Kelet-Magyarország, 1959. december (16. évfolyam, 284-308. szám)
1959-12-09 / 291. szám
Ssövetk eseteink életéből A kisvárdai mestercokrász Újabb felajánlások A megyénk szövetkezeteinél — a VII. pártkongresszus befejeztével sem „csitult el” a versengési láz. Mind több helyen születik újabb felajánlás az éves tervek túlteljesítésére, a költségek csökkentésére, a beruházások meggyorsítására és más feladatok megoldására. A lelkesedésnek jó példáját adják a porcsalmai körzeti szövetkezetnél történtek. A szövetkezet dolgozói mintegy százhetvenhal százalékra teljesítették kongresszusi vállalásukat. A szakszervezeti bizottság kezdeményezésére az építkezésnél legalább húszezer forint értékű társadalmi munkát végeztek a dolgozók és a szövetkezet tagjai. S miután számbavelték teljesítéseiket, felmérték feladataikat és az esztendőből hátralévő napokat, újabb felajánlást tettek, Többek közt vállalták, hogy • mintegy húszezer forintot takarítanak meg a különféle költségekből. A szövetkezetek dolgozói lelkesen vesznek részt a termelő szövetkezeti mozgalom népszerűsítésében. Nevelő munkájukkal elősegítették, hogy a napokban tizenhatan írták alá a téesz-belé- pési nyilatkozatot. A dolgozóknak másra is vau gondjuk. Tagjaik koréból huszonhatot győztek meg a „Szövetkezet” című lap előfizetéséről, több, mint ezer forint részt egyet fizettettek be és kb. ezerkétszáz forint értékű könyvet adtak el. Tehat a porcsalmaiak tevőlegesen bizonyítják be, hogy egyszerre több feladatot is meg lehet oldani, csak érteni kell hozzá. Könyvbál és hanglemezparádé Szamostatárfafván A csengeri járásban mint] népszerűbbé válik a könyvbál és a ’ hanglemezparádé. Nemrég még a csengeriről adtunk hírt, s ma már újabbal dicsekedhetnek. Legutóbb Szamostatárfalván — ebben az ízig vérig szocialista községben szervezték meg a könyvbált és a hanglemezparádét. Sikerrel. Közel száz darab könyvet adtak el. A fejkendős fiatal és idős parasztasszonyok áhítattal hallgatták Erkel, Beethoven, Schubert és a klasszikus zene más műveit. S víg kedélyre derültek a ropogós csárdások hallattára. léessbe lépnek a választott vezetők és alkalmazottak A tavaszon több mint háromszáz választott vezetőségi tag és közel ugyanannyi földdel rendelkező szövetkezeti alkalmazott irta alá a téesz belépési nyilatkozatot. A közösbe vitt földterületük meghaladta » kétezer hold földet. A nyáron már szorgalmasan dolgozgattak u gyűjtögették a munkaegységeket. Példájuk nyomán az őszön többen felvételüket kérték a termelőszövetkezetekbe. Csaholton és Magosligeten minden szövetkezeti választott vezető és földdel rendelkező szövetkezeti dolgozó belépett. Számosán írták alá a belépési nyilatkozatot Gulacson, Uszkán, Nyírmeggyese« és inas községekben is. A járásban közkedveltté vált c könyvek háznál való értékesítés ' is. A házról-házra történő könyv- j árusítással mintegy ötezerhatszáz forint értékű könyv talált gazdára egy hónap alatt. Miről tárgyait ölvén lagérfeitezlet? Az egyénileg dolgozó parasztok körében mind ‘gyakrabban kerül szóba a termelőszövetkezeti mozgalom. Latolgatják: belépjenek, vagy ne lépjenek? Bizony elkel a jótanács. A földmü-vesszö- vetkezetek választott és hivatali vezetői az egyéni dolgozó parasztok között élnek, s mint már annyi sokszor, most is szeretnének segíteni a helyes döntésben Tehát nem véletlen, hegy a hetekben megtartandó lega'ább h tremszáz tagéetbkez'.eten gyek- nur szóbakeriil a szocialista mezőgazdaság megteremtésének szükségessége és élesen kirajzolódik a jövő parasztságának élete. Ezideig mintegy ötve.i gyűlésre jöttek össze a, tagok. A csengeri járásban t.z tagénckózkten közel kétszázan vettek, részt. A kérdések egymást kergették. Miért kell belepni a léesz-be, amikor úgyis termelünk, hc'gy lehet, hogy a világpiacon nem. versenyképes a kenyérgabonánk, miért nem1 hoznak be külföldről búzát, ha az olcsóbb és még egy sor válaszra váró kérdés hangzott el. Bizony, nagy tájékozottságot, szélés látókört kíván meg a tömeg előtti válaszadás. A beszámolók tartói már eddig is felkészültek, s reméljük, hogy a még hátralévő gyűléseken sem vallanak szégyent és válaszaikkal kielégítik a hallgatóságot. A finom kisvárdai sütemények készítője Sípos István, mcstercukrász. A szakma négyszeres kiváló dolgozója. Nyugodtan elmondhatjuk, hogy készítményeit a távoli megyékben is nagyon jól ismerik és szeretik. Az üzemben már a karácsonyi megrendelések előkészítésén dolgoznak. Már eddig több, mint száz tortamegrendelést tartanak nyilván. Mire az ünnep eljön, még több lesz a tortarendelők szá-^i. Képünkön Sipos István mestercukrász az édességek országosan ismert hírneves készítője Iakodalomi tortákat díszít. (Dorogi felv.) Fekete József szíve a termelőszövetkezethez húz A földmúvesssövetkezetekr.ek nagyobb gonddal, körültekintéssel kell szervezniük a termelési szerződéskötéseket; Különösen nagy lemaradás van a cukorrépa, édescsillagfűrt, anyarozs, menta és a zöldségtermelési szerződések megkötésében. Pedig valamennyi „forintot gurító” növény. Erre már éveken keresztül rájöttek a szerződéses termelők, de elvárják, hogy a szövetkezetek három- szor-négyszer megkeressék őket és ismetelten kiszámolgassák a termelés hasznosságát. Meg kell ezt tenni, mert nemcsak a termelők és a szövetkezetek érdeke kívánja ezt meg, hanem a népgazdaságé is. Mezőgazdasági alapanyag nélkül nem tud iparunk termelni. Az egyénileg dolgozó parasztok többsége ezt meg is érti és remény van rá, hogy e hónap végéig befejeződnek a szerződéskötések. NYAKIGLÁB EMBER láp be a vajai szövetkezet irodájába. Otthonosan megy az egyik íróasztalhoz, kiadja a kért iratokat, s már búcsút is int a za- jongóknak. Hozzászegődöm. Rövid beszélgetés után „lóra kapunk”. A kerékpárok fröcskölve verik szét a latyakos sarat a kövezetlen utcán. Néhány- , száz métert karikázunk, míg rátérünk egy homokosabb kaptatóra és elérjük a fáin 6zélén a Béke Tsz tanyáját. A nemrég épült istállóból, a két pajtából és a sertéséiből áll a gazdaság. Amint elnézem a környéket, hiányérzetem támad. „A kerítés” — ötlik az agyamba. Igen, a porta úgy szép, ha kerítés fogja körűi. De várjuk csak! Három Oldalról már öt—hatéves, kétsoros jegenye-nyárfák törnek az ég felé. S mint megtudom, kerítésben sem sokáig lesz hiány. A SZEMLÉLŐDÉS KÖZBEN Gebei Sándorba, a téesz párttitkárába ütközünk. Jó ismerősként üdvözli Fekete Józsefet, a szövetkezet agronómusát, s hárman baktatunk a serrés- i:Tez. „Pucér’ disznókat tartanak. Szemügyre vesszük a tizenkilenc anyakocát, huszonegy hízót és az ugyanannyi nővén déket. Számra nem sok ez az állom.ány, de kis téeszről lévén szó, mégis szép. Es lesz még több is! Bár a téesz inkább a gyümölcstermelést éj a növénytermelést kedveli. — Sajnos, ma még csak két hold termőnk van — magyarázza Gebei elvtárs az uuva- ron. — De a tavaszon tíz holdat ültettünk a futóhomokos részre. Különben Fekete elvtárs erre az elő tanúnk. A permetezéseicnél szintén résen volt. És elmondja, hogy bizony nem rest ember az agronómus elvtárs. Nemcsak a szerek elkészítésében segített, gyakran I hátára kapta a permetezőgépet és megmutatta, hogyan kell szakszerűen permetezni. Pedig ahogy elnézem, ebben a latyakos, egepergős időben is elég jó ruhában és rendesen jár. Igaz, legényember lévén, adni is kell magára. SZÓBAKEKLL AZ IS, hogy a sátoraljaújhelyi technikumban a szőlő- és gyümölcstermelési szakon végzett. S a szakmája is ösztönzi, hogy szívügye legyen a telepítés és a fán megóvása. Meg hát a tavasz óta — amióta a községbe került — jópárszor kiszámolta, mennyivel lenne hasznosabb, ha a vajai homokdombok egésze gyümölcsöt teremne. Mégpedig a közösben! S így nem véletlen, hogy a téesz-tagokkal mind gyakran fordul meg az egyéni gazdák házában reggeltől késő estig. Érvel, vitatkozik a nagyüzemi gazdálkodás jövőjéről a község határán belül és kívül. Ma még kevés eredménnyel, mert eddig csak ketten léptek be. De a reményüket s kedvüket nem vesztették j$— MEGMONDOM ŐSZINTÉN — szólal meg az agronó- mus — a téesz-tagság ez évi becsületes munkájával és - megyére szóló termelési sikereivel még nem tudta feledtetni szomorú múltját. A korábbi . esztendőkben, de még a tavaszon is, köl<s#ön magvakból ve- tegettek. De ha hiszi, ha nem, az őszön még tartalék-vetőmag is maradt. Jutott eladásra és a munkaegységre is. Sőt később sem ürül Ki a raktárjuk. .. Az igaz, van miből. Mert a futóhomokról Holdanként tizenhét mázsa kukoricát szedtek le. Cukorrépából meg kétszázötven mázsás átlagjuk volt. Vagy itt van a most csomózott tíz hold dohány. „Önti” a pénzt. KÖZELEBB HÍVJA az egyik arra haladó téesz-tagot. . Megkéri, mondja el, mit vitt haza eddig? A megszólított Sós Ferenc jegyzetfüzetet vesz elő, s már sorolja is. Sok lenne leírni. Csak néhány számadatot. Kenyérgabonából negyvennégy, kukoricából ötvenkét és cukorból két és fél mázsát szállított haza. Kiszámolták, megér legalább harminckétezer forintot^ — ®sak azért Írogattam fel — magyarázza Sós bácsi --- az agitálásnál ne kelljen sokáig tömöm a fejem. S aki nem hiszi, feljegyeztetem vele és beküldőm az irodába. Különben is már a tavaszon kiszámoltam, legalább nyolcszaz munkaegységet kell elérnem a családommal, hogy kilenced magamat eltartsam. — Ma az ezer körül járunk. .. Mit gondol, azért vettem ki a vejemet a fizetéses állásból. hogy rosszabbul járjak? El sem lehetne zavarni, igaz-e elvtársak? MOST MAR KEZDEM még jobban érteni,' miért kéri az agronómus: engedjék át a téesz-be dolgozni. Nemcsak a teremteniakarás, az emberek is hívják. Becsületes, józ^réletű emberekkel öröm dolgozni. Már pedig Papfi^Bihály téesz elnököt, Berkeszi "TCyula vezetőségi tagot és a fcfobieket sem húzta még ki senki a Kocsmából. S az agronómus azt állítja és én hiszek neki, nem is fogják. A tagokkal sincs már különösebb baj. Ha hajnalban kell felkelniük és éjfélkor lefeküdniük az sem fog ki rajtuk. Megtanulták: a gazdag termésnek megvan az ára. S milyen kár, hogy minderről és sok mindenről csak általánosságban beszél a szövetkezet kirakata. Az agronómuson és az ügyvezetőn kívül pedig vajmi kevés szószólója van a szövetkezetnek.- Varga Gyttte Öltözködjünk ízlésesen Az öltözködés összhatásának romár. kialakult szabályai . vannak. A férfiruhák általában egyhangú anyagokból készülnek, s ezt az egyhangúságot élénkíti a nyakkendő. Ez egv bizonyos harmóniában történik és ezért fontai iz, hogy milyen ruhához, milyen nyakkendőt viseljünk. A jó összhanghoz még az ing is hozzájárul, s így tulajdonképpen három té- hyezőt mérlegelhetünk. , A színkiválasztást szeretnénk az alábbiakban elmondani, hogy milyen ruhához, milyen inghez, , milyen nyakkendőt viseljünk. Ha.a ruha szürke, az ing fehér, világoskék, vagy vajszínű, míg a hozzáillő nyakkendő a kék minden árnyalatában, vagy szürke alapon kék és bordó harántcsíkos, keresztcsíkos, aprómintás legyen. Barna, drapp, csau ruhához, világoszöld, fehér, vajszínű, vagy vilá- gcsrózsaszín inget vegyünk. Nyakkendőnk zöld alaptónuson drapp és csau színezéssel, vagy csau alapon elütő színű csíkozással, valamint a csíkosaié és mintásak. Ha a ruhánk zöldes árnyalatú, ingünk homok, csau, vajszínű, vagy fehér legyen. Ehhez nyakkendőt csau-zöld csíkozással, drapp alapbarna, vagy bordó, ezüstszürke csíkozással. Sötétkék ruhánkhoz, fehér, vajszínű, vagy világosszürke ingcf vegyünk fel. Ehhez nyakkendőt síma ezüstszürkét vagy ezüstszürke alapon különböző szürke csíkozással vegyünk. Vőlegényeknek ajánljuk a fehér cso- kcrnyalekendőt, tzmo- knghoz kész, vagy önkötős fekete cso- kernyakkendőt. Esti alkalmakra fekete, sötétszürke, vagy sötétkék ruhához csak fehér inget é’. ezüst- szürke nyakkendőt viselj iink. Az öltözködéssel kapcsolatban valamennyi . szövetkezeti szaküzieíben szívesen adnak szaktanácsot. Nagyobb gondot a termelési szerződéskötésre! s
