Kelet-Magyarország, 1959. december (16. évfolyam, 284-308. szám)

1959-12-03 / 286. szám

Csaholc nagy napjai , itisabolc» 1959. december elseje. Korán délután van még, dé a sűrű esőfüggönyben alig látni cl száz méterre. A sáros csahold kövesúlon egy motoros halad óvatosan, majd a tanács­háza előtt leveszi a gázt és be­kanyarodik az új épület felé. ^Egyenesen az elnöki szoba fe­lé tart. —. Az elnököt keresem — néz szét közöttünk, ahogy az asztal elé lép. — Fazekas Antalné, tanácsel­nök vagyok — emelkedik fel a székről a fiatal elnökasszony. — A megyei tanácsról jöttem — mutatja papírjait az érkező — agrármérnök vagyok, az in­tézkedési tervek elkészítésében fogok segíteni. — Ez igen, tegnap töltöttük ki az utolsó belépési nyilatko- zütot és már itt is vannak a tervkészítésre — mondja derű­sen az clnökasszony. A tauácébázával szem­ben van a termelőszövetkezet irodája, ott folytatódik a beszél­getés. — Emlékezetes nap lesz Csa­holc életében 1959" november 30. — mondja Tarpai Zsigmond, a szövetkezet elnöke. Az egyik idegen ember meg­kérdezi, hogy ki volt, aki utol­jára irta alá a belépési nyilat­kozatot, összenéznek a község vezetői, majd mosolyogva egy­szerre ketten is mondják: — Ezt nem áruljuk el, mert mostmár mindenki egyforma, aki tíz évvel ezelőtt írta alá és aki tegnap, az is. — Hogy és mint történt, hogy tíz nap alatt egy családdá ková- csolódott az egész község? — Nem tíz nap, tíz eszten­dő óta beszélünk mi már Csa- -.holccrn a termelőszövetkezetről trpmfol vissza a kérdésre Tarpai Zsiga — csak most volt a szüret. Igaz, hogy hosszú éve­ken keresztül védekeznünk kel­lett, de az idén már az egyéni­leg dolgozó parasztok védekez­tek,. „Könnyű nektek — mon­dogatták — segít a gép, meg nektek futja műtrágyára is.” Közben a könyvelő szól az el- uöknek, hogy nem kapja meg telefonon a Talajjavító Vállala­tot, nem tudja, hogyan kezdik meg holnap a munkát. — Itt van például a meszezés -^folytatja tovább az elnök. — A korábban megjavított talajon hat-nyolc mázsával több őszi- árpa termett, mint a javítatlan területen. Az egyéniek alig te­lepítettek gyümölcsöst, mi a mostani 12 holddal már közel 50 holdat ültettünk. — De azért csak kellett egy kicsit beszélgetni is az egyéni parasztokkal? — Kellett. Sok háznál meg­fordultam én is, meg a többi szövetkezeti tagok. Az egyik 20 holdas középparaszthoz néhány­szor elmentünk, míg egyszer Lippai Jóskával, az egyik ta­gunkkal ceruzát, papírt fogva ott számolgattunk majd egy félnapig. A számok győzték meg az illetőt. Név nélkül mondanak minden esetet. Tudják, hogy milyen ér­zékenyek voltak a most belépő középparasztok, nem akarják, hogy valakit is megdicsérjenek, vagy elmarasztaljanak. Az ér­dem közös, dicséret illeti mind­azokat a szövetkezeti tagokat, akik rhrt .’ettek a tényleges fel­világosító munkában, a Mészöv kommunistáit, a két szomszédos termelőszövetkezeti község ve­zetőit, de a legnagyobb dicsérc azoké a dolgozó parasztoké, akik belátták, hogy felemelke­désük útja a szövetkezet. Ebben a kö/segbeu mosi másról, mint a termelőszövetke­zet dolgairól, nem igen lehet beszélni. V. Kádár Bertalannál, a Hazafias Népfront helyi elnö­kénél is erről beszélgettünk, aki szintén a napokban cserélte fel húszholdas gazdaságát az egész község határával. — Még egyéni paraszt vol­tam, amikor a községfejleszte- si tervben szép dolgokról hatá­roztunk. Akkor csak terveztem a 100 holdas rizstelepet, a ta­lajjavítást, az új majort, de mostmár együtt is dolgozunk a megvalósításért. :— Hogyan gondolják el az öntözést? — A főcsatorna, amit a Túr­ból vezetünk, egy kicsit ma­gunknak költséges, az eddigi szövetkezet nem tudott vele megbirkózni, de most arról van mar szó, hogy a szomszédos Túrricse szövetkezeti község is betársul és így könnyebb lesz. A tegnapi húsz hold gondjai már a község határán túl ter­jednek, de Olyan gondok ezek, amiknek nyomán a sok szorgos kéz, két község dolgozó paraszt­sága együtt képes lesz öntözö- csatornát építeni és terméke­nyebbé válik az elvadult csa­hold föld is. Sötét este vau, mire visszakerülünk a tanácsházára. Az elnökasszony intézkedik. Né­hány perce csak, hogy megkap­ta az üzenetet. Félóra múlva megérkezik a járási tanács el­nökhelyettese és a község, a tsz-vezetőivel akar tanácskozni, az alakuló közgyűlés előkészíté­sét tárgyalják meg. — Van dolgunk, de már csak kevesebb van, mint azoknak, akik még ezután jutnak el ide — mondja kissé fáradt hangon és leül az elnöki asztalhoz Fa- zekasné. Ha valahol sok munka van, akkor ezekben az újjászületett községekben van, de ha vala- hej szép munka van, akkor itt van, itt már teljes élteimet kap az a kijelentés, hogy együtt a falu minden dolgozójával. Csikós Ealázs. Két új szövetkezeti község és 474 íj termelőszövetkezeti tag a fehérgyarmati járásban Október eleje óta egyre na­gyobb az érdeklődés a fehérgyar­mati járás dolgozó parasztjainak körében is a termelőszövetkezet, gazdálkodás iránt. Már október­ben és november első felében is többen kérték magukat a szövet­kezetekbe, de a nagyobb arányú belépések november utolsó heté­ben kezdődtek meg, amikor a termelőszövetkezeti tagok a gaz­dasági munkát befejezve eljártak beszélgetni eredményeikről az egyénileg dolgozó parasztokhoz. November végéig a járás terü­letén 365 család, 474 tagja, 1741 hold földdel választotta a szövet­kezeti utat. A járásban a szövet­kezeti községek száma kettővel szaporodott, szövetkezeti község lett Magosliget és Csaholr. A többi községekben is egyre több dolgozó paraszt kéri felvételét * szövetkezetekbe: Október 28-ig Botpaládon 34, Fehérgyarmatov 16, Jánkmajtison 27, Nábráéoa 18. Tiszabecsen IS, Uszkán 27, Mándon 26 család kérte felvéte­lét, de a többi községekben 1« 8—16 új belépő volt a szövetke­zetekbe. Kitüntettek 21 Ieie«n hősét Hamis négyes találatok a Lottón Szerencse kell a Lottóhoz! Ndhi'telég a nyérniakarás. Éppen ezért hiábavaló próbálkozás az, há “valaRT találat nélkül is igény­li ’a nyeremény összeget. Mert erre is akad példa. Pedig ezzel csak hiábavaló munkát és költsé­get tó a Sportfogadási és Lottó­igazgatóságra, amely minden óvást ellenőriz: ismételten átné­zi a beküldött szelvényeket, me­lyek világosan megmutatják, hogy indokolt-e az óvás, vagy sem . Kctfcn is próbálkoztak az el­múlt hetékben azzal, hogy jogta­lanul jussanak az ősét meg nem illető nyereményhez. A 45. játékhéten Gacsáji Gyu­la fehérgyarmati lakos óvta meg négy találatra 4 166 467-es számú szelvényét, amelyen egyetlen ta­lálatot sem ért el. A 46. játékhétén Antal Györgyné újfehértói lakos igé­nyelt 4 találatnak megfelelő nyereményt, 4.149 147-es, úgyan- csak esélytelen szelvényre. Ter­mészetesen mindkét próbálkozás hiábavalónak bizonyult. ^eFsenyllí^ a dombrádi malomitól A dombrádi községi malom dol- g*aa»i a- kongresszusi versenyben teljesítették 1959 évi tervüket. Az éves bevételi tervet mintegy 15 százalékkal fogják túlteljesíteni. Energia-felhasználásukat a má­zsánként! őrlési normaszükséglet­hez viszonyítva 0,4 kw-tsl csökken­tették. Olvasóinknak már beszámol­tunk arról, hogy, az Elnöki Ta­nács Munkaérdemrenddel tün­tette ki Rozmann Gyula nyíregy­házi pilótát az egyik repülés al­kalmával tanúsított bátor és ön­feláldozó magatartásáért. Már át­adták a kitüntetést a levegő hő­sének a Magyar Honvédelmi Sportszövetség székházában. Mun­kahelyén, a villanytelepen vál­tottunk néhány szót a 24 éves fiúval. Rozmann Gyula több mint négy éve dolgozik a villanytele- pen, technikusként. Az erőgépek karbantartását irányítja. Munká­ja mellett szabad idejében hódol a repülésnek. Mióta repül?, — 1951-ben szálltam először gépbe Hajdúszoboszlón. Vitorlá­zógépeken kezdtem és ötvenöt óta repülök' motoros gépeken. Je­lenleg az MHS-ben a repülő-ki­képzést vezetem... — Nyíregyházi Rozmann elv­társ? — Nyíregyházi vagyok... — .Jut-e ideje a rhunka mellett a repülésre? — Nem panaszkodom, az üzem vezetősége minden lehetőséget megad a repülésre. Különösen nyáron érdekes ez á repülési idény­ben. — Sokszor eszébejut odafennt az a néhány kritikus perc? — Nem túlságosam, Már más­nap repültem, s azóta már volt egy sor felszállásom, <­Hogy is volt csak? — Dióhéjben mondom, sokan ismerik. A megyei ejtőernyős versenyen történt. Felszálltam rendben, 600 méteren rárepültem az ugró területre és jelt adtam az ejtőernyősnek a k'ugrásra. Az ejtőernyős ki is ugrott. Mikor el­hagyta a gépet, szokatlanul meg­rándult a gépem, hátra néztem és megláttam, hegy az ejtőernyős fennakadt a repülőgép magassági kormányának kábelén. Meggyő­ződtem róla. hegy a gép kormá­nyozható, három, három és fél óráig tartó üzemanyagom van a tartályban... Mindent el kellett követnem, hogy a fiú életben ] maradjon és a gépet is megment- j sem a lezuhanástól. Több megol­dással is kísérleteztem. Végül az utolsó bevált és sikerült kiakasz­tani a csatot, amelyet akkor már az ejtőernyős puszta kézzel mar­kolt. lankadó erővel. Ezután a gépet a repülőtér fölé vezettem és jelt adtam az ejtőernyősnek, hogy ugorjon le. A fiatal fiú el­engedte a merevítődúcot, az ug­rás sikerült, szerencsésen földet értem a géppel, 28 kritikus perc után. .. — És kik izgultak idelent? — A növendékek, a parancs­nokom. a közönség... — A szülők? — Szerencsére később tudták meg. mikor már túl voltunk a veszélyen . . Ez volt hát a hősiesség, amiért a magas kitüntetést kapta. — Mik a tervei? — A munkám mellett minél többet repülni... Bízunk benne, sikerülni fog, es mindig elkíséri Rozmann Gyulát és a többi bátor szabolcsi fiút a repülős szerencse. Csak gratulál­hatunk a kitüntetéshez Gyuszi- nak és a Magyar Honvédelmi Sportszövetségnek, hogy ilyen bátor embereket nevel. <P- G J A kocsordi új pártház Nemrégiben új pártházat avattak Kocsordon, melynek »* építéséhez a kommunisták és a pártonkívüliek több »tat százezer forint értékű társadalmi munkát végeztek. A pá*t- házban televíziós készülék is van, melyet a mátészalkai járási pártbizottság ajándékozóit a kocsordiaknak. Á csaholei gépállomás 39 584 normál holdra teljesítette kongressimti vállalását A partkongresszus ulesene.c el­ső napjaiban keszü.t el a végle­ges kimutatás a csaholci gépállo­máson a kongresszusi vállalás teljesítéséről. A tények tanúsága szerint a gépállomás. 28.200 nor­málhold évi, termelési tervét a kongresszus .tiszteletére több mint li ezer normálholddal túlteljesí­tette. Az elvégzett munka megha­ladja a 39.500 normálholdat. Kü­10. 0sen kiemelkedő munkát vég- ocU Veszprémi József garbóiéi traktoros, akt 800 normámon*«* évi tervét 1308 normálholdra, ón Goes György 835 normálhold évi tervét 1096-ra teljesítette. Ha­sonlóan figyelemreméltó ered­ményt, ért el Prájzer Janos kór­ai ös traktorával 980 és Kiss Pé­ter 1157 normálhold földet szán­tott , fel. Bizakodó a hangulat » gépállomás dolgozói között, mer» u számítás szerint eddig tegy mil­lió forintot tesz k! » nyereségra- szesedés összege, » 7

Next

/
Thumbnails
Contents