Kelet-Magyarország, 1959. december (16. évfolyam, 284-308. szám)

1959-12-06 / 289. szám

Utazások és tárgyalások A megélénkült nemzetközi poli­tikai életnek szinte állandó jelen­ségévé vált az utóbbi időben az államférfiak utazása. A szovjet diplomácia nagy kezdeményezése új korszakot nyitott ezen a téren is. A jegyzékek hűvösen udva­rias, tartózkodóan kimért kijelen­tései helyett emberi közelségbe került vezetők igyekeznek szót érteni és megoldást találni a még izzó problémákra, levezetni a fe­szültség maradványait, felolvasz­tani a hidegháborús légkör még gyakran besüvítő jeges leheletét. Amiért kitartóan, rendíthetetle. nül küzdött éveken át a szovjet békepolitika: leülni a tárgyaló asztalokhoz, megtalálni a kive­zető utat az emberiségre nehezedő problémák tömegéből, felelőssé­get érezni az emberiség sorsáért az atomrobbantási kísérletektől egészen az elmarádott országok népeinek fejlődéséig: ezek a kér­dések ma már ott kavarognak a nemzetközi élet levegőjében, még akkor is, ha ezt a Camp Dávid­ban lefolyt megbeszélések után betört tiszta levegőt a hideghá­ború lovagjai kitartóan igyekez­nek uszító és rágalmazó megnyi­latkozásokkal mérgezni# Az első megegyezések Tárgyalások hosszú sora jellem­zi az elmúlt hetek diplomáciai életét. Még lázban égett az embe­riség Hruscsov amerikai kőrútjá­nak, benyújtott leszerelési javas­latának, az Eisenhowerrel folyta­tott megbeszéléseinek történelmi jelentőségétől, amikor Mikojan Izlandon és Kanadán folytatott megbeszéléseket, Mexikóban mon­dott beszédeket. Hruscsov Buda­pesten a pártkongresszuson el­mondott beszédében újabb nagy- > jelentőségű megállapításokkal tá­masztotta alá a békés együttélés politikáját, kíméletlenül leleplez­ve azokat, akiknek nem érdeke az emberiség nyugodt, boldog, biz­tonságos élete. Sekoy Touré a vi­lág leghatalmasabb erőinek együtt­érzését, támogató rokonszenvet és barátságát vitte Moszkvából Af­rika derengő életébe. Gironchi olasz köztársasági elnök látogatá­sának hírét a Szovjetunióba, nagy lelkesedéssel fogadta az olasz nép. Eisenhower megkezdte 19 na­pos, harminchatezer kilométeres külföldi látogató körútját. Már­ciusban Párizsban tárgyal De Gaulle-lal a szovjet kormányfő, májusban Eisenhower látogat el a Szovjetunióba, s előreláthatólag még ezt megelőzően, áprilisban megtörténik a Kelet-Nyugat csúcs- találkozója. Annak a szívós, ren­díthetetlen békeofíenzlvának, ame­lyet a Szovjetunió hosszú evez óta folytat: most érik az eredmé­nye ebben a mozgásba jött nem­zetközi életben, ahol mindazok. akik a világhelyzet realitásai elől nem menekülnek, előbb-utóbb ráébrednek arra, hogy változott a helyzet, változtak az erőviszonyok, erőteljesen eltolódtak a szocialista tábor javára. Az erőpolitika hely­zetéből folytatott diplomácia út. vesztőbe került, a népek egyre hatalmasabban feltörő békevágya elől nem térhetnek ki többé azok sem, akik eddig az elszánt kard- csörtetők táborához húztak. Megszületnek az első megegye­zések is;.: Aláírták a héten a nemzetközi Antarktisz-szerződést. Ez a történelmi jelentőségű meg­egyezés, melyet 12 ország kötött — eltilt minden katonai fegyvert az ötmillió négyzetmérföld kiter­jedésű kontinensről és megvaló­sítja az első nemzetközi felügye­leti rendszert annak biztosítására, hogy Antartktiszt kizárólag békés célokra használják fel. A szerző­dés kimondja, hogy tilos ezen a területen katonai támaszpontokat ás erődítményeket létesíteni, had­gyakorlatokat folytatni és bármi­lyen fegyverkísérleteket végezni. Nem lehet az Antarktiszon nus- leáris robbantást végezni és rádió- aktív hulladékanyagot elhelyezni. Ha lassan is, de bíztató közeledé­sekben bontakoznak egyes kérdé­sekben a megállapodás körvonalai a genfi atomértekezleten .. > A közelmúltban írtak alá kulturális megállapodásokat szovjet-ameri­kai és szovjet-angol viszonylat­ban: Ml van az útipoggyászban? Persze, súlyos hiba lenne az államférfiak utazásai és tárgya­lásai mellé egyenlőségjelet tenni. Amilyen tiszta, világos, az em­beriség egyetemes érdekeivel egybeeső célokat mutatnak Hrus­csov, Mikojan külföldi útjai és tárgyalásai, kijelentései megegye­zésről, leszerelésről, a hideghá­borús légkör, bizalmatlanság ma­radványainak felszámolásáról, a leigázott gyarmati népek függet­lenségéről, gazdasági megerősíté­séről — épp annyira távol esnek ezektől az általános emberi ér­dekektől azok az utazások, me­lyeiét Adenauer tett Londonban és Párizsban az elkerülhetetlen lefékezésére, a megegyezés aka­dályozására. Vagy pláne Wat- kinsonnak, Macmillan új had­ügyminiszterének bonni útja, melyen Strauss nyugatnémet hadügyminiszterrel a Bundeswehr fokozott fegyverkezésének bizto sításáról tárgyaltak, s a tárgya­lások után a bonni hadügymi­niszter rendkívül elégedett nyi­latkozatot tett, kétségtelen jeléül annak, hogy egyeseknek jő üz let a fegyverkezés és makacsul ragaszkodnak ehhez a profitlehe­tőséghez. . Az útipoggyászban, amit az államférfiak tárgyalásaikra visz­nek: egyfelől ott van a további együttműködés lehetőségének biz- tositása, másfelől a nemzetközi élet további mérgezése, a hideg- háborús légkör minél további fenntartása. Más nyugati állam­férfiak tárgyalásai, utazgatásai mögött meghúzódik a riadt pró­bálkozás az egyre nyilvánvalóbbá váló ellentétek csökkentésére, a NATO-szövetség falán mutatko­zó hatalmas repedések eltömé­sére, s valamilyen egység-féle összetákolására a Kelet-Nyugat csúcstalálkozója előtt. A józanul gondolkozó politikusok előtt is meddő kísérletezés szembeszegül­ni az idők nagy parancsával, Kudarcra van ítélve minden tak­tikázás. Az amit a csúcs­találkozó halogatása, a békés együttélés lehetőségeinek össze­kuszálása, a nemzetközi légkör­nek a „tibeti kérdés” és az ál­lítólagos „magyar ügy” előránci- gálása által való mérgezése ér­dekében tettek ezek a körök. Mindez eleve a kudarcra ítélt mesterkedések sorába tartozik cs nem állíthatják meg az enyhülés folyamatát, mely nem meglep**- tésszerú véletlen, hanem az erő- viszdnyok eltolódásának, a szo­cialista országok nagy sikereinek, a kialakult új világképnek ter­mészetes következménye. Ma már a Szovjetunió kezdeményezéseit a túlsó oldalon is magáévá te­szi minden józanul gondolkozó ember; ezt bizonyítja a Daily Herald komolyhangű figyelmez­tetése Eisenhowerhez: „Életbevá­góan fontos, hogy a nyugati csúcs- találkozón világosan és erélye­sen szóljon Adenauerhez, és De Gaulle-hoz. Ez a két megrögzött vénember minden követ meg­mozgat, hogy kidobják az abla­kon a csúcstalálkozót, vagy olyan csúcstalálkozót óhajt, amely nem foglalkozik a valóban komoly kérdésekkel. Itt az ideje elnök úr, — írja a lap — hogy meg mondja nekik: hagyják végre abba ezt az ostobaságot. Régóta kétségbeesetten figyeljük mester­kedéseiket, mialatt ön tapintato­san köntörfalaz. Itt a kedvező al­kalom, hogy igazi erőfeszítése­ket tegyenek a csúcstalálkozó ér­dekében. Mondja meg De Gaul- le-nak, hogy atombombájával együtt menjen a pokolba és tűz­ze ki ön a csúcstalálkozó napját. A világ aggódva figyeli az ön útját. Sajnálatos lenne, ha ez az út csupán céltalan téblábolásnai< bizonyulna. Folytassa a béke ke­resését és a világ áldani fogja érte. Ámde, ha kudarcot vall, nem kínálkozik többé még egy ilyen alkalom az ön számára.” így látják ma már a túlsó ol­dalon is. Természetesen hiba lenne lebecsülni a hidegháború bajnokainak, a nemzetközi légkör mérgezőinek elszánt próbálkozá­sait, de ha ezeket szembevetjük a világban bontakozó erők len­dületével, a népek hatalmasan feltörő békevággyal, mindenki­nek éreznie kell, hogy az idő kérlelhetetlenül letörli azokat, akik szemben állnak az új áram­latokkal és a szocializmus, a béke erői feltartóztathatatlanul nyomulnak előre, hogy biztosít­sák az emberiség boldog jövőjét. Barátkozom a kutyákkal Kutya egy világ van itt Szabolcsban. Az ember végigmegy bármelyik falu utcá­ján, megugatják, megmorogják, sőt még meg is vicso­rogják. S ez még a jobbik eset. Mert az is előfordul, hogy egy megtermett, szőrös fenevad az ember nadrágjának ront. Szorgosan járom a szabolcsi falvakat, nem is volt nekem senkivel ott semmi bajom — kivéve a kutyákat. Mert azok­kal aztán gyakran kerültem nézetelté- résbe. Egyszer benyitot­tam vakmerőén egy portára. Kerestem a gazdát. Helyette azonban a ház őrzé­sével megbízott óriási négylábú munkatár­sa rontott elő. Ak­kora fogai voltak, mint egy cápának, Először tésztjáslóan mordult, aztán baljós léptekkel elém som- fordált. Ijedten lép­tem a bejárat felé. De az a veszett rém mozdulatomat meg­pillantva, ugrásra készült. Vadul forgó szemei azt mond­ták: s== Nem mész innen egy tapodtat sem, előbb megcibállak! A rémülettől meg­bénultam. Kínosan múltak a pillanatok. Aztán eszembe ju­tott a csabai kol­bász, amit feleségem útravalónak csoma­golt. Gyorsan rán­tottam ki a zsebem­ből, s lekenyerez- tem, azaz lekolbá- szoztam a vadálla­tot. Mind egy csep­pig megette az ebé­demet, s mire a gaz­da előkerült, úgy nyalta a kezemet, mint a szerelmes vőlegény a kedvesét. Ezúttal szerencsém volt. Egy másik alka­lommal nem volt ná­lam kolbász és egy kis öklömnyi szőr­pamacs miszlikre forgácsolta új nad­rágom szárát. Máskor a szakítha- tatlan műbőrkabáto­mat hasította ketté ey véreb. A . cipőm sarka egy csengeri kuvasz szájában má­radt, a zakómat pe­dig egy szatmári korcs kóstolta meg. Ez már tűrhetetlen állapotnak bizonyult. Elhatároztam, hogy békét kötök a négy­lábú társadalommal. Valakitől úgy haU lottam, hogy a ku­tyákkal a saját nyel­vükön lehet beszél­getni. Egy ebidomár­tól tehát leclcóket vettem és rövid idő alatt megtanultam kutyául. Aztán Tunyogma- tolcs főutcáján ta­lálkoztam első part­neremmel. A feje puli volt, a lábai agarak, a füle foxi, a törzse farkas. Meglátott és rámvi- csorgott. Visszavi­csorogtam. Így vi­csorogtunk percekig egymásra. Aztán meghökkent és mo­rogni kezdett, Én is felmordultam és el- vakkantottam maga­mat. A hatás megdöb­bentő volt. A kutya ábrázata felderült, fülét konyilolta és farkát kezdte csóválni, Én csak a fejemet csóválhattam. Erre hozzámsza­ladt és oldalbatisz- telt­Azóta mindig ku- tya-karavfci kísér hazáig... av- i■ gy. Eső, havaseső, hó várható Várható időjárás vasárnap es­tig: erősen felhős idő, sok he­lyen még esővel. Élénkülő észak­keleti, keleti szél, a hőmérséklet délkeleten is csökken. Várható legmagasabb nappali hőmérsék­let vasárnap 4—7 fok között. Távolabbi kilátások: további esők, havasesők, a hegyeken hó. A nyíregyházi RADIO MŰSORA: Vasárnap: Vasárnapi jegyzet. — A macskás kép. Fazekas Tiborc írása. —- Szív küldi ... — őeminenciájá­nak ízlett a paradicsomleves. (Hangjáték.) Hétfő: Hétaleji krónika. — A nap ese­ményei. — Hírek. — Debreceni tudósítás. — Sporthírek. — Ki mit szeret? — Az ifjúság hangja; az úttörőház szakköreiben; illik.- nem illik. Bírósági jegyzetek Vádlott: a pálinka és a döinpcrvezető Nemrégiben — mint már any- nyiszor — megint a pálinka ke­rült a vádlottak padjára. Ezúttal is súlyos bún, szörnyű gaztett terheli: megölt egy négy éves kisfiút és rokkanttá nyomorított egy idősebb férfit. Az eset meg augusztus végén történt. Gyurán József, a debre­ceni Talajjavító Vállalat ki&vár- dai kirendeltségének dömperve­zetője hajnalban jelent meg munkahelyén, a kisvárdai föid- bánya-telepen, ahonnan Tiszate- lekre kellett földet szállítania. — Megrakták a dömpert, s ö elin­dult. Tiszateleken megállt az italbolt előtt — -egy féldecire. — Nyolckor megint ott lehetett munkatársaival találni. Ismét iéideciztek. Aztán visszatért Kis- várdára, ismét rakományért. Amikor másodszor fordult, út­ján Tiszatelek felé, a kékese, italboltban újra megivott két fél­decit. Délútán pedig munkatár­saival sörözött Tiszateleken. Tragédia «2 úiUuuyarbaii Munka után hazafelé, Domb- rád és Tiszakanyár között Gyu­rán megállt a dömperrel, mert már annyira italos állapotban volt, hogy pihennie kellett. A dömpert az út szélére állította ás az árokba heveredett. Aztán újra felszállt és a legnagyobb sebességgel folytatta útját. Kékesén 45 kilométeres sebes­séggel száguldott keresztül, s a nehéz járművel éles kanyarhoz ért. Az ital gátolta cselekvőké­pességét. Nem tudott megállni, s a nagy sebesség miatt befor­dulni sem. A földes útpadkán elütötte a kis négy esztendős kék­esei Halász Janikát, akinek a nehéz kerék a koponyáján ment keresztül. A kisfiú rögtön ször­nyethalt. Ezután sem tudta dömperét megállítani, nekiütközött az út- kerssztezésben szabályosan ha­ladó idősebb Róka Sándor • te- henesfőgatának. Legázolta a sze­keret, s hajtóját, Róka Sándort is súlyosan megsebes.’telte. Két és félévi börtön A tragédia megtörtént. Ha­lász Janikát a felelőtlen dömpsr- vezető már nem tudja vissza­adni kétségbeesett szüleinek. De vannak más Janikák és más ita­lozó járművezetők is. . A nyíregyházi járásbíróság Gyurán Józsefet két esztendei és hat hónapi börtönbüntetésre ítélte, valamint három évre el­tiltotta a járművezetéstől. — Az ügyész az ítélet súlyosbításért fellebbezett. Gyurán Józsefet elítélték. De még nem ítéltek el sok italbolt­vezetőt, akik a járművek veze­tőit kiszolgálják itallal, nem ítél­tek el az ívásra csábító cimborá­kat sem, akik jól tudják, hogy italosán nem lehet vezetni, nein ítélték el a pálinkát, amely meg­bénítja az akaratot, az értelmet, tönkreteszi, lezülleszti a csalá­dot, az emberi szervezetet. Nem mondjuk, hogy senki ne igyon. De módjával. S ne merjen egyáltalán inni az, akinek jár­művet kell vezetnie, mert mér­hetetlen kárt okozhat nemcsak anyagiakban, hanem a legfeltet­tebb emberi életben is.., Győri Illés György. Méhészek figyelmébe A nyíregyházi Méhész Szak­csoport elnöke értesíti a szak­csoport tagjait, hogy a szokásos havi taggyűlés ma, december 8-án elmarad, helyette december 13-án a Móricz Zsigmond kultűr- ház nagytermében (Zsdánov út (24.) 10,30 órai kezdettel nagy­gyűlés lesz a Nemzetközi Mé­hész Nap alkalmából. Előadást tart: Bakk Ferenc, az Országos Méhészeti Tanács titkára „Mé­hészetünk fejlődése, kilátások, teendők” címmel. 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents