. A munkásosztály és a dolgoz)

parasztság megvédte a néphatalmat az ellenforradalommal szemben. Véglegesen megvédeni és megtartani a hatalmat csak akkor lehet, ha a mezőgazdaságban is megteremtjük a szocialista alapokat, ezáltal a munkás-pa- rasz szövetséget jelentősen erősítjük.

— A lakosság élelmezése nagy gond. 1934—38-hoz viszonyítva keveset emelkedett a mezőgazda- sági termelés. Miért van ez így? A kisparcellás gazdálkodás miatt; Kevesebb műtrágyát, gépet használhattunk. Nem aknázhattuk ki kellően az agrotechnikai eljárásokat, az öntözéses gazdálkodást és egyéb lehetőségeket.

A mezőgazdasági terméshozamok növelésének lehetőségei

Biszku Béla elvtáns ezután a kínai tapasztalatokról beszélt, s a mezőgazdasági terméshozamok növelése érdekében megoldásra váró feladatokat elemezte.

— Fontos, hogy megfelelő gondot fordítsunk a talajjavításra, fokozzuk a gépesítést, növeljük az öntözéses gazdálkodást, termeljünk jóminőségű vetőmagot, gondosan szervezzük meg a növény- védelmet, fejlesszük az állattenyésztést, javítsuk a munkaszervezést, helyesen válasszuk meg a mezőgazdasági vezetőket. Nagyon fontos, hegy a termelőszövetkezetekben és más szocialista szektorokban dolgozó vezetők példát mutassanak. Ne adjanak okot az elvtelen vitára. Kerüljék a felesleges nézeteltéréseket. Meg kell szüntetni az itt-ott megmutatkozó, az egymás elleni „furkálást” (de1- rültség a teremben). A kistulajdonosi szemlélet múlásával megszűnik majd az alapjuk az egymás elleni nézeteltéréseknek is.

— Ismerem a tarpai dolgozó parasztokat’is. Régen, a felszabadulás előtt t-i'enzékiek voltak a fasizmussal, a Horthy-rezsimmel

szemben. Akkor indokolt volt ellenzéki álláspontjuk. Néhányan azonban most azt mondják: ma is vannak „ellenzékiek'’. Ma kikkel szemben ellenzékiek? Ma az szolgálja a haladást, aki a szocialista utat választja, támogatja. Vannak, akik azt mondják: „várjunk őszig, majd akkor belépek”. Mi azt mondjuk: jobban járnak

azok, akik ma válnak termelőszövetkezeti parasztokká. Biztos vagyok abban, hogj*» Tarpán és Szabolcs megye többi községeiben is egészségesen fejlődik az elkövetkezendő napokban, hetekben a szövetkezeti mozgalom, mint ahogy eddig is szép eredmények születtek ezen a téren.

Biszku elvtárs részletesen beszélt a nemzetközi helyzetről. Megemlítette: a Szovjetunió, a

szocialista tábor ereje tárgyaló- asztalhoz kényszerítette a kapitalista országokat, az Amerikai Egyesült Államokat is. Remélhető, hogy a hidegháborús politikát egyre inkább a békére való törekvés szelleme váltja fel. Biztosítja ezt a szocialista világtábor további gazdasági erősödése, a Szovjetunió ereje, rakétatechnikájának fölénye és nem utolsó sorban a kapitalista országok gazdasági hanyatlása.

— Az utóbbi hónapokban még inkább a Szovjetunió, a szocialista világtábor javára tolódtak el az erőviszonyok — folytatta Biszku elvtárs. — Ez újabb kedvező lehetőségek előtt nyitja meg az utat. Amíg az Amerikai Egyesült Államok másféltonnás rakétát csak 12 kilométer távolságra tud kilőni, a Szovjetunió sikeresen hajtja végre az első óriásrakétával a Csendes-óceáni kísérletet. Ez tudományos, gazdasági, technikai és katonai téren egyaránt fölényt jelent! Ezt a fölényt azonban a Szovjetunió a tudomány szolgálatába állította; Az USA fenyegetőzik az általuk önmagukról vélt „túlerővel”, A Szovjetunió hatalmas, erős, meg tudja semmisíteni a Szovjetunióra, vagy a szocialista tábor más országára orvul törő ellenséget; Mégis tárgyalásokat javasol, leszerelésért fáradozik — fejezte be beszédét Biszku elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja.

2