Kelet-Magyarország, 1959. december (16. évfolyam, 284-308. szám)

1959-12-25 / 305. szám

SBQKÁSÖÓL kérdeztem meg egyk közeli ismerősömtől a na­pokban, hol szilvesztereznek, miié azt mondta, hogy otthon, a sógórákkal. Kezdtem elmarasz­talni, hogy ugyan, hiszen nem érdekesebb egy szórakozóhe­lyen? ■—- Szűkszavúan válaszolt: „Tudod, nekünk erre az estére egy egészen érdekes progra­munk van, Mérlegre tesszük az esztendőt. Az asszony, meg én. Kettesben átfutjuk, hogy mire is vittük az idén?” Előbb furcsóltam, aztán to­vábbmentem :: i Ezek számot vetnek. Szilveszterkor. Egyszó­val leírják a bevételt, alá a# kiadást és megállapítják az egyenleget. Háromszázhatvanöt nap egyenlegét. Lajos — így hív­ják az ismerősömet — lakatos, két fiú apja, elsején az asszony­nak számolja le a fizetést, csak az aprót tartja meg a sarki kocs­máig, egy nagy fröccsre. A sok szomszéd között észrevétlenül élnek, egyszerűen. ÉS LAJOSÉK. számolni kez­denek, Talán a harmadik, az ötödik, a kilencedik szomszéd­ban ugyanolyan izgalommal ha­jolnak a tiszta lap fölé, mert arrafelé majd mindenki egysze­rű munkásember.., Továbbmentem, és közben kér­dezgetni kezdtem: vajon mi lesz a kivonás után? És már nem is tűnt olyan különösnek, hogy egy munkásismerősöm meghányja- veti az elszaladt esztendő ered­ményét. Hiszen két kezének fá­radozása manapság minálunk már nem marad nyomtalanul. Mi is kerülhet a mostani óév torán egy munkáscsalád mérle­Ml VAN gének serpenyőjére? Már mö­göttünk van majdminden nap 1959-ből, összegezhetünk. A kér­dést különösen jelentőssé teszi az a tény, hogy lassan 15 eszten­deje építjük hazánkban a szeb­bet, a jobbat. EZERKILENCSZÁZÖTVEN- KILENC jelentős állomása a jó­létért való küzdelemnek. És ezt legjobban a családok sorsának alakulása igazolja. Ha visszaper­getjük a napokat, először már­ciusnál kell megállnunk. Min­den ember tudja már ebben az országban, hogy márciusban jó­szándékkal hangzott el a párt felhívása: javítsuk munkánkat, hogy fehérebb kenyeret ehes­sünk, tisztességesebb ruhákban járjunk. És az egyszerű munkás­emberek értettek a jó szóból. Ennek lett az eredménye, hogy érezhetően emelkedett az idén is a munkások reálbére. Követ­kezésképp: többre tellett a ke­resetből. Ismerek egyszerű „szürke” dolgozót, aki kérte: igazítsam már útba, merre kap­hat egy „príma” porszívót. Sű­rűn találkozom az áruellátást végzőkkel, és homlokukon ba­rázdát von a gond: mit tegye­nek, hogy elegendő orlon-olasz- kát, meg újvonalú nylon kises- télyit rakjanak a polcokra? Ol­vastam a Takarékpénztár jelen­tését: nyolcvanmillió forintot rakott félre a megélhetésen fe­lül a megye lakossága. MERRE BILLEN VAJON A MÉRLEG? Egy ilyen eredmé­nyes esztendő után nem nehéz választ lelni: az eredmény-ol­dalra. És ez már nem is hangzik olyan ' nagyotmondásnak, min­denáron való bizonyításnak. Fel­szabadulásunk után másfél évti­zeddel egyre inkább érzik már a munkáscsaládok, hogy ebben az országban minden kődarab, min­den új alkotás őértük van. Szo­kás, hogy szilveszterkor számot vetnek a családok. Kellemes: számvetés lesz az idei: most lát- j ják majd a munkások, hogy ml értelme is volt a nemrég lezaj­lott pártkongresszus előtti na­gyobb lendületnek, most döb­bennek majd rá a parasztcsalá­dok, hogy mit is jelent az ő éle­tükben a közös út. Mert a ser­penyő lengése, ilyenkor az év végén, felfrissíti a gondolatok áramlását is. (ív—s.) Kiüllek doktor órát javít.,. Leleményes holdlakó Különös gyógyszer álmatlanság ellen Egy bécsi ideggyógyintézet igaz­gatója azt tanácsolja, hogy álmat­lanságban szenvedők reggel, fel­ébredés után szedjenek . .. izgató­szereket. E szerek hatására ugyan­is nappal annyi energiával fog­nak tevékenykedni, hogy estére a fáradtságtól biztosan elalusznak, mint a tej. fijíajta építőlemez A finnországi Kotkában lévő ládagyár korszerűsítése most fe­jeződött be. A gyár ezentúl eny­vezett falécekből újfajta építőle­mezeket állít elő, Bz aetán a szép ajándék.. ! (Foto: Hammel:) DCaiáoso ttyi népszokások eredete Néhány évtizeddel ezelőtt még úgy be­széltek a, magyarság­ról: a „csodák népe”; Kukoricafosztáskor, a csőszkunyhó előtt me­seszó hallatszott, bű­vös rege; az élet ün­neplő eseményeit, a halál sötét pompáját különböző tilalmak, varázsok, bonyolult szertartások, szoká­sok fonták át. A kutatók csodála­ta azelőtt a népi művészet gazdagsá­gának, a primitív ér­dekességeknek szólt. Kevesen csodálták az életet, amely sorsa ellenére maga fölé emelte ezen alkotá­sokat. Gyakran meg­feledkeztek a pa­raszti alkotókról, s arról, hogy alkotá­saik milyen élethely­zetben születtek és őrződtek meg. „Meg* rendítő az a tény, hogy a népi alkotá­sok a paraszti lét gazdasági, társadalmi és kulturális rnagára- hagyatottságából, szi­gorú körül h atároltsá- gából születtek” — írja egyik művében Ortutay Gyula, me­gyénk nagy néprajz­ismerője. Ebben a magáraha- gyatotlságban talált táptalajra a babona, a hiedelmek és nép­szokások tömkelegé. Némely szokás ere­dete az ősidőkig nyú­lik. A karácsony ün­nepének és szokásai­nak gyökere ősem­beri. A tél fordulása egyet jelent a termé­szet felszabadulásá­val ; a világosság győzelme a sötét fe­lett. Már az ószövet­ségben éppen olyan nagy ünnep, mint ahogy a hinduknál a Pongol, a perzsáknál a Mithras, az egyip­tomiaknál Osiris, a rómaiaknál Saturnus, vagy a germánoknál Fdeya. A napfordulók éj­szakái minden nép hitében az emberfe­letti lények földön­járásának órái. Ked­vező alkalmai tehát az őket megnyerő, vagy legalább távol­tartó, a varázsló • és jövendőmondó szoká­soknak. A lakomás ünnep már a ró­maiaknál, s a halot­tak megvendégelésé- nek estéje a germá­noknál. A karácsony később a szeretet ün­nepnapjává lett. Ez­zel adva van minden karácsonyi szokás jellege és magyará­zata. Az ajándékozás a római saturnáliák szokásából ered, mely újabb formájában germán közvetítéssel kerülhetett hozzánk. A népek, történel­mük folyamán tu­datlanságukban/ el­zártságukban olyan hiedelmeket, szoká­sokat is kialakítottak, melyek mély emberi érzéseket, szeretetet, a szabadság utáni vá­gyat fejezték ki. Ezt példázza a karácsony. A babonák nagy­része már kihalt, S évről-évre a múlt ködébe hanyatlanak.;: Az új társadalom ezerkilencszázAegy- venötben ezen a té­ren is döntő fordula­tot hozott hazánk­ban. Ezeréves tes- pedtségcből ébredt, friss levegőhöz jutva a „babonák népe". Üj utakon halad; új árnyalatokat visz mű­vészetébe. Üj mesék, új dalok, új szokások születnek. De múlt­jából felhasználja a jót, a haladót, az emberit. Ilyen embe­ri, bensőséges ünnep a karácsony is, a bé­ke, a szeretet, a meg­értés, az ajándéko­zás ünnepe. — Csallány G. — 10 „Kölcsönadom a kalapom .., Nem szeretném, ha meghűlne...”

Next

/
Thumbnails
Contents