Kelet-Magyarország, 1960. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-21 / 17. szám

XVII. ÉVFOLYAM, 17. SZÁM Ara 50 liliér I960. JANUÁR 21. CSÜTÖRTÖK Az én vezérlő csillagom (Cikk a 2. oldalon.) Mezsgye nélkül (Tudósítás a 3. oldalon.) Hat és félmilliós Lottó-nyeremény (Tudósítás az 5. oldalon.) Mit kap Nyíregyháza1960-ban? Véleményt kér a városi tanács vb a* I960, évi városfejlesztési tervről Tiszakóród, Vásárosnamény, trergetymgornya és Eperjesbe is szövetkezeti községek lettek Tiszakóródú.al az Erdőhát minden községében új utat válasz­tott a dolgozó parasztság. Tegnap délelőtt jelentették, hogy Ti­szakóród is szövetkezeti község lett. A harmadik járási szék­hely Vásárosnamény, ahol a dolgozó parasztok a közös mellett döntöttek. Üj szövetkezeti községek lettek még Gergelyiugornya és Eperjeske. Közel háromszáz új belépő Fehérgyarmaton vannak mar a közösben és aia­Nyiregyházán mintegy nyolc­van vállalat, közület, intézmény kapta meg a városi tanács vb- től az 1959. évi városfejlesztési terv végreiiaj fásáról készült be­számolót, valamint az 1960. évi városfejlesztési tervjavaslatot az­zal a céllal, hogy az igazgatók, hivatalvezetők a dolgozók előtt ismertessék és javaslataikat, ész­revételeiket, esetleges igényeiket január 26-ig küldjék el a városi tanács vb-nek. Ez az intézkedés Is bizonyítja, hogy tanácsunk igényli és figyelembe veszi a lakosság véleményét, bírálatát és arra törekszik, hogy tovább erősítse kapcsolatát a tömegek­kel. A városi tanács el akarja érni azt, hogy párttagok és pártonkívüliek, munkások, giek, tanácstagok, tömegszer­vezetek. köztük elsősorban a Hazafias Népfront bizottságai egyik legfontosabb felada­tuknak tekintsék a városfej­lesztési munkában való ak­tívabb részvételt. 1959. december 30-án vizsgálta meg a városi tanács ülése, hogy milyen eredményeket értünk el a városfejlesztési munkában. An­nak idején részletesen beszámol­tunk lapunk olvasóinak arról, hogy mi mindent valósítottunk meg a közel 54 millió forintból. Nagyon pozitívan értékelte a városi tanács ülése a lakosság­nak a város parkosításával és tisztaságával kapcsolatos törek­véseit, az útépítésnél végzett tár­sadalmi munkákat, és a Sóstó _ fejlesztése terén elért eredmé- í nyékét. millió forint, beruházási tervhi­telből egyes létesítmények kivi­telezéséhez biztosított keret 37 millió 794 ezer forint, a költség- vetésből felújításra biztosított keret pedig 3 millió 699 ezer fo­rint. Összesen tehát 49 millió forint kerül beépítésre 1960­rint, a Városgazdálkodási Válla­lat új telepére és gépek be­szerzésére 1 millió 192 ezer fo­rint, vállalatfejlesztéshez 900 ezer forint. A kórház korszerűsítésére 3 millió 200 ezer forint, a Megyei Könyvtár bővítésére 250 ezer forint, az Ingatlankeze­lő Vállalatnak lakástatarozásra és felújításra 5 millió 550 ezer forint. Mi valósítható meg a felújítási keretből? A városi tanács költségvetésé­ben biztosított felújítási keret­ből: a Búza-tér délnyugati részé­nek aszfaltozására 240 ezer forint, a Búza utca tovább aszfaltozására 80 ezer forint, a Dohány utca föld­munkáira 270 ezer forint, az Üj utca aszfaltozására 240 ezer fo­rint, az Irodaház, Békeház előtti utak aszfaltozására 150 ezer fo­rint, a Kiss Ernő utca aszfaltozá­sára 532 ezer forint, a Színház utca aszfaltozására a Szabolcs utcáig 140 ezer fomit, a Búza utcán az Árok utcáig járda épí­tésre 38 ezer forint a Búza-téren WC előtt aszfaltozásra 36 ezer forint, a Rákóczi utcán a Búza tértől a Moszkva utcáig járda­építésre 114 ezer forint, a Sztá­lin tér keleti oldalának aszfal­tozására 48 ezer forint, nyugati oldalának javítására 36 ezer forint, ugyanilyen összegekkel a Bessenyei téren, továbbá a Szín­ház utcán járdaépítésre 32 ezer forint, a Vasgyár utca keleti ol­dalán járdaépítésre 116 ezer fo­rint, a Dimitrov utca keleti ol­dalán járdaaszfaltozásra 204 ezer forint, a Nyírfa utca keleti ol­dalán járdaépítésre 108 ezer fo­rint, a Szarvas-szigeti fahíd fel­újítására 30 ezer forint, piaci pavilonok felújítására 80 ezer iorint, közkutak felújítására 8á ezer forint, a Malom utcai böl­csőde felújítására 25 ezer forint, a Sztálin téri óvoda belső tata­rozására 70 ezer forint, a Szé­chenyi utcai óvoda külső tata­rozására 80 ezer forint, az V. számú iskola külső tatarozására 80 ezer forint, a III. számú is­kola tatarozására 50 ezer forint. A IV. számú iskolában villany­átszerelésre 70 ezer forint, és belső festésre 30 ezer forint. A Zsdánov utcai III. sz. iskola ta­tarozására 50 ezer forint, a II. sz. iskola tatarozására 30 ezer fo­rint, a XIII. sz. iskolában pince, raktár átalakítására 30. ezer fo­rint, a Vasvári Pál-gimnázium külső tatarozására 169 ezer fo­rint, a Kossuth-gimnázium kerí­tésének felújítására 30 ezer fo­rint, a Zalka Máté diákotthon­ban vízvezeték-felújításra 30 ezer forint, a Stadion füvesíté­sére 145 ezer forint, a tanács- épület déli frontjának tatarozá­sára 104 ezer forint van ter­vezve. Ezek azok a feladatok melye­(Tudúaitónktól) A járás községeit követve Fe­hérgyarmat sem akar a régi úton haladni. Az utóbbi napok­ban egyre többen választják a szövetkezeti gazdálkodást. A kö­zel háromszáz belépő között igen sok a nagy földterülettel rendelkező közepparaszt. Külö­nösen sokan követték a község egyik legtekintélyesebb gazdá­ját, Erdei Pétert. Vele együtt Még a legoptimistábbak sem hitték, hogy 41,44 forintot oszta­nak egy munkaegységre. De ki is mert volrta vérmes reménye­ket táplálni 218 ezer forint mér­leghiánnyal az 1958-as tarsoly­ban? Persze, nem égből pottyantak alá a reményt keltő eredmények. Sok gond, szorgalom és önfegye­lem kellett ahhoz, hogy a botpa- ládiak elmondhassák: nincs okuk a szégyenkezésre. Az elmúlt gazdasági évben először próbálkoztak rizzsel — kitűnő eredménnyel! 42 hol­don 40,36 mázsa átlagtermést takarítottak be! 465 e-ver fo­rintét és 146 mázsa Hántolt rizst kaptak. Ez is öröm, de leginkább annak örülnek, hogy rövid néhány hó­nap alatt megismerték a rizster­melés minden csinját-binját, az okos tanácsokat megfogadva, hasznos tapasztalatokra tettek szert, szakemberei lettek a rizs- termelésnek. Elsősorban erre alapozzák szilárd elhatározásukat, hogy az idén újabb 40 kát. holddal növelik a rizstelepet. Komoly, problémaként jelent­kezett a munkaerőhiány. Egy tagra 16 kát. hold jutott! Akar­ták, nem akarták: ami munkát csak lehetett, gépekkel végeztek el. És terméseredményeik nem rosszak! Olyan területen, ahol 6—7 mázsás búza- és árpatermés jó eredménynek számít, bú­zából 9,85, árpából 12,50, zab­ket a városi tanács 1960-ban beruházásból, költségvetésből és városfejlesztésből meg tud ol­dani. örvendetes, hogy köztük szerepel a nyíregyházi köztiszta­sági fürdő megépítése (egyelőre tervezése), melynek megvalósítá­sára a második ötéves terv fo­lyamán kerül sor. Kiemelkedő kitgatják a holnapjukat: Korpo- nai Gyula 14. id. Liga Mihály 12, Hajdú István 11, Szűcs Zsig- mond 16, Nagy Elek 12, Szűcs Elek 10, Nagy Gyuláné 15, Nagy Gyula 13, Erdélyi Sándor 10, Nagy Endre 10, Székely István- né 16, ifjú Mester Károly 14, id. Mester Károly 10 holdas közép­parasztok és még sokan mások. bőt 13, csöves tengeriből 31 mázsát takarítottak be. 172 holdon 3250 mázsa szálasta­karmányuk termett. Tökkel* nyersrépaszelettel keverve 650 köbméter silótakarmányt készí­tettek. Ez a mennyiség elegendő az állatállomány szükségleteinek kielégítésére. Szarvasmarha-állományuk a tervezett 62 darabbal szem­ben az év végére 114 darabra emelkedett. Közben arra is volt gondjuk* hogy 135 darab marhát felhizlal­janak és eladjanak. 50 darab hízósertést adtak el tavaly, ennek ellenére a sertéstenyésztés nem erős oldaluk. Nemrégiben állítot­tak be egy 20 darabos fehérhús- sertéstörzset és a közeljövőben megvásárlásra kerülő újabb 20 darab koca képezi majd a végle­ges törzsállományt 1960-ban, A birka- és baromfitenyésztés alap­jait szintén megteremtették ta­valy. Mindent egybevetve a botpalá- diak tavaly nagyot léptek előre és eredményeik megkönnyítik az új belépettek sorsát is. Az egész községben bizakodást kelt, hogy Kovács Béla állatgondozó 29 251* Kocsis Albert fogatso 25 029 fo­rintot és a növénytermelésben dolgozó A. Bartha Sándor 23 662, özv. Kanallcs Lászlóné 16 576, Domahidi Károlyné 13 582 és kiszes fia 13 965 forintot kerestek a múlt évben, de így sorolhat­nánk a szövetkezet többi tagjait is. (Péter) * 20 már 1960-ban a lakásépítési programra biztosított több, mint 20 millió forintos összeg. Jelen­tős a Sóstó-gyógyfürdő tovább­fejlesztésére biztosított 2 millió forintos keret. A város dolgozói közöljék észrevételeiket, javasla­taikat az itt felsoroltakkal kap­csolatban. dolgozó parasztok, értelmisé­49 millió forint kerül beépítésre 1960-ban Most arra törekszik a városi tanács, hogy az 1960. évi város- fejlesztési tervet minél többen ismerjék meg, szóljanak, hozzá és észrevételük, javaslatuk segítse eló az ügy sikerességét. A tervek szerint Nyíregyháza városnak 1960-ban a városfejlesztési ala­pon várható bevétele 8 és fél­ti övényvódelemre és vitásra, fásításra 50 ezer forintot irányoz elő a városi tanács, a Szamuely tér déli részén út- kövezésre 80 ezer forintot, az Engels utca kövezésének befeje­zésére 150 ezer forintot, az Üj utca útburkolásának befejezésé­re 150 ezer forintot, ugyanitt csatornabekötésre 48 ezer forin­tot. 225 ezer forint van tervezve a Beloiannisz tér rendezé­sére, a Kinizsi utca kőburkolatára 342 ezer forint, a Széna téren salak- jádára 53 ezer forintot, a Huszár sori útburkolat felújítására 63 ezer forintot, a Móricz Zsig- mond utcán járda építésére 56 ezer forintot fordítanak. A Pe­tőfi utcán és téren villanyhálózat korszerűsítésre 50 ezer forintot, a Margaréta utcán villanyháló­zat bővítésre 120 ezer forintot tervez a tanács. Sóstófürdő továbbfejleszté­sére 2 milHó forintot tervez­tek. ban. Mit tervezett a városi tanács a városfejlesztési alapból? legelőja­Papírgyűjtő ládák beszerzésére 10 ezer forint, a Bessenyei és Mit kap a város beruházásból? Vízműtervezésre 1 millió 200 ezer forint, a Sóstói út építésére és aszfaltozáséra 995 ezer forint. Köztisztasági fürdő prog­ramjára és tervezésére 89 ezer forint. Tizennégy tan­termes gimnázium építésére 1 millió forint. 75 férőhelyes óvoda építésére 400 ezer fo­rint. Guszevben bölcsődére 600 ezer forint. A Ságvári-telepi kultúr- ház bővítésére 50 ezer forint. Sztálin téri park kerítésének felújítására 30 ezer forint, parki padok beszerzésére 30 ezer fo­rint, szeméttárolók beszerzésére 290 ezer forint, a Sóstói, és Kos­suth utca villanyhálózatának bő­vítésére 97 ezer forint, a Guszev lakótelepen gyalogos átjáróhoz hozzájárulás 500 ezer forint. A Derkovics utcán, Ószőlő utcán és Újszőlő utcán kútépítésre egyen- kint 138 ezer forint, külterületi csatorna fenntartására 100 ezer forint, az Antal-bokori általános iskola bővítésére 150 ezer forint, iskolai tantermek tatarozására, bővítéséé, politechnikai oktatás céljára 150 ezer forint, a Vajda­bokori kultúrházra 143 ezer fo­rint, a Manda-bokori kultúr­házra 500 ezer forint, a stadioni vízvezeték megépítéséhez 120 ezer forint van tervezve. A vá­rosfejlesztési alapon a városi ta­nács vb. félmillió forintot tarta­lékolt a terv megvitatása során felmerülő esetleges igények ki­elégítésére (járdaépítés, út- és járdafelújítás.) Lakásépítkezéshez 20 millió 466 ezer forint, ebből befeje­zést nyer 106 lakás és meg­kezdődik 118 új lakás épí­tése. Az Építő-Szerelő Vállalat fej­lesztésére 1 millió 502 ezer fo­rint, a KISKER-nek raktárépít­kezésre 200 ezer forint, Sóstó fürdőn WC építésre 50 ezer fo­rint, a Vendéglátóipari Vállalat­nak raktárépítésre 150 ezer fo­Bizakodást keltő zárszámadás a botpulúdi Kossuth Termelőszövetkezetben

Next

/
Thumbnails
Contents