Kelet-Magyarország, 1959. december (16. évfolyam, 284-308. szám)

1959-12-24 / 304. szám

XVI. ÉVFOLYAM, 301. SZÁM Ára 50 fillér 1959. DEC. 24, CSÜTÖRTÖK Fejlődésünk érdeke (Cikk a 2. oldalon.) Vádirat! (Cikk a 4. oldalon.) Sorsdöntő utazás (Riport a 4. oldalon.) Megsérteni és úgy «lolgoxiii Még alig száradt meg a gozni. Kötelessége egyénileg el­uyomdalcslék a pirosfedelű kis könyv lapjain, máris ezrek és tízezrek vették kézbe a VII. kongresszus legfontosabb gon­dolatainak gyűjteményét. Sze­rény kiállítású, egyszerű köny­vecske ez, olyan, mint maga a kongresszus volt. Mégis igen kelendő és izgalmas olvasmány. A tények mindennél érdekfe- szítőbbek, a benne rejlő igaz­ságok magukkal ragadóak. Már röpíti a posta a távoli szat­mári, beregi falvakba, az erdő­háti vidékre, megyénk minden községébe. Ez a kézenfekvő tény is bi­zonyítja: nem oiyan kérdések­ről tárgyaltak a párt kongresz- szusán, amelyek nem tartoznak a nagy többségre, amelyekről csak a néhányszázezer kommu­nista tudhat. Nem. Pontosan az a célja pártunknak, hogy ne legyen olyan dolgozó ember eb­ben az országban, aki ne is­merné meg a kongresszuson kifejtett gondolatokat, akihez nem jutna el a kongresszus frissítő szele. Bármerre lépünk ezekben a napokban, mindenütt találkozhatunk a kongresszusi könyvecskével, találkozhatunk a kongresszus megvalósuló té­teleivel. Való igaz, már tájé­kozódtunk a kongresszus alatt az ott elhangzottakról. Sokan már az elmondottakból okulva változtattak magatartásukon, a lényeges dolgok iránti hozzá­állásukon, egyes helyeken már bevonult a kongresszus köz­vetlen és mélyen emberi, őszin­te légköre a közéletbe, a köz­tudatba. Ez azonban még nem elegendő. Nem holmi hellycl- közzel való megértésről van szó. Sokkal inkább arról, hogy a kongresszus jellemző és lé­nyeges vonásai, a kongresszus szelleme átjárjon minden kom­munistát, minden pártonkívü- lit, minden pártszervezetet, egész társadalmunkat. Ez pe­dig csak úgy lehetséges, ha az emberek egészen közelről meg­ismerik a kongresszus beszá­molóit, az ott elhangzott fon­tos kérdéseket. Nem is akár­milyen megismerésről, hanem arról van szó: a kongresszus szellemében kell gondolkoznia minden kommunistának, hogy hűséges felvilágosítói legyenek a pártonkívülieknek. Nem a kongresszus tételeit, nem a pontos idézeteket szükséges elsajátítani, hanem a gondola­tok lényegét, belső értelmét és összefüggéseit. Nem kétséges, ezek elsőran­gú előfeltétele: a kommunisták tanulmányozzák elmélyüiten a kongresszusi anyagokat. Min­den kommunistának kötelessé­ge a szó legszorosabb értelmé­ben megérteni annak minden alapvető gondolatát és úgy dol­mélyiilni és helyi vonatkozá­sukban megismerni és magya­rázni a kérdéseket. Legfőbbkép­pen a pártoktatási foglalkozá­sok nyújtanak kitűnő lehetősé­get párttagoknak és pártonkí­vülieknek a kongresszusi anyag tanulmányozására. Na­gyon hasznos dolog itt fel­használni már az irányelvek tanulmányozásakor szerzett ta­pasztalatokat, módszereket. Kü­lönös gondosságot kíván a pro­pagandistáktól e foglalkozások­ra való felkészülés. Nem ke­vesebb figyelmet érdemel az a tény is, hogy a járási bizottsá­gok egyénileg is törődjenek a szemináriumvezetők felkészíté­sével, beszélgessenek velük a foglalkozások előtt, s állandóvá váljék ez a személyes kap­csolat és a tanulságok megbe­szélése. Az egyik legfontosabb dolog, hogy a kongresszusi anyagokat ne csupán elméleti­leg magyarázzák a propagan­disták, vagy a népnevelők, ha­nem minden esetben az illető község. vagy pártszervezet, vagy intézmény, hivatal sajátos helyzete és körülményei szem­pontjából. Nem siethetik el a lényegbevágó kérdések alapos elemzését, mert ezek a foglal­kozások hosszú időre nyújtanak értékes gondolatokat, megérté­sük nyugodt és alapos munkát kíván. Hasonlóan nem utolsó- rendű kérdés a kongresszusi anyagok tanulmányozása so­rán, hogy mindig az előttünk álló feladatokkal kapcsolják össze a témakör kérdéseit. Nincs nagyobb teendőjük ma a pártszervezeteknek, pártbizott­ságoknak, mint erejük szerint mindent megtenni azért, hogy a legszélesebb körben ismertté váljanak a kongresszus megál­lapításai, határozatai. Ezért vár .körültekintő munka azokra a pártszervezetekre, községekre, mint Apagyon és másutt, ahol nincs szervezett politikai okta­tás. Itt vándor tanfolyamok, több helyen pedig a politikai akadémiákhoz hasonló előadás­sorozat indítása válik időszerű­vé. Egyes helyeken a kongresz- szusi küldöttek is tartanak él­ménybeszámolókat, előadásokat. Ugyancsak foglalkoznak az anyaggal a pártszervezetek tit­kári értekezletén, a továbbképző jellegő oktatás keretében, ja­nuárban pedig taggyűléseken, később pártnapoko.i kerül meg­beszélésre a kongresszusi anyag. Nem kevés törődést kívánt a kommunistáktól a társadalmi és tömegszervezetektől a kong­resszus előkészítése, az irány­elvek magyarázása. Most szintén kemény munka vár ránk. Nem maradhat egyetlen megválaszo­latlan kérdés, egyetlen tisztázat­lan probléma sem. Rendkívül komoly munka vár a pártbizottságokra, párt,terve­zetekre, megyénk kommunistái­ra. Komoly, megfontolt és hala­n jólét lehetősége minden községben megvan Hegyei tapasztalatcsere a nyíregyházi Megyénk dolgozó középparaszt­jainak népes csoportja — a hol­nap termelőszövetkezeti tagsága — látogatta meg a nyíregyházi Ságvári Termelőszövetkezetet. Ottlétük alatt minden megnyil­vánulásukon meglátszott, hogy! nem időtöltésnek szánták azt a napot. Dicséretük a közösségi gazdálkodás elismerése volt, s bírálatukban azt juttatták kife­jezésre, hogy ők szövetkezeti gazdálkodás esetén miként olda­nának meg egyes problémákat a nagyüzemi gazdálkodás körülmé­nyei között. A határban ilyenkor már nin­csen sok látnivaló. Azonban az egész évben elért eredmények megismerése után elmondották, hogy az ilyen szövetkezeti gaz­daság valóban beválthatja a dől- | gozó parasztság reményeit. A Ságvári TSZ-ben a zöldség­kertészet tizenhétezer, a szán­tóföldi növénytermelés négy­ezerháromszáz forint jövedel­csak azt a részét igénylik, amely a közvetlen szükséglet kielégítését szolgálja. A többit, mint felesíeget, nagyüzemi áron közösen értékesítik. Nagy érdeklődést váltott ki a Ságvári Termelőszövetkezet ve­zetőinek és tagjainak az egy­máshoz való közösségi viszonya, az asszonyok foglalkoztatottsága, a földjáradék, a nyugdíj kérdé­se. Volt olyan probléma is, mint amilyet például egy porcsalmai középparaszt felvetett, hogy ő régen az ottani Dózsa Tsz-nek Ságvári Tsz-bcn volt tagja, de most a Rákóczi­hoz jobban húz, s így mi lesz a szövetkezeti alappal, amit an­nakidején a Dózsa Tsz-be mái bevitt. Horváth János, a Ságvári Ter­melőszövetkezet elnöke nagy kö­rültekintéssel — leendő termelő­szövetkezeti tagokhoz szólva — válaszolt a rengeteg kérdésre » a találkozó résztvevőinek kiala­kult az összesített véleménye: jc termelési alappal, a tagok szor­galmával bárhol megteremtheti az a jólét, amit látogatásuk al­kalmával tapasztaltak. Egyesült a nyíregyházi 110-es és a 113-as iparitanuló-isleola Megoldódik a helyiség-gond — Iskola lesz a Gorkij téri tanulóotthon met biztosított holdanként. A termelőszövetkezet növényter­melésének és állattenyésztésének szerkezete biztosította, hogy a tagok minden hónapban húsz fo­rint előleghez jussanak munka­egységenként. A gazdaság ismertetése után legtöbb látnivaló az állattenyész­tésben volt. A szövetkezet szarvBsmarhaállomany.» az idén megduplázódott s ugyancsak volt mit dicsérni a sertéstenyész- íésben is. Jó véleményt eredményezett a dolgozó parasztok körében az a gyakorlat, hegy . a szövetkezet tagjai a termé­szetbeni juttatásnak kizárólag Már egyre nagyobb probléma volt Nyíregyházán az ipari ta­nulók oktatása. A problémát min­denekelőtt a helyiség hiánya okozta. Korábban már több le­hetőséget, kívánságot felvetettek az illetékesek, míg végül, a na­pokban a Munkaügyi Miniszté­rium Szakoktatási Főisztályától megérkezett a döntés. Ezek szerint Nyíregyházán egyesítették a 110-es és a 113-as ipari tanuló iskolát. Ismeretes, hogy a 110-es számú iskola za-' vartalanul képezte a hallgató­kat. Nemhogy tanterem-hiánya, de még felesleges helyiségei is voltak. Most ezt az egyenetlen­séget szüntették meg. A 113-as helyiipari iskola eddig a néhány | tanteremben sokkal több szak­Soha nem voll még ennyi déligyiimöfcs Szabolcsban 535 mázsa narancsot, fügét, olasz gesztenyét, datolyát és mazsolát szállítanak karácsonyra és újévre a kiskereskedelemnek Az évek során egyre több dé- ligyümö’csöt importál külkeres­kedelmünk. Ez azt is jelenti, » hogy teljes mértékben képese!: | már kielégíteni az ország szük- ♦ ségletét pl: narancsból, citrom- I bői, koszorús és préselt fügéből. ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ ♦ rozott lépéseket tenniük a kong- $ resszus határozata nak mielőbbi * megvalósításáért. Ez azonban ♦ csak úgy lehetséges, ha elsősor- t fcan ők maguk tisztáiban van­nak vele, mit kíván a kongresz- szus határozata, mit és hegyan kell cselekedniük. Másodszor pe­dig, mielőtt hívják a töm geket, a pártánk Ívüli dolgozó ;at segít­ségül, előbb behatóao Lmcit.s- sék, mi is az értelme, célja ez újabb lépésüknek. Megértetni a lényeget, a szocializmus építő.c- nek meggyorsítását, az embersé­ges bánásmódot minden terüle­ten.. S ehhez az élet, a hétköz­napok szabják és adjáa a kere­tet, a nyersanyagot. datolyábul ts mazsolából. Az elmúlt évi felhozatallal szemben a # kereskedelem az idei kará­csonyra és újévre úgyszólván ma­ximális mennyiséget tár a fo­gyasztók elé ezekből a cikkek­ből. A megyei tanács kereske­delmi osztályának tájékoztatása szerint december 23-ig 350 má­zsa narancs érkezett a megye- székhelyre és még ezekben a napokban 85 mázsa fügét, 60 mázsa olaszgesztenyét, 25 mázsa datolyát és 15 mázsa mazsolát küldenek ki a kiskereskedelem boltegységeibe. Mint érdekességet mondották el, hogy a elmúlt évi tíz vagonos tétellel szemben az idén 15 vagon szaloncukor ment ki Szabolcs-Szatmárba és 60 ezer méter fenyőfát vásároltak meg a megye lakosai az elmúlt évi 10 ezerrel szemben. A nagykereskedelmi vállalatok telepeinek dolgozói mindent megtesznek azért, hogy a Buda­pestről ideérkező déligyümölcs­féleségeket a lehető leggyorsab­ban juttassák el a fogyasztókhoz. mát tanuló fiatal tanítását vé­gezte. Már végleges a terv, hogy * Gerkij-téri .tanulóotthont — amely eddig a 110-es iskola otthona volt — iskolává alakítják át, és ezáltal az új ' intézetnek három iskolaépülete lesz. A diákotthoni az Árok utcán rendezik be. Ez­által az egyesített iskolának 12 tanterme lesz, ahol már jobb körülmények között végezhetik a munkát, tanárok, tanulók egy­aránt. Mint megtudtuk, a téli szün­idő kihasználásával meg is tör­ténik az egyesítéssel járó átszer­vezés. Megkezdték a költözkö­dést, és január harmadikén, az idei iskolai év folytatásakor már az említett terv szerint oktatják az iparitanulókat Nyíregyházán. Mixel 900 ezer forintos eredmeny• javulás u Kordelyos Vállalatnál Igen fontos népgazdasági beru­házásoknál dolgoznak a nyíregy­házi Kordelyos Vállalat fogatai. Ez év őszén például Hajdú- és Szolnok megyében segítettek a rizs-szállításnál, részt vettek a komorói faátrakó kombinát épít­kezési munkálatainál és a szom­széd megyék erőműveinek építé­sében. A vállalat 600 dolgozója december 10-én jelentette, hogy teljesítették éves tervüket. A kongresszusi versenyben — amelyben április 1-től vettek részt — 112 százalékos teljesít­ményt értek el és 5 százalékkal csökkentették a különböző költ­ségeket. Ezer tonnás kubikos- munkatervüket is túlteljesítet­ték, 864 ezer forintos eredmény­javulást értek el. Éves tervük összértéke: 24 millió forint volt. ez ideig 25 millió forintos a t;l je6Ítményük.

Next

/
Thumbnails
Contents