Kelet-Magyarország, 1959. december (16. évfolyam, 284-308. szám)

1959-12-04 / 287. szám

folytatta tanácskozását az fflSZMP VII. kongresszusa Képek a kongresszusról. — Walter Ulbricht elvtárs, Német­ország Szocialista Egységpártjának és az NDK dolgozóinak üdvözletét tolmácsolja. ffoiytúáa a 2. oldalról) Balomhoz. Termelőszovetkezeteink jelentős része ma már rendelke­zik a szükséges feltételekkel, hogy a gabonafélék után a ka­pásnövényeknél — mindenekelőtt az abraktakarmány termesztésé­nél — tömegméretükben bebizo­nyítsa a nagyüzemi termelés döntő fölényét az egyéni, kispa­raszti gazdálkodással szemben. — Nagyon fontos követelmény, hogy ax állami gazdaságokban, termelőszövetkezetekben ió le­gyen a vezetés és a szakveze­tés. Jelenleg termelőszövetkeze­teink 60 százalékában dolgozik wakember. Az idén 1350 agro- nómus jelenkezett termelőszövet­kezeti munkára és számottevő szerepük van máris az új szö­A termelőszövetkezet már az el­ső évben nagyobb terméseredmé­nyeket tud elérni, mint az egyé­ni paraszt és több árugabonát adhat az országnak. Ezt igazol­ják a szövetkezetfejlesztésben legjobb eredményt elért megyék idei tapasztalatai is. Bonyolul­tabb a helyzet az állattenyésztés­ben. A nagyüzemi állattenyésztés kialakítása ugyanis folyamatos munka és ehhez időre van szük­ség. — Minden erővel, gyors ütemben kell fejleszteni a kö­zös szarvasmarha-, sertés-, birka- és baromfiállományt. Emellett azonban a legna­gyobb mértékben ki kell hasz­nálni a termelőszövetkezeti tag;*, háztáji gazdaságában lévő árutermelési lehetősége­ket is. Meg kell tehát érteni, hogy a közös jószágállomány eltartásához szükséges takarmány biztosítása mellett évközben munkaegységre adjanak takarmányelőleget a ház­táji jószágállomány részére. — A felvásárlás biztonságának fő útja a jövőben is a szerződé­ses felvásárlás — folytatta Fe­hér Lajos. — A szerződéses fel­1 vetkezeti gazdaságok megerősö­désében. A párt számit arra, hogy a fővárosban és vidéken ma még különböző termeltető vál­lalatoknál, vagy más helye­ken dolgozó agronómusok kö­zül mind többen és többen jelentkeznek erre a nem könnyű, de nagyon szép fel­adatra és részt kérnek a termelőszövetkezetek megszi­lárdításának, felvirágoztatásá­nak nagyszerű munkájából, amellyel kiérdemlik társadal­munk és, államunk legteljesebb erkölcsi és anvagi megbecsülését. — A Központi Bizottság hatá­rozata nyomatékosan aláhúzta — folytatta Fehér Lajos, — hogy szektor termékeinek szinte egé­szére ki kell terjeszteni, de fenn kell tartani az egyéni gazdasá­gokra is. Egyes helyeken még mindig akadnak olyanok, akik akadályozzák a szerződéskötést az egyéni parasztokkal. Az ilyen embereknek fogalmuk sincs az átmeneti idő sajátos problémái­ról. Egyszerűen nem értik, hogy olyan cikkeknél, — mint például a sertés, a baromfi, a cukorrépa, a burgonya, vagy a kenyérgabo­na — amelyekből az állam szá­mára egyenesen kívánatos a szer­ződések túlteljesítése, nem gátol­ni, hanem segíteni kell a szerző­déskötést az egyéni parasztgazda­ságokkal is. Ezt mindenkinek vi­lágosan meg kell érteni és esze­rint kell cselekednie. — Három év tapasztalatai alap­ján ma már nyugodtan elmond­hatjuk, hogy felvásárlási rend­szerünk bevált, kiállta a próbá­— mindenekelőtt olyan irányba, hogy a szerződéses rendszerben a jövőben jobban támaszkodjunk az erősödő szocialista szektorra. A kát. így a Központi Bizottság irányelvei bátran javasolhatják a pártnak és az országnak, hogy a jelenleg érvényben lévő felvá­sárlási rendszert fenn kell tartani. A mezőgazdasági árszínvonal­nak továbbra is biztosítani kell egyrészt a termelő anya­gi érdekeltségét a termelés fokozásában, másrészt elö kell segítenie, hogy a nép­gazdaság anyagi helyzetének cs a párt politikájárameg­felelő arány alakulják ki a munkások és a i k i;! níszc 11—k, valamint a parasztság reákiö- vede'me között. A jelenlegi árszínvonal ilyen szempontból megfelelő. Megfele­lő a termelőszövetkezetek szem­pontjából, de az egyéni paraszt dolgozók szempontiából is. Ter­melési biztonságot ad számuk­ra, tehát ha szorgalmas munká­val többet termelnek, több a be­vételük is. — A párt a mezőgazdaság át­szervezésének egész ideje alatt változatlanul szövetséges:, bará­ti jóviszonyt kíván'fenntartani az egyéni dolgozó parasztokkal. Ezt azzal is kifejezésre juttatja, hogy a felvásárlási árrendszerrel biz­tosítja számukra az anyagi ér­dekeltséget, hatható'7'''' segíti ter­melésüket. Határozottan el kell vetnünk az egyes helyeken jelent­kező olyan irányú törekvéseket, amelyek például a sertés és a burgonya felvásárlási árának emelését szorgalmazzák. A pa­rasztságnak — a termelőszövetke­zetinek és az egyéninek egyaránt — meg kell értenie világosan: amennyire érdeke saját magának az, hogy változatlan szinten tart­suk az iparcikkek fogyasztói árát, éppen olyan érdeke a munkás- osztálynak, az egész országnak, végső soron a parasztságnak az is, hogy szilárdan tartsuk a fel- vásárlási árakat. így bátran ter­vezhet, biztonságosan termelhet a jövő esztendőben is. felvásárlás alakulása necsak vál­lalati feladat legyen, hanem a pártszervezeteké és tanácsoké is. Meg kell adniok a felvásárláshoz a szükséges politikai támogatást. A politikai munka megjavuiásá- nak köszönhető az is, hogy ezen az őszön, az időjárás-okozta igen nehéz körülmények között, a terv szerint előirányzott területen si­került befejezni a kenyérgabona­vetést. összefoglalva: a mezőgazdaság­ban előttünk álló feladatok vég­rehajtásának kulcsa elsősorban a termelés pártirányítását végző termelőszövetkezeti, állami gaz­dasági, gépállomási kommunis­ták kezében van. Ha a kommu­nisták jól dolgoznak és tovább javul a pártszervezetek gazdasá­gi szervező munkája, ezzel együtt a rendszeres, mindennapi politikai munka, akkor több mint bizonyos, hogy a pártonkívüli falusi dolgozó tömegek megnyeré­sével és támogatásával, a falu szocialista átszervezésével egy- időben — éppen ennek talaján — sikeresen megoldjuk népünk javára a mezőgazdasági terme­lés és árutermelés erőteljes fel­lendítésének feladatát is — mon­dotta Fehér Lajos elvtárs. « termelőszövetkezeti mozgalommal együtt kell fejlődnie a mezőgazdasági árutermelésnek. vásárlás méreteit a szocialista — Felvásárlási rendszerünket fenn kell tartani és a fejlődésnek megfelelően tovább javítani, fejleszteni Kép- t; a kongresszusról. — Kállai Gyula elvtárs beszé­dét mondja. Dobi István elvtárs beszéde a szerda délutáni illésen Ugyancsak a szerda délutáni ülésen szólalt fel Dobi István elv­társ is. — Kedves elvtársak! — Engedjék meg, hogy tiszte­lettel, szeretettel és bizalommal üdvözölhessem a kongresszust — mondotta többek között. — Kö­rülnézve a teremben, jólesik lát­ni elvtársakat, akikkel 1919-ben együtt voltunk vöröskatonák, ké­sőbb együtt harcoltunk a Hor- thy-fasizmus nehéz esztendeiben, majd azután, hogy a hős szov­jet hadsereg meghozta számunk­ra a szabadságot, együtt dolgoz­tunk a szocializmus építésén. És jólesik látni a fiatalok, a küz­delemben és munkában utánunk következő nemzedék képviselőit, akiknek szemében ;s. a kommu­nista harcosok lelkesedése ég. — A kongresszus abban a kedvező helyzetben van, bogy maga mögött érezheti a nemzetet: párttagokat éspár- tonUivüiieket, minden becsü­letes és jószándékú dolgozó magyar embert. Az ellenforradalom leverése után mély szakadékból indultunk fel­felé; és három esztendő alatt a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésével, politikai, gazdasági, társadalmi, kulturális téren rendkívüli eredményeket ér­tünk el. — A párt és a dolgozó milliók egészséges összhangja, egyetérté­se hónapról-hónapra, esztendőről- esztendőre növeli termelési ered­ményeinket és különösen szép si­kereket hozott legújabban a kongresszusi versenyben, ame­lyen az ipari munkásság, a dol­gozó parasztság és az értelmi­ség egyaránt kifejezésre juttatta hűségét a párt iránt. — Szocialista átalakulá­sunknak egyik legfontosabb időszerű kérdése a mezőgaz­daság fejlődése, a termelő­szövetkezeti mozgalom. Ez a kettő egymástól elválasztha­tatlan. — Az idén, ezen a területen Szép eredményeket értünk el és további sikereket várhatunk. A parasztság körében mindinkább teret hódít a felismerés a nagy­üzemi mezőgazdaság előnyeiről, a parcella-gazdálkodással szemben. — A párt és az állam segíti a parasztságot, értékeli és támo­gatja a termelés fejlesztésére irá­nyuló erőfeszítéseket, elsősorban és nagyobb mértékben azonban a szocialista társulásokat támo­gatja. A dolgozó parasztság hoz­záértése és szorgalma a kis par­cellákból is kihozza azt a keve­set. amit ki lehet hozni. Ez a szorgalom és hozzáértés azonban a gépek segítségével, fejlettebb tudományos termelési módszerek alkalmazásával sokszorosan tud érvényesülni és ragyogó eredmé­nyeket hozni a szövetkezeti nagy­üzemekben. — Arra kell törekedni, — foly­tatta Dobi István, — hogy min­den szövetkezeti tagunk mielőbb és öntudatosan vegye ki részét a szocialista termelő munkából. És ugyanakkor legyen munkása az egész falu szocialista, társadalmi átalakulásának is. Arra kell törekedni, hogy meglévő szövetkezeteink ál­landóan fejlesszék növényter­melésük és állattenyésztésük színvonalát, gondozzák és nö­veljék a föld termőerejét, mi­nél tökéletesebben alkalmaz­zák a gépi erőt, a legmoder- nebb termelési technikát. Becsüljék meg, gyarapítsák a szövetkezeti közös vagyont, mert ez a szövetkezeti tagok vagyona és egyúttal a termelőszövetkezet gazdasági fejlődésének anyagi alapja. (Folytatás á i, «Mai*».) 2

Next

/
Thumbnails
Contents