Kelet-Magyarország, 1959. december (16. évfolyam, 284-308. szám)
1959-12-06 / 289. szám
Készítsük elő az 1960-as év sikereit Az 1959-es év végétől, az 1960-as év kezdetétől a naptár szerint csupán pár hét választ el. Az üzemekben javában folyik a verseny a negyedik negyedévi és az éves terv teljesítéséért. Drága minden nap, minden perc, hisz minden százalék túlteljesítés a jólétünkhöz járul hozzá. Erre gondolnak a dolgozók, akjk a tervek és versenyvállalások túlteljesítésén szorgoskodnak. Lelkesedtek a célkitűzésekért, és most örömöt okoz nekik a sok szép siker. A munkások nagy célkitűzések megvalósítására képesek! A munkaversenyben megint bebizonyosodott ez. Óriási erőforrás a munkások termelési aktivitása! Vállalatainknál általában elérték a legfontosabb célkitűzéseket, melyeket a párt a márciusi határozatban javasolt elérni. Túlteljesítik a terveket és a fontosabb gazdasági mutatók 1960. évre tervezett szintjét. Több vállalatunk hetekkel előbb teljesíti az 1959, évi tervet. A versennyel elkerültük a szokásos évvégi hajrát és így nagyobb lehetőség és több idő jut előkészíteni az 1960-as év sikerét. Az év vége közeledtére a vállalatoknál nagyot nőtt a munka lendülete, ami a pártkongresszussal van kapcsolatban. Nap,, mint nap új sikerek bizonyítják, hogy a dolgozók felelősséget éreznek versenyvállalásaikért, vállalatuk tervének teljesítéséért. Érdekli őket, hogyan állnak a tervvel és az eredményekkel, mennyi lesz a nyereségrészesedés? Számadásra készülnek vállalataink. Számolgatják már az év munkájának eredményeit. De ez az időszak egyben a jövő évi jó munka előkészítésének ideje is. Arról van szó, hogy a termelésben biztosítsák a zökkenőmentes átmenetet az új évre. Ez minden dolgozónak közvetlen érdeke, hisz a munkás akkor tud jól keresni, ha biztosítják részére a folyamatos munkát. Az olyan vezető, aki elhanyagolja ennek biztosítását, nem állhat tiszta lelkiismerettel a munkások elé. A VII. Pártkongresszuson elhangzott, hogy a legközelebbi évékben be akarjuk fejezni hazánkban a szocialista társadalom felépítését. A pártkongresz- szus kijelölte az ipar további feladatait. A cél lelkesítő. A feladatok teljesíthetők. Minden vállalatnál meg lehet találni a lehetőségeket, a feltételeket a kitűzött nagyobb követelmények teljesítéséhez. Beszélni kell erről a munkásokkal. A vállalati igazgatók, a pártszervezetek és szakszervezetek vezetői ne sajnáljanak fáradságot a soronkö- vetkező feladatok ismertetésétől. A holnapba vetett bizakodás és az akaraterő csodákra képes. Ez a két éltető forrás megvan az emberekben. A dolgozó tömegek aktivitását növeli a most folyó pártkongresszus is. Az aktivitásra, a kezdeményezőkészségre legyenek nagy tekintettel a vállalatoknál, amikor a jövő évi terv teljesítésére, a további feladatokra mozgósítanak. Ne feledjék, hogy a versenyben a dolgozók aktivitása, kezdeményezése a legfontosabb. Igyekezzenek elérni, hogy ebben ne okozzon törési az 1959-es év befejezése és az 1960-as év kezdete. Ne várjanak felsőbb szervek utasítására: tartsanak termelési értekezletet, tervismertetést, igyekezzenek elérni: minden munkás világosan lássa, hogy mi lesz a feladata az új év első munkanapjaiban, s a továbbiakban. Általában már ismerik a vállalatok az 1960 évi tervet. Több helyen megtartották a tervismertető értekezletet. Az Alkaloida Vegyészeti gyárban a dolgozók a műszakiakkal közösen beszélték meg a tervet és sok jó javaslattal segítettek. A műszakiak már dolgoznak a műszaki intézkedési terven és az úpítási feladatterven. A Mezőgazdasági Gépjavító Vállalatnál is készülődnek a jövő évi termelésié; szükség szerint módosítják a gyártási műveletterveket, a technológiát. A Vulkánban pedig már az új gyártmányok gyártásához készülődnek. A sikerek előfeltétele a jó szervezésben, elkészülésben és abban van, hogy a vezetők beszéljék meg a feladatot a dolgozókkal. A kongresszusi verseny sikereihez is ez vezetett. A vállal; toknál ' 7.: ;aek hasznosítani a versenyben szerzett tapasztalatokat. G ondoskodj anak a termelés folyamatosságáról, a kezdeményezések kibontakozásáról. A nyíregyházi Dohányfermentálóban és a megyei Villanyszerelő Vállalatnál is tapasztalni lehetett a lelkesedést a napokban tartott termelési értekezleteken, hogy a munkások tovább akarják folytatni a versenyt. Töretlen kedvvel tettek újabb felajánlásokat, mikor ismertették velük az 1960 első negyedévi tervet. Tovább versenyeznek és újabb sikereket akarnak elérni április 4 és május 1 tiszteletére. Példájuk követésre méltó. Másutt is törekedjenek elérni, hogy az év első munkanapjától kezdve biztosítva legyen a zökkenőmentes termelés és a verseny jó folytatása. Mozgószínpadot készítetlek Mátészalkán Mátészalkán mozgószínpadot készítettek. A színpad nincs helyhez kötve, bárhová könnyen szállítható, így eljut bármilyen rendezvényre is. A mozgószínpad elkészítésével a szalkaiak régi vágya teljesült. ÉRDEMES anyarozsot TERMELNI mesterséges fertőzés álján. 1 kát. hold átlagjövedelme: 9—10 000 forint. Szerződés köthető: foldmüvesszö- vetkezetnél, vagy a . HF.RBÁRIA”- aál, Budapest, Arany János u. 29. (2823) Jelenleg ,,alacsony“ a Tisza, de amikor megduzzad könnyen veszélyessé válik. Erre gondolva törődnek az illetékes vízügyi szervek a partvédelemmel. A gergelyiugornyai oldalon mintegy tízezer köbméter föld megmozgatásával, rőzseterítéses módon füzest telepítenek. A lefedett rőzseszőnyeg legyökerezve hatásosan erősíti a parti részt. (Hammel J. felvétele) ! Orvosa lesz nyírmeggyesnek Sok akarat van a nyírmeggyest emberekben. Korábban, a kultúr- házépítéskor csodálták meg a környékbeliek a falu lakosainak fáradozását. Felújították a tanácsházát, új orvosi rendelőt építettek a kultúrház mellett. — Már ez is szép eredmény volt, de a nyírmeggyesiek nem nyugszanak. Jelenleg Nyír kátéról jár ki az orvos. Jövőre tervbe vették, egy korszerű, összkomfortos orvosi lakás építését, hogy ezáltal helyet biztosítsanak a falu első orvosának. A munkák nagyrészét társadalmilag akarják elvégezni, hogy ezáltal is minél több pénzt takarítsanak meg. Ma sem látom másként A z elmúlt év augusztusá- ban sok hozzám intézett kérdés indított arra, hogy a Keletmagyarország hasábjain összegezzem mondanivalómat a magyar falu. jövőjéről. Sokan olvasták, sokféleképpen értelmezték szavaimat, Voltak, akik donlötteK, mások csupán tudomásul vették. S olyanok is voltak, akik kinevettek," azt tartották - naív vagyok. Másfél esztendő telt el azóta, s nyugodtan mondhatom: nem csalódtam. 1 { eregsurány szövetkezeti községgé lett a tavaszi nagy átalakulások idején s így nemcsak azt láttam, hogy mit jelent a szövetkezés, hanem hatását is éreztem abban a gazdasági. kulturális forradalomban, ami azóta - lejátszódott. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy az élet zavartalan, nincsenek zökkenők, hibák. Azt sem, hogy mindenki gondolkodásmódja' megváltozott, s teljesen közösségi emberré formálódott községünk lakossága. Hanem csupán azt szeretném kifejezésre juttatni, hogy a kibontakozott szövetkezeti mozgalom nálunk is megállta a maga próbáját. A z igaz, szövetkezetünk még nem milliomos. Községünk távol áll attól, hogy azzal dicsekedjen: városias színvonalra jutott lakosságunk. Ma még gyerekcipőben, járunk. A becsületes, szorgalmas munka, az egymás megbecsülése, a mások javának szolgálata meghozza eredményeit s így, tudom, rövid időn belül magunk mögött hagyjuk a kezdeti nehézségeket. A gazdag termést adó év, a dolgos munkás kezek meg- termik a maguk gyümölcseit. ÍVJ a még egy munkaegység 32,50 forintot ér s a legmagasabb teljesítményük a szakmunkásoknak, állatgondozóknak van. De Varga István 700 és Zsupkó Mihály 650 ■— a növénytermelésben elért — munkaegysége már szép reményekre jogosít s megmutatja, hogy a szorgalomnak soha nem maradhat el a jutalma. A mezőgazdaság fejlődésével egyidejűleg megindult a kibontakozó kulturális forradalom következtében a politikai élet is. Űj tartalommal teltek meg az első lépések: új, az egymást segítő,, támogató tartalommal. Nagy része van községünk lakossága társadalmi munkájának abban, hogy a régen vágyakban élő dolgok, amelyek a falu előrehaladását szolgálják — megvalósultak. Az emberi összefogás ereje eredményezte a falu villamosítását, a mozit. a bölcsődét, a modernebb postát és még sok mást. jVf ásfél évvel ezelőtt ezeket *■'“ írtam: „...a közös út előnyei: a kevesebb gond, kulturáltabb körülmények a közösségi élet erejét domborítják ki. A jövőt, a szocializmust építeni csak közösségben lehet És a jövő nem az apró parcellákban, a szétszaggatott pici birtokokban van, hanem az olyan emberi szívekben, ahol felismerték a szövetkezeti gazdálkodás nagy előnyeit s elindultak a boldog jövő útján.” — Ezt írtam akkor és ma azt mondom: nem csalódtam. Ma sem látom másként. 'T'udom, ma is vannak kü- lönbözp vélemények. A józanul gondolkodó ember előtt azonban világossá válik a világrendszerré lett szocializmus győzelmes előretörése. Azé a társadalmi rendszeré, amely az egész közösséget megajándékozza az emberibb élettel, a magasabb kultúrával s nem utolsó sorban azzal, hogy_ embervoltunkat felismerve békés jövendőnket építhetjük. A föld téli álomra készül. A deresedő határral együt a magyar parasztember is megpihen, erőt gyűjt a kikeletre, az újrakezdésre. S közben tépelődik; szebb, gazdagabb kikeletet akar, de nehezen találja meg az odavezető utat. Kívánva-kívánnám az újrakezdés idejére a tépelődők- nek, az idegen kedőknek, a soká hallgatóknak, hogy soraim segítséget nyújtsanak jó döntéseik megtételéhez. Peleskei György református lelkész, Beregsurány Ez a nap is úgy kezdődött, mint a többi mostanában. Hajnali sötétség ülte meg a tájit, s Dombos József taposta a kerékpár pedálját a lucskos országúton. Ajkán még ott érezte alvó kiéfia arcának melegét u csóktól, amit induláskor oda cuppantott. Gond gyötörte betegeskedő felesége miatt, mert az állapota csak nem javult. Mire a 'traktorokhoz ért, ko mája, Gyüre Pista már ott motozott a maga gépe körül. Üdvözölték egymást és Dombos is hozzálátott a begyújtáshoz. Eles reflektor-világítás mellett indultak a határba. A fénypászma elé néhány nyúl tévedt, s óriásira meredt szemekkel bukdácsolt ki a biztonságot nyújtó sötétségbe, hogy aztán eliramoöjék messze, minél távolabb a rettenetes, dohogó szörnyektől. * A nedves föld fényesen, zsírosán ömlött a barázdákba az ekék nyomán. Kivilágosodott es a decemberi ködön át halványan áttört a Nap sápadt korongja. Dombos gépe egyszer csak nagyot rándult. Az eke nagy köbe haraphatott. A vezető hátra hajlott a nyeregben, s vattás kabátjának a felső zsebe — amiben iratait szokta tartani — kinyitva előrebukott. A zsebből kifordult valami, és lehullt a fekete, friss barázdába. Dombos — annyira nézte, mi lehel az akadály — nem vette észre a dolgot. Délben, amikor egy szussza- násnyira megálltak, a zsebébe nyúlt és keresett valamit. A hideg a forrósággal váltakozva fulkározott végig rajta, amikor a zsebhez ért. Erezte, hogy kevesebb, ami benne van, valami hiányzik. Gyorsan kirángatta a zseb tartalmát. „Ez a személyazonossági.” „Ez a katonakönyv.” „Ez a munkalap”. Egyre sebesebben járt a keze, s ahogy fogyott a még ellenőri zetlen papír, annál nagyobb bizonyossággal tudatosodott benne: „Igen, semmi más, csak az lehet” — és akkorát káromkodott, hogy Gyürének még a szája is nyitva maradt sza- lonnázás közben. — Mi baj, Jóska? Dombos meg se hallotta, hanem felugorva futott a lassan fújtató traktor felé. Azonban kisvártatva visszafordult tétova léptekkel. Arca, feje gőzölt a kiömlött izzadságtól és remegve ült le előbbi helyére. —Na mi van? Megvesztél? — noszogatta szólásra Gyüre. Egy szó nem sok, annyit se mondott rá. Fejében egymást kergették a feltoluló gondolatok. Képek jelentek meg előtte. Látta magát, majdnem gyerekembert, amikor zavartan kipirulva felállt a taggyűlésen: „Azért akarok a párt tagja lenni, hogy tanuljak, hogy jobban szolgáljam a népet”. Ez tizenegy évvel ezelőtt történt. Aztán a gépállomáson eltöltött évek, a házassága, a verseny. „Válla lód, Dombos elvtárs?” — kérdezi tőle a párttitkár a tavaszon. „Kommunista vagyok, vállalom”. És a gépállomáson a harmadik helyre került a kongresszusi verseny6 MÉLYSZÁNTÁS
