Kelet-Magyarország, 1960. január (20. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-23 / 19. szám
KOCSORDIAK KOCSORDRÓL A íeiyiiagosiito mó hordozói,! a népnevelők, Kocsordon már az utolsó lakások gazdáit látogatták. Azokat, ahol legtovább érért a döntés. A község lakosságának túlnyomó többsége a nagyüzemi gazdálkodást választotta, hogy ott találja meg további boldogulását maga és az ország javára. Amikor néhányat) még mérlegellek á régit és az új élet-nyúj- tofeta lehetőségeket, azok, akik már korábban döntöttek, azon gondolkodtak, miként lehet megoldani azt a történelmi jelentőségű feladatot, amely Kocsord dolgozó parasztsága előtt áll. Felkerestünk • három . dolgozó parasztöt. akik a napokban léptek ; „a-: szövetkezeti gazdálkodás útjátv,'« megkértük, mondják el, hogyan : látják községük jövőjét. j Mindenkinek égTformán jusson Először JalMb Miklóssal beszélgetünk. Neki nem új a szövet- kez^l'i, gazdálkodás, mert már kétszer dolgozott nagyüzemben. Ismeri;, jól a kocsordi körülmények^, . Annakidején elnöke volt á Táncsics Termelőszövet- kezettiSc. Kérdésünkre mégsem a jövővel kezdi, hanem visszanyúl a rég- és közelmúltba. Nagyon sajnáltam — kezdi ~ ; hogy a körülmények miatt kétszer': k ott kellett hagyni a csoportot. — Én megvoltam elé- gedye. öt évvel ezelőtt ugyan- «8$?. erősek voltunk, kilencven- aat forintot ért akkor nálunk egy munkaegység. Aztán... — legyint a kezével —, minden sfzétzüllött. A Kossuth Tsz ma- radt' meg, de... nem vonzott bennünket. — Most, hogy nálunk is fellendüli ,a mozgalom — folytatja Jakab. Miklós újra nekilelké- sültem. — Harmadszor. De. az igazat, megvallva, engem is elkapott a hangulat, nem akartam első lenni, rndrvt mar kétszer. Aztán, mégsem tudtam kivárni —r hjondia nevetve. A rokonság * ^ énrám nézett, meg az utca... Két hete beléptem. Két fiam, * vöm és magam huszonegy holdat vittünk. —; Nálunk, a többi között, hírős a sőrehizlalás. Az elmúlt évben is eladtak a gazdák félezer szerződött hízottbikát. A jövőben még többet hizlalhatunk, másfél-kétmillióval gyarapíthatják a község jövedelmét. Közel ezer, hold... kukoricával — nálunk meet harminc mázsás az átlag- terráés -í- virágzó állattenyész- tést,iktesrémth etünk. f- „Sokszor felvetődik köztünk, áj belépők között, hogy mi is lesz a határral. Vannak, akik kettő, - mások három, vagy négy szövetkezetre ’ gondolják elosztani a 4436 holdas területet. Éppen kit^|ne belőle, de van egy' baj: a talaj sokfélesége. A láp na- győn' "jól terem, a kötött föld már "körülményesebb és van homok:., is. Nem szabdalhatunk, véleményem szerint, mindent négy h&zre. Ha pedig az egyiknek láp jut, az nagyon jól jár, de a' homokon gazdálkodó szövetkezet szegény marad. Ügy gondolom, az az igazság, hogy mindenkinek egyformán jusson — elvégre szövetkezeti Községről van sző. Ezt pedig úgy lehet megoldani, ha egyetlen szövetkezetben egyesülünk. Lejárt a tízezer parcella ideje Jakab C. Mátyással a lakásán találkozunk. (Sok Jakab van a községben, előnevük végigmegy az abc ossz® betűin.) Ö is javakorabeli,. megfontolt ember. Az elmúlt hetek eseményei benne is annyira frissen élnek, hogy neki is el kell mondania belépése Akik legyőzik Tél tábornokot Hősies munkát végeznek a vasút dolgozói történetét. — Eljöttek hozzám is a népnevelők — kezdi a beszédet Mátyás bácsi. — Hozzákezdtek magyarázkodni, hogy így a nagyüzem, meg úgy a szövetkezet. Én csak mosolyogtam a nagy igyekezetükön, s. azt gondoltam magamban: „Nahát, de jópofák ezek a fiatalok! Nekem magyarázzák, hogy mit jelent, aki öt évig éltem benne”. — Mert nem volt nekem ott rossz életem, de ötvenhat után, gondoltam, megpróbálom az egyénit, mivel a megmaradt szövetkezet nem volt fogamravaló. — Szóval, ezt gondoltam magamban, de hangosan azt mondtam a vendégeknek: Hagyjanak nekem két hét időt...' Utána nem is háborgattak. Én meg, hozzák e/dtem agitálni. Igen, igen, agitálni! Tejese mokba, |, boltba menet, meg az utcán, akikkel fontosnak tartottam, elbeszélgettem. Nem voltam szö- vekezeti tag, de úgy néztek rám, mint egy szevezőre. És meghallgattak. — Nem is lehet nekünk más utunk, csak ez — folytatja — mert képzeljék csak, a kocsordi határ hatezernyolcszáz parcellából áll, más községek határában is megkerül kocsordi birtok, vagy kétezer darab. Mit kezdhetünk mi a ólai korban tízezer barázdával?! Egy munkabíró emberre Koesovtion négy hold föld se jut, ennek legfeljebb a fele kapás, a többi gabona, meg pillangós. Ilyen kis helyen ennyi ember csak belterjes gazdálkodás mellett haladhat előre. Okszerű gazdálkodást pádig nagyüzemben lehet igazán csinálni. „Kis vár da, Záhony, felé beszállás ... ” — hallatszik a hangszóróból a felszólítás a nyíregyházi vasútállomáson. Az utasok fázósan sietnek a vonatba. Benn jó meleg van, akár le lehet venni a kabátot is. A hosszú utat is kellemesebb megtenni, ha meleg van. A vonatablakból látni a végtelen havas tájat és a rajta keresztül kígyózó sínpár két oldalán a ha* talmas hóbuckákat, 'hótorlaszo* kát, amiket részben a mozdony elé szerelt hóeke tolt két oldalra^ aztán lapáttal továbbították, rakták magas buckákba az emberek? Nagyon kell vigyázni! A vonat késéssel ért Záhonyba. Az állomáson megkérdeztük a mozdonyvezetőt, hogy mi okozta a késést? — Tudjuk mi, akik a vonatot irányítjuk, hogy .az utasok szeretnének pontosan célhoz érni. Törekszünk' betartani a menetrend- szerűséget, de a hideg nagyon akadályoz. Fagyban, ködben és masina, mint máskor. Rosszak a látási viszonyok. Vigyázni kell, mert a pálya síkos. Figyelni kell a hóakadályokat, és hogy rendben van-e a váltó. A mozdonyom figyelők arca jó, hogy meg nem fagy! Felváltva figyelik a pályátj a jelzőket, óvatosabban haladunk. A fűtőnek is nehezebb » munkája, jobban kell táplálni * a tüzet. Drájj» voll a tandíj ha havazik, nem megy úgy Vasárnap délutántól kedden délig szolgálat Szalacsi Lakosúknál együtt van az egész család': a gazda, a felesége, két legényfiúk és a nagymama. Itt a beszéd fonalából a család jövőjének a kilátásai bontakoznak ki, olyan optimizmussal, amelyben az egész község holnapját meg lehet látni. Szalacsiék a nagymama földjével együtt tizenkilenc holddal váltak meg a régitől, A gazda viszi a szót, Feltétlen bizalmat élvez a családban. Ügy volt a döntéskor is. Szalacsi Lajos végigkérdezte a család valamennyi tagját, nekik mi a véleményük s a válasz egyforma volt: ha jónak látja, akkor... És ő jónak látta. — Megéltünk a két kezünk után, ha nem is fényesen — mondja Lajos bácsi —, mert minden időnket' a ' munka vette el. Nem értünk ' rá szórakozni, meg szerencsére nem is voltunk nagyigényűek. Telt az adóra, ruhára, betevőre. Gyarapítani nem igen tudtunk, — Bízom benne, hogy megtaláljuk a számításainkat. Jó két erős fiam van — mutat rájuk —, magam is bírom ’ még. Egy . már biztos, nem lesz annyi gondunk. Ha az első egy-két évben — mert az elején csak lesz egy- egy zökkenő —- meglesz- a kenyér, a hízó. a ruha, akkor nem panaszkodunk. Utána meg, amikor jó kerékvágásba jutunk, mindig többre telik majd. — Sok mindenen átestünk az utóbbi tíz esztendőben. Voltak itt jó szövetkezetek, de felborultak, -Volt rossz is és ennek az emléke még nem múlt el. Drága volt a tandíj, amit eiddig fizettünk. de arra jó. hogy-féljünk A záhonyi vasutas laktanyában jól esik mgpihenni á fáradt, fázott vasutasoknak: mozdonyvezetőknek, fékezöknek, jegykezelőknek. Kövér Bertalan csoportja vasárnap délután 3 órakor állt szolgálatba Nyíregyházám és a 1798-as tolatás® tehervonatta] ért kezelt Záhonyba. Sok bajuk volt a 142; tengelyes szerelvénnyel, míg a vasárnap esti ködben, hidegben célba értek. Hétfőn pihentek egy kicsit a laktanyában a déli órákban, és este hétkor már a 4753-as gyorsteher vonatot „vitték” nyersanyagokkal megrakva a borsodi gyáraknak. Csak kedden délben kerültek haza családjukhoz. vonat jön a Szovjetunió felől Záhonyba. Élelmiszert, gépeket, fát, deszkát, kokszot, szenet, ércet » hatalmas ládákban gépeket, ipari anyagokat kell átrakni a szovjet vagonokból a magyar szerelvényekbe. Sokszáz átrakó munkás dolgozik, akik dacolnak a hideggel. Az egyik brigád emelődaru segítségével kötegszámra rakja a magyar nyitott vagonokba a fagy ókós gerendákat. Mikor a kötegel lánccal átkötik, majdhogy nem fagy oda a munkás keze a lánchoz, a jeges oszlopokhoz. Másik helyen zárt vagonból rakják át a munkások a mázsás rotációs papírhengereket, a szomszéd vágányról pedig a ként lapátolják a magyar vagonokba. Naponta közel négyszáz rakott Robbantás a vagonokhoz a régi hibáktól és soha ne essünk, azokba bele még egyszer. Legnehezebb dolguk a vasercSamu András i átrakóknak van. Hiába nyitják ki \aj[t küllőid! megrendeléseknek les* eleget és új el járásokkal kísérletezik a nyíregyházi perlitüzem Helyei az üzemnek! A nyíregyházi perlitüzem — mint már megírtuk — január 1-ével tanácsi vállalattá alakult. E fontos üzem. így lényegesén nagyobb segítségre számíthat, s minden reményünk megvan arra, hogy a perlit a jövő építőanyaga lesz, annál is inkább, mert előnyösebb és olcsóbb, mint az eredeti építőanyag. Az üzem idei tervében máris nagyszabású munkák találhatók. Szigetelés Nyíregyházán és Tiranában 1960-ban a nyíregyházi perht- üzem főleg szigetelő elemeket gyárt, szigetelési munkákhoz, tekintve, hogy a perlit szigetelése vetekszik és gazdaságosabb a parafa, vagy a kőszivac.s-szigetelés sei. Idén elvégzik a .nyíregyházi almatároló hőszigetelési munkálatait. A szigetelőanyagot a nyíregyházi perlitüzem állítja elő. Ugyancsak ez az üzem készíti el az idén az albán fővá- ! rosten.. Tiranában épülő hátál- I más húskombinát hőszigetelését j is, A munkát idén kezdik, s elő-. 1 réláthatólag 1962-ben fejezik be. 3000 perlit garázs az NDK-rsak Kedden, január 26-án érkezik Nyíregyházára az NDK—ból egy vállalat megbízottja, hogy perlit- ü zömünkből 3000 perli tbol készült garázst megrendeljen, A megállapodás után Nyíregyházán a megrendelés teljesítése érdekében munkához látnak.- Berlinben tárgyalásokat folytatnak még 800 000 perlit szigetelő-tégla gyártására, mely munkát szintén idén végezne el perlitgyárunk. Tavasszal ezenkívül több más szigetelési munkához is kezdenek: gőzvezetékek, turbinák helyszíni felszórt szigeteléséhez alkalmazzák maid a duaasztott perlitet. Nyíregyháziak építenek duzzasztót Korábban hírül adtuk már, hogy a távoli mohamedán sejkség, Kuwait egy duzzasztómű felszerelését rendelte meg Nyíregyházáról, a perlit üzemből. A buwaiti üzem berendezése mar majdnem teljesen elkészült, s a nyíregyházi perlitüzem szakemberei,' Buji és Erdélyi elv fásak il&Éláihatőlaj márciusban utaznak Kuwaitba, hogy megkezdjék a duzzasztómű felszerelését. Egy nyugatnémet cég üzletembere.. dr. Friedrich Schmelling Nyíregyházától perlit . duzzasztó- berendezést és gyártási technológiát akar vásárolni. Jelenleg jelentős mennyiségű duzzasztott perlitet exportálunk Ausztriába és Nyugat-Németor- 1 szagba. A perlit üzem legnagyobb problémája a megfelelő hely hiánya. Az eddigi megrendelések teljesítéséhez is 1960-ban legalább 250 dolgozót „kellene foglalkoztatni, azonban ez a jelenlegi helyiségekben lehetetlen. Tanácsunk illetékes szervei szorgalmazzák a súlyos probléma megoldását, s ígéretüknek bizonyára eleget fognak tenni. Ha az üzem megfelelő helyiséget kapna, még több megrendelést tudna vállalni, s így nagy hasznot tudna hajtani népgazdaságunknak Lesznek-e perlit lakások Nyíregyházán ? Az üzem szakemberei a megyei tanács segítségével idén tavasszal . elkészítik a perlit lakóház prototípusát. Ha ez gazdaságosnak, eredményesnek bizonyul, megkezdhetik a perlit családi házak sorozatos építését Nyíregyházán, s másutt is. Ezzel sokat segíthetnének a lakásprobléma megoldásában, hiszen a perlitből épült ház olcsóbb, jobb, mint az eredeti anyagból épült, s gyorsabban is lehet a munkát végezni vele. Bízunk abban, hogy a nyíregyházi perlitzem megyénk nagy büszkesége lesz, segítségével olcsóbb lesz az építkezés és Szabolcs ipara is fellendül .. . gy. í. *y. a szovjet vagonok csapoajlajat, a vasérc nem hullik ki, mint máskor szokott. Egy tömbbe van összefagyva. Dolgoznak a robbantó mesterek: lyukat fúrnak a vasércbe, aztán belehelyezik • robbanóanyagot, 's mikor elhangzik a kiáltás, a figyelmeztetés, hogy robbantani fognak, fedezékbe vonul a sok átrakó munkás. A robbantómester hangosan számolja a robbanásokat. Amikor az utolsó is eldördült, folytatódik a küzdelem a vagonok kiürítéséért. Hosszú vasrudakkál piszkálják ki a vagonból az embertörzs nagyságú vasércrögöket. Vattaruhás munkások birkóznak hár- man-négyen is egy-egy ilyen röggel, míg legurítják a rakodó oldaláról. Vagyos szélben « daru nyakán“ Nyomukban hat-nyolc markoló kotrógép nyújtogatja nyakát. Forgolódik, mikor belemarkol a fagyott vasérccsomóba. A gépeknek se megy úgy a munka, mint máskor szokott: bizonytalan a markolás. Befúj a szél és mar a hideg a darut vezérlő fülkében j®. S a gépet ápolni, kenni kell. Előfordul, hogy a teher emelése közben a daru magasba nyúló „nyakának” tetején kicsúszik a drótkötél a csigákból, s a kezelőnek fel kell oda mászni, helyreigazítani. Ilyenkor hosszú időbe télik, mire aztán fázott teste fel- melegszik a melegedőben. Hideg, hóvihar sem fog a vasút dolgozóin. Legfeljebb hátráltatja munkájukat, haladásukat, de meg nem bénítja azt. O. A. ■1V .
